tényleg...? de ha az ügyészek a papcsákra vonatkozóan visszavonták a fellebbezést, akkor az ő felmentése már első fokon jogerőre emelkedett volna, és nem kellett volna másodfokon ismét kimondani.
polgári peres eljárást már próbáltam, ott a fellebbezés visszavonása után már nem volt semmi kecmec, másodfok ilyesmi. a büntetőeljárást szerencsére nem ismerem.
Nem vagyok jogban járatos ember, de ha igaz az, hogy az ügyészi fellebbezést visszavonták, akkor miért került sor másodfokú tárgyalásra...? Netán Papcsák fellebbezett az első fokú felmentő ítélet további enyhítéséért? (úgymint szentté avatás stb).
Lms Jó..jó. Nagyon jól tudjuk mire való ez a "kiadjuk albérletbe" megoldás. Végülis jó alaposan megfizettük ezt a hírközlési törvényt.
Ami furcsa, Polt miért nem bízta a döntést a másodfokra? Nem bízik a független bíróságban vagy netán itt akarják behozni a tárgyban született pazarlás?
Érdekes ugyanezen hír kétféle tálalása: 1. Az elsőfokú bíróság ítélete májusban megállapította.......Az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét Papcsák Ferenc vonatkozásában a Fővárosi Bíróság jóváhagyta.(MNO) 2...az első fokon eljárt ügyész bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezését a másodfokon eljárt Fővárosi Főügyészség visszavonta. (HVG)
Szóval az a "jóváhagyta" és az a "visszavonta" szócska értelme és sorrendje teljesen más fekvést tud adni a gyereknek.
Tudod vannak egyenlőre még független szervek, amelyek nem elvtársi kézivezérléssel működnek (Mint a rendőrség és a KSH) és nem költik fölöslegesen az adófizetők pénzét, ha nincs értelme (2 elutasító bírósági ítélet).
Nem úgy mint a Keller féle ÁVO hivatal, amely Lopcsány cégeit bízta meg tönbb milliárddal, hogy az előző kormány ellen kreáljon hazug vádakat, amit utána mind egytől eggyig elbukott.
csak tájékoztatásul tenném hozzá, hogy a hírközlési törvény 2003-ban elfogadott módosítását nem a informatikai minisztérium szakemberei kodifikálták, hanem egy kb 500 millió forintért megbízott konzulens cég. hogy teljesebb legyen a kép :-)))
Hiába támadta a kormányoldal, a bíróság felmentette Papcsákot 2005. szeptember 16. 14:20
MNO A Fővárosi Bíróság jogerősen felmentette Papcsák Ferencet az egyrendbeli magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól.
Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő ellen egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emeltek vádat egy névtelen feljelentés alapján. 2002 augusztusában bejelentést tett a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságának kabinetfőnöke is. A Fidesz politikusa 2003 szeptemberében maga kérte, hogy függesszék fel mentelmi jogát.
Papcsák egyéni ügyvédként 2001 augusztusában szerződést kötött a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságával arra, hogy az új hírközlési törvény végrehajtási rendeletének a megalkotásában közreműködik. Az országgyűlési képviselő további megbízási szerződéseket kötött ügyvédi irodával, illetőleg ügyvédekkel és további gazdasági társaságokkal, hogy közreműködjenek a jogszabály előkészítésében. A vádirat szerint Papcsák Ferenc valótlan teljesítési jegyzőkönyveket állított ki.
Az elsőfokú bíróság ítélete májusban megállapította, hogy Papcsák Ferenc és alvállalkozói a szerződésben meghatározott feladatokat elvégezték, és a teljesítési jegyzőkönyvek valós tartalmúak. Az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét Papcsák Ferenc vonatkozásában a Fővárosi Bíróság jóváhagyta.
Mint ismert, a kormánypártok, és a hozzájuk lojális sajtó folyamatosan támadta az ügyben Papcsákot.
Az SZDSZ-es Világosi Gábor 2002 novemberében interpellált is az ügyben. A képviselő szerint a kifizetések mögött nem volt valódi teljesítmény. Papcsák akkor politikai koncepciós támadásként értékelte az esetet, és úgy vélte: indokolt volt a külső cégek megbízása.
Fővárosi Bíróságon azt közölték: Papcsák Ferenc vonatkozásában az elsőfokú, felmentő ítélet ellen az első fokon eljárt ügyész bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezését a másodfokon eljárt Fővárosi Főügyészség visszavonta. Így, törvényes vád hiányában a másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság már nem is vizsgálhatta érdemben Papcsák Ferenc bűnösségét. Csupán megállapította, hogy az elsőfokú ítélet Papcsák Ferencet illetően fellebbezések hiányában jogerős.
Rejtő E. Tibor és Dunai György felelősségét firtatja az Equities - Kerék továbbra is állítja: nem tudott a pénzmosásról
Dunai György, a Betonút Rt. többségi tulajdonosának és Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank egykori vezérigazgatójának felelősségét firtatja a pénzintézet által elkészített vizsgálati anyag. Lapunk megbízható információi szerint a bank nyomozása több olyan kétes tranzakcióra is bukkant, amelyekre az ügyészségi vádirat nem tér ki. Értesüléseink szerint svájci bankszámlák, elsikkasztott pénzek és súlyos megállapítások szerepelnek a pénzintézet beadványában. Ha a beadott adatok léteznek és helytállóak, úgy akár az ügyészségi vádirat is "borulhat" még az első tárgyalás előtt.
Súlyos megállapítások szerepelnek abban a beadványban, amelyet a K&H Equities által megbízott revizorok és külföldi pénzügyi nyomozók készítettek el a sikkasztássorozat kapcsán. Az brókercég tegnap közleményben tudatta, hogy beadványt nyújtott be a Fővárosi Főügyészséghez a K&H bank korábbi vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, valamint a Betonút Rt. többségi tulajdonosa, Dunai György ügyében. A közlemény szerint több olyan további nyomozati cselekményt javasoltak, amelyeket nem folytattak le az eredeti nyomozati eljárásban és amelyek más, súlyosabb következtetésekhez vezetnének bizonyos személyek szerepéről. Lapunk, a vizsgálatot végzőkhöz közelálló forrásból úgy értesült, hogy a beadvány igen súlyos megállapításokat tesz Dunai Györgyre és Rejtő E. Tiborra. A K&H bank nem kívánt a közleményen túl részleteket elárulni, így értesüléseinket sem kívánta megerősíteni.
Úgy tudjuk, hogy a banki revizorok és nyomozók a különböző tranzakciók adatait vetették össze és az érintettek tanúként, vagy gyanúsítottként tett vallomásától függetlenül vonták le következtetéseiket. Információink szerint Dunai György esetében sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás és könyvelési csalás bűntettének lehetőségét vetették fel a beadványban. A körülbelül harminc oldalas iratcsomagban a pénzügyi nyomozók állítólag kimutatták, hogy a Betonút Rt.-től elsikkasztott pénzek egy része a Kulcsár Attilához köthető Britton LLC-n keresztül Dunai György állítólagos svájci magánszámláján, de legalábbis hozzá köthető off-shorecégek számláin landoltak. Úgy tudjuk például, hogy e cégek között szerepel a ciprusi bejegyzésű Geometax Ltd. is, amelynek társalapítója a szintén vád alá helyezett Garamszegi Gábor, a Betonút vezérigazgató-helyettese. Ezt hivatalos források nem erősítették meg, annyi azonban bizonyos, hogy az eljárás során zároltak svájci bankszámlákat, amelyek tulajdonosait, illetve érdekeltjeit eddig homály fedte. Úgy tudni, hogy a Dunaihoz került pénzösszeget a banki beadvány több millió euróban állapította meg. Sőt, megbízható - de nem hivatalos - forrásunk szerint a Britton LLC-n keresztül történő tranzakciókat szinte minden esetben a Britton Kft-ben tulajdonrésszel bíró (és a Britton LLC-ben kézbesítési megbízottként szereplő) Mészáros János írta alá. Mészáros egyébként az ügyészség vádiratában a Kulcsár-ügy negyedrendű vádlottjaként szerepel. Információink szerint Dunai Györgyöt már kihallgatták, de csak tanúként, e státusza pedig nem is változott, az ügyészség - feltehetően adatok hiányában - nem gyanúsította meg.
Dunai György az elmúlt időszakban a K&H-ügy kapcsán nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, a brókerbotrány kirobbanása idején azonban még nyilatkozott az ügyről egy internetes hírportálnak. Az index.hu-val akkor azt közölte: egyszer találkozott Kulcsár Attilával. "Görcsben van a gyomrom" - jellemezte akkor Dunai György saját állapotát, miután kiderült, a K&H-nál vezetett számlájukról "nagyon sok pénz hiányzik". Dunai akkor bank és üzleti titokra hivatkozva nem árulta el a hiányzó összeget, mára azonban tudni lehet, hogy többmilliárdról van szó. A Betonút többségi tulajdonosa 2003-ban úgy nyilatkozott, hogy megdöbbenve fedezték fel a saját maguk által és a bank által nyilvántartott összegek közti eltérést, ami után a cég gazdasági igazgatója és a Betonút azonnal feljelentést tett. Dunai később megjegyezte: a cég működése a veszteségek ellenére is zavartalan. Az elmúlt években több mint ötmilliárdos forgalmat bonyolító Betonút egyébként 2001-ben "kényszerből" váltott bankot. Korábban ugyanis az ABN AMRO-nál vezettek számlát, a pénzintézet azonban egybeolvadt a K&H-val. Úgy tudni, hogy a K&H arra kérte a Betonút Rt.-t és személyesen Dunai Györgyöt, hogy "mivel építkezéseikhez a pénzintézet garanciát nyújt, így a cég megtakarított pénzét a banknál fektesse be". A befektetésekhez pedig a Rejtő E. Tibor irányította K&H mindjárt ki is jelölte az eredetileg állampapírok vásárlásra fordítandó pénzek felhasználásáért felelős alkalmazottját: Kulcsár Attilát.
Információink szerint a bank által készített beadvány Rejtő E. Tiborral kapcsolatban is súlyos megállapításokat tett. Úgy tudjuk, hogy a volt bankvezérrel kapcsolatos, húsz oldalas anyagban szintén több külföldi tranzakcióra és személyesen Rejtőhöz köthető bankszámlákra történő átutalásokra találtak adatokat. Forrásaink arról számoltak be, hogy a banki vizsgálat azt állapította meg Rejtőnek szinte "irányítói szerepe" lehetett, de legalábbis sokkal súlyossabb felelősséget tulajdonítanak neki az ügyben, mint az az ügyészségi vádiratban szerepel. Mint ismert, a nyilvánosságra hozott vádirat elsősorban egy e-mailüzenet kapcsán vonja felelősségre a bankvezért. Ha információink bebizonyosodnak és az állítólagos tranzakciókra vonatkozó adatok is valósak és terhelőek, úgy elképzelhető, hogy a vádirat úgymond "borul", legalábbis módosításra szorul.
Varga Jenő fővárosi főügyész-helyettes, szóvivői minőségében lapunkat arról tájékoztatta: a beadványokat meg fogják vizsgálni és a főügyészség el fogja bírálni. További részleteket nem kívánt elárulni, ahogyan arra sem válaszolt: a bank vajon most először tett hasonló tartalmú beadványt, vagy már az eljárás közben is volt erre példa. Ez egyenlőre nyitott kérdés. A banki belső vizsgálat feltételezett eredményeivel és további szereplők esetleges érintettségével kapcsolatban lapunk újabb információkat kíván majd közölni a jövőben.
Időközben a nyilvánosság előtt folytatódott a Kulcsár Attila és Kerék Csaba közötti nézeteltérés. Mint ismert, lapunk szerdai számában exkluzív interjút jelentettünk meg a K&H-ügy első rendű vádlottjával. Kulcsár először beszélt nyíltan és részletesen a sikkasztássorozat hátteréről. Ebben Kerék Csabával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy amíg ő előzetes letartóztatásban volt, egykori üzlettársai "kifosztották". Kerék Csaba ezt lapunknak adott nyilatkozatában viszont már cáfolta. A Britton Kft. tulajdonosa tegnap a közszolgálati televízióban nyilatkozott. Úgy fogalmazott: az ügyészségi vádirat szerint Kulcsárt "ő kényszerítette rá" arra, hogy a maga és mások javára sikkasszon, ami Kerék állítása szerint minden alapot nélkülöz. Ügyvédje ezzel kapcsolatban hozzátette: az eddigi eljárás során nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy Kulcsár és Kerék között bármiféle készpénz forgalom lett volna. A pénzmozgás kizárólag a Kulcsárhoz köthető Britton LLC. és a Kerék által tulajdonolt Britton Kft. között történt. Utóbbi pénzmozgások azonban Ruttner György ügyvéd szerint szabályos szerződéseken alapulnak, könyvelt, számvitelileg rendben lévő tételek. Kerék Csaba, a Britton LLC-től érkező és a Britton Kft. által befektetett pénzmozgásokkal kapcsolatban elmondta: ingatlanfejlesztés esetén - a nemzetközi gyakorlat szerint - a saját alap 20-40 százalék szokott lenni. Jelen befektetések esetben ezt az alapot a Britton Kft. maga hozta létre, s körülbelül tíz százaléknyi volt csak a Kulcsár Attila által biztosított pénzösszeg. Utóbbi, mint kiderült: mosott pénz. Kerék állítása szerint erről viszont nem tudott, mondván a pénz egy K&H bankos számláról érkezett, amelyet "ellenőrzött, kontrollált" rendszernek vélt.
keretes:
Levelet küldött szerkesztőségünknek Szabó Ákos ügyvéd, Mudura Sándor jogi képviselője. A jogász a lapunk szerdai számában megjelent Kulcsár-interjúra kívánt reagálni. Ismeretes, ebben a volt üzletágvezető Mudura Sándort is összefüggésbe hozta a brittonos vagyonelemek általa vélt kimentésével. Szabó Ákos lapunkkal közölte, hogy védence nem minősül közszereplőnek, ezért mélységesen felháborította, hogy név szerint szerepelt a Kulcsár Attilával készített interjúban. Ezzel együtt megjegyezte, hogy a vele kapcsolatban megfogalmazott állítások valótlanok és sértik személyiségi jogait.
keretes2:
A K&H Equties tegnapi közleménye szerint a jogos ügyfélköveteléseket kifizette azon ügyfeleinek, akiket érintettek a brókercégnél 2003 nyarán feltárt szabálytalanságok. A brókercég emellett, mint az ügy sértettje, beadványokat nyújtott be a nyomozóhatóságokhoz, hogy minimalizálja a társaságot ért kárt, védve ezzel jelenlegi ügyfelei és tulajdonosai érdekeit. Közleményük kiemeli, hogy a brókercég és tulajdonosa, a K&H Bank mindvégig teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal a különböző vizsgálatokban, és minden olyan esetben, amikor szükségesnek vélték, a brókercég feljelentést tett a rendőrségnél.
A K&H Equities lapunkhoz eljuttatott közleményében az áll, hogy: "a rendőrségi nyomozás befejezésekor a K&H Equities, mint az ügy sértettje gondosan áttanulmányozta a rendőrség által feltárt bizonyítékokat. Mindazon esetekben, amelyekben nyilvánvaló eltérés mutatkozott a K&H Equities által feltártak és a hatóságoknak az egyes személyek visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről és érintettségéről tett megállapításai között, a K&H Equities erre hivatalos formában felhívta a hatóságok figyelmét.
A közelmúltban ilyen beadvány került benyújtásra a Fővárosi Főügyészséghez a K&H Bank korábbi vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, valamint a Betonút Rt. többségi tulajdonosa, Dunai György vonatkozásában. A beadványok számos olyan további nyomozati cselekményt javasolnak, amelyeket nem folytattak le az eredeti nyomozati eljárás során és amelyek más, súlyosabb következtetéshez vezetnének bizonyos személyek visszaélésben játszott szerepére vonatkozóan."
Amúgy nem értem mé rendőrséget ír, dejszen az ügyészség nyomozott, hiszen elvonták a zsaruktól!
1re inkább láccik a zügyészség nem 2 balkezes hanem 2balfacokból álló gyülekezet élén Poltfőfaccal!
Ügyeket intéz, ez a dolga. Manapság maga az ügyészség az ügy. Hogy mit tesz, és miért? Avagy mit nem, miért nem? A sajátos magyar who is who - ki is Joszip Tot, ki Kaya Ibrahim? - találós kérdésének megfejtését annak idején még a hivataltól vártuk. Mindhiába. Legutóbb Kulcsár bróker kihallgatásakor szakadt le a plafon. Kivizsgálták. Maga az ügyészség járt el önmaga ügyében. Ugyanis nincs felettese. Miért is alakult ez így?
Az ügyészség vezetője az Országgyűlésnek felelős. Ez valaha "szocialista vívmány" volt. Megvolt a magyarázata is: a lehető legközvetlenebb pártirányítás érvényesülése. S ne feledjük: negyedévenként néhány napig ülésezett a parlament. Elképzelhető, milyen heves vita követte a legfőbb ügyész éves beszámolóját. Ma más a rendszer, más a rend. Nyilvánvalóan más oka van annak is, hogy az ügyészség továbbra is az Országgyűlés alá rendelve működik.
Kormányfelügyelet?
A rendszerváltás kezdetén az MDF, az SZDSZ és a Fidesz egyaránt úgy gondolta: az ügyészséget a kormány felügyelje. Ne fickándozzon kénye-kedve szerint, mint korábban. De komoly veszély rejlett a másik modellben is. Például: ha a kormány ellenőrizné az ügyészséget, esetleg ingerenciát érezne arra, hogy beleszóljon konkrét ügyekbe is. Ez éppúgy alkalmas - finoman fogalmazva - "jogállamba nem illő" folyamatok elindítására, mint a felügyelet hiánya.
Ráadásul az ügyészség nem egy szál magában áll a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás világában. Az egyes szervezetek feladatkörét, jogait összehangolva alakul a kényes egyensúly.
Ez élesen jelentkezett az Antall-kormány idején a rendőrségi törvény körüli vitában. Abban, hogy milyen legyen a belügyminiszter és a rendőrség kapcsolata. Boross Péter nem titkolta: erős rendőrséget akar. Bizonyos tervezetek eleve azt sugallták: általános utasítási jogköre legyen a tárca első emberének. Ez nem tetszett az ellenzéknek, és mivel kétharmados többséget kívánt, úgy alakult: a belügyminiszternek nincs közvetlen irányítási joga.
Már ekkor kérdéses volt az ügyészség szerepe. Úgy gondolta az akkori kabinet: működését az igazságügy-miniszer felügyelje. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a kabinetnek törvényes befolyása volt a megyei bíróságok elnökeinek kiválasztására, ami szintén nyugtalanította az ellenzéket az akkori feszült, hektikus légkörben. (Javában folyt a médiaháború, rendőrök vezettek ki a televízió székházából munkahelyi vezetőket, dúlt a vita az igazságtételi törvényről.)
Az SZDSZ mégsem vetette el a verziót, sőt hajlott arra, hogy a kormány alá rendeljék az ügyészséget, de komoly garanciákat kívánt. A Fidesz szintén így gondolta. Ám az MSZP szívósan ragaszkodott ahhoz, hogy a legfőbb ügyész továbbra is az Országgyűlésnek feleljen. Így maradhatott fenn a korábbi konstrukció, mert - bár a törvény "feles" jogszabály volt - az alkotmány módosításához már kétharmados többség kellett.
Érdekesség: maga az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán szintén a szervezet kormányirányítás alá rendelését erőltette. Komoly érvek szóltak az utóbbi változat mellett, amelyeket figyelembe vehettek a liberálisok is. Például, hogy a bűnüldözés sikeréért mégiscsak a kabinet felel. Márpedig ha ennek egyik lényeges elemére nincs befolyása, ez nem kérhető számon tőle. Sokan említették: Európa nyugati felén ez a megoldás dívik - Portugália kivétel -, és a egykori keleti blokkban szintén akad rá példa a cseheknél vagy a lengyeleknél. A kormányzat túlhatalmának megfékezésére pedig az szolgál, ha a választók ezt is figyelembe veszik a fülke magányában. De addig sok minden megeshet.
Egy ciklussal később a Horn-kormány szintén kedvet kapott az ügyészség közvetlen felügyeletére. Utasításba adták: az Igazságügyi Minisztérium dolgozza ki a javaslatot, de közben lejárt a mandátum, s a milliófejű cézár 1998-ban leváltotta a szocialista-liberális kormányt. (Aligha ezért.) A távozó koalíció pedig maga mögött hagyta a már elfogadott büntetőeljárási törvényt, amely szintén az ügyészség szerepét kívánta erősíteni. Hozzáidomítva az igazságszolgáltatási reformhoz, amely 2001-ben lépett volna hatályba, ám két esztendőt csúszott. A szereposztás tehát változott: új, jobboldali kormány, új legfőbb ügyész lépett a színre. A kormány négy év múlva letűnt, de az ügyész megmaradt. A balliberális koalíció ilyen viszonyok között szembesült a 2003-tól hatályos büntetőeljárási törvénnyel. Benne a kitétellel, miszerint az ügyészség nemcsak felügyeli, irányítja is a nyomozást. Vagyis erősödik nyomozási tevékenysége. Igaz, bizonyos kontrollfunkciók beléptek. Például a nyomozási bíró személye, aki - ha jónak látja - különleges intézkedéseket rendelhet el. (Idetartozik a titkosszolgálati eszközök használatának engedélyezése, az előzetes letartóztatás.)
Közben a Fidesz-MDF-FKGP-kormány is próbálkozott egy halvány gondolatkísérlettel az ügyészség kormány alá rendelésére. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter pendítette meg az akkor még megbonthatatlannak látszó Fidesz-MDF-szövetség idején. Érdemes megjegyezni: bár az ügyészség "újjászervezésének" ismételt ötletében szerepét csupán feltétezni lehet, Boross Péter még tanácsadó volt Orbán Viktor mellett. De a kétharmados többség hiányzott. (Amit máig sajnál a Fidesz.) Így ment minden a maga útján, s amikor szolid zsarolással ("van egy férfias titkunk" - Áder János) lemondatták az addig közmegelégedésre működő Györgyi Kálmánt, volt egy kis karambol, látszólag komoly sérülés nélkül. Ám a legfőbb ügyésznek távoznia kellett, két évvel mandátumának lejárta előtt.
A legfőbb ügyészt hat évre választják, a pártsemlegesség logikája szerint. Györgyi 1990-ben került tisztségébe. Megbízatását 1996-ban meghosszabbították. Lemondatása után a Fidesz hajdani (1994-es) képviselőjelöltjét, Polt Péter adatvédelmi biztost jelölte a posztra. A kormánytöbbség pedig megszavazta. Azóta minden kereszteződési ponton felvetődik: nem húz-e Polt a Fidesz-sávba? Pályáját nyomasztó kételyek kísérik. S most íme, itt van Kulcsár videosztorija.
Bizalomvesztés
Akárhogy is: a törvényességbe vetett bizalmat aláássa az ügyészség körüli örök polémia. Több megoldást javasoltak már a szakértők. Mert egyébként is furcsa, hogy míg az Országgyűlés által választott közméltóságokat kétharmados többséggel emelik tisztségükbe, a legfőbb ügyész esetében elég a "feles". Mandátuma pedig átnyúlik a következő ciklusra.
Két lehetőség kínálkozik. Az egyik: jobb, ha mégis a kormány felügyeli az ügyészséget. Így a felelősség is a kormányé. (Az Antall-kormány alatt készült tervezetek között szerepelt, hogy a kormányfő és az igazságügy-miniszter közös javaslata alapján a köztársaság elnöke nevezze ki a törvény legfőbb őrét, s ugyanígy lehessen elmozdítani.) A másik álláspont szerint kétharmados többséggel kell megválasztani. De a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják: még az is előfordulhatna, hogy ügyész nélkül marad az ország.
Egyébként 2006-ban jár le Polt mandátuma, épp a választás esztendejében. Nagy kérdés: előtte vagy utána lesz-e az össznépi voksolás. Újabb hat évig olvad a tekintély, vagy új ügyésszel vágunk az új ügyekbe...
Lehet, hogy nem sokat kell varnunk az alabbi hirre:
Nem volt kihallgatas!
Az ugyeszseg sajtopert fontolgat a stop.hu az est, illetve a Szolas Szabadsaga cimu musorok ellen. "Hamisan allitottuk, hogy Kulcsar kihallgatasan tegezodott az ugyeszekkel, illetve a gyanusitott helyett annak ugyvedje valaszolt". Ez az a szoveg, aminek kozzetetelet az Ugyeszseg keri. "Kihallgatason nem valaszolhat az ugyved a gyanusitott helyett, tehat a bemutatott felvetelek nem kihallgatason keszultek" -indokolta allaspontjukat az ugyeszsseg szovivoje. "A targyalason nem fogom megtekinteni az ugynevezett videofelveteleket es nem fogom beidezni az ugynevezett kihallgatason resztvevoket tanukihallgatasra, elegendo lesz szamomra az ugyeszseg allasfoglalasa" - nyilatkozta hatterbeszelgetesen az ugyet masodfokon targyalni fogo birono.
Viecces volt latni, ahogy az ugyeszek es az ugyved kozosen fogalmazzak Kulcsar vallomasat. Egy ideig ugy ereztem, mintha a Tanu 3 elozeteset lattam volna!
"Lövétei István szerint nem megfelelő a jelenlegi szabályozás, amely megengedi, hogy úgy legyen valaki legfőbb ügyész, hogy korábban soha nem dolgozott ügyészként. Indokolt lenne, ha a jelölés feltétele a több évtizedes szakmai karrier, vezető ügyészi gyakorlat lenne." (NOL, aug 17)
A teljes cikk a "Ügyészség? Fidesz maffia" topikban olvasható.
Polt eltávolítására vagy legalábbis kivizsgálására Sólyom úgy látom nem hajlandó. A parlament a KORMÁNY NEM MER. Ha civil kezdeményezésre legalább a kormány bátorsága meg lenne és legalább vizsgálatot rendelne el, már meglennék elégedve
Dávid Ibolya szerint az egész igazságszolgáltatásba vetett bizalmat és hitet rendíti meg az az eljárási részlet, amely a sokmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatásáról videófelvételen nyilvánosságra került.
"Az a fajta tegező-bratyizó hangulat, ami lesütött arról a néhány percről, az a légkör, amit ott kialakítottak a meghallgatás során, ez a kötetlen-baráti, ugyanakkor még a bizonyítékok előtárásában is elég határozatlan ügyészi fellépés engem is meglepett" - mondta egy televíziós műsorban az MDF elnöke, akit jogászként és volt igazságügy-miniszterként kérdeztek meg az ügyben.
A Magyar Televízió Napkelte című műsorában hozzátette, az különösképpen meglepte, hogy amikor a meghallgatáson a gyanúsítottat kérdezik, helyette az ügyvéd válaszol, következmények nélkül.
"Kíváncsi lennék arra, hogy ezek után egy rendőrségi meghallgatás esetében, amikor az ügyvéd kéretlenül beleszól a gyanúsított meghallgatásába, hányszor lehet majd rendbírságot kiszabni annak érdekében, hogy fegyelmet és rendet lehessen tartani" - jegyezte meg.
Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a két nyomozóhatóságnak - a rendőrségnek és az ügyészségnek - együtt kellene működnie, ezzel szemben "az egész eljárás alatt azt láttuk, hogy ki hogyan tudja a másik elől elvinni az információkat".
"Az a helyzet, ami kialakult az elmúlt években, hogy politikai értelemben van az én ügyészségem meg a te rendőrséged, vagy fordítva, ez nyilván megbénítja minden jóérzésű jogásznak a véleményalkotását" - mondta.
"Nem jó az, hogyha az emberek elhiszik, hogy a végrehajtó hatalomnak van egy rendőrsége, és nem jó az, hogyha az emberek azt érzik, hogy van egy ügyészség, amelyik nem éppen független alkalmasint a politikai hovatartozásában" - mondta Dávid Ibolya, aki szerint ez hosszú távon nagyon sok kárt fog okozni az igazságszolgáltatásnak.
