Köszönöm! a ventik: 2 db 125 W-os , azt hallottam, hogy csak 50%-ra lehet csak lecsökkenteni a teljesitményét visszavenni már dolgozik rajta egy kollégám, az elektronikában sajna nem vagyon valami stabil ha kész lesz, majd jelentkezem az adatokkal ÜDV !
A konyhai most is van két réteg zsírfogó, ránézésre működik, mert elég gyakran ki kell dobni :) Olyan az elrendezésem, hogy ezt egy hosszabb, független csővel kell elvezetnem az elszívók gyűjtőjébe. Majd meglátom, milyen lesz ez a cső pár hónap használat után, aztán majd döntök a további szűrésről. Mivel ez a legmelegebb levegő, nem szívesen mondanék le a használatáról.
A relatív páratartalom csökkenéstől télen kell tartani, a kinti 90%-os r.p. szobahőmérsékleten 20%-os is lehet. Nálam ez inkább kívánatos állapot, napi 5-6 alapos szellőztetéssel sem nagyon tudok 60 százalék alá menni. Az alap (2-3 milliós) gyári szellőztetőkben sincs megoldva a páratartalom szabályozása (legfeljebb olyan, hogy a páraérzékelő magasabb páratartalom esetén indítja a szellőztetést). Többhöz extraként rendelhető páratartalom-szabályzó, de nem filléres mulatság.
A "böhömnagy" cső egy darab 200-as átmérőjű lesz. Most fogom szigetelni a házat, a szigetelésben ki lesz képezve neki egy kiugró, és abban fog felfutni a hátsó homlokzaton.
Komolyabb vázlatom nincs, a padláson rendesen van helyem, az elrendezést nagyrészt az fogja meghatározni, hogy ne sokat kelljen vágnom a födémszigetelés lapjait :) Jó példát láthatsz légfűtés topikban (legaborgo hozzászólásait keresd).
itt már kész a szinek azért változóak, mert más-más szinű tömitö-ragasztóval csináltam benne a helyén, a dobozt egy jó bádogos mesterbácsi csinálta, a vasalatot azt én készitettem, hogy elbirja a nagy súlyt
Szerintem nagyon sok a légszállítás. 30 m3/h/fő vagy a ház térfogatának 30 százaléka (amelyik a nagyobb) elég. A hőcserélőd hatékonyságát (a kialakítás, turbulenciák stb.) mellett az is meghatározza, hogy 1 nm hőcserélő felületre mekkora légáram jut. Peterch esetében ez ~24 m3/h/nm ellenáramú hőcserélőnél (ha jól emlékszem - Peter, segíts ki! - nála 200 köbméter/h és ~8,3 nm hőcserélő felület volt. Ha keresztáramú a hőcserélőd, akkor ehhez képest vagy kb. 1,5-szer nagyobb hőcserélő felület kell, vagy ~66 százalékra csökkentett légsebesség, hogy ugyanolyan meleg maradjon a kilépő levegő hőmérséklete.
Nagyon jól belőtt holminál is kb. 4-5 fokkal hidegebb lesz a rekuperátor után a hőmérséklet, mint az elszívott levegő hőmérséklete. Én ezért (is) fogok egy hőszivattyút rakni a rekuperátor után.
Az az igazság, hogy én egy kicsit többet vártam el a rendszertől, de ez sem utolsó.
kb. 46m hosszú talajregiszter, 2 m mélyen . Ez bejön a pinyóba, ahol belemegy egy hungarocellből készült hangcsillapítóba, ami belülről le van ragasztva tojástartóval.
Ez már készen volt régebben is és ez tudott 9,5- 10 fokot -5 fokban is!! Ezzel még ugy -ahogy elvoltam. A rekuperátort azt pénteken tettük fel az Apóssa és már ki is próbáltuk, de ez nem az igazi. 15-16 fok körülit tud ebben a -2 és 0 fok körüli időben.
Megmondom őszintén én többet vártam tőle, főleg amennyit güriztem vele.
Lehetséges, hogy azért nem tud magasabb bejövőt produkálni, mert a ventillátorok még nincsenek leszabályozva???? 2 db venti mükszik, mindkettő 650 m3 tud óránként! Szerintem elég lenne 250m3 is , hiszen a kéró az kb 340 légm3 . Vélemény???
Maga a hőcserélő az 104 db 50x50 alulemezből ( 0,5 mm vastag ) lett készitve, parafa távtartókkal. A magassága 39cm, ami szerintem elég bruális, főleg a súlya.
Alig tudtuk feltenni a helyére .
Ha ügyes leszek, akkor teszek fel képeket is!
Mindezekhez van-e hozzászólás? Mit tehetnék, hogy hatékonyabb legyen?
Szia, biztos frankó lesz így leírva tutinak tűnik a motyó.
Kérdések: A konyhai zsíros agresszív coccos levegőt nem kell külön kezelni a lakásétól? Gondolok itt karbantartásra, elhasználódásra. Nyár, hűtés és szellőztetés. Nem lesz túl "száraz" a levegő. A gyári gépekben egyébként ezt hogy oldják meg? Szépen igényesen hogyan lehet a talajból fölmenni a padlástérbe a böhömnagy csövekkel? Tudsz tolni esetleg egy skiccet a főbb alkatrészek elhelyezéséről
Nézegettem a 200-as csövek és idomok nyomásesését 200 m3/h mellett. Az alacsony sebesség (1,8 m/s) miatt a cső ~0,3 Pa/m; 45 fokos könyök ~0,4 Pa; 90 fokos könyök ~0,7 Pa. A gyűjtők/osztók 250x250-es keresztmetszete mellett meg még kisebbek lesznek a légsebességek (0,89 m/s). A nagy keresztmetszeteknek - remélhetően - több jó következménye is lesz: - hatékonyabbá válik a talajhőcserélő és a rekuperátor; - nagyon picik lesznek az áramlási veszteségek; - mérséklődnek a zajok. Úgy számoltam, hogy a a nyomásesést ebben a rendszerben gyakorlatilag a szűrők és a befújó/elszívó elemek határozzák meg, a közbenső szakaszok nyomásesése elhanyagolható lesz. Persze bizonytalan vagyok, mert a légtechnikához lövésem sincs, ezért lesznek a rásegítő ventik egy 800 mm hosszú modulban, így - szükség esetén - könnyen ki lehet őket cserélni.
A rekuperátornak a födémen nem tudnék kialakítani egyenesen 25 méter helyet (illetve pont ennyit tudnék, de nagyon perverz lenne a rendszer geometriája), ezért össze kell "hajtogatnom". Ha ezt a födémen tenném meg, akkor kínlódhatnék, hogy miként csinálok méterenként 3-5 cm egyenletes lejtést a csövezésnek. Ezért gondoltam, hogy a fordulókat pl. 2x87 fokkal csinálom, és az egészet felállítom (a váza a külső "cső" EPS fala lesz). Ha követem a javaslatodat, és alul lesz a melegpont, akkor így szépen kijön alul a kondenzvíz. Várhatóan a teljes rekuperátor nyomásesése ~10 Pa körülire várható.
Ket kerdes. A 60 m hosszu foldregiszterben mi mozgatja a levegot? 25 meteres rekuperator vertikalisan? WW igy gondolod, harmonika modra? Ilyen hossznal es harmonika alaku rekuperatornal elenyeszo lesz a legmozgas. Nem hiszem,hogy Legaborgo-nal csak a klima venti mozgatja a rendszerben a levegot. Ha igen, akkor nagyon csekely legkobmetert orankent. Nalad szerintem minimum 450Pa nyomasu ventik kellenek. Amennyiben a rekuperator tenyleg harmonika modjara lesz megepitve, akkor akar a 750Pa-s nyomasu is elkelne.
Modulokat fogok építeni, így a rásegítő ventik is ilyenbe fognak kerülni. Legaborgo priviben azt írta, hogy egész szépen elviszi a rendszerét a klíma ventillátora is. Azért a biztonság kedvéért rakok be rásegítőket. 40 cm-es axiálisok épp vannak itthon, ha nem megy, legfeljebb cserélem radiálisokra. Számolgattam a nyomásesést, 200 m3/óránál még egészen barátságos érték jött ki, mert a közös elszívó és befújó részek 250-es négyzetes csatornák lesznek, a rekuperátor 250-es négyzetesben 200-as cső. Ez utóbbit vertikálisan építem fel, hogy egyszerűbb legyen a kondenzvíz kezelése.
Most épp azon gondolkodom, miként oldjam meg a födémáttöréseket úgy, hogy anyuci ne nyúzzon meg :))
Sok sikert a rendszer megepitesehez! De egy valamit azert jo volna, ha figyelembe vennel! Axialis ventikkel sajnos labdaba sem rug a rendszer. 60m csohoz " komolyabb ventik" kellenek,amiknek van nyomasuk is, tehat radialis ventik kellenek. Ha kiakarod hasznalni a motorokon keletkezo hot is, akkor csobe szerelhetot veszel.
Pára miatt indult el az agyam. De el is dobtam, ahogy megkaptam az első ajánlatokat. Aztán megláttam Peterch "cső a csőben" rekuperátorát, és már éreztem, hogy nem reménytelen az ügy. Közben a légfűtés topikban megjelent Legaborgo ötlete, aki a " cső a csőben" rendszer felépítését is átvariálta, és egy ablakklímát rakott be központi egységnek. Ötleteiknek és közvetlen segítségüknek köszönhetően egyszerű a dolgom. Főleg most, hogy még csak rajzolgatom a rendszert :)
Fő részei a következők lesznek: - 200-as műanyag csőből 50-60 méter talajhőcserélő; - 3 kW-os hűtő/fűtő klíma; - két ~60 W-os axiális venti a klíma ventik "támogatására"; - kb. 25 méteres rekuperátor EPS-ből és 200-as Aluvent csőből; - Legaborgo-féle motoros zsaluk; - csövezések; - mérések és PIC-es vezérlő.
A működése valahogy így fog kinézni: THCS – talaj hőcserélő ELSZ – elszívások v. elszívott levegő BEF – befújások v. befújt levegő K.ELSZ – konyhai elszívó (a motorja rásegítésként megmaradna) REK.B – rekuperátor befújó oldal REK.SZ – rekuperátor elszívó oldal KL.B.SZ – klíma belső szívó oldal KL.B.NY – klíma belső nyomó oldal KL.K.SZ – klíma külső szívó oldal KL.K.NY – klíma külső nyomó oldal FRISS.N – friss levegő beömlő közvetlenül a szabadból FRISS.TH – friss levegő beömlő a talajhőcserélő elején FLEV – fáradt levegő kiengedési pontja
V. Konyhai elszívó Bekapcsolva indítja a beállított üzemmódot (kivéve: II. helyett I.a vagy I.b), ha ment, akkor semmi különös (persze itt is a kivétel). Leállításakor: kikapcsolás, ha nem ment a rendszer, visszaváltás egyébként.
A műszaki részt megosztod velünk egy kicsit? Én is hővisszanyerős szell rendszert építek, még nem vettem meg semmit. Egy egyszerő levegő-Levegő hőcserélőt csinálok első lépésben. 24 méter aluflex csövet (125) teszek be egy dobozba gondosan ügyelve az áramlási iránytörésekre. 300 köböt akarok, ilyen méretben 80% körüli hatásfok már műkszik valahol. Kalórikus cucc nem lesz benne egyenlőre.
Peterch és Legaborgo ötletei alapján most szedem össze a cuccokat 700 köbméteres ház szellőztetéséhez/klimatizálásához. Most úgy látom, hogy talajregiszterrel (+földmunkával), rekuperátorral, klímával + saját szereléssel 500-600 körül meg fog állni. Talán még némi többlet szolgáltatásai is lesznek a gyári rendszerekhez képest.
Az első ajánlat itt a fórumon klímamestertől származik. Kaptam a Maico-tól, és egy helyi szerelő aki egyébként weismann-nal dolgozik. Szinte mindenki ugyanazt mondta.400 a gép + a csövek, szerelvények, ventiátor, befúvó, szigetelésstb, stb.. Va ismerős a lindabnál is de őt már meg se kérdeztem.
Szia, Én nem vagyok szakmabéli, de szeritem is nagyon fontos a szellőztetés. Minél jobban szigetelt a ház annál fontosabb. Nálunk napi kétszeri intenzív nem elég. Hőszivattyú +falfűtés remek páros, tehát a fűtési számlák nem sok, de fáj a szívem azt a rengeteg hőt kiengedni. Én is most ismerkedek e témával. Horror árajánlatokat kaptam, úgyhogy saját készítésű hővisszanyerős szellőztető rendszert építek. Hosszútávon szinte ez az egyetlen megoldás.
Nem rossz hatásfokú az ilyen rendszer? Nem hűti le a lakást, és növeli a fűtésszámlát?
De.
Olvastam egy másik megoldásról, igaz, az egyszerű elszívó ventilátoron, és nyílászárókba épített szellőzőkön és valamilyen páratartalom-vezérlőn alapszik... Igaz, az ablaknyitogatásnál valószínű "gazdaságosabb"! :-)))
Hat, nem gazdasagosabb. A rovid ideig tarto, intenziv szelloztetes a gazdasagos. A ventillatoros ize jo esellyel kevesebb levegot aramoltat, hosszabb ideig uzemel, ergo kevesbe gazdasagos. Vagy ha gazdasagos, akkor leginkabb azert, mert nem csinal semmit, a levego meg bentmarad. De ehhez meg kar venni barmit.
A hőcserélős megoldást (pl. Pluggit) elég drágának találjuk, és nem hinném, hogy csak e pár helység szellőztetéséért érdemes lenne abba beruházni. Viszont jó lenne a hőcserélőnek azon tulajdonságát is megszerezni, hogy nyáron az "előhűtött" levegőt fújja be a lakásba!
Hocserelo (hovisszanyero) megoldas nelkul ez nem megy.
Egy kis segítséget, tanácsot, ötletet szeretnék kérni. Építkeznénk, és a leendő házba szeretnénk valamiféle szellőztető rendszert. Nem passzív házban gondolkodunk, egyszerűen csak annyit szeretnénk, hogy egyes helységek (főleg a hálók, és fürdő) szellőztetése viszonylag állandó legyen (ablaknyitogatás nélkül), lehetőleg kevés hőveszteséggel. Ezt azért szeretnénk, mert a jelenlegi tapasztalatból a hálóban éjszaka elég erősen elhasználódik a levegő, és attól tartunk, hogy ez az új házban, ami eleve jobban szigetelt, fokozottan jelentkezik (38-as Ytong, + hőszigetelő vakolat, K=0,7-es nyílászárók). A hőcserélős megoldást (pl. Pluggit) elég drágának találjuk, és nem hinném, hogy csak e pár helység szellőztetéséért érdemes lenne abba beruházni. Viszont jó lenne a hőcserélőnek azon tulajdonságát is megszerezni, hogy nyáron az "előhűtött" levegőt fújja be a lakásba!
A ház 108 m2-es, 2,7m belmagassággal. A három háló egyenként ~11m2, a fürdő 9m2. A konyha étkező nappali egy légterű: ~50m2.
Olvastam egy másik megoldásról, igaz, az egyszerű elszívó ventilátoron, és nyílászárókba épített szellőzőkön és valamilyen páratartalom-vezérlőn alapszik... de nekem nem a párásodással lenne gondom, hanem a levegő elhasználódásával. Nem rossz hatásfokú az ilyen rendszer? Nem hűti le a lakást, és növeli a fűtésszámlát? Igaz, az ablaknyitogatásnál valószínű "gazdaságosabb"! :-)))
Ha valakinek van ötlete, tapasztalata, kérem ossza meg velem! :-)
Az érdekelne most,hogy maga a hőcserélő miből van. Valószínüleg aluminium. Milyen az elrendszése, az áramlás jellege. Biztosan láttál már ilyet belűlről.
Az aktív hőcserélő vezérlés nélkül nem megy. Egy olcsó klíma működik +18 - +38C fokban katalógus szerint a valóságban már +22C is problémás. Tehát max. 20C fok széles üzemtartomány.
Egy inverteres (nem oszciltátoros) az lemegy -10C -ig ... 50C fok üzem tartomány. Az első 40ezer az utóbbi 350ezer.
...
Szedd ki az ablakból a tömítést ennél olcsóbb szellőzésed sosem lesz.
Bocs, hogy érdemben nem tudtam hozzászólni, de nem nagyon látom át a terveidet. És inkább semmit sem szólok, minthogy hülyeséget mondjak. A hőcserélő részét meg lehet oldani, ez oké. Igaz azt is úgy kellene, hogy a 2 levegő ne keveredhessen egymással. És ehhez már spec. hőcserélő kell. Nem elég a klíma kültéri. De a hűtést és a párátlanítást hogyan oldanád meg kalorikus dolgok nélkül?
Szívesen segítek anyagban is és tanácsban is. Feltéve, hogy hozzá tudok szólni valami okosat. Nem szoktam ilyet barkácsolni, megmondom őszintén.
Ha leírod milyen anyag kell, tudok rá árat mondani.
itt már a helyén és a csövezés is kész, bár ezt még javitanom kell, hogy az esetlegesen keletkező kondenzvizet simán le tudja vezetni
