Einstein ugyan az mondja mint a buddhizmus.:)) nincs kezdet és vég mert végtelen.:) ezért van az, hogy a szamszára és a nirvána között semmi különbség nincsen.:) csak egy picike karma és a formája.:))
tisztázzuk ezt az illúzió kérdést. Attól mert illúzió még nem tudod kihúzni magad belőle... hiszen az illúziót is valami létre hozza...pl tudatlanság..) a tudás már látja hogy illúzió volt..:) csak maradj egybe..)
Ha a krisna tudat idő feletti..Akkor ezt tartsd szem előtt...Magában kell foglalja a kezdetet és véget de mégis ezek felett kell állnia..ergo az össze vallást..magában kell foglalja..
Szerintem ezért hasonlóak a törvények..ne ölj ne lopj stb..
én soha nem vitattam a hinduizmust.:) jól elvagyok vele.. Te vitatod a buddhizmust::) és ha vallásos akarsz lenni akkor ennek semmi értelme..mert az átöleli a mindenséget az összes vallással együtt...
Aki Kṛṣṇa-tudatú, az valóban mindenhol az Úr Kṛṣṇát látja, s mindent Benne lát. Úgy tűnhet, hogy az anyagi természet valamennyi különálló megnyilvánulását látja, ám mindegyik esetben tudatában van Kṛṣṇa jelenlétének, mert tudja, hogy minden az Ő energiájának megnyilvánulása. Kṛṣṇa nélkül semmi sem létezhet, s Ő az Ura mindennek ez a Kṛṣṇa-tudat alapelve. A Kṛṣṇa-tudat célja a Kṛṣṇa iránti szeretet kifejlesztése, vagyis annak a szintnek az elérése, amely transzcendentálisan az anyagi felszabadulás fölött áll. Ezen a Kṛṣṇa-tudatos síkon, amely túl van az önmegvalósításon, a bhakta eggyé válik Kṛṣṇával abban az értelemben, hogy számára Ő lesz minden, s az Iránta érzett szeretetben eléri a beteljesülést. A bensőséges kapcsolat Kṛṣṇa és a bhakta között ezen a szinten létezik. Az élőlény többé nem semmisülhet meg, s többé nem veszíti szem elől az Istenség Személyiségét. Kṛṣṇába olvadni lelki megsemmisülést jelent, s egy bhakta sohasem vállal ilyen veszélyt. (Srila Prabhupáda)
Ez az árja ösvény, a tökéletesség buddhái-nak ösvénye.
De mit jelentenek a szent tekercsek, amelyek azt mondatják veled:
OM! Hiszem, hogy nem minden arhat kapja meg nirvána ösvényének édes gyümölcsét.
OM! Hiszem, hogy nem minden buddha megy be a nirvána-dharmá-ba (124).
Valóban igaz; az árja ösvényen nem vagy többé szrotápatti, bodhiszattva (125) vagy. Átkeltél a folyamon. Igaz, hogy jogod van dharmakája öltözékére; de szambhogakája nagyobb, mint egy nirváni és még nagyobb egy nirmánakája, a Könyörület Buddhája (126).
Most hajtsd meg fejedet és jól figyelj, óh bodhiszattva - a könyörület beszél és így szól: - Lehet-e üdvösség, amikor minden, ami él, szenvedni kénytelen? Légy te megváltva és halld az egész világ jaját?
Most hallottad a mondottakat.
Feljutsz a hetedik fokra és átmégy a teljes tudás kapuján, de csak azért, hogy eljegyezd magad a szenvedéssel; ha tathágata akarsz lenni, kövesd elődeid nyomdokát, maradj önzetlen a vég nélküli végig.
Megvilágosodtál - válaszd meg utadat.
----------------------------------------------
Nézd a keleti égboltot elárasztó szelíd fényt. A dicsőítés jegyében ég és föld egyesül. És a négyszeresen megnyilvánult erők, a lobogó tűz és az áramló víz, az illatos föld és a zúgó szél szerelmes éneke hallik.
Hallga! ... az aranyfény mérhetetlen örvényléséből, amelyben a Győztes fürdik, felzeng szavak nélkül a természet minden hangja, ezernyi módon hirdetve:
ÖRVENDEZZETEK, ÓH MJALBA (127) LAKÓI.
EGY ZARÁNDOK VISSZATÉRT A MÁSIK PARTRÓL.
ÚJ ARHAN (128) SZÜLETETT.
BÉKE LEGYEN MINDEN LÉNNYEL (129)
----------
Ebbe a minden lénybe te is beletartózol.:) elég szomorú ez nekem.:)) Csak viccelek.:)
MN 1 Mūlapariyāya Sutta 1. A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd
I. A Tathāgata, szerzetesek, az arahat, a tökéletesen megvilágosodott Buddha a földet közvetlen tudással ismeri meg, mint földet. Miután közvetlen tudással megismerte a földet, mint földet, nem fogja fel a földet [mint önmagát]; nem fogja fel földben [magát]; nem fogja fel földtől [elkülönítve, vagy származtatva magát]; nem fogja fel úgy, hogy a föld az enyém; nem élvezi a földet. Mi a magyarázata? Állítom, mert a Tathāgata végig tökéletesen megértette azt.
A vizet közvetlen tudással ismeri meg, mint vizet. stb...
bár szerintem a védák is azok voltak...lásd upanisadok.. Önmegvalósítás..csak különböző szinteken..
A kedvencem..Isa
16. Legszebb alakodban látlak meg én, a Napban az Ember, az vagyok Én![612] Sóhaj az örök szélbe szállj, itteni test véges porba omolj!
OM
17. Emlékezz művem, emlékezz a tettre! Emlékezz művem, emlékezz a tettre!
18. Tűz, segíts meg minket jó utakkal,[613] ösvények tudója, vigyél sikerre! Téríts le a bűn ferde útjairól, néked szentelődünk a legszebb szavakkal![614]
OM
Teljes az Ott, és teljes ez Itt. Teljesből teljes felemelkedik. Teljes a teljestől elszakad. Teljesen mégis megmarad.
A buddhizmusban is az a cél, hogy ne szülessünk újra..
Csak a buddhizmus önmegvalósítás.)
61.
Kérdezd csak meg a világiakat, a szánkhjákat, a vaisésikákat, A nirgranthákat, [19]akik ént és halmazokat hirdetnek, Vajon tanítanak-e arról, Ami meghaladja a létet s nemlétet.
62.
Tudd hát, egyedül a Törvény sajátja, Hogy meghaladja a létet s nemlétet; Mélynek mondják, A buddhák tanításainak nektárja.
Ez a vers félreérthetetlenül kijelenti, hogy a legvégső cél Kṛṣṇa, a Legfelsőbb Személy hajléka, ahonnan nem kell többé visszatérnünk. A Brahma-saṁhitā e legfelső hajlékot ānanda-cinmaya-rasának nevezi, olyan helynek, ahol minden lelki gyönyörrel teljes. Minden változatosságot a lelki boldogság jellemez ott, és semmi sem anyagi. Az a változatosság a Legfelsőbb Istenség lelki kiterjedése, mert minden megnyilvánulás lelki energiából áll, ahogy azt a hetedik fejezet elmagyarázta. Ami ezt az anyagi világot illeti, annak ellenére, hogy az Úr mindig legfelsőbb hajlékán marad, anyagi energiája által mindent áthat. Lelki és anyagi energiái révén tehát mindenhol, az anyagi és a lelki univerzumokban is jelen van. A yasyāntaḥ-sthāni kifejezés azt jelenti, hogy lelki vagy anyagi energiájával Ő tart fenn mindent. Az Úr e két energiája révén mindent áthat.
Ez a vers a bhaktyā szóval egyértelműen arra utal, hogy csakis a bhakti, az odaadó szolgálat által juthat el az ember Kṛṣṇa legfelsőbb hajlékára vagy a megszámlálhatatlan sokaságú Vaikuṇṭha-bolygók egyikére. Egyetlen más módszer sem segíthet a legfelsőbb hajlék elérésében. A Védák (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.21) szintén írnak a legfelsőbb hajlékról és az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről. Eko vaī sarva-gaḥ kṛṣṇaḥ. Azon a helyen egyetlen Istenség Legfelsőbb Személyisége van, akit Kṛṣṇának hívnak. Ő a legfelsőbb, kegyes Istenség, s noha egyként van ott jelen, millió és millió teljes értékű formába terjeszti ki magát. A Védák az Urat egy fához hasonlítják, ami egy helyben áll, mégis számtalan gyümölcs, virág és levél terem rajta. A Vaikuṇṭha-bolygókon uralkodó teljes értékű kiterjedései négykarúak, s mindegyiket másképpen nevezik: Puruṣottama, Trivikrama, Keava, Mādhava, Aniruddha, Hṛṣīkea, Saṅkarṣaṇa, Pradyumna, rīdhara, Vāsudeva, Dāmodara, Janārdana, Nārāyaṇa, Vāmana, Padmanābha és így tovább.
A Brahma-saṁhitā (5.37) szintén megerősíti, hogy bár az Úr mindig legfelsőbb lakhelyén, Goloka-Vṛndāvanán tartózkodik, mégis mindent áthat, hogy minden rendben működjön (goloka eva nivasaty akhilātma-bhūtaḥ). Ahogy a Védák (vetāvatara-upaniṣad 6.8) kijelentik, parāsya aktir vividhaiva rūyate / svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca: energiái olyannyira kiterjedtek, hogy hibátlanul, a legnagyobb rendben irányítanak mindent a kozmikus megnyilvánulásban, noha a Legfelsőbb Úr végtelenül távol van.(Srila Prabhupáda)
