Szó nincs teherről! arról van szó sok a tartozásom (komplexus, archetipus és a Te fontossági sorrendi kérdésed...) mindenkit becsülök aki itt felszólal, azonban éjszaka már fáradt voltam és csak rövid válaszokra futotta. Ugyanakkor nem látom értelmét, hogy egyszerre sokat írjak...kérlek légy türelmes, fejemben vannak tartozásaim és hidd el válaszolok is...nem esik nehezemre, akkor azt tenném amit alánlottál, most lazázom hoc-hoc-cal: most vegyük a jungi elemeket én sorrenbe rakom és elhelyezem, képzelj el egy emberi konturt:
Legkivül magába foglal mindent a persona, ez álcáz és eltakar. Így mutatod magadról a világnak azt a képet magadról amit Te akarsz, de a külső szemlélő fog dönteni,mennyire átlátszó a Te persónád. Alatta a személyes tudattalan rétege, melyben összegyüjtöd a Tége ért hatások következményeit és azok munkálnak benned, akár akarod akár nem, mert megkaptad akár akartad, akár nem. A személyes tudattalan gyüjti három éves korodtól a világról, családról, nevelésről a megtapasztalásait, hatéves kortol már képes szintetizálni, alatta húzódik a kollektív tudattalan már közel az értékes belső tertalomhoz, ez a réteg kap elsőszámú feladatot a tömegpszihózis elfogadásában, és veszi a parancsokat magatartás formád kialakítására.
Fejed az értelem az ego az Én tudat. Motivál még érzés, érzelem, intuició. Ahogy lejjeb haladsz tüdöd egyik fele legyen az anima másik fele az animus jelképe, alatta a rekeszizom mint az árnyék
rajta a yin és a yang képe, valamint ő a luciferi üzenettovábitója az alatta rejlő ösvalónak, nély-énnek,ősistennek, a selbst. körötte rejtve vagy lázadozva, munkálkodnak a mélyen ható komplexusok....a mélymag elküldi jeleit az egonak archetipusok formájában, és az árnyék megforgatja azok értelmét, vagy hagyja áramlani szabadon, lesz a kiegészitő vagy ellentmondó álom.
Fentieket próbáld elfogadni a jungiánus szellem elfogadása érdekében, ha nem értessz az elnagyolt képpel egyet, sohanem Jung követője leszel, hanem más nem kevésbé értékes hité. Itt a lényeg és ezért mondtam ezek olyan alaptételek, melyeket ha vitatsz elveted Jungot. Akkor máshol kell keresni az életeddre vonatkozó útmutatást. Ez nem baj...csak értelmetlenül nem jó beszélgetni...
Personának Jung nem a külvilág felé mutatott maszkszemélyiséget nevezte? Már miért foglalna ez mindent magába?
Én sem törekednék feltétlenül saját álláspontom valakire való erőltetésére. Bár szerintem bizonyos kérdések azért valamennyire tisztázhatók, pl. hogy mit is gondolt Jung.
A "beszélgetés" célja nem a másik meggyőzése, inkább bizonyos dolgok tisztázása, amiből mindketten és esetleg mások is tanulhatnak. Ha terhedre van ezen beszélgetés, egyszerűen csak ne válaszolj és részemről le van zárva a dolog.
üdv ixix
Ami mindent magába tár az a persona.
A dolgokról Jung(-nak) volt egy véleménye.
Van neked, van nekem. A háromból nem lesz egy. És ez így van jól.
Az egy szép dolog az eberiségben, hogy ahányan vagyunk, annyi félék is vagyunk. Annyi féleképpen is gondoljuk és látjuk a dolgokat. Miért is akarnék én ezen változtatni.
Elfogadom az álláspontodat.
Üdv Amida,
A mágnes nagyon jó hasonlat, mármint a pólusok szétválaszthatatlanságával. Persze a mágnesesség áramhurkokra visszavezetésével már nem is olyan izgalmas.
Szerintem a Selbst felfogásod, mármint hogy a Selbst jó, nem helyénvaló, Jung ezt nem vallotta. A Selbst a teljes lelki tartalmat, személyiséget +árnyékot+egyebeket, magábanfoglaló és koordináló valami.
Abban egyet tudok érteni veled, hogy személyiségünk két oldalának, amit én inkább férfi és női oldalnak hívnék, a harmonizálása nagyon fontos lépés a megvilágosodás felé. De ezután következik a két ellenétes oldal feloldása a mindkettőt átfogó Selbst egységébe, ahonnan mindkettő származik. Azt hiszem sok keleti praxist (hindut, taoistát és buddhistát) lehet találni amelyeknek ezek a fő lépései (nem idegen ez az alkímiától sem). Átevezhetünk a taoizmus vizeire, ha neked kényelmesebb, bár én sokkal kevesebbet tudok róla, mit a hindukról, meg a hindu hagyomány szerintem egyértelműbb. A buddhizmust hagyjuk mert abban hindu, taoista és egyéb befolyások is vannak, semmiképpen sem egy önálló, eredeti valami.
Felmerült még az archetípusok kérdése. Az anima-t és animus-t én is idézőjeles archetípusoknak neveztem. Jung nevezte őket "archetípusoknak" és én sosem értettem miért. Ha kicsit ismertetnéd Jung hogyan is értette Jung archetípus fogalmat abból sokat tanulhatnánk.
üdv ixix
Szia Zealander!
Kösz a felvilágosítást...megmondva az őszintét...Veled váltottam volna néhány szót a +rendtárs nem lep meg, pont ezért, A miszticizmussal per pillanat torkig vagyok mert emésztem még Nevill Drury lexikonát. A lexikonok nagyon tömények. Szellemtan helyett miért mágia? Ez is érdekelne? Persze csak a képek után...
Szia ixix!
Tudod, hogy az 1 az bizony misztikus szám, nehéz úgy kezelni egy mágnest mint 1 mivel két pólusa van. Tehát nehéz az egyik pólusnak a másikat elfogadni. Nyilván nehezebb annál mint önmagát. A Selbs alapvetően jó. Az emberek szeretik, ha jónak mondják Őket...ezért a Selbsttel azonosulni könnyű. Ellenben a másik az árnyék a félelmettes és gonosz. Illyennek nem szeretnének látszani az emberek. Az árnyék az bennünk amit szégyelünk, titkolunk. Ezt elfogadni sokkal nehezebb, a nehézség foka a katartikus érzések növelésével jár, amennyiben sikerrel járunk és az individuáció folyamatában a jót összeadjuk a rosszal. Ez a legnagyobb kihívás...egész életedre szól.
Sem az anima sem az animus nem archetipusos. Két lelki tényező. A férfiben az anima jeleniti meg álmai asszonyát, mig a nőknél az animus a fehérlovon járó herceg. Ez utóbbi pl. archetipusos mint az öreg bölcs vagy a piros ruhás hölgy, a vén anyó. A megvilágosodás csak úgy mint az isteni érintés többször ott van...esetleg nem vesszük észre...de mindkettőből töbször is részesülhetünk, álltaluk egyre telsebbé válva, közeledve teremtőnkhöz, ami mindig az ember legfőbb célja, mint ahogy a teremtő is közelít felénk. A lélek evolúciója a megvilágosodások láncolata.
Most a brahmista irányba azért nem reagálok, mert maga Jung sem foglalkozott ezzel a vonulattal.
Ő inkább a Tao és a Budhizmus (tibeti nagyszekér) tisztelője volt, természetesen keresztyéni mivoltáról soha meg nem feledkezve. De tudod mindig a nehezebb úton járók akik példát mutatnak. A Via Dolorosa sem volt 2000 évvel ezelőtt kikövezve...
A rendszeres fórum találkozóra. Nagyjából azok szoktak jönni akik a Misztika és Mágia rendszeres résztvevői. (Sophia, ixix, Akyra, Scampy/Fawn és ha minden igaz Léleklepke is csatlakozni fog:) Ja..és jómagam + egy rendttárs.) De nincsen kizáró ok, az jön aki akar.
Zealander
Ui: Arcetipusokról képeket majd keresek, de ma túl sok volt a munka és ne maradt idő a szellemiekre:P
Kedves Amida,
"Azt a katartikus módszer mikor pedig árnyékával kapcsolatban az egyén a teljes elfogadás stádiumába kerül tudományosan és joggal nevezhetjük "megvilágosodás"(-nak).... "
Szerintem a megvilágosodás leginkább a Selbst-tel való azonosulással állítható párhuzamba a jungi pszichoanalízisben. Az árnyékszemélyiség elfogadása csupáncsak az első lépés a Selbst-hez vezető úton, Jung szerint. Utána következik nemtől függően az anima-animus "archetípusokkal" való konfrontáció és csak ezután a Selbst. Mivel a megvilágosodás nem közbülső, hanem végső cél így szerintem kár ezt tovább ragozni.
Megjegyezném, hogy a hindu terminológia szerint az Atma-val való azonosulás nem a végcél, az emberi szint fölé emelkedés, vagyis az Atma-Brahman azonosság átélése a megvilágosodás, vagy a végső megszabadulás.
üdv ixix
Harmadszor: besteleke!
Van egy két kötetes alapmü Jung alapfogalmairól és más tankönyvek is vannak amit meg kell tanulni a tartalmára nem csak a vizsgákig emlékezni, hanem felhasználni, szintetizálni, későbbi életed során, hogy például értelmesen hozzá tudj szólni alapvetésekhez, baj lenne ha mást mondanék az árnyékról, mint Jung maga.
üdv.
PS: hol van Léleklepke, a topic.gazda? Hiányzik.
Azért remélem, hogy mindenki beleszól majd...
Annál is inkább, mert van Jung fogalmainak lexikona (magyarul is talán). Az lenne a jó, ha kiindulási alapnak beírnám a vonatkozó szövegrészt, de nincs a közelben ilyesmi...
Addig is előrángatnám azt a csinos jin-jang-jelet. Legyenek mondjuk a pici pöttyök a nagy formákban az anima és az animus, azaz a női lélekrész a férfiban és fordítva. És az egész szép kört alkot; ez a kétféle lélek egysége, ahogy hajdan a test is egész volt (androgyn-monda ld. Platón:Lakoma)
Én csak azt kérdezem, hogy akkor az ember a másik (ellentétes) nagy foltot keresi, vagy a pöttyöt? És ha a pöttyöt, akkor a főszínének a pöttyét, vagy azt, amelyik a pöttye színével "kvadrál"?
De szépen mondád (idézéd?)! ;)
Nos, úgy tűnik, egyelőre senki sem jelentkezik párbeszédre; addig is beszélhetnél nekem bővebben erről az anima/animus kettősről (vagy mi az).
"Akartak-e tenni a bestia ellen, a gondolkodók...igen! Létrehozták a kreszténység aszketikus erkölcsét. Ez rettentő bajok forrásává lett; az ember állat-természetét alapjaiban zavarták össze zsinatról-zsinatra."
Azért lehet, hogy gondolkodók akadtak korábban is, akik máshol esetleg mást akartak...Hiszen ott is komoly bajok vannak, ahol nincs kereszténység, sőt az intézményesített gonoszság sem csak a keresztény társadalmakban van jelen...
