Mikor a felt töltött kezeddel közelítesz a csőhőz az felborítja az addig meglévő egyensujt. Modjuk a kezed pozitív töltésü, mikor megfogod a csövet vonzani kezded az elektronokat, így kis áram indul meg a csőben. Ez a kis áram gerjeszt néhány atomot, ami aztán villágit. Mikor a kezed környékén annyi elektron gyülik össze, ami ellen súlyozza a te pozitív kezedet, akkor az áram megszünik és a fény is kialszik. Ha ezután elveszed a kezed, akkor újra világítania kell, mivel a negatív töltések most tulsúlyba kerülnek így ujabb elektron mozgás alakul ki.
"Mikor a gerjesztett atom vissza áll a nyugalmi állapotába (spontán emisszió) akkor egy fotont bocsát ki. Ez világit."
legjobb tudomasom szerint ez UV tartomanyban van. Ez utkozik neki a fenycso boritasanak (ami gondolom foszforszeru, vagy ilyesmi), ami ennek hatasara lathato fenyt bocsat ki.
"Szóval a te statikus tered hatására elektromos áram kezd folyni a csőben, ez vezet a fény jelenséghez."
En itt kozben lemaradtam. Hogyan kerulnek a fenycsobe elektronok kikapcsolt allapotban? Lehet hogy szurosan neztem ra, es ettol felizzott a cso?
Szoval ott van a statikus terem (amit elegge csekelynek gondolok), meg a semleges gazreszecskek... mi vilagit?
Sziasztok!
Azt tanítják fizikából, hogy az entrópia nem csökkenhet. De mi van abban az esetben, mikor pl. az űrben lebeg egy izzó kődarab, ami ugye forró és ez sugároz, amit egy napkollektorral elektromos energiává alakítunk és ez hajt egy motort, ami mondjuk ellöki az izzó követ? Akkor elméletileg a kő hőenergiája rovására munkát végeztünk. Ekkor csökkent az entrópia, nem?
A fénycső úgy működik, hogy a benne mozgó elektronok nekiütköznek az ott levő gáz atomoknak és gerjeszti őket. Mikor a gerjesztett atom vissza áll a nyugalmi állapotába (spontán emisszió) akkor egy fotont bocsát ki. Ez világit.
(A fény szine függ a benne lévő gáztól, ezért tudnak különböző szinű csöveket készíteni).
Szóval a te statikus tered hatására elektromos áram kezd folyni a csőben, ez vezet a fény jelenséghez. Ezek szerint ha hosszúideig fogod a csövet (nem mozogsz), akkor a fénynek lassan el kell tünnie.
Szerintetek van ennek a kérdésnek egyáltalán értelme? Van köze az elektronspin irányának a molekula orientációjához? Foglalkozik itt valaki molekulafizikával?
Tudjuk, hogy az oxigén paramágneses. Ez azt jelenti, hogy vannak párosítatlan (kompenzálatlan) spinű elektronjai (ld pl. itt, vagyis minden egyes O2 molekulának van valamilyen irányú mágneses momentuma.
Nekem a következő lenne a kérdésem: milyen irányú ez a mágneses momentum?(szimmetriaokokból gyanítható, hogy a molekula tengelyével azonos irányú, de csoda tudja, lehet, hogy arra éppen merőleges).
Nem hiszem, hogy olyan sok lenne, hiszen a Földre leszálló kabinokban is viselni szokták a szkafandert. Szerintem nincs sok értelme kidobni, de megoldható, ezért írtam, hogy lehetséges.
Erdekesen hangzik ezt meg soha nem hallottam. Akkor ezek szerint a holdon ott van nehany eldobott urruha? Annyi ertelmet latnam hogy minden gramm szamit a kilovesnel, de akkor is furanak tunik.
Szerintem lehetséges, amennyiben a holdkomp zsilippel volt felszerelve, és volt benne elég oxigén. Bár azt nem értem, hogy miért kellett az űrruhákat kidobni, hiszen ezzel (pl. súlyban) nem sokat nyertek, viszont ezáltal a továbbiakban nem vehették hasznukat.
Armstrong és Aldrin a Holdról való felszállás előtt
"oxigénálarcot vettek fel és kidobták az űrruhákat is" a holdkompból.
(Utak a kozmoszba című könyvből)
Azert kerdezek egy hasonlot. Amikor porcukrot szitalunk akkor mindig elmaszik az egesz halom (a szitaban) az egyik iranyba. Meg kifejezetten iranyba razva sem akar visszamenni kozepre... me?
Szerintem azért, mert a nagyobb darabokból álló anyag fajlagos sűrűsége kisebb, mivel a nagy darabok nem töltik ki olyan jól a teret, azaz több levegő marad közöttük. Az pedig már nem olyan nagy csoda, ha a nagyobb sűrűségű anyag kerül alulra.
Ezen kívül az is könnyen belátható, hogy a kisebb darabok könnyebben beesnek a nagyobbak közé és alá, mint fordítva.
Ha egy uvegbe beleraksz egy csomag diakcsemeget es elkezded razogatni akkor egy ido utan szetvalik, raadasul a nagyobb darabok kerulnek felulre (pedig azt hinnem hogy az alulra megy), miert?
Jajj már, eddig nem volt olyan mérés (mármint amiről én hallottam ;), amit ne lehetett volna az re-vel megmagyarázni... nem elég azzal jönnöd, hogy talán lehetne más elméletet csinálni... vagy mutass cáfoló kísérletet, vagy találj ki legalább ennyire meggyőző, de inkább meggyőzőbb elméletet...
ja és senki sem fog az re után sírni, ha meglesz a jobb;)
Majdnem igazad van! Az elmélet nem igaz vagy hamis, hanem többé vagy kevésbé használható a megfigyelések leírására... új elméletre akkor térünk át, ha a réginél több esetet ír le, vagy jobban írja le a dolgokat, szerencsés esetben mindkettő ;)
Még valamit: amit írtál, azt én akár így is értelmezhetem:
"Nekem van egy szép kerek elméletem, hát ki a túrót érdekel, hogy igaz-e, vagy sem? Ez nem az én problémám. Minek erőltetném meg az agyamat azzal, hogy gondolkodjak rajta?"
Nem hinném. Előbb-utóbb kiderül, hogy kinek van igaza, és meglehet, hogy az lesz az eredmény, hogy nem igaz az Einstein-féle relativitás, márpedig akkor sokaknak lesz problémájuk.
Bocs, de én nem azt mondtam, hogy én ezt pontosan tudom, csak egy feltevés volt! És szerintem semmivel sem volt kevésbé logikus, mint az, hogy az idő változik meg a mozgás következtében, főleg olyan módon, ahogy a spec. rel. állítja. Ami pedig azt illeti, hogy mihez képest, hát éppen erre a kérdésre kellene megtalálni a választ, de nem látom be, hogy ez miért lenne egyedül az én feladatom. Nyugodtan el lehet rajta gondolkodni.
Miattam lehet, de akkor mondd meg, hogy mihez képesti sebességüktől függ az élettartamuk. És persze amit mondasz, az legyen összhangban a kísérleti eredményekkel.
