Az öntözéssel gyakorlatilag hozzászoktatod a növényt ahhoz, hogy a felső talajrétegekben folyamatosan kap vizet. Szerintem jobb rákényszeríteni a szőlőt arra, hogy törekedjen az alsóbb talajrétegekbe.
Köszönöm a számomra tényleg tanulságos véleményeket. Nekem ugyan csak hobby a szőlővel és a borral való foglalatoskodás, de nem kevésbé fontos, mint annak,aki ebből él.
Más:BZoltán írta korábban, hogy egyebek mellett az öntözés, az eső helyett, is a természetbe történő beavatkozás. Aki több száz hektáron gazdálkodik az természetesen nehezebben tudná megoldani az öntözést. Aki viszont passzióból kb. 100 lugasőkével dolgozik, száraz, forró napokon esetleg heteken, miért ne öntözzön ha teheti?
Az olaszliszkai csodarabbit felkeresi Kohn. Elmondja, hogy vitája van Grünnel, s a rabbit kéri, hogy tegyen igazságot köztük. Elmeséli az esetet. A rabbi szó nélkül végighallgatja, s azt mondja: - Neked van igazad! Kohn boldogan távozik. Ám félóra múlva megjelenik Grün is. Elmondja, hogy vitája támadt Kohnnal, kéri, hogy a rabbi mondja meg, melyiküknek van igaza. Eloadja az esetet. A rabbi türelmesen meghallgatja, s a végén azt mondja: - Neked van igazad! Grün is elégedetten távozik. Ám a bóher, aki mindezeknek fültanúja volt, nem állj a meg szó nélkül: - Rabelében, te Kohnnak is igazat adtál, Grünnek is igazat adtál, pedig két vitatkozó közül csak az egyiknek lehet igaza! A rabbi végigsimogatja hosszú szakállát, s azt mondja: - Tudod mit? Neked is igazad van! :-))
Ja, amúgy azt tartanám a korrektnek, ha elismernénk, hogy az intenzív programszerű növényvédelem, vegyszeres gyomirtás, a teljes érettség előtti szüret (~17-18MM), mustülepítés és szűrés és a hűtött tartályos erjesztés az ami kényszeríti a fajélesztők használatát és ezen technológiák használata esetében a természetes élesztők használata még lehetőségként sem merül fel.
Szóval szerintem hagyjuk abba a porhintést ebben a témában... beszéljünk nyíltan és egyenesen a különféle szőlészeti módszerek szükségszerű következményeiről.
-Én is örülök annak, hogy öt tartályban lévő Cserszegi fűszeres és/vagy Kékfrankos borok között nincs kettő egyforma. Azonban nem is csodálkozom rajta, mert az egyik Hajósról származik, löszös talajról, a másik Bócsáról, a posza homokról, a harmadik meg Imrehegyről, stb. Szüreti időben is tíz nap különbség van. Az enzimeket, élesztőt, tápsót, tannint, almasavbontó bacit pedig nem azért teszem bele, hogy egyforma legyen, hanem azért, hogy a legjobb legyen. És a mikor ezel megvagyunk következik a borász egyik legszebb,legkedveltebb munkája a házasítás.
Szerintem is poén az amikor egy pincében, egy területről egy fajta szőlő is többféle bort tud adni :) Amúgy, van olyan kereskedő aki nem dobja le a láncot ha ilyenről hall és mindkét hordóban jó bor lakik.
Gratulálok, na itt a különbség a kézműves borászat és a technológiai fegyelmet megtervező és betartók között. Ua kékfrankosom más az egyik hordóban és más a mellette lévőben, nálam ez öröm , másnál hátrány,és mit szól a kereskedő? Hallottam egy ismerősről aki /300l/év must/ amióta bevizsgáltatja laborban a borát és kis zacskóban kapja a pótolandó anyagokat amit azonnal bele is tesz a borba.... No azóta valóban minden évben egyformák a borai, de lehet, hogy a Saridon szponzorálja! Ezt növeljük, ezt csökkentjük, ezt pótoljuk, még szűrünk.....!
lLehet így is, mindenki eldöntheti! Ha te 100 q-val dolgozol az elmondottak alapján akkor gratula! gondolom ez már kereskedelmi mennyiség, hol, milyen név alatt lehet kóstolni? Vásárolnék 1-3 palackkal!
Én sem akarok meggyőzni senkit semmiről. Mindenki azt csinál amit akar.
De nem igaz, hogy a természetes élesztőkre hagyatkozás az kockázatos lenne. Én elfogadom, hogy van olyan bortermelési modell amiben a fajélesztők használata egy technológia kompromisszum következményeként elkerülhetetlen. Ugyanakkor mérhetetlenül furcsállom és meg vagyok döbbenve, hogy ti nem fogadjátok el, hogy ha ezeket a technológiás kompromisszumokat nem köti meg a gazda akkor a természetes élesztők megbízhatóan ellátják a feladatukat.
-Ha nem mondod rá sem jövök. Már kezdem kapiskálni a lényeget.(hihi) Igaz, hogy nekem csak tíz tőke szőlőm van a ház előtt, az is Bianca, azt is leeszik a gyerekek, de ennek ellenére a fajélesztőt preferálom.
-Sőt még tápanyag feltöltés és utánpótlás is van. Ha egy rosszat mozdul az ember ugrik a támogatás.
-Bizony, bizony a technológiai terv az fegyelmet követel. Tehát kényszer. Nincs ebben semmi. Ha valami ügyet rendesen akarunk bevégezni, azt bizony kényszerpályára kell állítani.(hihi)
-Ez nem élesztő kérdés. Főképpen nem iskolázottság kérdése, bár ebben lehet, hogy igazad van, de nem lényeges. Tapasztalat kérdése. Aki nem próbálta mind a kettőt, az csak arról beszélhet amelyikkel dolgozott. Én bátran beszélek mind a kettőről. Úgy tűnik nálad az elvek fontosabbak mint az ember, aki pedig kőkeményen benne van a termelésben. Sokuknak igen lényeges bevételi forrása a szőlő. Ahogy írod a szőlőtermesztés és borkészítés egy sokváltozós függvény. Ezt a függvényt kell optimalizálni és minden rendben van. Azt viszont nekem - oskolázottabbnak(hihi) - elhiheted, hogy a fajélesztő teljesen a természetes vadélesztők szelekciójaként jött létre, amiről sokkal többet tudunk, mi felhasználók, mint a vadakról. Az hogy egy termőhelyen jó képességű vadélesztők vannak az kész szerencse és egy spontán szelekció eredménye. Örülni kell neki. Azonban ez a flóra bármikor tönkre mehet, mutálódhat. A must kezelése általában a következő technológiai sor szerint történik:(ezt csak azért írom, hogy az olvtársakban ne egy felborult technológiai sor rögzüljön(hihi) 1.Fehér -Kénezés>ülepítés>fejtés>fajélesztős beoltás>tápsó>hűtött erjesztés. vagy -Kénezés>derítés, flotálás> " " > " > " " " -Kénezés>kovaföld, perlit szűrés>" " > " > " " " 2.Kék -Kénezés>fajélesztős beoltás>tápsó>hűtött erjesztés. A pektinbontásról, színanyag-stabilizálásról majd később.
Az ülepített must spontán erjesztése pedig fából vaskarika, hiszen pont a vadélesztőket is meggyérítjük, így azután botor dolog lenne tőlük várni az erjesztést. Felejtendő a feltételezés. Én senkit sem akarok meggyőzni az általam használt technológia prioritásáról, hiszen máshol nem ilyenek a feltételek. Én csak azt mondom, hogy én hogyan készítem a bort.
Miért mondod a biztonságot amikor egészen egyszerűen csak az a problémád, hogy a természetes élesztőkkel várni kell???
Pontosan leírtam, hogy a fajélesztő egyik nagy előnye az időzíthetőség. Igen, ha sietsz és határidőre akarsz kész lenni, meg adott időpontban akarsz palackozni akkor jó a fajélesztő.
Azt meg senki nem mondta, hogy a fajélesztő az nem természetes. De, hogy a fajélesztő az nem azonos az adott évjáratra és adott termőhelyre jellemző élesztő törzsekre (igen többesszám) az objektív tény.
Ez a rosszabb hulljon és a jobb maradjon is ugyanaz amit írtam. Ez semmi másról nem szól mint arról, hogy olyan bort akarsz készíteni amilyen a saját elvárásod, vagy amilyen a vevőid elvárása. Ezzel nincsen is semmi baj, de ebben az esetben nem hagyod a természetet érvényesülni. Ez persze nem kötelező...de azért tudjuk már, hogy miről beszélünk.
Ha a borkészítésben minden olyan dolgot korrigálnánk amit amúgy a természet a maga módján el tudna végezni és igen jó eredménnyel, pusztán az érdekeinkért akkor had szóljon a műtrágya, gyomirtás, öntözés, fajélesztő, tápsó...de miért állnánk meg itt, a cél szentesíti az eszközt, adjunk neki savakat, cukrot ha kell, toljuk át a fordított ozmózis gépen, hűtőládázzunk, sűrítményezzünk. Közben mosolyogjunk, hogy hát ezek is mind az emberi kreativitás eredményei. Hogy végülis az így készült alkoholos italnak semmi köze nem lesz a borhoz, hát az tökmindegy, a lényeg, hogy legyen fincsi, mert annál fontosabb nincsen is. Hogy kihalnak az egykor bortermelő falvak, hogy napszámos már nincs, de a vegyipari cégek gazdagszanak, hogy a szőlőshegyekről kipusztulnak a bogarak, madarak, gyíkok az nem baj... a lényeg, hogy fincsi itóka legyen, időre és pont olyan amilyent akarunk.
Hkhm... ugye nem kell folytatnom? Részemről lezárva.
Én a növényvédelem témakörben is letettem a voksomat, most is ezt teszem a természetes vs. fajélesztő vonatkozásában.
Én a fajélesztővel történő beoltás mellett vagyok, legfőbb érvem egy szó: biztonság. Elsősorban saját tapasztalatomra támaszkodva: volt eset, hogy természetes úton vártam az erjedést napokig, aztán már melegítgenem kellet, stb., stb., hogy legyen már valami. Minden más külső körülmény változatlansága mellett, a fajélesztővel beoltott tételeim sohasem késlekedtek vagy akadoztak az erjedésben, ugyanakkor teljesen kierjesztették a tételeimet. Először én is a tömegélesztőt használtam, ma már fajtaspecifikust használok.
Nekem ne mondja senki, hogy a "beoltott" tételek azonos ízűek, mert ez egyszerűen nem igaz. Aki nem hisz nekem, szívesen várom a pincémben ---->
És még egy, amit úgy hiszem, nem nagyon említett senki: ezek a fajélesztők ugyanolyan természetes élesztők, mint a szőlőbogyóról a mustba kerülő társaik, csak éppen ilyen vagy olyan tulajdonságuk alapján szelektálva vannak. Tehát, a rosszabb hulljon, a jobb maradjon elven, így szaporítva aztán őket.
A fajélesztő nem mű, nem szintetikus dolog, fiúk!!! :)
Akinek 500 hektárja van az nem azért használ fajélesztőt mert a természetes élesztővel bármit elcseszne! Ezt nagyon szépen kérlek értsd meg. 500 hektáros birtokon már egészen mást és egészen máshogy termelnek. 500 hektáron már tényleg piaci igényeket szolgálnak ki, időre és elvárt analitikai eredményekkel.
500 hektáron már garantáltan szűrt, ülepített és hűtött musttal dolgoznak és a teljes érettségtől félnek mint az ördög a szenteltvíztől. Ilyen nagy birtokon már garantáltan vegyszeres gyomirtás és intenzív, programszerű növényvédelem folyik. Ezek mind azt eredményezik, hogy a természetes élesztőknek esélyük sincs. Ezért az ilyen nagy birtokoknál nem választás kérdése a fajélesztő használata, hanem technológiai kényszer!
Évek óta gazdasági vállalkozásként pontosan ebben a cirka 100q kaliberben csináljuk fajélesztők nélkül és soha, egyetlen alkalommal még csak a legkisebb árnyéka sem merült fel a problémának. A mi technológiánkkal és a rendelkezésemre álló munkaerővel szerintem úgy 300-400q éves termésig minden gond nélkül garantálni tudnám ugyanezt az eredményt.
pedig érdekes módon a legtöbben pont ezt csinálják... például fajélesztővel. Na és most jöhet az, hogy hihihi...
A viccet félretéve. Engem kimondottan zavar, hogy azt a tévhitet hirdeted, hogy a fajélesztő az jó és biztonságos a természetes élesztő meg rizikós és veszélyes. Ez, így, ebben a formában nem igaz!
igazad van! Én a 12 q-val eljátszom minden évben, de ha 120 q lenne, nem biztos, sőt biztosan nem merném bevállalni , hogy minden spontán legyen, főleg, ha ebből kellene eltartani a családot. Azért a "lé" képes meghatározni a tudatot. Biztosan ittatok már olyan bort amiben rendesen maradt élesztő. Jól megfogtuk ezt az élesztős témát.
Pontosan. A fajélesztő nem más mint egy változó kiiktatása egy többismeretlenes egyenletből.
Nekem persze ilyenkor naivan eszembe jut, hogy ha nem lehet jó minőséget egy bizonyos mennyiség felett termesztésen termelni akkor nem lehet, hogy a saját korlátainkat felismerve kellene megoldani a problémát és nem a természetet kellene megerőszakolni.
Ha nem lehet 10 millió litert bort stabil minőségben az elvárt mennyiségben időre letermelni természetes módon akkor lehet, hogy nem is kellene. Erről a problémáról szólt Koppenhágában a klímakonferencia, ehhez a problémakörhöz köthető korunk legtöbb súlyosabbnál súlyosabb problémája.
Namost, erről a szőlőfajták szerint szelektált élesztőkről már beszéltünk sok helyen, sokszor.
Javíts ki (vagy bárki más) kérlek ha tévednék, mert te vélhetőleg oskolázottabb vagy nálam a témában, de amennyire én tudom úgy a természetes élesztők több törzsből állnak és ezen élesztők évről évre változnak. Az, hogy milyen élesztőből mennyi van azt én az évjárathatás szerves részének tekintem. A kézműves és a környezettudatos (félve mondom ki, hogy a terroir) borászat egyik kulcsa, hogy a piac által elvárt minőség, stílus és mennyiség időre, kiszámítható módon való teljesítését _NEM_ tartja fontosabbnak mint azt, hogy a bor a lehető legtermészetesebb módon szülessen meg.
A fajélesztők használata rendszerint nem szól másról, minthogy a szűrt, ülepített mustot (amit vélhetőleg alaposan és programszerűen permetezett szőlőből préseltek) valahogy sikerüljön erjeszteni, ugyanis az ipari borkészítés több lépése egészen egyszerűen nem teszik lehetővé a a spontán erjedést.
Úgy beszélünk erről a fajélesztő vs. spontán erjesztés kérdéséről mintha _EZ_ lenne a választás, pedig nem, a választás az az ülepített, szűrt must hűtött erjesztése és a natúr must erjesztése között van. Ugyanis az előbbi az tényleg rizikósabban és kiszámíthatatlanabbul erjed fajélesztő és tápsó nélkül mint az utóbbi. Vagyis a fajélesztők kényszerszerű használat egy technológiai döntés következménye.
A természetes élesztők a környezet, a termőhely szerves részei, lehet őket az elvárt stílusú, mennyiségű a kereskedő által megszabott időre való termelés kedvéért beáldozni és lehet a termőhelyre jellemzőbb, egyedibb, az évjárathatást tükrözőbb természetes bort csinálni.
Egyik sem rossz vagy jó, alantas avagy fenséges technológia. De azért mondjuk már, ki, hogy miről van pontosan szó.
