Dr. Vámos Tóth Bátor amerikai magyar geológus 30 éve arra lett figyelmes, hogy a Földön sok olyan helynevet (település, víz, hegy, út, dűlő, stb) talált, amelyeknek itteni megfelelőik is vannak.
Eddig kb. 8000 ilyen helynév merült fel. A kutatók mindezidáig tartózkodtak e nevek eredetének meghatározásától, sőt következtetések levonásától is. A helynévbúvárok egyelőre semmiféle feltételezést nem fogalmaztak meg a jelenség okát illetően - így nem érheti őkat az a vád, hogy prekoncepció alapján kutatnának.
Egy lelet, amely előbb utóbb valamiféle magyarázatot követel majd...
Én a "HIVATALOS" --- kizárólag ÖNMAGÁT tudományosnak jelölő --- tudományról szóltam !
A LEHET és a SZABAD között nagy a különbség......
Lássuk csak PUSZTAY (Szombathely) esetét: a "tudomány" ilyen esetben összezár, és a dogmatikusok kiközösítik. Ha szakmájában nagyobb tekintélyt vívott ki --- mert akár hosszú életű munkássága van és még mindig aktív tud lenni az adott kutató -- , akkor igyekeznek marginalizálni : KVÁZI POLITIZÁLNAK , vagyis a tudomány feletti hatalom megszerzése a cél, és nem maga a megismerés.....
Ha azt vesszük alapul, hogy a FINNországi őstörténetkutatás ott tart, hogy a FINNEK már Kr.e. 5000 táján ott voltak a Baltikumban, akkor egy vadászó-gyűjtögető népcsoportnak a vándorlási ideje a feltételezett urali őshaza tájékáról minimum 1000 év, tehát ez már azt jelenti, hogy a FINNnek és a MAGYARnak Kr.e. 6000-ben külön kellett válnia !!!
most őszintén, a finn-ugor szitokszóként való használatán túl nem létezik más kultúra és nyelv???? Visszatérő módon finnugristáztok, közben pedig az egész világgal kellene "versenyre kellnetek". Hmm, picit nagyobb a játéktér, mint ahogy ti azt gondoljátok... Még nem is európacentrikusok, hanem köldöknézegető kárpátmedence centrikusok vagytok ezáltal... :o)
Ott már nagyon nagy baj van a fejekben, ha ilyen erőltetett példák kellenek, hogy Honseki és Honszék... Honszék magyar szóként való használatára szeretnék látni pár példát az elmúlt 1000 évből. Azontúl, hogy pár hete az interneten valaki összetolta a két fogalmat egy szóba... Elég lesz nekem pár régi oklevél, írásos emlék. DE NEM MAI KREATÚRÁK!
Meg lehet próbálni más nyelvekkel is. Mintha olvastam volna arról, hogy próbálkoztak is, csakhogy itt európában nehezen találsz olyan nyelvet, ami öregebb lenne a magyarnál, és még ma is beszélik.... talán a baszk ? ( milyen érdekes, vagy tán mégsem, hogy az is RAGOZÓ nyelv ??)
Érdekes módon a baszk, bulgár, román, orosz ködevők ugyanezt mondják a saját nyelvűkről... Akkor most ki a hiteles? Ennél azért valamivel mélyebb és tudományosabb megközelítés kellene...
Mint GIMBUTAstól is olvashattad, Európa tekintetében a KM volt az egyetlen elviselhető hely , ami még jó közel volt Kisázsiához, és meglehtősen védettnek számított. És ha csak a növényzet fajtagazdagságát nézzük --- 23 ezer fajta növény !!!-- szemben akár nyugat európával, ahol csak 8 ezer féle található -, máris választ ad arra a kérdésre, hogy hol is lehetett előnyösebb élettér az ember és az állat számára.... Most, amikor arról szólnak a híradások, hogy a neandervölgyi még KÍNÁIG is eljutott......
Hmm, ez is igencsak sántít, mert ugye a Termékeny Félhold ezekszerint csak smafu volt és az Afrikából kiáramló Homo Sapiens az nagyjából egyből a Kárpát-Medencét vette célba, és úgy gondolta, hogy ez lesz az őshaza...
A kérdés jogos, de korántsem ildomos úgy türelmetlennek lenni, ha tudjuk: a kutatás ezen az oldalon teljesen megrekedt, merthogy a FINNUGOR kutatás ezt BUDENZ óta gyakorlatilag ZÁROLTA , mondván: NEM ODA TARTOZÓ, tehát nem kell vele foglalkozni..
Ez nagyon rossz érv... Főleg akkor, ha az ember ismeri, hogy miként zajlik a tudományos kutatás világszerte. Ne nézz már engem ennyire hülyének, hogy ilyen maszlagot beveszek. Internet korszakában, elérhető közkönyvtárak és kutató intézetek korában, 1990 után ki a szent szar korlátozz bármelyik magyart, hogy bárhol a világon kutasson???
Ha létezik egyáltalán ősnyelv és annak gyökereit a ködös múltból keresítek, milyen logika hatalmazz fel benneteket, hogy ezt kapásból a KM-el és a magyar nyelvvel hozzátok kapcsolatba? Ezt sok formában, sokszor feltettem...
A kérdés jogos, de korántsem ildomos úgy türelmetlennek lenni, ha tudjuk: a kutatás ezen az oldalon teljesen megrekedt, merthogy a FINNUGOR kutatás ezt BUDENZ óta gyakorlatilag ZÁROLTA , mondván: NEM ODA TARTOZÓ, tehát nem kell vele foglalkozni.. ( Messze tudománytalan megközelítésként !!!- miközben a tudomány éppen arról szól, hogy minden oldaláról megismerjük a dolgokat ----)
Mint láthatod az idézetekből, hozzászólásokból is, a nyelvészet sem áll egységes talapzaton. ISKOLÁK dominanciaharca folyik, és egyfajta SZINTÉZIS munka, ahol a domináns nézeteket próbálják egységgé kínozni, miközben nagyon sokszor kiviláglik, hogy színtiszta erőlködés és hajánál fogva előráncigált dologról van szó....
A TUDOMÁNYOS KUTATÁS módszertana megkövetel egy kiindulási alapot, egyfajta PREKONCEPCIÓT, ELGONDOLÁST, és ahhoz fölépített hipotetikus-deduktív struktúrát.
Ezért mondom a magam részéről sokszor azt: hogy adott évben azt mondom, hogy elfogadom, hogy létezik a FINNUGOR őshaza, akkor annak alátámasztására keresem a bizonyítékokat, a rekonstrukciókat, a reprodukálható dogokat, stb. Majd ha azt látom, hogy mindez kevés, és meglehetősen egyoldalú, akkor fogom, és azt mondom: mi van akkor, ha a koncepció hibás ? ÉS nem volt finnugor őshaza, mert az egy mesterséges szó ,mesterségesen EGY halmazba kényszerített VALÓS népcsoportok azonosítására, hogy egy hibás prekoncepciónak eleget tudjon tenni. Ezért aztán az összes létező alkalmazott tudomány háttérbe szorult (régészet, antropológia stb..), és csak annyi volt a feladatuk, hogy kiszolgálják a nyelvészet dogmatikus álláspontjait...
A LOGIA alapja egy KIINDULÁSI pont. Ha nincs tisztázva, mi is az, nincs hozzá logika sem...( lásd a női gondolkodást és a női logikát (98 % intuíció...) .... (sic!) )
Az, hogy miért a KM ?
Mint GIMBUTAstól is olvashattad, Európa tekintetében a KM volt az egyetlen elviselhető hely , ami még jó közel volt Kisázsiához, és meglehtősen védettnek számított. És ha csak a növényzet fajtagazdagságát nézzük --- 23 ezer fajta növény !!!-- szemben akár nyugat európával, ahol csak 8 ezer féle található -, máris választ ad arra a kérdésre, hogy hol is lehetett előnyösebb élettér az ember és az állat számára.... Most, amikor arról szólnak a híradások, hogy a neandervölgyi még KÍNÁIG is eljutott......
Meg lehet próbálni más nyelvekkel is. Mintha olvastam volna arról, hogy próbálkoztak is, csakhogy itt európában nehezen találsz olyan nyelvet, ami öregebb lenne a magyarnál, és még ma is beszélik.... talán a baszk ? ( milyen érdekes, vagy tán mégsem, hogy az is RAGOZÓ nyelv ??) ( tán az etruszk --- ami kihalt ?? --- bár az is ragozó nyelv volt ......) A latin ??? no de az csak a RÓMAIAK kapcsán lett igazán ismert nyelv, és nem is maradt meg igazán a provinciákban.... GÖRÖG ? no de melyik ? az ÓGÖRÖG alapja nagy valószínűséggel nagyon fölülíródott valami más nyelvvel, amiből létrejött az ógörög.... SZLÁV nyelv ??? Nincs 3000 éves......
Ha azt vesszük alapul, hogy a FINNországi őstörténetkutatás ott tart, hogy a FINNEK már Kr.e. 5000 táján ott voltak a Baltikumban, akkor egy vadászó-gyűjtögető népcsoportnak a vándorlási ideje a feltételezett urali őshaza tájékáról minimum 1000 év, tehát ez már azt jelenti, hogy a FINNnek és a MAGYARnak Kr.e. 6000-ben külön kellett válnia !!!
És így tovább....
Visszatérve Gimbutashoz: Mint megrögzött IE kutató, van mersze azt kimondani, hogy európa ősnyelve NEM INDO-EURÓPAI volt, akkor nem lehet másra gondolni: mint vagy egy mára teljesen kihalt nyelv, vagy --- amit persze NEM mernek kimondani ----- RAGOZÓ nyelv, aminek egyik pontján mementója a BASZK, másikon a több területet megjárt MAGYAR , és annak pár szubsztrátuma (mint obi-ugor nyelvek...)
Ezekből levezetve van OK arra, hogy a jelzett TAMANA koncepciót kapcsoljuk a MAGYAR nyelvhez.
De mint sokszor jelezte más is, meg lehet próbálni bármelyik nyelven....
Miért van az, hogy a lényegi kérdésre soha a büdös életben nem válaszoltok???
Az pedig a következő:
Ha létezik egyáltalán ősnyelv és annak gyökereit a ködös múltból keresítek, milyen logika hatalmazz fel benneteket, hogy ezt kapásból a KM-el és a magyar nyelvvel hozzátok kapcsolatba? Ezt sok formában, sokszor feltettem...
Lehet engem fikázni, lehet azt mondani, hogy nem erősségem szerinted a tudásvágy. Én úgy látom, hogy ködevészetre nem vagyok nyitott, még akkor se ha azt tudományos köntösbe próbálják becsomagolni és lenyomni a torkomon.
Najahuha valóban sokmindennek utánanéz. Tiszteletre méltó az igyekezete. De nála sem kaptam arra választ, hogy az indoeurópai, vagy nem indoeurópai kérdés milyen módon juttat el ahhoz, hogy a Kárpát-medence és a magyar nyelv az origója a Földön található helyneveknek...
Mintha hiányozna a logikai sorrendben pár lépcső...
Köszönöm szépen a hozzám intézett soraid, de azért az túlzás, hogy szaktekintély inkább csak egy érdeklödö aki - ha lehet - szélesíteni kívánja egy témában már megszerzett ismereteinek mennyiségét/minöségét, nekem semmiképpen nem jönne be, hogy ez vagy az ezért, vagy azért hülyeség.
Bár korábban magam indítványoztam itt a kultúrált társalgást mindenkinek, hidd el nem minden cél nélkül "találtalak meg" ismét. ITT idöröl - idöre kiforrja magát valami, pl. najahuha igyekezete annyiban szimpatikus, hogy sokoldalról és viszonylag hiteles forrásokból próbálja dícséretesen (feléd is) közvetíteni az általa eddig megismert anyagot. Szemben a Te igyekezezeteddel: miszerint odateszek egy kérdést aztán ha - számodra - nem jó a válasz akkor az egész úgy rossz ahogy van... és (nálad) kezdödik minden elölröl, túl a kilencszázjónéhányadik hozzászólásnál.
Ne vedd rossznéven, de sz.v.sz Neked nem erösséged az autodidaktikus tudásvágy, inkább elméleteket gyártasz és ahoz igazíttatod az éppen szóban lévö, meglévö anyagot és mindezt teszed anélkül, hogy egyáltalán érdekelne a dolog. Ne sértödj meg nem személyeskedek csak az eddigi hozzáállásod kefelevonata ezt a nézetet támasztja alá!
Szerintem a sunyiság (jelzö) definíciója valami más összefüggésben, talán jobban átfedne valami egyebet. Ne engem akarj kitúrni innen mert nem értesz egyet a nézeteimmel hanem tudd, hogy nincs abszolút értelemben vett TUDÁS, és akkor itt és most a hasonló értelemben vett igazságot, még csak meg sem említem !
Mellesleg - bizonyos szempontból - igen érdekesnek tartom az eddigi írásaid tartalmi összsségét.
"Ha volt egyáltalán valamikor közös ősnyelv, az addigra már rég szétszakadt!"
OFF
Bár nem itt jön először elő a téma, szvsz már eleve a kérdésfeltevés erősen hibádzik. Az 'ősnyelv' vagy a nyelvcsaládok 'alapnyelve' olyan fogalmak, amik a darwini módszert másoló Schleicher-féle ún. 'genetikai leszármazás elméletnek' a termékei. Ilyenformán eredményeznek gyakran egyoldalú, merev, axiomatikus megközelítést a történettudományban, mintha az egyes nyelvek közötti eltérésből bokorszerűen szétvándorló népek történetére lehetne következtetni.
Valójában az 'ősnyelv', 'alapnyelv' nem létezett, legfeljebb nagyon alacsony mikro-szinten, amit időben és térben a nyelvtudomány a maga eszközeivel képtelen behatárolni. Ettől még utólag fel lehet tételezni széles körben használt, egységes, dialektusoktól mentes 'ősnyelvet', legfeljebb érdemes leszögezni, hogy a tudományos rendszerezés és a vele járó leegyszerűsítés jegyében alkalmazzák őket, a történeti valósághoz pedig csak feltételesen van közük. Már amennyiben létezhettek dialektusos alapnyelvek és amennyiben a keletkezésük nem csupán a leszármazási, de areális, kommunikációra alapozó elméletekkel is leírható.
Te 2000-3000 évekkel, "sumér távolságokkal" számolsz, amikor már a Föld minden nagyobb kontinensén elterjedt az emberiség! Ha volt egyáltalán valamikor közös ősnyelv, az addigra már rég szétszakadt! Még 5-10.000, 25.000 éves távlat sem igazán válasz, mert előbb voltak a rasszok nagy migráció!
Nem beszélve arról, hogy hány és milyen rétegek kerültek már azóta azora a bizonyos nyelvekre.
Ezt követően, erre még egy magyar réteget ráhúzni, amit ti csináltok - nyíltan, vagy csak sugalmazva - az már végkép naivítás, vagy szemellenzés.
A Tamana-térképek - ahogy erre itt már sokan rámutattunk, tele van túlzó hibákkal és olyan belemagyarázásokkal, amely csak a vaknak nem böki a szemét.
Err?l már többször olvastam és többször hallottam.
De sose kaptam választ egy logikai bukfencre:
miért Kárpát-medencét, vagy a magyar nyelvet tekinti a sok Tamanás origonak? Milyen alapon? Ezt neveztem sokszor az EREDMÉNYT MÁR MEGEL?LEGEZ? hamis álláspontnak.
Ráadásul - pont a te általad említett szógyökök miatt is fontos - az emberiség migrációjával nem vág egybe, ha a KM-b?l vezeted le a helynevek terjedését!
Valamelyik?tök pl. illessze be a KM "azonos" nevek terjedését a rasszok kialakulásába! Igencsak keserves feladata lesz.
Sunyi oldalvágásokra senkinek sincs szüksége. Sok héttel és sok oldallal ezel?tt több kérdésr?l is beszéltünk, amikre te egy id? után egyszer?en "elfelejtettél" válaszolni. Így, ez alapján vedd el? kultúrált énedet és vagy normálisan szólj hozzá a témához, vagy ne kostolgassál másokat.
Najahuha legalább próbál valamit tenni az ügyben, pedig állítólag te vagy itt a "szaktekintély" a Tamana kérdésben. Ennyire telik?
Úgy tűnik, az őshaza vagy akár az őshazák helyét s idejét alapul véve csupán az egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetek szinte áttekinthetetlen kavalkádját találjuk. Próbáljuk meg a másik végéről, az alkalmazott módszerek felől megközelíteni a kérdést.
Az indoeurópai ősnyelv rekonstruálását célzó nyelvészeti és az indoeurópai őshazát fellelni igyekvő régészeti módszerek két-két egymással feleselő és ily módon párhuzamba állítható elmélet keretébe rendezhetők: a nyelvészetben a nyelvcsaládfa-elmélet és a lingua franca-elmélet szembenállása megfelel a régészetben a diffuzionisták és az evolucionisták ellentétének.
A. Schleicher múlt században kialakított nyelvcsaládfa-elképzelése a rokon nyelvek közös ősnyelvét feltételezi, amelyből további közbülső ősnyelvek ágaznak el, amíg csak el nem érünk a nyelvcsalád mai egyes nyelveiig.[77]
Az ezzel szembeszegülő elképzelést a finnugor nyelvekkel kapcsolatban László Gyula (1987:40. és köv.) fogalmazta meg igen világosan: „A régészeti-településtörténeti megfigyelések ellene mondanak annak, hogy egykor lett volna egy nagyobb számú, egységes nyelvet beszélő nép, amely aránylag kis területen tömören lakott, s ez szétvándorolt volna. Ezzel éppen ellenkezőleg: nagy területen szétszórt, egymástól távol lakó kisebb csoportok halmazának kell elképzelnünk például a Közép-Lengyelország és az Urál-hegység közt kiterjedő szvidéri műveltséget. (…) Minden népnek, így a finnugor népek mindegyikének is hatalmas, »ismeretlen eredetű« szókészlete van, amelyeknek egymáshoz, tehát az úgynevezett rokon népekhez semmi köze sincsen. Ugyanide tartoznának »a nyelvek külön életében« keletkezett szavak. Nem lehetséges-e, hogy ez a szókészlet nagyjából megvolt már akkor is, amikor az egymással lazán érintkező nemzetségek közt kialakult egymás megértésére egy kezdetleges nyelv, amely éppen az elemi mindennapos kérdésekre felelt, az emberi testre stb., tehát az egymást megértés legegyszerűbb szókészletére, mondatfűzésére stb. vonatkozott. Ez az »összekötő nyelv« természetesen más és más színezetet vett fel, e csoportok egymástól való távolságának megfelelően. Tehát nem egy ősnyelv volt, hanem sok. (…) A finnugorság tehát nem ősállapot, hanem későbbi alakulat lenne. (…) Minden távoli rokonnyelv ősnyelv lehetett, tehát nem egy nyelv osztódásáról lenne szó, hanem sok nyelv egymáshoz való közeledéséről. (…) – A fenti feltevések sok közös vonást mutatnak azokkal, amelyeket Ny. Sz. Trubeckoj fogalmazott meg s amelyeknek summája, hogy az indoeurópai alapnyelv nem volt, hanem lett.”[78]..."
Még a legelvakultabb IE kutatók ( Gimbutas) is elismerik, hogy az IE európai megjelenése előtt létezett itt már egy NEM IE alapú kultúra nem IE alapú nyelvvel és sumert megelőző adott szinten álló írásbeliséggel..
"....1.2. A kurgán-elmélet (M. Gimbutas)
Az őshazát Dél-Oroszország és Kelet-Ukrajna sztyeppéire helyező elképzelések közül kissé részletesebben kell szólni M. Gimbutas híres-hírhedt ún. kurgán-elméletéről. Nemcsak azért, mert az 1980-as évek elejéig főként a nem szakmai közvéleményben szinte általánosan elfogadottá vált, amit jelez, hogy a régészet álláspontjaként bekerült az Encyclopedia Britannicába és a Larousse-ba is; nem is csak azért, mert szerzőjét C. Renfrew (1995:186.) először 1973-ban megjelent, felforgató hatású könyvében „a kelet-európai őstörténet vezető amerikai szakértőjének” nevezi,[68] hanem mindenekelőtt azért, mert a litván-amerikai régész 1963-ban megjelent The Balts című könyve volt – és mindmáig maradt – az egyetlen olyan munka, amely a baltiakat bekapcsolta Európa őstörténetébe, és így a nem baltista őstörténészek számára hivatkozási alapul szolgálhatott.[69]
A kurgán-elméletet M. Gimbutas több művében (1966, 1966a, 1970, 1971, 1985, 1985b, 1987), fokozatosan, más-más oldalait részletezve fejtette ki, s amikor néhány könyvében (1974, 1989, s az ezeket betetőző utolsó:1991) valamiféle – egyébként tiszteletre méltó – pacifista-feminista fallacy alapján írta át az európai őstörténetet, akkor is a kurgán-elméletről szólt a mese, csupán mintegy az érem másik, nem indoeurópai oldalát helyezve előtérbe.[70]
E teóriában az indoeurópaiak, akiknek ősei M. Gimbutas szerint i. e. 25000-ig nyomozhatók vissza, az i. e. VII–VI. évezred táján alakították ki a kurgán-(halomsíros) kultúrát a Volga mellékén, a Kaszpi-tengertől északra, majd az V. évezred közepe táján a Fekete-tengertől nyugatra is (1987:XIX.). Itt, a Don alsó folyása és az Urál-hegység közötti területen szelídítették meg 5500–5000 körül a lovat, s a ló közlekedési és harci eszközként való alkalmazása révén a patriarchális társadalomban élő harcias pásztorok kb. 2000–2500 év alatt négy, más változat szerint három hullámban árasztották el Európát, ahogy ő nevezi: Ó-Európát,[71] ahol i. e. 7500 és 3500 között mindenhol (tehát Észak-Európában, a Kelet-Baltikumban is!) valamiféle aranykor volt: békés, földműveléssel foglalkozó, anyajogú és minden tekintetben nőközpontú társadalomban élő nem indoeurópai törzsek laktak, amelyeket női törzsfők (pap-királynők) irányítottak, és az emberek a (Föld)Anyaistennőt imádták. A hódítók elérték a Földközi-tenger mellékét, az Égeikumot és a Közel-Keletet is. Négy hullámuk az ott talált helyi szubsztrátummal keveredve a kurgán-kultúra négy változatát hozta létre: a 4500–4000 közötti Kurgán I-et, a 4000–3500 közötti Kurgán II-t, 3000 és 2500 között a Kurgán III-at és 2500-tól 1500-ig a Kurgán IV-et (1985b:196–200.). M. Gimbutas utolsó könyvében (1991) három hullámról beszél: az indoeurópaiak 4300-tól 3500-ig a virágzó Várna-, Karanovo-, Vin?a-, Petre?ti-, Lengyel-, Tisza- és Danilo–Hvar-kultúrákat semmisítették meg, majd a 3500-tól 3000-ig tartó második hullámban a Cucu?eni-kultúrát. Közép-Európát végérvényesen indoeuropeizálva itt lett az indoeurópaiak második őshazája, amire a Baden–Ezero- és a gömbös hasú amforák kultúrái, ezek a vegyes, ó-európai és kurgán elemeket egyaránt tartalmazó kultúrák utalnak. Innen, Közép-Európából vetette szét őket saját maguk (?) harmadik hulláma (3000–2500) északkeletre, északnyugatra és délnyugatra. Ebből fakadna a vízinév-hálózat – láttuk: megcáfolt – egységes indoeurópai jellege. A harmadik hullámot (a gömbös hasú amforák népének utódjaként) a zsinórdíszes kerámia népe képviselte. Ők, akik között ott voltak a baltiak ősei is, indoeuropeizálták Európa északnyugati részét, valamint Közép-Oroszországot. (A balti törzsek ősei először az Odera és a Visztula között helyezkedtek el, s innen nyomultak a Balti-tenger és a Felső-Volga közé eső területre.) Északon meghódították Pomorzét, Lengyelország északkeleti részét, a Mazúri-tavak vidékét, végül Sembiát és a Kurs-turzást. Az eredmény, az ún. Haffküsten- (Tengermelléki-) kultúra nem más, mint az ott talált, nem indoeurópai Narva-kultúrának, valamint a gömbös hasú amforák és a korai zsinórdíszeskerámia-kultúráknak a hibridje. A zsinórdíszes kerámia népe keletre húzódva 2500–2000 körül elérte a Felső-Volgát (aminek a Fatjanovo-kultúra a bizonyítéka), a Felső-Dnyepert (amit a zsinórdíszeskerámia-kultúra Dnyeper-változata tanúsít) és a Pripjatyot, valamint a Felső-Dnyesztert (ennek eredménye a zsinórdíszeskerámia-kultúra volhíniai változata) (1985a:251. és köv.).[72] A Jugoszlávia északnyugati részén talált Vu?edol-kultúra népe a Földközi-tenger partján eljutott Görögország északnyugati részéig, a tölcséres szájú edények kultúrája pedig 2500 és 2200 között Kelet-Közép-Európából egészen az Ibériai-félszigetig és a brit szigetekig.
Az ó-európai kultúra 4300–4000 körül a Duna-medencében felbomlott. Tovább élt azonban az Égeikumban és a Földközi-tenger mellékén, különösen a szigeteken: Krétán, Máltán, Szardínián, egészen az i. e. 1500-ig (1987:XX–XXI.). Ennek két fő bizonyítéka a nőket ábrázoló kis szobrok, amelyek az anyaistennő kultuszát szolgálták volna, és az ó-európai írás, amely már a VI. évezredben kialakult, s mint ilyen régebbi, mint a mezopotámiai sumer vagy a Harappa-civilizáció ind írása, s több ezer évvel előzi meg a krétai hieroglifákat és a ciprusi-mükénéi írást. Nyelvét azért nem tudjuk egyelőre megfejteni, mert nem indoeurópai volt. A „szent írást” (sacred script) nem a köznapi életben vagy az államigazgatásban, hanem kizárólag az Istennő kultuszában használták. Erre legékesebb bizonyítékul a Vin?a-kultúra egyik lelőhelyén, Tartariában talált három agyagtáblába bemélyített jelek szolgálnak, amelyek azért hasonlítanak a 2000 évvel későbbi kora bronzkori égeikumi, mükénéi és ciprusi írásokra, mert az utóbbiak ennyivel élték túl háborítatlanul az indoeurópaiak pusztítását (1991:308. és köv.).
A kurgán-elméletnek egyrészt az agyonhallgatása, másrészt az ízekre szedése folyamatban van.
Szerencsétlen mindjárt maga az elnevezés, amely eddig más néven számon tartott különféle régészeti kultúrákat vesz egy kalap alá (az említett jó néhányon kívül a harcibaltás, a szalagdíszes kerámia-, a harang alakú edények, az urnamezős, az orosz Szrednyij Sztog-, Majkop- és Jamna-kultúrákat), s így azt a benyomást kelti, hogy egyrészt Európa és Elő-Ázsia minden indoeurópai etnikummal összefüggő régészeti kultúráját ebből lehetne levezetni, másrészt hogy „minden halomsíros temetkezés ennek a keretébe tartozna” (Harmatta 1977:167–8.).[73]..."
Az én gépem nagyon óvatosan bánik a weboldalakkal! Nem engedi megnyitni! Ezt akkor teszi ha védeni akarja a gépemet káros betolakodóktól!:-))) Mit tegyek?
Szevasz prgynt3!
Tegyél neki engedményeket mármint a gépednek, nem minden lap veszélyes, van rá idöd hiszen amíg Carolus egyedül megfejti az östörténet nyelvészeti szempontból való mibenlétét és arra teljes, megcáfolhatatlan és örökérvényü tudományos tézist farikcsál, belefut még pár napba. Ma még csak a nemzetközi "kölök" gügyögést fejtegeti úgyhogy mire elér az elsö gyökig, lemegy a négy rész.
És csak kiegészítésképpen, egy másik topikból, idézetként:
".............Sajnos olyan ostobaság, ez "a régmúlt embere nem tudta" című blabla, hogy fájnia kéne. Most tekintsünk el attól, hogy a görögök már igen jól ismerték a szófajokat. A lényeg az, hogy még te is tudod, hogy mi az ige és mi nem, mégha ez nem is tudatosodik (ún. procedurális tudás). Ugyanis e tudás nélkül nem lennél képes nyelvi produktumokra. Ha azt mondom, hogy "A gyerek gyorsan napott", akkor tudod, hogy ez a mondat rossz, mert olyan elem kapott igeragot és határozót, ami nem kaphat ilyet, mert főnév. Ez a tudásod nem azon múlik, hogy meg tudod-e fogalmazni. Sokkal több ilyen típusú tudásod van, mint gondolnád. ............"
ÉS egyet kell értsek vele, ámbár nem egy oldalon állunk.....
A FONÉMAkészlet maradt , csak hangsúlyeltolódások, beszédgyorsulások történtek és vele együtt hangváltozásokon ment át a nyelv - ez a része nem érinti a hangok által leKÉPezett gondolat TARTALMI változását !!! ( Ezek a tartalmi változások az ősnyelvből - eljutni az absztraktív nyelve -- a múltból-a konkrétból-az elvontba.)
Lásd még fonetika, fonológia, egyik oldalt,
illetve szociolingvisztika, Neurolingvisztika stb.... másik oldal....
(testvérek között is sok tízezer, ha nem százezer év...)
Névadás tekintetében nem kell olyan messze menni..
A genetikai kutatások által prezentált kiáramlás kb. 60-70 ezer évvel ezelőtt történt, és nem intercity sebességgel---- ( "hova ez a nagy rohanás ???" )
"Csak jelzésképpen mondom, a NYELV minden korban változáson megy át..."
Utána meg, hogy
1. az ősnyelv, 2. az idea-nyelv, 3. a szimbólum-nyelv, 4. a mítosz-nyelv, 5. a költői nyelv, 6. a köznyelv (népnyelv), 7. az absztrakt .
Nagyon jó, köszönöm a segítőérveket.
Ahhoz, hogy "Tamanát" vizsgálj, ahhoz az kell, hogy időben visszamenjél addig a korig, amikor a "nyelvet hordozó törzsek, emberek" szétszéledtek, egészen Ausztráliág. Azaz, meg kell találnod a ködös múltba vesző origot. (testvérek között is sok tízezer, ha nem százezer év...)
Ez legjobb esetben is az ősnyelv lehet. Ez az a bizonyos "történelmi" bébi korszak, amelyek minden pár hónapos kisgyermek életében visszaköszön, kortól és földrésztől függetlenül.
Viszont mai nyelv alapján meghatározni az ősnyelv jellegét, az igencsak bátor próbálkozás... (Nem vak ez a ló, csak bátor, mondja a cigány, amikor a vásáron a lova lefejeli a falat.)
Na, ezek után mond meg, hogy magyarul gagyorászik-e az ausztrál kölök? (értsd.: kárpátmedence azonos-e X. település bárhol a földön) :o)
Searched the database using TA rewritten as ?. ? [?] - (n-adv, n) other (esp. people and abstract matters) ? [?] - (n) be proud, be lonely ? [?] - (n, pref) multi- ? [?] - (n) rice field
a MA jelentései:
Searched the database using MA rewritten as ?. ? [?] - (n, pref) just, right, due (east), pure, genuine, true ? [?] - (n) space, room, time, pause ? [?] - (n) demon, devil, evil spirit evil influence
a NA jelentései:
Searched the database using NA rewritten as ?. ? [?, ?] - (n) exorcism [?] - (prt) (sentence end, mainly masc.) indicates emotion or emphasis, (used with masu stem verb) (abbr. of nasai) command, (used with dictionary form verb) prohibition ? [?] - (n) name, reputation ? [?] - (n) greens, vegetables
Tehát a TAMA = golyó / labda stb... MA = zöldség
TAMA + NA = "golyó-zöldség"
------------------------------
A SIO jelentése ( átirata SHIO --- mert a SIO-t "szió"-nak kellene mondani ) japánul
többek között "SÓ", "SÓS VÍZ", dagály/árapály,
Searched the database using shio rewritten as ??. ?, ? [??, ???] - (n) tide, current, salt water, opportunity ? [??, ??] - (n) salt
a NI jelentései:
Searched the database using ni rewritten as ?. ? [?] - (n) red, red earth ? [?] - (num) two ? [?] - (n) load, baggage, cargo [?] - (n) 4th in a sequence denoted by the iroha system, 4th note in the diatonic scale (used in key names, etc.)
HON jelentései:
Searched the database using hon rewritten as ??. ? [??] - (n, pref, suf) book, volume, main, head, this, our, present, real, counter for long cylindrical things [??] - (n) phon (unit of loudness)
SAKA ( szaka) jelentése:
Searched the database using saka rewritten as ??. ? [??] - (n) slope, hill ?? [???, ??] - (n) tea and cakes or sweets, refreshments
SU ( SHU) jelentése:
Searched the database using shu rewritten as ?? ? [??] - (n, adj-no) (one's) master, (our) lord ? [??] - (n) actor, supporting post (in a roof truss) ? [??] - (n, n-suf) kind, variety, species ? [??] - (n-suf) tumor, tumour ? [??] - (n, n-suf) counter for songs and poems
A legnagyobb hátulütője az érvelésednek, hogy a BÉBIk nem szoktak INTERAKCIÓS, több generációkon átívelő nevet adni semminek. Így aztán a hasonlatod nem állja meg a helyét.
Csak jelzésképpen mondom, a NYELV minden korban változáson megy át..
1. az ősnyelv, 2. az idea-nyelv, 3. a szimbólum-nyelv, 4. a mítosz-nyelv, 5. a költői nyelv, 6. a köznyelv (népnyelv), 7. az absztrakt .
Az ősnyelvben MINDEN AZ volt AMI: a gondolat KÉPének valóságba öntése. ( Lásd részben az indiánokat, az ősrengetegek mélyén élő természeti népeket.)
Egy egyszerű, de mindennapi példával szeretném érzékeltetni, hogy miért értelmetlen ez az egész Tamana-Kárpát-medence-magyar nyelv a világon c. estimese. (Kinek vérmérséklete szerint: Kárpát-medencei helynevek a világon, másnak magyar eredtű szavaka mindenhol a földön.)
Nézd meg a saját kisbabádat, még azelőtt, hogy magyar szavakat formálna. Utána tedd mellé képzeletben egy afrikai kiskölköt, egy amerikait, egy ausztrált stb. Érdekes módon mindegyik ugyanolyan hangokat ad ki, mindegyiknél az első vélt szó, amit te az anyanyelveden meghallani vélsz az Papa-mama és hasonló ősi és hangtanilag nagyon egyszerűen képezhető szavak (da-da-da-da, tyátyátyátyá)
A sok lángész, aki a magyar, vagy a kárpát-medencéhez akarja kapcsolni a helynevek születését tulajdonképpen abba a hibába esik, hogy az anyanyelvéből akarja visszavezetni a beszédkialakulás előtti/környéki bébi hangképzését, miközben a bébi anyanyelve még ki se alakult... Közben arról ne is beszéljünk, hogy ahhoz az is kellene, hogy a rasszok Kárpát-medence központtal jöjjenek létre és innen induljon a kiáramlás a földön...
