erbe:
>A cellulózon és a cukor között még sok más vegyület képződik a növényekben, köztük könnyen bomlók is. És nem csak a szénhidrát sorozatba tartozók.
>Tanulmányozásra ajánlom a következő oldalakat!
>Megújuló energiák Bács-Kiskun megyében
Mi van? Ki mondta az ellenkezojet? Most mi ellen hadakozol?
"Akik a biomassza tömeges méretű felhasználását képzelik az atomerőművek helyett azok arra is gondoltak, hogy az a sokmillió tonna kukoricaszár miként is jutna el arra a helyre, ahol abból biogázt lehetne fejleszteni?
Ez iszonyatos szállítási kapacitást igényel, már akkor is, ha minden falu csinál magának biogázfejlesztőt. A szállítás meg energiaigényes. nagyjából annyit használna el, amennyit az alapanyagból (kukoricaszár, szalma, egyebek) elő lehet állítani..."
Nem tudom, jártál-e már falun?
A szalma, kukoricaszár általában nem szokott kinnmaradni a szántón, legfeljebb ott, ahol helyben elégetik. De ennél mindenféle biomasszahasznosítás jobb.
Valóban, a száraz szalma és kukoricaszár égetéses hasznosítása gazdaságosabb.
A biogáz viszont nedves hasznosítás, tehát nem kell megvárni, amíg megszárad a termény, a frissen, zölden levágott növényt bele lehet adagolni az erjesztőbe, egyből nőhet a következő. Nem illan el szárítás közben az illóolajtartalom, nem bomlanak el a fehérjék, a klorofill, nem alakul cellulózzá a cukortartalom. Az egyszer már hasznosított szalma, kukoricaszár (alom, szecska), ami trágyaként kikerülhetne a földekre, még mindig keresztülmehet az erjesztőn, energiatartalma hasznosul, és a maradvány még jobb trágyának (tovább dúsulnak a mikroelemek, nitrát, foszfor, kálium).
Ezzel pedig, ha már a szállításnál vagyunk, megspórolhatjuk a nagy távolságokról, külföldről hozott, vagy nagy energiafelhasználással gyártott műtrágyákat.
Egy részlet az előbb ajánlott tanulmányokból:
"Az 5-1. táblázat adataiból kitűnik, hogy az alacsony nedvességtartalmú biomassza termelés területegységre vetített energiasűrűsége: bruttó, ill. nettó hőenergia hozama a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek esetében mintegy 0,3-1,3 tOE/ha között, míg az e célra létesített energia-erdők esetében 1,7-2,6 tOE/ha között változik. A korábban is említett folyékony bio-hajtóanyagok nettó energiahozama 0,8-2,3 tOE/ha, míg pl. a biogáz termelési technológiáé 2,0-2,7 tOE/ha között változik."
Külön kiemelem: "biogáz termelési technológiáé 2,0-2,7 tOE/ha" !!!
tOE = tonna olajegyenérték/hektár/év
SaGa:
>Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a biomassza termelése olcsóbb mint a búzáé, de ez biztosan számítható. Ha kifejezetten energianövényt termelnek, akkor
>valószinű megéri. Aminek a fuvarozását sokallom, az a kukoricaszár, szalma és egyéb növénymaradékok. Nagy térfogatban kis tömeg. Persze össze lehet préselni ekkor
>azonban a préselés energiaigénye is rontja a végső mérleget, ráadásul préselés után (szalmabrikett) már csak az égetés jöhet szóba, a biogáz fejlesztés nem annyira...
Cellulozbol egyebkent sem lehet (jo hatasfokkal, esszeruen) biogazt termelni. Nincs ugyanis jo hatasfoku (gyors, stabil) cellulaz enzim a birtokunkban ami a cellulozt elbontana. Ezert gond pl. a papirgyarak elfolyo mosovize, ami sok cellulozt tartalmaz. Ezert a kukoricaszar, szalma es egyebek pillanatnyilag csak egetesre jok. Hosszu ideig tart az elrohasztasa.
Ellenben a cukrok kivaloan alkalmasak biogaz termelesre. Tehat pl. a melasz amit a cukorgyarak a cukor mellett mellektermekkent eloallitanak biogaz termelesre teljesen jo lenne. Viszont jobban eladhato mas celokra. De ha valaki biogazt akarna eloallitani energiatermelesi celokbol, akkor cukortartalmu energianovenyt kellene termelnie. Az energiamerleget a dolognak nem tudom, csak gyanitom, hogy nulla korul ingadozna., talan enyhen lenne pozitiv. Azt lehet tudni, hogy az alkohol eloallitasa direkt energiatermelo celokra (nem palinka) eppen hogy pozitiv.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a biomassza termelése olcsóbb mint a búzáé, de ez biztosan számítható. Ha kifejezetten energianövényt termelnek, akkor valószinű megéri. Aminek a fuvarozását sokallom, az a kukoricaszár, szalma és egyéb növénymaradékok. Nagy térfogatban kis tömeg. Persze össze lehet préselni ekkor azonban a préselés energiaigénye is rontja a végső mérleget, ráadásul préselés után (szalmabrikett) már csak az égetés jöhet szóba, a biogáz fejlesztés nem annyira...
A kukorica és a búza ára tonnánként 100 $ alatt van egy tengeri kikötöbe szállítással és
termelési költségekkel együtt, a köolajé meg tonnánként kb 200 $. A biomassza termelése meg
valószínüleg olcsóbb mint a búzáé és nem is kell Rotterdamig szállítani. Persze nyilván célszerü
ésszerü méretü erömüveket telepíteni a termöhelyek közelébe.
Ezekkel az erömüvekkel szvsz inkább a szén és olaj erömüveket lenne célszerü kiváltani, ha jól
tudom akkor az elsö ilyen nagyobb méretü erömü is egy pécsi szenes erömü helyett épül.
A szélenergiával és a napenergia megfelelő hasznosításával (napkollektor) semmi gondom, ha a helyén alkalmazzák. A mérsékelt égöv kontinentális területei egy medence mélyén (Magyarország) nem igazán alkalmas egyikre sem. A napkollektor főlet akkor termeli a melegvizet, amikor nem igazán van rá szükségünk, a szél meg akkor fúj, amikor akar.
Nem azt mondom, hogy ne használjuk ezeket a technikákat, de senki se gondolja, hogy kiváltható vele itt Paks. Esetleg valamelyik szenes erőmű (egyébként is azokat kéne visszaszorítani), de inkább az sem. Tartok tőle, hogy sokkal olcsóbb lenne az energiatakarékos technikák elterjesztése, állami dotációja. Pl normál izzó áráért lehetne venni kompakt fénycsöveket. Nem az a baj, hogy kevés a megtermelt energia, hanem az, hogy nagyrészét elfűtjük ott is, ahol a hő kifejezetten káros melléktermék. Nem az energiaátalakítók kifejlesztése az egyetlen járható út, fontosabb lenne a feleslegesen pocsékoló technológiák kiváltása. A nepelem ma pl feleslegesen pocsékol, amíg nem "termel" többet, mint amit felhasznál, egyszerűen pimaszság a GP résézről az eröltetése. Saját elveik arculköpése, de ez számukra nem érdekes, mert mára már a GP is üzleti vállalkozás...
" de amig a legnagyobb üzleti "buli" a földből kiszipolyozni a kőolajat (lásd iraki háború) addig inkább cirkáló rakéták fejlesztésére megy a pénz és energia, nem pedig a napelemekére"
Ezzel nem tudok mit kezdeni, ugyanis egyszerűen nem áll meg a lábán a kijelentsé, csak a GP szövegeiben. Hatalmas pénzeket fordítanak az alternatív energiák kutatására is. Persze jobb lenne, ha nem fegyverre költenék, ám a fegyverek ára még millió helyen jobban jönne, mint ott, ahova most teszik.
Azonban a fegyverkezés nem hobby, kényszerűség. Tudomásul kell venni, hogy az ember harcos fajzat, erre is költeni kell sajnos.
A végletes gondolkodás egyik oldalon sem vezet sehova...
köszi, sejtettem, hogy jelenleg ilyen az eredmény. Ez persze nem jelenti azt, hogy a technologiát el kell vetni, de amíg ez a mérleg nem fordul meg, addig ennek tömeges elterjesztése kifejezetten káros az élővilágra nézve. Maradjunk a napkollektoroknál, az működik és nem termel több kárt, mint hasznot...
Miképp a biomassza felhasználása tömeges méretekben hasonló eredményt mutathat...
Hát igen. A modern fizikából korrekt ismeretterjesztést írni (hogy az megfeleljen a tudományos egzaktságnak, ugyanakkor a pórnép számára is emészhető legyen) a világ legnehezebb műfaja.
Az Alternatív energia topicban (Tudomány Fórum) van rá válasz, mégpedig az, hogy negatív a napelemek energiaengyenlege, ami azt jeletni, hogy több energiát használunk fel az előállításához és üzembehelyezéséhez, mint amennyit a teljes élettartama alatt szolgáltatni képes.
Oke fogadjuk el egy percre, hogy megcsapolhatjuk a 0ponti energiat. A 0ponti energia a vakuum letezesenek bizonyiteka. Barmilyen furcsa, de a vakuum fesziti ki azt a teret amit ismersz. Ahol nincs vakuum, ott nincs ter. Amit te anyagkent vagy energiakent ismersz, az nem mas mint a vakuum gerjesztett allapota.
Namost te energiat akarsz kivonni a vakuumbol. Ha ezt megteheted, akkor a fenmarado resz mar nem-vakuum lesz. Tehat lehet, hogy egy ilyen gep elusztitja azt a teret amiben van. Ennek eleg erdekes kovetkezmenyei lehetnek. Momentan en nem szeretnek az orszag kozepebe egy bazinagy fekete lyukat :D
Hannibal, a centripetalis ero az nem mas, mint valaminek a "nyoma". Tehat a centripetalis ero az nem egy letezo abszolute entitas. A Galaxisok ha jol emlex a kozepukben levo fekete lyukak okan forognak.
A modern fizika szerint az univerzum tagulasaert valami olyasmi felelos amit jelen elmeleteink kozmologiai allandokent tartanak szamon. Annyi biztos, hogy anyagon és energian kivul van meg valami, amirol nagyon keveset tudunk. konyhanyelvi argumentáciomert elnezest, mert azok spektrumtvs alapokon nyugszanak.
Teljesen ésszerű a kérdés felvetésed, Torgyán bio-diesel programja is valami ilyesmin bukott meg(egyebek között). Azok a problémák amelyeket felvetettél egyértelműen és pontosan számíthatók és számítják is azokat a szakmberek. AZ más kérdés, hogy a nyilvánosság elé kerülő eredményeket sok torzító hatás éri(politika, pillanatnyi üzleti érdek stb.).
Ezzel együtt biztos, hogy a nap-szél energia egy komoly alternatíva - nem minden áron, de ésszerüen bevetve. Tudok már olyan "tanya aggregát"-ról, mely napelem-szélmotor-akksi komplexum és olyan helyeken is 5-6 év alatt nyereségesbe megy át ahol van normál villanyhálózat. Ott, ahol ilyen nincs, pedig egszerüen azonnal az(nem kell kiépíteni a vezetéket ... pénz/környezet szennyezési vonzatai ugya annak is vannak - acéloszlop gyártás szintén energia, teherautó ami oda viszi, kiássa, vezeték ... mind energia, pénz, környezet szennyezés )
Mikor az első Newcommen gözgépek 300 éve működni kezdtek hatásfokok 0.5% volt. Egy mostani gőzturbina hatásfoka 30% is lehet, a "hulladékmeleg" távfűtésre használva az erőmű hatásfokát tovább növeli. Így van ez a napelemmel is. Jelenleg 10% alatt van, de biztos javítani fogják. El tudnék képzelni olyan napelemeket amelyek egyszerre napelemek és hőcsapdák(fűtésre, melegvíznek) már ez is lendít a helyzeten, de amig a legnagyobb üzleti "buli" a földből kiszipolyozni a kőolajat (lásd iraki háború) addig inkább cirkáló rakéták fejlesztésére megy a pénz és energia, nem pedig a napelemekére (lásd a Greenpeace kontra USA topicot).
Akik a biomassza tömeges méretű felhasználását képzelik az atomerőművek helyett azok arra is gondoltak, hogy az a sokmillió tonna kukoricaszár miként is jutna el arra a helyre, ahol abból biogázt lehetne fejleszteni?
Ez iszonyatos szállítási kapacitást igényel, már akkor is, ha minden falu csinál ,agának biogázfejlesztőt. A szállítás meg energiaigényes. nagyjából annyit használna el, amennyit az alapanyagból (kukoricaszár, szalma, egyebek) elő lehet állítani...
em véletlen, hogy még mindig benzint égetünk az autóinban. Jelenleg minden más energiahordozónáél nagyobb az egységnyi tömegű benzinből/gázolajból kinyerhető energia. Ennél csak az atomenergia alapanyagai rendelkezbek nagyobb energiasűrűséggel, csak azokat kis méretekben macerás fehasználni, a szigetelés plusz költségei és tömege miatt. Egy autó meghajtására képes minierőmű össztömege nagyobb lenne mint az autóé amit hajt...
A napelemekkel is csupán annyi nyűgöm van (ha a zöld oldalról közelítjük azaz, hogy nem környezetszennyező a használata), hogy még nem láttam komoly számítást arról, hogy az ílyenek használatával "megspórolt" környezetszennyezés hogyan viszonyul a napelemek előállításakor létrejött környezetszennyezéshez és energiafelhasználáshoz...
Nagyjából igaz, csakhogy a mérési eljárások is finomodhatnak. A Rayleigh-Jeans törvénnyel sem volt addig semmi baj, amíg a mérhetőség tartománya ki nem szélesedett. El tudom tehát képzelni (el tudom fogadni, hogy van olyan effektus, amit ma még nem tudunk mérni, csak esetleg számítással következtetni lehet arra, hogy ott valaminek lennie kell.
A számítások ugyebár vagy mérési eredményeken, vagy elméleti megfontolásokon alapulnak.
Az elméleti megfontolásokat pont azzal lehet igazolni, ha az azokból számított értékek megfelelnek a mérési eredményeknek.
A magamfajta mérnökember, ha azt látja, hogy a számítás eredményeként 3* annyi "energiának" kellene lennie, mint amennyit mérünk, akkor nem a hiányzó 2/3-ot minősíti "sötétnek", hanem az elméletet (morózus hangulatában pedig annak kiagyalóját is).
Nem mellesleg "energia" — így, elvont filozófia fogalomként — nem létezik. Az energia ha már egyszer "számítható", akkor számítható hatásként jelenik meg. Nos, a világmindenség összes, létező és létezhető hatásának egyetlen, közös jellemzője van: az, hogy mérni lehet őket.
Nos a legújabb NASA szonda legújabb mérései alapján a világegyetem összetétele: 4% hagyományos anyag, 2x % sötét anyag (tehát olyan, amit mi jelenlegi technikánkkal nem észlelünk, csak gravitációs hatását látjuk) 7x % sötét energia -ezt sehogy sem észleljük, csak számításokból tudjuk, hogy lennie kell.
Ha ezek a kutatási eredmények igazak, akkor szerintem a jövőben értelmetlen kétségbe vonni az örökmozgó létezését, a kérdés midösszesen az, hogy tényleg a sötét energiát valahogyan megcsapoló gépről, vagy csalásról van-e szó.
Galilei állítási tényeken alapultak.
Az "aurás"(örökmozgós, UFÓ-s, kanálgörbítő) csapat még semmit sem tudott bizonyítani. De ez a topic nem erről szól.
Ha nem akar valaki kockáztatni és csak annyit csinál, hogy szétküldi pár ezer emilcímre a módszert, meg a kereskedelmi médiához fordul, akkor megúszhatja. Végül is csak a médiainterjúkból, meg könyv írásból simán milliomos lhet USD-ben, bár akkor megamilliárdossá nem igazán vállhat, az csak akkor lehet, ha övé a szabadalom - amit viszont tényleg szinte lehetetlen lenen megszerezni.
Hacsak nem álcázná a dolgot valami másnak.
Helló! Hozzászólásod érdekes, de kicsit a gaileit elítélő papok véleményéhez hasonlítanám....
Szóval az ún. örökmozgók - ha létezik ilyen egyáltalán - valószínűleg ugyanúgy nem sértik meg ezt a törvényt, egyszerűen olyan energiával működnek, amit még nem ismer az emberiség. Ilyen egyszerű. És aki először megtalálja azt az energiát, az kb. 100 szor olyan gazdag leeht, mint az öreg Bill Gates.
1. Pbe>=Pki, Pbe/Pki <=1, alap fizika tétel, ettől egy kissé elkalandozott a hozzászólók fantáziája
2. A 200 tonnás 150% hatásfokú gépeket, a Teslaféle 0 pont energia megcsapolót, a hidegfúziós erőművet hagyjuk meg Egelynek és "természetgyógyász" társainak, akik ha energiát nem is, de pénzt mindenképen nagy hatásfokkal állítanak elő az erre fogékonyakból, ha mást nem a kiadók és a magas könyvárak segítségével.
3. Készülünk az EU-ba, vajjon ez a drótból potyogó Ft-ok számára milyen hatással lesz. Azaz, mit hoz nekünk az energia piac liberalizáció + EU csatlakozás, mennyibe fog kerülni?
Civódni szokás; ez viszi előre a tudományt. A tényszerű ismeretek viszont meglehetősen hiányosak: egyrészt itt már számításba veendő és köznapi fogalmainnkal nehezen leírható relativisztikus gubancok akadnak (pl. a fénysebesség változásából), másrészt meg reálisan becsülni sem tudjuk, hogy a vöröseltolódás mekkora részéért felel az a bizonyos hűderitka csillagközi anyag — ha jól értem azt, amit a szakemberek erről beszélnek (mert bizony, még ebben sem vagyok biztos).
