Gerhard Schröder Japánba menet megállt Kabulban és meglátogatta az ott szolgáló német kaonákat (akik egy nagy sátorban szurkoltak a német vállogatottnak).
Nemetorszag megteheti, mivel eleg nagy reszet adja a NATO koltsegvetesenek. Majd ha mi is megnyitjuk a perselyt, akkor jarhat a pofank. Addig pedig azzal kell hozzajarulni, amink van. Jelen esetben katonaninkon kivul csak a gatyabol kilogo seggunk van.
Németország is nemet mondott. Éljen a Budapest, Berlin antimiltáns tengely!
Egyébként, ha medgyessy tényleg magyar katonákat küld harcba, akkor ez a harc lesz a végső.
Egyetértek Veled abban, hogy önvédelmi szervezet.
De - mint annyi minden más - megideologizálható a dolog.
Nekimegy az USA mondjuk, Iraknak. Namármost, az irakiak sunyi visszacsapásokat csinálnak - hasonló eksönök, mint a WTC mondjuk. E ponttól már ideológiailag értelmezhető az önvédelem kérdése, mégha messziről is kanyarodtunk ide.
Ahogy nagyanyám - Isten nyugosztalja - mondaná: a törvénynek viaszból van az orra. Erre is meg arra is lehet fordítani.
A kikuldendo katonak nem sorallomanyuak, hanem hivatasosak. Aki pedig katonanak all, az szamoljon vele, hogy esetleg harcolni is kell. Es meg egy szo a NATO-rol. Ha kihuzzuk magunkat, akkor olyanna valunk, mint a kisgyerek, aki a palacsintabol csak a tolteleket zabalja ki, a tobbit meghagyja masnak. Ezt kisgyerekkent el lehet jatszani, de konyorgom videlkedjunk mar vegre felnottkent.
Mond má fiam akik Koszovóba mentek azok mit tettek, nem voltak véletlenül néha-néha apróbb harci helyzetekbe is... (igaz csak ici pici lövésk, bár golyóból egy is elég)
Tudom, hidat építettek stb. de ugyan úgy harcba keveredhettek volna...
Nos, akkor kérdezd végig az összes előző kormányt + a jelenlegit , hogy miért is kellett nekünk a NATO-ba menni.
Egy szövetség sajna ilyen. Ha valaki a szövetségből igényli, akkor segíteni kell. Ez a szövetség egyik alappillére.
És mégeccer: akinek ez a munkája, csinálja, azért, hogy Te, én, az egész polfórum, az ország nyugiban tudjon élni, dolgozni.
Nem kellett volna belepni a NATO-ba. Ha beleptunk, akkor nemcsak az elonyeit kell elvezni, hanem tenni is kell erte. Es jelen esetben ez nem idegen, hanem NATO erdek, egy olyan szervezet erdeke, amelynek tagjai vagyunk.
Az azonban várható, hogy az amerikai sajtó megkérdezi Medgyessyt, hogyan került Magyarország a terrorizmus elleni harcban azzal az Izlanddal egy csoportba, amelynek hadserege sincs. A magyar kormányfő ebben a helyzetben valószínűleg nem tehet mást, mint elvben egyetért a kritikákkal, és türelmet kér. Jelenleg zajlik a magyar honvédség átvilágítása, amely fél évig is eltarthat. Csak ezután lehet azon gondolkodni, milyen típusú alakulat bizonyíthat nemzetközi téren úgy, ahogy a Balkánon dolgozó utász és őrző-védő katonák megtették.
A jelenlegi állapotokért a kormány egyértelműen az Orbán-kabinetet hibáztatja, bár ezt külföldön nyilván csak diplomatikusan adhatja értésre. Egy külügyminisztériumi illetékes úgy fogalmazott: oda jutottunk, hogy a haderő állapota megköti a diplomácia kezét, csökkenti mozgásterét.
Amíg Magyarország nem küld katonákat Afganisztánba vagy nem vált ki nagy számú amerikai katonát a Balkánon, addig homályban marad mindaz, amit Magyarország a terrorizmus elleni harcban tett. Ide tartozik például 13 nemzetközi egyezmény ratifikálása e témában, a határőrizet megerősítése, a pénzmosás elleni harc szigorítása, a tokiói konferencián felajánlott egymillió dolláros segély Afganisztánnak, amelynek többsége élelmiszer formájában már ki is jutott, vagy katonai felszerelések kiküldése az új afgán haderőnek. Utóbbiban azonban gyengeségünk is megfigyelhető: a katonai ruházatból és fegyverekből álló segélyszállítmányt a magyar hadsereg nem képes eljuttatni a helyszínre, mert nincs megfelelő repülőgépe, ezért a csomag még mindig csak "úton van” Ázsia felé.
Hát egy szakasznál nem igen tudnénk többet küldeni:(
Ami szerintem NATO kompatibilis és képzettségben is megálja a helyét, harci helyzetben is, az a Desszant Ejtőernyős és Mélységi Felderítő bla. bla. bla. (vagy valami hasonló, a Furkó Kálmán emberkéi)
De azt hiszem az csak egy zászlóalj...
Tudom, hogy ez sarkított vélemény de naggyából fedi a valóságot
"Fodor Lajos vezérkari főnök elmondta: a magyar katonák képességeik és a nemzetközi feladatokban végrehajtott teljesítményük alapján jelest érdemelnek. A honvédség eszközállománya, és a NATO-vallomások teljesítése tekintetében viszont az elégtelenhez közelít"
NO COMMENT
A NATO egy önvédelmi szervezet. Ha valamelyik NATO országot támadás ér, akkor a kötelességünk.
De Afganisztán nem támadta meg az USA-t. Fordítva történt. Ahogy Irak sem támadta meg az USA-t.
Egyetlen magyar katonát se küldjenek Afganisztánba. Se sorozottat, sem pedig hivatásost!!!
Ez nem a NATO országok önvédelme, hanem az amerikai militáns lobby kiszolgálása.
A NATO és az USA türelme véget ért: előbb-utóbb magyar katonák külföldi bevetését kérhetik – szakértők, ellenzéki politikusok és diplomáciai források egyaránt így értelmezik azokat az amerikai kritikákat, melyek a magyar honvédség állapotát érték. Medgyessy Péter kormányfő washingtoni látogatása előtt az "üzenetek" Magyarországot megbízhatatlan NATO-partnerként mutatták be, ami a miniszterelnök mozgásterét is szűkítheti. Így előbb-utóbb eleget tehetünk az óhajnak: küldjünk mi is harcoló alakulatokat forró térségekbe.
Idegen érdekekért magyar katonákat küldenek harcba!
Figyelem, nem egészségügyi alakulat, H-A-R-C-O-L-Ó!!!
Először egy szakasz, aztán majd század, majd ezred...
Kiért?
Elképzelhető. De.
Nem sorállományú skacokat, hanem HIVATÁSOSOKAT, akik ugyebár erre szerződtek.
Aztán, ugye harcedzettség tekintetében elég messze vagyunk mindenféle átlagtól, tehát a feladat - kellő kiképzettség híján - valami hátországos tevékenység lenne valszeg, legalábbis csöpp logikával.
A magyar hibvatásos állomány meg önként és dalolva írt alá a seregnek, melynek egyik alapfeladata, hogy háború esetén harcoljon, ugye. Így meg nem lehet számon kérni azt, hogy egy aláírt és érvényes szerződés értelmében harcolni is kelljen.
Szal ha menni kell annak, akinek ez a munkája, menjen.
Mi baj azzal, hogy magyar katonakat kuld? Romanokat vagy finneket nem tud....es csatlakoznek az elottem szolokohoz is, NATO tagok vagyunk....bizonyos kotelezettsegekkel is rendelkezunk ezaltal, tobbek kozt fegyveres konflikusban harcolni is illene.
Afganisztán és a terrorizmus elleni harcban egyedül IZLAND ÉS MAGYARORSZÁG NEM VETT RÉSZT. Izlandnak nincs hadseregeg. Mellesleg Románia egy zászlóalj méretü egységgel vesz részt a küldetésben.
A NATO-nak van egy alapokmánya amit ORbán VIktor aláírt. :)))
A Népszabadság úgy tudja, hogy Medgyessy Péter washingtoni tárgyalásain felajánlhat egy szakasznyi felfegyverzett katonát, akik egy NATO-akcióban harci feladatokat látnának el. Arról is szó lesz, hogy részt vennének az európai gyors reagálású hadtest felállításában. A lap információi szerint nem kerül majd szóba az F-16-osok vásárlásának kérdése.
Három részből álló ajánlatcsomaggal érkezik Washingtonba Medgyessy Péter - tudta meg a Népszabadság. A miniszterelnök biztosítja tárgyalópartnereit, hogy részt vennénk az európai gyors reagálású hadtest felállításában, amely 2006-tól működne. Szakértői vélemények szerint ez segítené a magyar hadsereg reformját és fejlődését is. Magyarország továbbra is vállalja egy egészségügyi kontingens felállítását és bevetését.
A legkényesebb kérdés, hogy tőlünk is elvárnák, hogy szükség esetén harcoló alakulattal is segítsünk egy NATO-akciót. A Népszabadság úgy tudja, hogy a katonai vezetés nem küldene egy egész zászlóaljat (körülbelül 400 ember) bevetésre, de a lap forrásai nem zárták ki, hogy ha a szövetség nem elégedik meg ezekkel a felajánlásokkal, akkor egy szakasznyi (25-30) felfegyverzett katona részt vegyen harci feladatokban. A lap információi szerint a tárgyaláson nem kerül szóba az F-16-os repülőgépek vétele.
A magyar hadsereget érő vádakra reagálva Fodor Lajos vezérkari főnök elmondta: a magyar katonák képességeik és a nemzetközi feladatokban végrehajtott teljesítményük alapján jelest érdemelnek. A honvédség eszközállománya, és a NATO-vallomások teljesítése tekintetében viszont az elégtelenhez közelít. A vezérezredes hozzátette: az 1999-es csatlakozáskor tett felajánlások túl ambiciózusak voltak, a döntéshozók a valósnál jobbnak látták a hadsereg helyzetét, és több pénzt reméltek a költségvetésből a hadsereg fejelsztésére.
