//Meglátjuk hamarosan, az a vicces az egészben, hogy az első lépésre adott reakciók teremtik meg az esélyét annak, hogy ez csak egy önmagában álló intézkedés legyen, és így végül az derüljön ki, felesleges volt az egész.//
Egyetértek! Sőt! -felvetésed további gondolkodásra sarkal!
Egy CÉL érdekében ugyanis lehet mozgósítani/meggyőzni az embereket!
Egy LÉPÉS érdekében?
Pláne, ha az a lépés nem vezet sehova? Vagy fogalmunk sincs, hogy hová vezet!
Ez a lépés nem látszik megfontoltnak! Ha az lenne, a bértábla eltörlésével egyidőben közre kellett volna adni azt a KÖVETELMÉNYRENDSZERT amely alapján mérik a teljesítményt. Itt lett volna a nyári szünet arra, hogy az új követelményekhez igazodjon a közalkalmazott. Tanulhatott volna, gyakorolhatta volna, ha valami nem megy.
Mi lesz most?
Szeptemberben bemegy a suliba, oszt mondja majd igazgató, hogy nem felel meg?
"A kormány arra hivatkozik, hogy meg akarja szüntetni a mai merev, a teljesítményt kellőképp el nem ismerő foglalkoztatási rendszert a közszférában is. Egy rugalmasabb, alapvetően a bértömeg-gazdálkodáson alapuló konstrukciót akar bevezetni a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális és a kulturális intézményeknél."
Egy lófaszt.
Itten kérlekszépen semmi másról nincs szó, mint arról a kérdésről, hogy hogyan adjunk az 50 éves tanárnak is "kezdő" fizetést. Mer' ugyi... aztat senki sem siet leszögelni, hogy megvalósulás esetén majd a "friss erő" kap annyi lóvét, mint a nyudíj előtt álló...
"Bértömeggazdálkodás"... anyádat.
Gyurcsányfaszfej katyusából nyomja. Ha a leépítés nem jön be, ha az iskola- (és egyéb-) privatizáció nem jön be, hát akkor a bértáblát is képes beborítani.
Ezek a szar, kapitalista szocik úgy el lesznek hajtva, hogy üröm lesz nézni.
A szabad iskolaválasztás bizonyos településeken fikció. Másrészt korántsem látom annyira egyértelműnek áldásos hatását. Szerintem erősíti a társadalom egyre gyorsuló szétszakadását, és előrehozza a végletes lemaradást sokaknál. Ahhoz vezet, hogy az elit az elittel tölti már gyerekkorát, miközben a szegény a szegénnyel. Az egyiknek fogalma sem lesz arról, milyen országban él, a társadalmi szolidaritást soha nem tanulja meg. A másik viszont nem lát példaképet, nincs előtte követendő példa. Ez az ország valódi kettészakadása és nem a Fideszista-Maszopista meggyőződés mentén kialakuló.
Ezért én azt gondolnám helyesebbnek, ha akár korlátozva a szabad iskolaválasztás jogát, az adott iskolába járók szülei kényszerítenék ki a jobb képzést, miközben a különböző anyagi helyzetű csoportok megtanulnának együtt élni egymással. Nekik még sikerülhet az, ami felnőtt korban már teljesen reménytelen. Sőt, azt is állítom, hogy a kisiskolák fenntartása ezért is káros, mivel azok nem képesek megfelelő létszámot elérni, és bizony így a képzés szintje szinte garantáltan alacsony lesz. Viszont az ezen iskolák megszüntetésével felszabaduló pénzt az iskolabusz-rendszer kiépítésére, és a többi iskola körülményeinek fejlesztésére kellene fordítani. Ostoba az, aki az oktatásból pénzt akar kivonni, viszont téved az, aki azt gondolja, a pénz majd mindent megold.
Azt viszont fenntartom, hogy itt és most a közalkalmazotti bértábla fenntartása ellehetetlenít mindenféle értelmes változást.
Hát nagyon jól felszerelt iskolának kell lennie, ahol ezt demonstrálni lehet. Biztosan van ilyen is. Én azonban teremről teremre vándorlok, néha épületről épületre is, igaz van egy mobil zsúrkocsi amit lehetne használni. Ezért aztán inkább a témazárásként, összefoglalóként használok videót, vagy képi könyvbemutatást. A ledarálós tanárokat én sem szerettem középiskolás koromban, de a túldemonstrálást sem. Sokszor kréta, szellemes, ledületes tanári magyarázattal előbbre jutunk. Legalábbis földrajzból, történelemből így van.
Így majd el lehet mondani, hogy fasza, megspórolunk évente x milliárdot a költségvetésnek. Csak ennek még nagyobb ára lesz...
Csak hogy az Gyurcsányt baromira nem érdekli. Minnél jobban leépül az egész, annál jobban lehet uralkodni rajtuk és a gazadagok még gazdagabbak lesznek.
Hatalmas léptekkel haladunk egy Dél-Amerikai típúsú demokrácia felé.
Egykori "humán szakos" tanárként én sem érzem eltúlzottnak azt a 8-10 órát.
Annyit még hozzátennék, hogy ez általában nemcsak idejébe, hanem még pénzébe is kerül a tanárnak, mivel sokszor a megfelelő eszközhátteret is neki kell biztosítania.
Hogyne. Csak nem kap róla teljes képet. Ha látok egy színházi előadást, akkor maximum egyes színészek játékát tudom megítélni, de fogalmam sincs arról, hogy mennyit és hogyan dolgozott x világosító és y kasszás. Meg a többi színész, aki részt sem vett abban a darabban, meg a többi rendező. Ha étterembe megyek, akkor az egészből csak egy pincér és egy szakács munkáját látom, pedig dolgozik ott még tíz másik ember is.
Az hogy sokan becsülettel végzik a munkájukat, sokan meg tesznek az egészre, gyakorlatilag az összes szakmára elmondható. Azzal a különbséggel, hogy a tanárok anyagi és erkölcsi elismerése nagyon alacsony, és mivel emberekkel foglalkoznak, óriási a felelősségük. Éppen ezért állna mindenkinek érdekében, hogy minél jobban dolgozzanak, minél alkalmasabb emberek menjenek el tanítani.
On.
Erre nem volt jó a bértábla, de nem ez volt az alapvető gond, hanem az, hogy a rendszer az alapjaitól fogva sz@r. Talan Mithriades, talán más írta, hogy pénzkivonással nem fogjuk javítani a közszféra helyzetét. Ez így igaz. Amit én látok, az egy óriási kapkodás, összevisszaság, hozzá nem értés egy nagy adag gőggel párosulva, hogy "most megmutatjuk azoknak a semmittevőknek, hogy ki az úr a háznál!". Eddig is alulfinanszírozott volt az oktatás, eddig is teljesen logikátlanul, indokolatlanul szüntettek meg iskolákat (másokat pedig ugyanilyen logikátlanul hagytak meg), eddig is éppen elég rosszul működött a magyar közoktatás. Most reformok helyett csinálunk valamit, amiről nem tudjuk, hogy mi, de majd csak lesz valami. Nem akarok igazságtalan lenni a mostani kormánnyal, 16 éve ez megy, de azért álljon már meg a menet, én végre már eredményeket is szeretnék látni, nem csak ígérgetést és keménykedést.
Most megszűnik a bértábla. Ok, nem volt jó. De vajon jobb lesz helyette? Nem hinném. Eddig is volt lehetőség a bértáblától eltérő fizetések meghatározására (ugyanis - már többször írták - a bértábla az adható minimumot határozta meg), az más kérdés, hogy általában pénz híján senki nem kapott semmit (sőt, lehet, hogy újat mondok, de sok közalkalmazott még ezt a minimumot sem kapta meg!).
"Azt kell látni, hogy ma egy lelkiismeretes tanár és egy lelkiismeretlen, alkalmatlan anyagledaráló fizetése közti különbséget nem a teljesítményük, hanem a pályán eltöltött idő határozza meg. Miközben a pályán eltöltött idő nem garantálja azt, hogy ezalatt a delikvens olyen szűrőkön ment keresztül, hogy az biztosítja szakmai és erkölcsi megfelelőségét."
Így igaz. Rossz a tanárok kiválasztása. Rossz a képzésük. Rossz a továbbképzésük. Rossz a bérezésük. Rossz az iskolák anyagi helyzete. Rossz a felszereltségük. 40 fős osztályok vannak 15-20 fősek helyett (nem az ötvenes években Afrikában, hanem a XXI. században Európában). Ezen kellene változtatni, normális reformokat kidolgozni, ésszel ésszerűsíteni. Ja hogy ez pénzbe kerül? Igen, a minőségnek ára van. Csak az a gond, hogy nem látok én itten semmilyen reformot, kérem szépen, csak kapkodást. Így majd el lehet mondani, hogy fasza, megspórolunk évente x milliárdot a költségvetésnek. Csak ennek még nagyobb ára lesz...
Ahhoz, hogy valaki bírálja a tanárok munkáját, nem kell tanárnak lennie. Ahogy egy rosszul sikerült előadás bírálatához sem kell színésznek lenned, egy rossz film bírálatához kritikusnak vagy rendezőnek, és egy rossz étel kritizálásához szakácsnak. Abban teljesen igazad van, hogy rengetegen végzik pl. a tanári pályán is becsülettel a munkájukat. Mint ahogy nyilván te is tudod, hogy sokan pedig tesznek az egészre. Nem tudom az arányokat. Nyilván iskolánként változik. Azt kell látni, hogy ma egy lelkiismeretes tanár és egy lelkiismeretlen, alkalmatlan anyagledaráló fizetése közti különbséget nem a teljesítményük, hanem a pályán eltöltött idő határozza meg. Miközben a pályán eltöltött idő nem garantálja azt, hogy ezalatt a delikvens olyen szűrőkön ment keresztül, hogy az biztosítja szakmai és erkölcsi megfelelőségét.
Igazad van, ez a lépés önmagában semmit nem old meg. A kérdés az, ez egy lépés egy hosszú úton vagy maga az út. Ezzel ma senki nincs tisztában. Az világos, hogy ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Aki a lépés szükségességét vitatja, az szerintem tévúton jár. Aki a lépés elégségességét kéri számon, annak igaza van. Meglátjuk hamarosan, az a vicces az egészben, hogy az első lépésre adott reakciók teremtik meg az esélyét annak, hogy ez csak egy önmagában álló intézkedés legyen, és így végül az derüljön ki, felesleges volt az egész.
Stimmt. Egy órára lehet 0 percet és 16 órát készülni. A leadott teljesítmény ettől nyilván nem független. Én azt állítom, hogy ma olyanok fektetnek energiát a felkészülésbe, akik vagy a szakma megszállotjai, vagy egyéb bevételük miatt ezt megtehetik. Pl. könyveket rendelnek saját költségükre. Teljesítményüket viszont nem a befektetett energia és a leadott teljesítmény alapján honorálja a rendszer, hanem az ostoba bértábla szerint. Illetve nem viszont, pontosan ezért szakmai megszállottság és anyagi helyzet motiválja a tanárokat, és nem a teljesítmény alapján elért bérezés.
Ez igaz. Optimális esetben mindkettő segíti egymást, közepes esetben tisztában vanak vele, hogy egymás nélkül nem élnek meg, a mai magyar realitásban pedig egymás esküdt ellenségei.
Hozzáadott értéknek hívják ezt a dolgot. És biza az nem úgy van, hogy a GDP-t a termelő ágazat állítja elő. Javaslom, nézz utána a fejlett országok GDP-jének hány százaléka származik a termelésből, és hány százalékát a szolgáltatásból. Adott esetben a focista -nem keverendő össze a magyar "footballistával- értéket teremt, egy focicsapat -MU, RM- piaci értéke jelentősen meghaladja nem egy magyar szinten jelentősnek tartott vállalat értékét.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy a sereg mennyivel volt ütőképesebb, amikor létszáma háromszorosa volt a maiénak.
"amennyit a termelo agazatok megtermelnek, egy fillerrel sem tobbet. Ebbol kell alkalmazni a tanarokat, a kozigazgatast, anyamtyukjat." Ez igaz. De ma Magyarországon - nem tudom hogy kellene pontosan kifejezni - igazi új érték előállítást kb. 720 ezer ember végez. Ugyanis hiába sorolják versenyszférabelinek a focistát, a piármanagert, a táncdalénest .... ettől ők még az újraelosztásból élnek. Ugyanúgy mint a rendőr, a tanár és a katona. Természetesen mindegyik fontos a maga helyén, szerintem ez a veszekedés is teljesen felesleges, csak az uralkodniakaró - mert más helyre láthatóan teljesen alkalmatlan - politikusbandának jó. Az "oszd meg és uralkodj!" elvet láthatóan megtanulták és a napi rutinban kiválóan alkalmazzák. Az ellenség tehát nem a másikszférabeli, hanem az a vezető - politikus - aki képtelen jól vezetni a társadalmat. Mert mégis milyen ország, állam az, amelyik a tulajdon polgárait NEM TUDJA/AKARJA -- megvédeni /seregleépítés/, -- tanítani /épp elég szó volt itt a mostani iskola gyengeségéről, szegénységéről/, -- gyógyítani /az egészségüggyel is baj van/. Mit ér egy ilyen állam? Mit érnek a vezetők?
Adatforrás: A nagy, kb 800 oldalas Statisztikai Évkönyv. Így persze nincsenek benne összesítve az adatok, de a CD mellékletből azért össze lehet hozni.
Teljesen jogos. Egy igazi multimédiás óra ennyi időbe kerül. Többe, mint egy sima, animált prezentáció. Az előnye, hoyg az utánigazítás a következő évben már csupán a töredéke ennek.
"Ezt azért nyelvtanárként túlzásnak vélem. Nyilván attól függ milyen készséget kíván fejleszteni, de hallás utáni megértés felkészülésére sem töltök 30-35 percet. "
A multimédiás óra alatt prezentációval gazdagon megtámogatott órát értek. Történelem, földrajz és fizika szakosok kapcsán vannak pontosabb ismereteim, illetve tapasztalataim. A terv elkészítése egy dolog A megjelenítendő pontosan odaillő(!) képek, videók megkeresése az interneten, vagy könyvben (akkor beszkennelés), film digitalizálása, esetleg animáció elkészítése (vagy elkészíttetése, amely esetben az elképzelést elmagyarázni nem biztos, hogy 2 perc) rendkívül babramunka. Ha nincs megfelelő ötlet a jó képi megvalósításra, ha nem ad hozzá az órához akkor nem igazán érdemes csak azért az eszközöket (számítógép, projektor) használni, csak hogy legyen. (Tehát egy sima szöveges prezentációt vagy egy egyszerű diavetítést nem sorolok ide.)
És nem kell sugallni, hogy eltartottak vagyunk, mert ez nem igaz.
Nem eltartottak, alkalmazottak, ez mit sem valtoztat azon a tenyen, hogy annyit lehet kozszferara kolteni, amennyit a termelo agazatok megtermelnek, egy fillerrel sem tobbet. Ebbol kell alkalmazni a tanarokat, a kozigazgatast, anyamtyukjat.
"Üzemelő rendszerek átalakításánál sohasem működik az egy ütemben, egyszerre törtőnő váltás. " Azért hadd hozzam elõ kedvenc ellenpéldámat.
Egy országban úgy döntenek, hogy a "balra tarts" közlekedést az EU tradícióinak megfelelõen "jobbra tarts" rendszerre állítják át. Azonban figyelembe veszik a fentebb idézet bölcsességet, ezért az elsõ ütemben csak a tehergépkocsikra vonatkozik a jobboldali közlekedés... :-)))
Egy igényes, multimédiás órára való felkészülés gyakorlott humán szakos kollégám szerint 8-10 óra.
Ezt azért nyelvtanárként túlzásnak vélem. Nyilván attól függ milyen készséget kíván fejleszteni, de hallás utáni megértés felkészülésére sem töltök 30-35 percet. Többnyire a nehézséget az okozza hogy a diák mindent szeretne megérteni szó szerint ez pedig nem cél, hasonlóan az olvasott szöveg értéséhez.
A 30 ora felekszules egy total palyakezdonel meg csak-csak,
Nem csak náluk. Az egyéni fejlesztés igenis még a 30 éves rutinnal felkészülést igényel.
Kepezni magad lehet tovabba a nyari szunetben, a tavaszi szunetben, a teli szunetben es az oszi szunetben is, egeszen nyugodtan, nem muszaj a "szorgalmi idoszakban".
Miért gondolod, hogy ez eddig nem így volt? Csak éppen a hétvégét felejtetted ki.
De ez az egesz itt teljesen OFF, a jovoben vagy emelkedni fog a munkaterhelesetek
A mi munkaidőnk is heti 40 óra, eddig is és ezután is. Csak a tanulókkal való közvetlen való foglalkozás óraszáma emelkedik, nyilván a többi rovására.
Egyreszt nekem napi 6-7 ora remnlik gimibol, de ezen nem veszunk ossze, masreszt minden otodik osztaly 9-re jon es egy oraval tovabb marad, oszt jonapot, maris tud a tanar 6 orat tanitani az 5 helyett.
A közoktatás nem a középiskolával kezdődik...
Egy alsós gyereknek az első három évfolyamon a kötelező tanítási óráinak száma 20, ez 10%kal növelhető tehetséggondozás, fejlesztés, felzárkóztatás miatt, azaz a tanulói terhelhetőség max.határa az első 3 évfolyamon 22 óra.
Nekik nem lehet lyukas órájuk, ők nem jöhetnek 9-re, stb.
Ha atanító néninek 30 a kötelező órája, nem tudok neki gyereket adni, akiket taníthatna.
És ahány osztály, annyi tanító kell, ugyanis alsóban (és a terv szerint az első 6 évfolyamon) nem szakrendszerű a tanítás.
Tehát?
Marpedig ki kell venni, ha holnaptol azt mondanak, hogy a kozalkalmazottak egyaltalan nem fizetnek adot, hanem megkapjak a mostani nettojukat adomentesen, pontosan ugyanott tartanank, semmi sem valtozna, leszamitva, hogy ki lehetne rugni par feleslegesse valt berszamfejtot es adohivatalnokot.
A közalkamazott munkáját a brutto bér értékével vásárolod meg. Ebből ő befizeti az állami kiadásokhoz való hozzájárulását, az adót. Technikailag lehet azt mondani, hogy akár ne is nevesítsük, de hiba lenne. Tudni kell, hogy mennyi az ára a közalkalmazottnak.
És nem kell sugallni, hogy eltartottak vagyunk, mert ez nem igaz.
"A 30 ora felekszules egy total palyakezdonel meg csak-csak, de par ev utan azert Te sem gondolod ezt komolyan."
Az a helyzet, hogy a jó tanár nem a tantárgyából készül fel másnapra, hanemazokból a gyerekekből (csoportokból és osztályokból), akiket tanítania kell.
Ez a szakma veleje, nem állok neki oldalakon keresztül megvilágítani az értelmét, inkább nem várom el, hogy megértsd.
A prognózisodat a pedagógusok munkaterhelésének emelkedéséről vagy fizetésük reálértékének csökkenéséről, ennek szükségszerűségéről az állami költségvetés jelenlegi helyzetében viszont én értem, értettem eddig is. Csak azt próbálnám szelíden előadni, hogy a bértábla megszüntetése önmagában sem a forráskivonást, pláne a színvonaljavítást nem oldja meg. Egész egyszerűen szakszerűtlen intézkedésnek tartom, voluntarista és álszent megoldásnak, ami mögött nem látszik semmiféle szakmai műhelymunka, semmiféle átgondolt döntéselőkészítés, egyszerűen primitív párhuzamot von a versenyszféra és pl. a közoktatás között. A kettő pedig messze nem analóg.
Forráskivonást a közoktatásból példának okáért az alábbiak jelenthetnének:
1. Iskola-összevonások, kisiskolák körzetesítése
2. A napköziotthoni, tanulószobai ellátás fizetőssé tétele (mert az oké, hogy az oktatás ingyenes, de a gyerekmegőrzés is? Ez különben is inkább szociális funkció.)
4. A tanárok óraszámának emelése (már nem sokat lehet),
5. A tanulók óraszámának csökkentése (dettó).
Bár a felsoroltak mindegyike költségmegtakarítást ill. bevételt eredményezne (nem úgy, mint a bértábla megszüntetése), egyik sem lenne népszerű intézkedés. Nem is jó egyik sem (de természetesen szociális védőhálót iktatnék be, ahol kell), de ha nem bírja az államháztartás, akkor valahol ezek közt kellene keresgélni. Ez a bértábla-hókuszpókusz most kényelmes: el lehet mondani, hogy valamit csináltak, ráadásul a pedagógusokon kívül senki nem haragszik érte. Csalódni majd a pénzügyminiszter fog legelőször benne, mert kb. annyi hozadéka lesz, mint a luxusingatlanok adójának, mert néhány év alatt persze lassacskán lejjebb fog vergődni a bértömeg. Utána meg majd mi mindannyian csalódunk, és rájövünk, hogy port hintettek a szemünkbe, mert gyerekeink, unokáink a mainál is rosszabb iskolákba fognak belépni.
Én már most csalódott vagyok, mert nekem az egészből az jön le, hogy Gyurcsány retirált a valódi reformok elől. A könnyebbik utat választotta.
"Reszemrol asszem befejeztem, ujat mar nem tudok elmondani, ha valaki a jovoben ravilagit, hogy mi a gond azzal az ervemmel, hogy a hatekony munkavegzes ossztarsadalmi erdek, tovabba a munkaeropiac es a nem bebetonozott allas hatekonyabb munkavegzesre sarkallja az embert, mint a bertabla es a "biztos eletpalya", arra megprobalok reflektalni (ha tudok), a tobbibe belefaradtam."
Az hogy az nem érv, hanem cél.
Hogy a munkaerőpiac hatékonyabb munkavégzésre sarkall, természetes. Csakhogy abban a formában, amit a közoktatásban dolgozó pedagógus számára vázoltál (tanítsanak 20 helyett 30 órát magasabb bérért), az nem piacot jelent, hanem a munkaerő végzetes kiszipolyozását. Lehetséges, hogy csinálja az ember 10 évig, vagy akár tovább is, de ebbe előbb-utóbb belerokkan vagy fizikailag vagy lelkileg. Az a cél, hogy ilyen rokkant tanárok tanítsák a következő generációt? Szép perspektíva...
Jöhetsz a versenyszférával, hogy nincs hétvége, meg éjszakába nyúlik a munka, arra sem fogom mondani, hogy az úgy jó. Volt olyan főnököm egy magán oktatócégnél, aki azt mondta, én a szünetet is megfizetem. Arra a résztvevőnek és az előadónak egyaránt szüksége van. Ez gondolom másutt is érvényes. Nem biztos, hogy a napi 10 órát hajtó dolgozó összességében termelékenyebb, mint a 8 órában munkát végző fitt munkaerő.
A tanári állás "bebetonozottságáról" mindent leírtunk, sajnálom, ha nem értetted meg.
Akkor a további nem Neked szól, de kikívánkozik belőlem.
"A 30 ora felekszules egy total palyakezdonel meg csak-csak, de par ev utan azert Te sem gondolod ezt komolyan. "
A felkészülésbe beleértendő a dolgozatjavítás is. Az szakonként változó időt vesz igénybe, van ahol akár 30 perc/dolgozat fölé is megy. Csak heti egy dolgozat egy 30 fős osztályban és már 15 óra lehet. (Persze egyes tárgyaknál lehet, hogy csak 10 perc/dolgozat, de még az is 5 óra.) Heti 3 órával számolva csoportonként ez 7 csoportot, tehát durván 2 hónaponkénti dolgozatiratást jelent (ami azért elvárás, hogy legalább ennyi legyen). Lehetséges, hogy ez még kevés is. Ez csak egy dolgozat és az összeállítását nem is számoltam. A dolgozatjavítás nem puszta értékelést jelent, hanem annak pontos megállapítását, melyik lépésben hibázott, mit nem tud, mit kell annak alapján változtatni.
Haladjunk a korral! Egy igényes, multimédiás órára való felkészülés gyakorlott humán szakos kollégám szerint 8-10 óra. Egy (1!) ilyen órára való felkészülés. Heti egy dolgozat és egy ilyen óra már elvitt minimum 13 órát. Ha igényesen akarja csinálni, akkor rutinosan is ki kell töltenie a 21 tanórára való felkészüléssel a maradék 7 órát (20 perc óránként). Ebben nincs semmilyen közösségi rendezvény szervezése, pályázatírás, beszélgetés egy szülővel, külön beszélgetés a diákkal, semmi.
Nekem kezdőként nem hogy 1 óra, inkább kettő kellett felkészülésként. Heti húsz órával számolva ki is jön vagy 60 összesen. Plusz kirándulások, plusz értekezletek (mivel nem normál tanrendű iskolában tanítottam, az hetente plusz 4-6 órát jelentett), plusz szülői értekezlet, fogadóóra, plusz ugye nem nyolcra illik beesni az iskolába reggel, meg nem is percre pontosan hagyjuk ott; plusz adminisztráció, plusz lelkisegély, egyebek. Nem számoltam ki percre pontosan, de kijön vagy 70 óra hetente.
Az viszont igaz, hogy egy mondatot nem beszéltem az órán papírról, és szerettek a gyerekek.
Ezért cserébe nem kaptam pénzt a túlóráért, mert az iskola nehéz helyzetben volt, semmilyen jövedelemkiegészítést, de kaptam egy egészen nevetséges fizut. És hallgathattam a sok okoskodót, hogy a tanárok keveset dolgoznak, mit hőbölögnek itt heti huszonakárhány óra munkával, meg nem értenek semmihez, meg a tehetségtelenek mennek tanárnak. Közben a legtöbb barátom harmadannyi munkával keresett háromszor-ötször annyit a "kemény" versenyszférában, röhögve csalt adót, és (talán joggal) hülyének nézett engem.
Fejleszteni mindig fejlesztettem magamat, de ezután aztán baromi sok kedvem volt ahhoz, hogy a látszat kedvéért mindenféle szervezett továbbképzésre menjek. Nem sajnáltatni akarom magamat, ott is hagytam a tanítást, és ezután én is jóval könnyebb munkával kerestem több pénzt (igaz nem is éreztem azt, hogy hasznos, amit csinálok).
Szóval bocsánat, hogy itt össze-vissza offolok, de valahogy mindig kiakaszt, hogy mindig jön valaki, és megmondja a frankót egy olyan munkáról, amit egy percig nem végzett. Nem veled van a gond ZOH, de attól, hogy a húgod tanár, még ne bocsátkozz mindenféle általánosításba. Az én esetem is speciális, hiszen kezdő voltam és lelkiismeretes, de belülről nagyon jól láttam, hogy rengeteg tanár dolgozik irgalmatlanul sokat az egyre romló körülmények ellenére, és a munkájukért általában semmilyen elismerést nem kapnak. Kritikát (nagy részben jogtalanul) annál többet.
Ami talán hibaként róható fel nekik, az az, hogy a legtöbb tanár, a semmit nem érő szakszervezettel egyetemben, (már elnézést a kifejezésért) BIRKA, és nem mer kiállni a jogaiért.
A 30 órát megtartó pedagógustól elvárni (ehhez átlagosan 30 óra felkészülés azért társul) hogy még képezze is magát, nem hiszem, hogy lehet.
A 30 ora felekszules egy total palyakezdonel meg csak-csak, de par ev utan azert Te sem gondolod ezt komolyan. Kepezni magad lehet tovabba a nyari szunetben, a tavaszi szunetben, a teli szunetben es az oszi szunetben is, egeszen nyugodtan, nem muszaj a "szorgalmi idoszakban".
De ez az egesz itt teljesen OFF, a jovoben vagy emelkedni fog a munkaterhelesetek, vagy realertekben csokkenni a fizetesetek, ez teljesen egyertelmuen kovetkezik a koltsegvetes tarthatatlan helyzetebol, nincs mas alternativa, igazabol csak azert irtam, hogy ne mondhassatok, hogy nem szoltam idoben. (Az, hogy az osszel bejelentendo elvonasok miatt vagy magas inflacio miatt vagy allamcsod miatt, technikai reszletkerdes, mindenki a bejelentett elvonasokkal jarna a legjobban.) Ezt lehet, hogy igazsagtalannak erzitek, biztos lesznek majd tuntetesek, sztrajkok, ez benne van a pakliban, majd nezem a Hiradoban, mi az abra.
(Bar ha a koztisztviselok kezdenenek sztrajkolni, az egy hetig eleve fel sem tunne a kutyanak sem, ugyhogy olyan nagyon meg ettol sem felek.)
Reszemrol asszem befejeztem, ujat mar nem tudok elmondani, ha valaki a jovoben ravilagit, hogy mi a gond azzal az ervemmel, hogy a hatekony munkavegzes ossztarsadalmi erdek, tovabba a munkaeropiac es a nem bebetonozott allas hatekonyabb munkavegzesre sarkallja az embert, mint a bertabla es a "biztos eletpalya", arra megprobalok reflektalni (ha tudok), a tobbibe belefaradtam.
A 25. óra után nincs gyerek, akit tanítani lehetne.
Egyreszt nekem napi 6-7 ora remnlik gimibol, de ezen nem veszunk ossze, masreszt minden otodik osztaly 9-re jon es egy oraval tovabb marad, oszt jonapot, maris tud a tanar 6 orat tanitani az 5 helyett.
De ezt egeszen egyszeruen nem hiszem el, hogy ma az oktatasban ez valodi problema lenne. Ha emiatt nem lehetne az oraszamot tovabb emelni, az azt jelentene, hogy egyetlen tanarnak sincs egesz heten egyetlen lyukas oraja sem, ezt nem hiszem el, sem anyamnak, sem hugomnal, sem apamnal nem ezt latom, sot.
Én 3 millió aktív adófizetőről tudok. Ha ebből te ki akarod venni a közalkalmazottakat,
Marpedig ki kell venni, ha holnaptol azt mondanak, hogy a kozalkalmazottak egyaltalan nem fizetnek adot, hanem megkapjak a mostani nettojukat adomentesen, pontosan ugyanott tartanank, semmi sem valtozna, leszamitva, hogy ki lehetne rugni par feleslegesse valt berszamfejtot es adohivatalnokot. A kozalkalmazottak adoja az allam egyik zsebebol a masikba tett penz, semmi tobb. (Persze vannal elonyei is a rendszernek, atlathatosag, osszehasonlithatosag, no es a kozalkalmazottak onerzetenek novelese.)
Mas megkozelites: ha holnap az altalam irt 2millio effektiv adofizeto mind meghalna, elkoltozne, vagy barmilyen ok miatt megszunne itt letezni, a tobbi 8 millio emberre nem az 1millio kozalkalmazott adoja jutna, hanem semmi, nulla forint.
Harmadik megkozelites: te dolgozol, fizetest kapsz, ez a beveteled. Ha ebbol alkalmazol egy korrepetalo tanart a gyerekedhez, tokmindegy, hogy 10ezret fizetsz neki (mondjuk), vagy huszat, amibol tizet azonnal vissza is veszel gyerekszoba es a vilagitas hasznalataert. Teljesen mindegy, az alkalmazottadra elkoltheto penznek egyedul a fizetesed szab hatart, a tanartol levont penznek semmi jelentosege.
"Pontosan igy gondolom en is, nem 20 orat tanit majd egy pedagogus, hanem 30-at, vagy ha marad az oraszam, akkor nem 20, hanem 30 fos osztalyoknak, illetve ezek tetszoleges linearkombinacioja. Such is life. "
Hol is van az az érdekeltté tétel ez esetben? Sehol.
Persze túl azon a problémán, amit bejuma említett, hogy ha valahol a diák oldalán heti 25 óra van, akkor a tanár oldalán alapvetően nem lehet 30. És ekkor még nem is beszéltünk az órarendről. Már akkor is nehéz elkészíteni az órarendet, ha 20-24 órája van a tanároknak, mert ugye a termek adta határokat (hány tanulócsoport egyidőben) nem lehet túllépni, a diákoknak (tudomásom szerint) nem lehet naponta több lyukasórájuk (felügyeletet is kellene biztosítani arra az időre ami óraszám és pénzbe is kerül az iskolának). Ha a diákoknak 30-33 órája lenne, a tanároknak is 30, akkor technikailag kivihetetlen a dolog.
Persze ez is csak átlátszó kifogás arra, hogy miért is ne lehessen megcsinálni. - Gondolom ez lesz az ellenvélemény alapja.
A 30 órát megtartó pedagógustól elvárni (ehhez átlagosan 30 óra felkészülés azért társul) hogy még képezze is magát, nem hiszem, hogy lehet.
"Az, hogy valtozatlan munkaterheles mellett noni fog a fizetes,"
Minta a bértömeggazdálkodás ötlete éppen ezen alapulna! Ha valaki jobban dolgozik, akkor többet keres majd. Aki rosszul, az meg kevesebbet. Mondják.
Azonban attól tartok, hogy a rosszul teljesítő iskola tanári karában is ugyanolyan arányok fognak kialakulni, mint a jól teljesítőnél, a gyengébben a legjobb hiába rosszabb (tfh. mérhető) mint a jobb iskolában a legrosszabb, ennek ellenére ugyanazt a topfizetést kapja majd, mint a jobb iskolában a legjobb.
Pontosan igy gondolom en is, nem 20 orat tanit majd egy pedagogus, hanem 30-at, vagy ha marad az oraszam, akkor nem 20, hanem 30 fos osztalyoknak, illetve ezek tetszoleges linearkombinacioja. Such is life.
Nem tud 30 órát tanítani.
A gyerek óraszáma maximálva van, megadták a tanulói terhelhetőség felső határát.(KT:52.§)
A gyereknek nem lehet ennyi órája.
A 25. óra után nincs gyerek, akit tanítani lehetne.
A csoportok létszáma is maximálva van (KT.3. melléklet)és nem a tanár, hanem a gyerek érdekében.
Itt is hiányzik a konkrét feladatmeghatározás; ha egy pedagógusnak feladata az egyéni ütemben történő fejlsztés (És sztem igen fontos feladata), akkor egy bizonyos létszámon túl ez nem tehető meg..vagyis a csoportlétszám emelése egyértelműen a hatékonyság (nem az anyagi) rovására megy.
2millio effektiv adofizeto tartja el a 10millios orszagot, ez nem fenntarthato, a kozszfera egy reszet at kell iranyitani a termelo szferaba,
Én 3 millió aktív adófizetőről tudok. Ha ebből te ki akarod venni a közalkalmazottakat, akkor bizony a 2 millióból az összes szolgáltatást ki lehet venni. És abban a pillanatban az ún termelő ráéteg is csődbe mehet, mert nem lesz, aki megvegye a terméket.
Senki nem tart itt el senkit, azaz mindenki eltart mindenkit. Te a közalalmazottat az adón keresztül, én meg téged, mert megveszem a termékedet.
