- minden "nagy"egyház alapvető joga, hogy ne hotzzanak róla döntést nélküle, ezért tanácsadói, megfigyelői posztokat kapnak...
- ha egy "kis"egyház ennek tizedére igényt tart, az bűncselekmény
Konklúzió: MINDENKI EGYENLŐ, DE VANNAK EGYENLŐBBEK.
Orbán Viktor azt teszi, ami a magyar emberek többségének tetszik. Ez érthető, kell a szavazat, kell a híveket gyűjteni.
A magyar emberek többsége ellenszenvvel van a HGY felé. A magyarok nem tolerálják azt, ha valakinek más a hite, vallása, mint az átlagnak. Nem bírják elviselni. A magyar emberek többsége nem tudja mi az a vallásszabadság.
Orbán se tudja. A különbség Orbán és egy sima állampolgár között az, hogy Orbán az egész ország miniszterelnöke, még a HGY-seké is. De ez őt nem érdekli, hisz a HGY-sek kevesen vannak.
Vesszen a férgese. Az a pár ember nem kell az Orbán úrnak. Ott a többi, majd azok szavaznak rá.
A vallásszabadság meg kit érdekel? Röhögcsélni kell a kisebbségen az országházban.
Hát bennem eddig egyszer ment fel a pumpa az indexen, amikor is Tóth Kálmán egyfolytában a Vajdaság visszacsatolásáról flood-olt. Ez most lenne a második. Sajnos azonban már megkomolyodtam, így csak egy részemről igen-igen visszafogott reagálást engednék meg, de előtte leszögezném, ahogy korábban is írtam, az OV válasza szomorú és sajnálatos.
A HT irja: "A Hit Gyülekezete vezetősége elvárja a jelenlegi hatalomtól is, hogy semleges magatartásával tartsa tiszteletben az isteni transzcendenciát és a teljes lelkiismereti szabadságot.."
Nos azt hiszem az viszont még inkább elvárható, hogy a HT tartsa tiszteletben isteni transzcendenciát és még véletlenül se keverje azt politikával.
És korábbi levelem is érvényes a politika és vallás eme érdekes összefonódásával kapcsolatban.
"Az SZDSZ-Hit Gyulekezete botrany szamomra egy minosegileg uj es teljesen ismeretlen politikai eset volt. Hogy pont egy liberalis part bonyolodjon bele egy ilyen szekularizaciot, a belso hitelet maganjelleget/politikamentesseget,... megkerdojelezo ugybe szamomra megdobbento volt. Tenyleg nem tudok hasonlo peldat mas orszagokbol, de ez biztos az en tudatlansagom. Esetleg ha vki felvilagositana..."
A Mogiljevics ma azt nyilatkozta, ne örüljünk nagyon, mert azért még jelen van Magyarországon. Amikor megkérdezték, melyik "cégben", nem árulta el.
Szerintem Orbán rátapintott.
Amennyiben a szoknyádat nem tartanád állandóan az arcod előd , (és ha volna mivel gondolkodnod) rájöhetnél, hogy minden egyes topicnak van egy témája. Nektek kedvenc szokásotok, hogy az adott pillanatban elérhető összes topicot teleirogatjátok, azzal amit az agyatok ki ttud préselni magából. Ez nem tulszórakoztató kívülállók számára,egyszer-kétszer elmegy, de folyamatosan művelve dühítő. Tehát maradjunk a témánál, amennyiben ennek a mondatnak az értelmét fel tudod fogni.
(Elhiszem,hogy szolgalelkednek nehezen emészthető ha ha führeredet a maga valóságában mutatják be,de ez a te problémád!)
Ez a más duma ismerős valahonnan. Ja emlékszem, az SZDSZ kis kulturkampfosai próbálták a fejeket telenyomni ezzel a maszlaggal.
MÁSrészt, ahhoz képest már túl sok minden derült ki a HIT gyüliről, hogy azért legyen finoman fogalmazva is erősen vitatható a tevékenysége, mert MÁS. Ezt meséld a Fodor Gabinak...
"... minden embernek mentesnek kell lennie a kényszertől akár egyesek, akár csoportok vagy bárminemű emberi hatalom részéről, mégpedig úgy, hogy a vallás tekintetében senki se legyen kénytelen lelkiismerete ellen cselekedni, s ne akadályozzák abban, hogy - jogos határok között - lelkiismerete szerint cselekedjék akár magánéletében, akár a nyilvánosság előtt, akár egymagában, akár másokkal társulva." (A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szt. István Társulat)
...Támogatjuk az autonóm, bázisdemokratikus mozgalmakat, mert úgy gondoljuk, hogy a demokráciának nem csak a parlamentben, hanem minden közösség csírájában élnie kell... (FIDESZ Márczius, Bozóki András: Mi a FIDESZ és mi nem?, 1990)
Szóval a határnyitási évforduló alkalmából tartott hármas találkozó után újságírói kérdésekre válaszolva Schröder és Klima méltatta a Németh kormány és Horn Gyula na meg persze a Gorbi pozitív szerepét stb. Erre Kövér annyit tudott böffenni, Madáchot idézve hogy "nem attól virrad ha a kakas kukorékol, de attól kukorékol a kakas ha virrad" (Madáchtól bocs ha nem pontos az idézet, nincs előttem Kövér nyilatkozata sem, lehet hogy ő előre készült és pontosan mondta)
Egyébként éltem Németországban és azóta is gyakran utazom oda (foglalkozási ártalom) de a németek (amennyit tudnak a magyar politikai helyzetről) nem értik Oviék törekvését arra, hogy a Gyuláékat lejárassák. Szerintuk éppen büszkének kellene lenni arra, hogy valaki kiverte az első téglát a berlini falból. Gorbi szerepét mindenki elismeri, de rögtön jön a kérdés hogy Honecker, Zsivkov, Csao és a többiek miért nem nyitottak. A Gyula pufajkájáról egyébként nem tudnak, de ez nem is érdekli őket. Október 3 viszont nemzeti ünnepük (Német egység napja) Soha el nem mulasztják Gyulát meghívni.
Ezek szerint túl dodonai lett az utolsó mondatom, ha még GLászló sem olvasta ki belőle az elitélő felhangot. Legközelebb megpróbálok világosabb lenni. Amit írsz, azzal egyetértek - erről szólt a mondat.
Mit lehet ezen vitatkozni? Eltér, miféle pluralizmus az, ahol kellemes és kellemetlen egyházakat különböztetünk meg? A törvények egyértelműen meghatározzák az egyházak létrehozásának és működtetésének feltételeit. Ha a Fidesz nem szereti a Hit gyülekezetét - azért a kormányfő még nem bélyegezheti meg őket. Én - megvallom állampolgárként igen kevés rokonszenvet érzek a Hit Gyülekezete iránt. De ameddig a törvényeket betartják, demokrataként semmilyen megkülönböztetést nem tartok elfogadhatónak velük szemben sem.
Orbán Viktor ezúttal is elvetette a súlykot. Ekkora önhittséggel persze nem lehet könnyű józan és megfontolt miniszterelnök benyomását kelteni.
Nem is sikerül neki.
A FIDESZ-MPP internetes oldalain találtam a 40 pont értékelésénél:
28.Egyházfinanszírozás
Tárgyalásokat kezdünk a protenstáns egyházakkal a
legutóbbi egyházfinanszírozási törvények módosításakor velük
szemben keletkezett méltánytalanság kiküszöbölése
érdekében.
A protestáns egyházakkal megköttetett a megállapodás, a
1159/118. (XII.17.) kormányhatározat szerint. A járadékok
összegeit a kormányhatározat tartalmazza. Református egyház
1.270 millió, evangélikus egyház 700 millió, baptista egyház 45
millió. Természetesen minden történelmi egyházzal
megszülettek az együttmuködési és támogatási
megállapodások.
Az utolsó mondatból kítűnik, hogy a polgári koalíció a történelmi egyházakat támogatja. Hogy ez mennyiben tér el a vallási pluralizmustól, azon lehet vitatkozni.
A jelenlegi hatalom mély ellenszenvvel viseltetik a vallási pluralizmus iránt – állítja a Hit Gyülekezete országos vezetősége. A testület azt követően fogalmazta meg állásfoglalását, hogy Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben Kuncze Gábor SZDSZ-es pártelnöknek címezve kijelentette: nem gyűjtheti mindenki az ismerőseit az MSZMP Központi Bizottságából meg a Hit Gyülekezetéből. Bánk Attila kisgazda frakcióvezető ugyancsak hétfőn a szabad demokraták „hites testvéreiről” beszélt.
A Hit Gyülekezete országos vezetőségének nyilatkozata
A Hit Gyülekezete vezetősége határozottan visszautasítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a Parlamentben egy vezető ellenzéki politikust úgy igyekezett ledorongolni, hogy annak vélt társadalmi kapcsolatrendszeréhez tartozó állampolgárok vallási, felekezeti hovatartozását firtatta és gúnyolódásának tárgyává tette. Bár a miniszterelnök úr által emlegetett MSZMP Központi Bizottságának legfeljebb annyi köze volt a Hit Gyülekezetéhez, hogy már az is üldözte egyházunkat, mégis veszélyes útnak tartjuk, hogy a politikai ellenvetésekre a miniszterelnök nem konkrét politikai érvanyaggal, hanem egyházak és állampolgárok diszkriminálásával, megbélyegzésével válaszolt. Egy miniszterelnök részéről ez súlyos hiba.
A miniszterelnök úr megnyilvánulása más koalíciós képviselők (Kövér László, Ughy Attila, Várhegyi Attila, Bánk Attila) magatartásához hasonlóan azt látszik igazolni, hogy a jelenlegi hatalom mély ellenszenvvel viseltetik a vallási pluralizmussal szemben. Szemmel láthatóan egyre nehezebben birkózik meg a polgári demokratikus társadalom lényegét alkotó egyik fő tényezővel: a kulturális, erkölcsi, vallási pluralizmussal. Azzal a ténnyel, hogy hazánkban is különböző vallási meggyőződések, hitek, ima- és életmódok versengenek egymással. A hatalom nagyot hibázik, ha egyesek előnyére és mások kárára ebbe beleavatkozik. Magyarországon vallási pluralizmus van.
A Parlament őszi ülésszakának eddigi eseményei azt jelzik, hogy a jelenlegi kormányt egységes vallási–erkölcsi vízió vezérli, melynek erőszakosan alá akarja gyűrni a társadalmat, és felülről, államhatalmi eszközökkel, parancsuralmi technikákkal igyekszik kikényszeríteni a társadalomban azt a típusú vallásosságot, erkölcsiséget, amelyet helyesnek vél. Egyre többször fordul elő, hogy vezető politikusok jogtalanul behatolnak a lelkiismeret és a személyiségi jogok felségterületeire.
A Hit Gyülekezete vezetősége elvárja a jelenlegi hatalomtól is, hogy semleges magatartásával tartsa tiszteletben az isteni transzcendenciát és a teljes lelkiismereti szabadságot, az ezzel kapcsolatos spirituális döntéseket, megoldási kísérleteket pedig az illetékesekre, vagyis magukra a polgárokra és a szabad akarat alapján szerveződő közösségekre bízza. A teremtés és az üdvtörténelem befejezetlenségéből fakadóan az egyházak által képviselt vallásosság, erkölcsiség sem végleges és befejezett, így a különféle vallási tradíciókat új vallási felfedezések, megtapasztalások módosíthatják, és hagyományos haladási irányukat megváltoztathatják. Súlyos károkat okoz a hatalom a kereszténységnek, ha új vallási–szellemi látások, valamint bibliai értelmezések nyomán kialakuló mozgalmak, közösségek nyilvános társadalmi szerepvállalását meg kívánja akadályozni. Vallási területen is megtörténhet a jövőben bármi, mert Isten számára minden lehetséges.
A Hit Gyülekezete is csupán nyilvános társadalmi szerepre és az intézményalapítás mindenkit megillető szabadságának gyakorlására, nem pedig vallási, gazdasági, politikai dominanciára törekszik. Az egymással versengő hitek realitása és az azzal kapcsolatos erkölcsiség nem korlátozható csupán az egyén belső lelki életére. A demokrácia és a polgárosodás számára sem közömbös, hogy azok vallási intézményekben is megvalósulhatnak-e vagy sem. A sokféle és egymással természetszerűen konfliktusban álló vallási intézmény fölött nem szabadna a hatalomnak döntőbírói szerepet vállalnia, valamint a vallási vitákban, felekezeti csatározásokban igazságosztó szerepben tetszelegnie. Álláspontunk szerint a vallási sokféleség intézményrendszere a demokrácia fejlődését szolgálja azáltal is, hogy korlátozó hatással van a hatalomra, melynek következtében a politikai vezetők sem kényszeríthetik szubjektív vallási vélekedéseiket, értékrendjüket, ellen- és rokonszenvüket másokra. Aggasztónak tartjuk, hogy némely kormányzati tényező a politikai és vallási sokféleség nyomása következtében átélt frusztrációja hatására elveszíti uralmát indulatai felett, és fenyegetőzik, rágalmaz, zsarol és sérteget tőle eltérő vagy vele érdekellentétben álló vallási meggyőződést valló polgárokat, társadalmi csoportokat.
Felettébb furcsálljuk, hogy a szabad vallásgyakorláshoz szükséges pluralista intézményrendszertől pontosan egy magát polgárinak nevező hatalom viszolyog, és próbálja meg kriminalizálni annak működését, holott a tulajdonnal, intézményekkel, viszonylagos autonómiával rendelkező egyházak mindenütt a polgári társadalmak és családok fő ismérvei és erősségei, valamint a társadalomban és a családokban az erkölcsi–szellemi értékek megvalósulásának és megújulásának motorjai.
Lehet hogy az ilyen tökös bemondásoknak is köszönhető, hogy nekem úgy tűnik, mintha Viktorunk (az ország miniszterelnöke) mintha kevesebbet forogna politikai súllyal bíró külföldi államférfiak(hölgyek) társaságában mint ezt elődei tették. Nem a klf. szervezetek által szervezett össznépi banzájokra gondolok, ahová mindenkit meghívnak (ha már egyszer tag) hanem a kétoldalú megbeszélésekre.
Vagy az új albán kapcsolat a stratégiaváltás jele? (EU sux, Balkán rulez..)Az ő és barátai beszólásai mindenesetre az utóbbira utalnak.
De lehet hogy a határnyitás alkalmából tartott ünnepség utáni Kövér nyilatkozat is megérne egy topikot....
"Amikor Orbán Viktor megszólalt a nép felé, úgy érezhettük, mintha Margaret Thatcher hallanánk. Ez a retorika viszont hamis! Kormányunk vezetője ugyanis nem tudja azt a hangot megütni, ami a "Vaslady" természetéből fakadt."
Naná, hogy nem. Az egyik 60 évig élt Angliában, a másik csak 4 hónapig.
Eltekintve az egyéb különbségektől. :-)
Amikor Orbán Viktor megszólalt a nép felé, úgy érezhettük, mintha Margaret Thatcher hallanánk. Ez a retorika viszont hamis! Kormányunk vezetője ugyanis nem tudja azt a hangot megütni, ami a "Vaslady" természetéből fakadt. Ha megnézzük a hatalomra kerülésükkor elmondott beszédeik lényegét, máris tapasztalhatjuk a különbséget. Amíg Thatcher ironikusan biztatta népét, addig Orbán mindjárt bűnösökért kiáltott. De nem csak ebben térnek el egymástól, hanem államvezetésükben is. Thatcher egy-egy problémakör megoldásához előkészítői csapatot hozott össze, akik szakértőkből álltak és ebbe nem csak saját hívei voltak, hanem meg lettek hívva a "legvéresebb szájú" ellenfelei is. Ezeket a bizottságokat meghallgatva egy személyben döntött a kérdésekről. Sokszor ezek a döntések még saját pártjának állásfoglalását is figyelmen kívül hagyták. Majd a végrehajtást egy újabb bizottságra bízta, hasonló összetételben. Orbán ezt nem teheti meg két okból: egyrészt azért, mert a koalíció "kispályára" kényszeríti, másrészt elkötelezettségei vannak "rokonai, barátai és üzletfelei" ;-) felé. Mivel ezek a kapcsolatok mindig támadhatóak, ezért megpróbálja a kommunista rendszer felemlegetésével illetve ellenfelei vélt vagy valós gyengéinek felhozásával kompenzálni (a szakmai magyarázat egyre kevesebb szerepet játszik). Csakhogy, ez a misztifikáció már inkább Jozeph McCarthy vádaskodásaihoz hasonló. Ez a mccarthyzmus pedig az USA-ban is leszerepelt, így - nem nehéz megjósolni - Magyarországon sem lesz jövője.
