Greenpeace this week submitted a petition signed by one million Europeans, demanding compulsory labeling of all milk, meat, and egg products produced by animals fed on genetically modified (GM) feed. The petition was handed over to EU officials. Greenpeace's Natalie Tsigaridou said: "Consumers have no way of knowing that animals producing food ... have eaten genetically modified feed which then enters our food chain . . . EU legislation must be amended to give consumers the right to choose." A protest in Greece were timed to coincide with the release of the petition. In other news, a group of farmers from northeastern Greece is suing the Greek subsidiaries of Pioneer Hi-Bred International and Syngenta AG, demanding US$428,000 in damages. The farmers claim they were given maize seed that they did not know contained GM material, and were forced to destroy the resulting crop on the orders of Agriculture Ministry inspectors. The Greek subsidiary companies both claim that they have already settled compensation requirements. The article can be viewed online at the link below.
Hasonlóan látom, ezért tettem be a VG-hez vezető linket, de én még nem találtam a ’tiszta forrást’.
Nevetségesnek tartom a felmérést. Laikus munka, amelynek megjelenése egy MTA kiadványban árnyékot vet annak színvonalas munkáira is.
Vajon miért végez egy nemesítésre szakosodott intézet álközvélemény-kutatást, amely nincs tekintettel a mezőgazdaság szerkezetére, a mintavétel szabályaira, a közvélemény-kutatás értékelésének statisztikai normáira stb. Az MTA MGI részéről ez már a második felmérés (a KÉKI-nek is van még egy könnyen felejthető). Vajon hogyan lehet, hogy ugyanezen szerzőknek eddig legfeljebb a multik által finanszírozott és a BZBE által szervezett rendezvényeken ködös, kitapinthatóan önérdekű agrárpolitizálásra vagy vidéki bulvárlapokban véleménymondásra tellett. Szerény hazai vizsgálati eredményeik ugyan olvashatók, de komolynak nevezhető nemzetközi dolgozatuk nincs. Legfőképpen igaz ez a mellékhatás-kutatásokra, amelyekhez a szerzőknek még olvasás szintjén sem lehet közük, a leírtak alapján.
Mi vezethet ide? Az egyik talán a szerzők intézetének és a Monsantónak a szorosra fűződő szerződése, amelyben martonvásári fajtákba Monsanto által szabadalmaztatta géneket visznek be, s amelynek későbbi szabadalmi státusza még homályos. Vagy, hogy BZ könyvének megjelentetését anyagilag egy multi támogatta. Így foszlik semmivé a felmérők függetlenségének és pártatlanságnak illúziója, amely közvélemény-kutatásnál az első követelmény.
Több mint vicc 5 (!) alapfokú végzettségű gazda válasza alapján ezeknek a gazdáknak a véleményét összegezni. Azt sejtetni, hogy ennek eltérésében a bulvársajtó játszik szerepet. Valóban ők olvassák az általad felsorolt lapokat? A múlt évben például a MAGOSZ Kecskeméti nagygyűlésén közel ezer gazda gyűlt össze, s az elhangzó előadások jelentős része a genetikailag módosított növények körül zajlott. A hallgatóság elutasítása elképesztően volt. Ehhez képest az én itt leírt véleményeim majdnem növényi biotechnológiai pártolóknak minősíthetők. E szerzőknek erre az anyagra alapozott előadása bizonyosan kifütyülésre került volna.
Azt gondolom, hogy hasonló ’közvélemény-kutatás’ nem a magyar tudomány gazdaságáért és társadalomért elveinek, hanem a szerzők vágyálmi gondolkodásának felel meg, melyet intézeti K+F érdekek motiválnak. Gyönge munkájuk és sommás megjegyzéseik rosszat tesznek a növényi biotechnológia és az MTA megítélésének egyaránt.
Csak tiszta forrásból.
Felmérés a mezőgazdasági termelők között...http://mta.hu/fileadmin/2007/02/MTA-MEH_2006.pdfAz összeállított kérdőívet 540 termelő kapta meg, melyek közül 222 válasz érkezett vissza.
– Reprezentatív számok. Lásd még: “2005-ben 7900 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. [...] A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2005-ben megközelítette a 707 ezret, ugyanakkor rajtuk kívül említésre méltó még a házkörüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.”(Magyarország mezőgazdasága 2005, KSH)
A megkérdezettek 85%-a a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezik, tehát a felmérésben a kérdésekre adott válaszok nagy részét ők adták.
– “2005-ben a gazdálkodók mindössze 2%-ának volt felsőfokú és 6%-ának középfokú mezőgazdasági végzettsége, többségük azonban csak a többéves gazdálkodás során szerzett gyakorlati tapasztalattal rendelkezett.” (Magyarország mezőgazdasága 2005, KSH) – A többi nyilván irodalmár, matematikus, stb.
– v.ö. “Összességében elmondható, hogy az átlagostól eltérő válaszokat leginkább az alapfokú képzettséggel rendelkezők adták.” (eredeti) / “A legelutasítóbbak a GM-fajtákkal szemben az alapfokú végzettséggel rendelkezők” (Világgazdaság) – ?!?! – ez biztos csak valami rossz fordítás (magyarról magyarra) – viszont az a tutti, ha meg sem kérdezik őket.
A fenti csoportosítás alapján az egyes kérdésekre adott válaszok között előfordultak különbségek. Összességében elmondható, hogy az átlagostól eltérő válaszokat leginkább az alapfokú képzettséggel rendelkezők adták.
– ?!?! – lásd még: A mostani felmérés során megoszlottak a vélemények a támogatók és az ellenzők között. vagy A transzgénikus növények felhasználásához szükséges szakmai felkészültségről megoszlanak a vélemények, [...] a megkérdezettek 38%-a védősávot követelne meg a szomszéd termelőtől, ha az transzgénikus növényfajtát termeszt. – Átlag? Hol? Mikor? Mihez képest? [v.ö. 2 és 85] Most akkor a diplomások sem feltétlen pártolók?
Az is megállapítható, hogy ugyanez a csoport [az alapfokú képzettséggel rendelkezők] idegenkedik a legjobban a transzgénikus növényfajták termesztésétől, hiszen 80%-uk nyilatkozott úgy, hogy még szigorú szabályozás mellet sem garantálható a veszélytelenségük. Szintén 80%-uk hagyományos fajta vetőmagját választaná csak a termelésben, 0%-uk, azaz senki nem válaszolt úgy, hogy venne GM-vetőmagot, végül 60%-uk követelne meg védősávot a szomszédjától, ha az GM-növényt termesztene. Ezekből a válaszokból arra lehet következtetni, hogy az alapfokú képzettségűek rendelkeznek a legkevesebb ismeretanyaggal ebben a témában, és ők zárkóznak el leginkább ettől a kérdéstől.
– Egy merész logikai ugrás [v.ö. előző bekezdés], és a földbecsapódás. Védőháló nincs.
Jelentős lehet a szerepe a negatív sajtópropagandának, amit a GM-növényekkel szemben lehet olvasni a hozzá nem értő, szenzációhajhász bulvársajtóban.
– Csak nem a Népszabadságra gondolnak? Ha nem arra, akkor biztosan a Magyar Mezőgazdaságra, az Élet és Tudományra, a Növényvédelemre, stb.
Sokszor összemosódnak a tények a megnőtt élelmiszer- és környezetbiztonsági problémákkal, melyeknek semmi közük a transzgénikus növényekhez, ugyanis tudományosan megalapozott bizonyítékokkal ez idáig a transzgénikus növényeknek nem róható fel ilyen jellegűprobléma.
– Komolyan, semmi bulvár.
„…de hol vannak a könnyek szerinted?”
Nem próbálom elmagyarázni azt, amit érezni lehet vagy sem.
Viszont örömkönnyre olcsó példa:
„A ’hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta ebet’…”
Mindenesetre a Magyar Mezőgazdaság szégyene, hogy olyan választ fogad el, amely köszönő viszonyban sincs a felvetésekkel, helyette azonban ismétel, mint a mi kis Lórikánk tette. Volosz nyugosztalja.
Finale. Gyomirtás szőlőben és gyümölcsösben. / Kopácsi János, Kertészet és Szőlészet, 41 (10): 23. Herbicid; Glufozinát-ammónium; Hatásvizsgálat (1992)
Berzsenyi Zoltán, Kopácsi János, Árendás Tamás, Bónis Péter, Two-years experiences about weed control efficacy and selectivity of glufsinate-ammonium in transgenic maize. In: H. Walter, K. Adamczewski, J. C. Strebig, T. Eggers (Eds) Proceedings of the 10th EWRS (European Weeed Research Society) Symposium, European Weed Research Society, pp. 149. (1997)
Berzsenyi Zoltán, Kopácsi János, Árendás Tamás, Bónis Péter, Three-years experiences on the efficacy and selectivity of glufosinate-ammonium in transgenic maize. Z. Pflanzenk. Pflanzen., 16: 391-399 (1998)
Berzsenyi Zoltán, Kopácsi János, Árendás Tamás, Bónis Péter, Three-years experiences about the weed control efficacy of glufosinate in transgenic maize. In: Murray D. S. (ed.) Meeting of the Weed Science Society of America, 1998. feb., Chicago: WSSA Abstracts, Vol. 38, Illinois: Weed Science Society of America. pp. 5. (1998)
U.S. researchers are working to better understand the way in which genomes combine when genetically modified (GM) crops cross with related weed species. The researchers, who are currently applying for further funding from the U.S. Department of Agriculture (USDA), plan to use fluorescent dyes to "paint" specific chromosomes and track their migration within particular hybrids. This should enable the researchers to determine what specific pairings of populations create viable hybrids with transgenic components. The article says the knowledge gained will help scientists working with GM crops to better control and regulate the reproduction of desirable transgenes, so as to guard against the "escape" of these genes into weed species. The article can be viewed online at the link below.
<!--
D(["mb","
A spokeswoman for the U.S. Department of Agriculture (USDA) said Tuesdaynthe department has not yet decided whether to appeal a federal courtnruling that orders USDA to conduct more detailed environmental reviews ofnapplications for outdoor trials of genetically modified (GM) crops. Undernthe U.S. system, companies and researchers that want to field test GMnplants must receive approval from the Animal Plant Health and InspectionnService (APHIS), a USDA agency. The article states that APHIS receivednabout 1,000 applications last year, most of which were approved quicklynwith no formal environmental impact reviews. The U.S. federal court,nwhose ruling was made public Tuesday, found that the USDA should have morenthoroughly reviewed an application made several years ago by The Scotts Co.nto plant more than 400 acres of genetically modified (GM) grass in thenstate of Oregon. [According to a related article (Associated Press;nFebruary 7), USDA Spokeswoman Andrea McNally said APHIS has changednprocedures in recent years to "better document how we comply"nwith environmental laws.] The article can be viewed online at the linknbelow.
Közel húszéves növényvédős gyakorlati és hatósági tevékenység után 1996-ban el kellett döntenem, hogy a növényvédelem területén folytatom-e a szakmai pályafutásom vagy egy új területen, a biotechnológiában Ugyanis ebben az időben indult a genetikailag módosított növények köztermesztése az Egyesült Államokban. Nagy fantáziát láttam ebben az új tudományban, ezért a kínálkozó növényvédő szeres állás helyett a Monsanto céget választottam, amely hazai tevékenységének egyik elindítója voltam 1997. január 1-jén. A szakmai meggyőződést igazolja, hogy már nem fiatal fejjel, 1999-ben doktori képzésre vállalkoztam biotechnológia témakörben.
A genetikailag módosított növények gyakorlati alkalmazása 1996 óta töretlenül terjed a világban, miközben nálunk egyelőre csak beszédtéma és leginkább a MON 810-es Bt kukoricára korlátozódik. A szinte szünet nélkül támadott Bt kukorica egyike az elsők között termesztésbe vont GM növényeknek. Kukoricát annyit még nem vizsgáltak toxikológiai, élelmiszer, takarmány- és környezeti biztonság szempontjából, mint a MON 810-es jelűt. Az eredmények alapján a világ meghatározó kockázatelemző és engedélyező hatóságai mind legalább olyan biztonságosnak találták, mint konvencionális megfelelőit. A vizsgálatok eredményének helyességét igazolta a több tízmillió hektáros köztermesztés, amely során semmilyen tudományosan igazolható egészségügyi vagy környezeti probléma nem jelentkezett. Hasonlóképpen a többi engedélyezett GM termék is széles körű vizsgálatnak lett alávetve, amelyek alapján a szakhatóságok, köztük az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság GM ügyekkel foglalkozó szakmai testülete engedélyezésre javasolták őket.
A felelősséget illetően egy komoly gyártó vállalatnak, GM fajtatulajdonosnak legalább olyan fontos a termékei biztonsága, mint a legszigorúbb hatóságnak. Sőt, túlmennék ezen a ponton, hiszen ha egy hivatal téved, maximum fegyelmit kap a vezető vagy egy-két dolgozót elbocsátanak. Egy vállalat nem engedheti meg magának a tévedést, mivel ezzel a jövőjét tenné kockára, és milliós perekbe keveredne. A gyártónak, fajtatulajdonosnak anyagi felelőssége van a vevővel és a társadalommal szemen, még akkor is, ha erről jogszabályok nem rendelkeznek. A felelősség a reklámra is kiterjed, hiszen ha a reklám és a népszerűsített termék tulajdonságai nem esnek egybe, akkor a vevő megtévesztése miatt komoly büntetések alanya lehet az eladó. A „hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta ebet” hasonlat az üres reklámra is igaz. A géntechnológia esetében az igazmondás fokozott törekvésként jelentkezik a fajtatulajdonosok esetében. Sajnos az ellenzőkre ezek a szabályok nem vonatkoznak, hiszen ma Magyarországon bármilyen alaptalan vádat a géntechnológiával szemben következmények nélkül meg lehet fogalmazni.
Magyarországon kifejezett érdeklődés van egyes genetikailag módosított növények, mint például a kukoricabogár ellenálló kukorica iránt, Jelenleg a vetésforgó, a többnyire nagy adag talajfertőtlenítő szerek, csávázó szerek és - ha mindez nem volt elég - akkor a permetező szerek használata dominál a kukoricabogár ellen. A rendelkezésre álló rovarölő szerek közül jó néhány széles hatású, illetve szisztemikus, és ugyanúgy megjelenhet a kukorica minden sejtjében mint ahogy a Bt fehérje. Ez utóbbinak bizonyítottan nagyon specifikus, néhány kukoricát károsító fajra van hatása, ezért alkalmazása kíméletes megoldást jelentene a környezetre és a fogyasztóra nézve.
Tíz évvel az említett szakmai döntés után úgy érzem az idő engem igazolt, mivel az eddig termesztésbe vont, genetikailag módosított növények beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Véleményem szerint kisebb mértékben akár a moly, nagyobb területen a kukoricabogár ellenálló kukorica lényeges technológiai előrehaladást jelentene és előnyösen bővítené a gazdálkodók számára elérhető eszközök tárházát Magyarországon is.
Czepó Mihály
Utószó: A január 18-án közzétett, legújabb ISAAA (lnternationa/ Sevices For The Aquision of Agrar-Biotech Applicatiors) éves jelentés szerint, a genetikailag módosított növények vetésterülete a világban 2006-ban 13 százalékot emelkedve - meghaladta a 100 millió hektárt. A korábbi évhez képest másfél millióval 10,3 millióra nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik GM növényeket termesztenek.Magyar Mezőgazdaság
2007. február 7.
2. oldal
[OCR-rel készült, nem hiteles másolat]
Több mint tíz éve magam is részese lehettem az első hazai GMO kukorica- és cukorrépa vizsgálatoknak. Az akkori AgrEvo Európaszerte szántóföldi kísérleteket indított a glufozinát-ammónium hatóanyagú gyomirtó szerrel kukorica és cukorrépa ku1trákban, később voltak repce gyomirtási kísérletek is.
Akkoriban nagy visszhangja volt a kísérletsorozatnak, melyet természetesen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyével (még az úgynevezett géntörvény előtti időkben), a megyei növényvédelmi állomások és az MTA Martonvásári Kutatóintézete közreműködésével állítottuk be, majd egy szakmai tanácskozással zártuk le.
Viharos ellenzéssel és ugyanilyen viharos fogékonysággal találkoztunk, és ez ma sincs másképpen. Akkor - dr. Nagy Bálint szavait használva - eladóként próbáltuk ecsetelni az előnyöket és alig a hátrányokat, mert nem tudtuk, hogy a termésnek milyen hatása lehet a felvevő élő szervezetre (és tovább). Akkor erről nem volt információnk.
Ma sem nagyon sorakoznak a hiteles adatok az akkreditált, semleges, nemzetközi hírnevű laboratóriumokból, ellenben meg-megjelennek „szenzációs” hírek, eredmények. Ki-ki gondoljon ezekről amit akar és kezelje a helyükön.
Azt tudtuk, hogy az említett hatóanyag talajbani viselkedése nem okoz problémát, lévén, hogy a termék szabadforgalmú gyomirtó szerként bárki számára hozzáférhető volt és ma is az.
De sok mindent nem tudtunk, úttörők voltunk. Ma talán egyikőnk sem nyúlna úgy egy ilyen kísérletsorozathoz anélkül, hogy legalább a minimálisan hozzáférhető laboratóriumi eredmények birtokában ne lenne.
Ezért messze egyetértek dr. Nagy Bálinttal abban, hogy:
1. Az „eladó” felelőssége ma sokkal nagyobb, mint régen, a „történelmi” időkben volt, amikor az eladó a ,”minél többet minél drágábban” zászló alatt masírozott. Ma ez már nem mehet semmilyen vonatkozásban, ma a felelősség kell, hogy legyen az első, és a szakmaiatlanságot, a hamis beállításokat, a lényeges, de nem üzleti titoknak minősülő adatok elhallgatását már nem lehet megengedni.
2. Ha komolyan vesszük az élelmiszerbiztonságot, és hiteles eredményeket szeretnénk kapni, akkor igenis áldozni kell a vizsgálatokra, a legkorszerűbb eljárások adaptálására, laborokra stb.
A hiteles eredmények ismeretében el kell dönteni, hogy a GMO kérdésében merre is haladjunk. Lehet, hogy az egyik irány nem járható toxikológiai, környezeti, élelmiszer-biztonsági stb., okok miatt. Ugyanakkor, ahol például a talajt kevesebb metabolit terhelés éri - és az sem kockázatos -, és ha az egyéb eredmények igazolják, nem kellene félni tőle. De csak attól nem, amelyik valóban igazoltan megfelelő, veszélytelen. Pontosabban: az eddig használt eljárásoknál veszélytelenebb, kevésbé terhelő stb. - minden vonatkozásban. Kell a felkészült szakmai eladó, kell a felkészült hatóság, és kell a felkészült civil kontrolt is. Másképpen nem megy.
Ma úgy látszik, a GMO vagy nevezzük akárhogy, nem kikerülhető. Akkor pedig áldozni kell az ismeretek megszerzésére a ködszurkálás helyett. Ne a politika döntse el, hogy kell vagy nem, hanem emelkedjen a szakmai döntés rangjára.
Nem az egész agrárium, nyilván a lamborghini traktorgyártó történelme és az ősközösségek földművelése nem fér bele. Ellenben a "környezettudatos" gazdálkodás, a mai problémák és a GM felületes áttekintése belefér. Nem szakos tárgy, választható, elsősorban nem is biológusoknak szól, hanem más szakosoknak, akár nem is TTKsoknak, nekünk általános áttekintések nincsenek.
Hol bokszolsz, hol háló alatti labdarugdosásról beszélsz, sportos az életed itt a topikon.
Ha kéred, neked tehetek megint orros smiley-t :-) az egyszerű helyett, :) csak szóljál.
"ÁJ szövege egyébként sokkal koherensebb annál, mint amit itt tőled az utóbbi egy évben olvashattam."
Én nem is akarom az Agronaplóban publikálni a fórumos megjegyzéseimet, ezért aztán "nyilván" abszolút korrekt is ez az összehasonlításod, ja meg mentes a személyeskedő éltől is.
"Ezek szerint te úgy vitatkozol ÁJ-vel, hogy neked fogalmad sincs a közeljövőről."
Már hogy vitatkoznék vele??? Ő nyilatkozott; én elolvastam; most megvan róla is, az irományáról is a véleményem. Gondolom lesz azoknak is, akik a berakott link alapján megnézték. Te kezdted el részleteiben kommentálni, nem én.
Nem tudsz teniszezni?
Az esetről esetre való megítélés szükségességét nem kellene elfelejtened.
Az utolsó kérdésem így hangzik:
„Szerinted csak Aspergillus- és Fusarium-rezisztens növényt szabadna engedélyezni?”
Erre lenne ez a válasz: „Ami az utolsó kérdést illeti, nem érdemes gondolatolvasással próbálkoznod, gyengén megy.”
Bámulatos. Felemelő párbeszéd. Van abban valami, amit álommókus írt.
A visszakérdezés helyett inkább meséld el, milyen eredményre jutottak mondjuk a krumpli tarlómaradványok DNS tartalmának mikrobákba való átkerülésének kockázatáról.
Tekintettel arra, hogy a solanin bioszintézis génjei baktériumokba bekerülve Agrobaktériumon keresztül visszajuthatnak egy másik termesztett fajba, és majd solanint szintetizáló szóját babot, napraforgót stb. fogunk teremszteni.
A fenti scenáriónak kb. annyi a realitása, mint az antibiotikum-rezisztencia gének emberi kórokozókba kerülésének GM-növényekből.
Ami az utolsó kérdést illeti, nem érdemes gondolatolvasással próbálkoznod, gyengén megy. Ha ilyet feltételezel rólam, akkor megismerned sem sikerült egyáltalán.
Azt hiszem ez tipikusan az a fajta, háló alatti labdaátrugdosás, amiről Ophioglossum írt.
Amit mondhatok:
Nem írtam arról, hogy mi az én koncepcióm, s ha lehet te – aki vonzódsz a többes számhoz – ne találd ki azt. (ÁJ szövege egyébként sokkal koherensebb annál, mint amit itt tőled az utóbbi egy évben olvashattam.)
Nagyon eredetiek (fogadd elismerésem értük) ezek a mókás kis zárójelek kettősponttal.
Ezek szerint te úgy vitatkozol ÁJ-vel, hogy neked fogalmad sincs a közeljövőről. Akkor jóslod, hogy nincs igaza?
Miközben stratágiát vázol fel arra, hogy a jövőben hogyan fogjuk megvédeni magunkat mindezektől. Az egész cikkből süt a technológia elutasításának prekoncepciója.
A te olvasatod a téves, vagy nem akarod észrevenni a prekoncepciót, vagy a tiéd is hasonló, így elfogadod.
"... nem az elfogulatlan vita módszere, amiért te állítólag itt vagy."
Ha te állítod, biztos igaz. :)
Szerintem elérik.
Hogy 10 év múlva mi lesz nálunk fajtajelölt, arról meg jóst kérdezzél, ne engem.
„A GM-mentes státusz deklarálása pedig egyszerűen jogilag aggályos: egy helyi rendelet felülírhatná a géntörvényt?”
Ez jogilag és eddig (feltételezem, keresik ennek is a módját) valóban tisztázatlan, viszont a közösségi nyomás ezeken a területeken praktikusan mégis működik. Vannak dolgok, amiket széllel szemben nem érdemes kipróbálni.
„Egyébként az egész cikket erőteljes kampányízű politikai programszövegnek tartom: a zöld biotechnológia gyakorlati hasznosítását ellehetetleníteni hivatott hosszútávú stratégiát adja meg a követőinek.”
Nem meglepő, ha politikus politikai szöveget ír. Én ezt nem gondolom hosszú távú stratégiának, hiszen állításai az elsőgenerációs növényekre vonatkoznak. Kétségtelen, hogy ennek terhét cipelik majd a következő fejlesztések. A közösségi megítélésnek nem kicsi a tehetetlensége. Többek között ezért sem tartom okos kommunikációnak, hogy a multik és K+F-ben tevékenykedő tanácsadóik a WTO-n és EFSA-n keresztül erőből akarják e technológia kezdeti (éretlen, zöld) eredményeit Európa torkán lenyomni. Talán ÁJ-vel tárgyalni kellene e technológia feltételnélküli híveinek, akiknek nem tetszik, amit hirdet és meggyőzni ott, ahol esetről esetre való megítélésről beszél.
Miért gondolod, hogy toxikus anyagokat termelő géneket nem követik nyomon az engedélyezési procedúra nyomán? A növényi kórokozók (mikroszkopikus gombák) toxintermelő génjei hogyan kerülnének egy növényfajta megítéléséhez? Szerinted csak Aspergillus- és Fusarium-rezisztens növényt szabadna engedélyezni? Ez valóban sehol sincs így a világon, mert kiterjedt éhezés lenne a vége.
„A 2. és 3. generációs GM fajták egyenlőre még a jövő ígéretei. Ezekkel majd akkor kell egyenként, esetről esetre foglalkoznunk, ha napirendre kerül hazai termesztésük lehetősége. Erre egy évtizeden belül nem sok esély mutatkozik. Addig azonban az országgyűlési határozatban rögzített stratégiának megfelelően célszerű eljárnunk.”
Tehát most nem foglalkozik ezekkel. (Ebben az interjúban sem!) Melyikünk olvasata téves tehát? Nem kellene túldimenzionálnod ÁJ állításait, mert ez nem az elfogulatlan vita módszere, amiért te állítólag itt vagy. Szerinted tíz éven belül ezek az új fajták elérik Magyarországot? És melyek lennének ezek a fajtajelöltek?
