Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A fa hálája jeléül termését felajánlja a fagykárt szenvedett termelőknek :)
Utánanéztem a Kuresia-nak, a fajtaleírással ellentétben elég beteges, a németeknél is sok gond van vele, és a metszést tényleg nem tűri, mert náluk is mézgásodik (már ha a Gummiflusse-t vagy mit jól fordítottam :) ).
A metszés 1196 -on (február 12-én) mutattam egy kb 6 méteres bergeronról fényképet, azzal a problémával előhozakodva, hogy a tulajdonosa (rokon) ki akarja vágni, mert nem akar teremni. Kaptam tanácsot Mozo66 -tól és Flanel -től.
A tanácsok lényege az volt, hogy tegyem tisztába a fát, tápozzam és monilia ellen permetezzem a virágokat.
Jelentem, hogy a fa működni kezdett. Jelentős mennyiségű kötött barack fejlődik rajta, annak ellenére, hogy a teljes tisztázást még nem fejeztem be. Tápoztam, permeteztem. és a ritkítását is (amit azonnal muszáj) megkezdtem, így a fa megmenekült a kivágástól.
Tavaly is így néztek ki,de az utsó fagy letarolta...én meg ugye tavaly tavasszal metszettem a kajszikat,aztán a terheletlen fák hajtottak ,mint az őrült...és most az a rengeteg új hajtás kötött is...és ezt ritkíthatom most,mert különben a termés minőségére és a fák rovására megy...szóval egy darabig csinálhatom....
Pedig borzolod.:-) Nálunk a nagy kajszin 101%-os a fagykár,napok óta vizslatom de 1db-ot sem fedeztem fel. A másodvirágzása meg nem kötött,nem is láttam méheket se. A kis kajszin a fagykár után 1 becses db maradt meg.
Nem szeretném a lefagyott kollégák idegeit borzolni,de nekiálltam a kajsziritkításnak.A kert nagy fákat mindegyiket kell,mert eszméletlen mennyiségű termés van rajtuk ,mondjuk eléggé szaporátlan egy meló/Pannónia,csonkolt Bergeron,3 Ceglédi arany/ ...a többieket nem kell,de azokon is van elégséges.
Igyekszem egy értelmes elegyet létrehozni a válaszokból. Mindenkitől kaptam valami figyelemreméltó (számomra feltétlen) ujdonságot.
Így például nagyon fontos volt Mozo66 (820) válaszában az, hogy az eddigi gyakorlatomhoz képest meglepően nagy mennyiségű műtrágya kiszórását tanácsolja. Javaslata kb háromszor több, mint amit eddig adagolni szoktam. A kiszórás időpontjára vonatkozó tanácsát is köszönöm.
egáborBP (821) azon megjegyzése, hogy a pumiselect alany a meszes talajt nem jól tolerálja, önmagában is elegendő magyarázat lehet a problémákra (nálam). A ház építése során (30 évvel ezelőtt) bizony sok sittet hordtak ki a kőművesek arra a területre, ahova a Kuresia került.
Természetesen SándorTiszteletes válaszát is nagy figyelemmel olvastam, örulök neki, hogy tanácsait a gyakorlatban is kipróbálta és írt az elért eredményekről is .
Prof. Dr Tóth Ferenc mondta, aki beszélt ilyen termelővel, akinek a Kuresiák myrabolánon pusztulnak. Pomológus emberről van szó, az egyik szakterülete a kajszi volt.
Én szilva törzsre oltott Kuresiát kaptam, jelenleg erre nincs adat, hogy ezen működik-e, vagy itt is pusztulás várható. A másik, amit megemlített, az a Tardicot, bár ebben nem volt egészen biztos, de a lényeg hogy óvatosan kell bánni az új fajtákkal, egyszerre sokat nem szabad. Nem emlékszem pontosan hol, de a dunántúlon volt 3 hektáros, nagyrészt Kuresia ültetvény,és közvetlenül a termőrefordulás előtt nagy része odalett (míg a többi hektáron más fajtákból elenyésző volt a veszteség)
Ez lehet vélletlen, vagy csak pont az a termőtáj nem tetszik neki, de ezek után fő az óvatosság
Ha van valakinek Kuresiája, és elégedett vele, szívesen olvasnám a beszámolóját, mert eddig túl jó tapasztalatokat nem hallottam róla. Szilva alanyon ráadásul növény éllettani problémáról is hallottam, lehet nem nekünk való lesz ez a fajta...Mondom ezt úgy, hogy most tavasszal ültettem belőle néhányat, és csak utána hallottam negatív beszámolót...
Ahogy az egyik hozzászóló már megelőzött, már akár most azonnal ki lehet (kell) szórni, mivel retard hatású, tht elvileg nem mosódik ki könnyen a talajból, illetve a fa szöveteiben is hosszabb ideig raktározódik. Amire figyelni kell, hogy lehetőleg nitrogént már most ne kapjon, mert egymás ellen dolgoznak.
Az elmúlt években hasonlóan jártam a gönci MK-val, alig - alig hozott virágott, az is elég gyéren kötött. Pedig öntöztem, és adtam neki szerves trágyát is bőségesen, igíekeztem kerülni a műtrágyák használatát. Tavaly megkapta a kálium adagját, és idénre soha nem látott virágözönbe borult a fa, úgy hogy előtte sok-sok évig nem akart. Ezek nagy része kötött is, pedig itt is volt fagykár.
Ami még fontos, a megfelelő vízellátás. Fontos ez az intenzív növekedés, gyümölcsérés idejéig is, de gyümölcsérés után szintén nélkülözhetetlen, ettől (is) függhet a következő évi termés. Általánosságban elmondható, hogy minden gyümölcsfajta, a termésleérés után - megfelelő viszonyok esetén - kis pihenést követően kezdi a rügydifferenciálódást ( bizonyos fajtáknál, ez már a gyümölcszsendüléskor elkezdődik.).
MI kell ehhez? Tápanyag ( kálium, nagyrészt) illetve bőséges víz ( meg egészséges fa). Ezért nagyon fontos, az utóbbi évek aszályát is figyelembe véve a megfelelő öntözés, mert víz nélkül a tápanyagot nem lehet felvenni. Ezzel akár a szakaszosan termő fajtáknál a szakaszosság kivédhető, illetve mérsékelhető ( besztercei szilva, rózsakajszi, stb...)
Hogy mikor kezdődik a differenciálódás, azt fajtánként bárki meg tudja állapítani, év közben is, de fontos hogy a tápanyag már hetekkel előtte felvehető formában legyen ( lombtrágya kevés, azt csak kiegészítésképpen célszerű alkalmazni), tht ált. elmondható hogy érést követő 2-3 hétben következik be a diff. ( termőhelyenként, évjáratonként, fajtánként változhat).
Nem tudok neked trágyázásban tanácsot adni, azon kívül, hogy a permetlékbe mindig keverek wuxalt, és néha beások (belocsolok) egy kis szarvasmarha trágyát, vagy komposztot a fa csurgója alá, mást én nem használok.
Hanem mielőtt kikapálod a kertedből ezt a fajtát örökre, én a helyedben biztos, hogy áttenném más alanyra is, és a mostani közelében tenném le, és összehasonlítanám a viselkedésüket. Életre szóló tapasztalatot lehet így szerezni...
Ha már egyszer nekem vadkajszin van, és kb két hete semmit sem fejlődik, milyen trágyát és hogyan (lomb?) adjak neki? Plusz pétisót bedolgozzak a tányérjába a mulcs alá?
Szerintem is a föld alatt kell ott keresni a hibát.
Ennek tipikusan korán termőre kéne fordulnia, és ahogy írod, meg is tette, csak azóta elmarad a termés.
Tulajdonképpen a homoktalajra jónak kéne lennie ennek az alanynak, a szárazságot is jól tűri, viszont a meszes talajt nem jól tolerálja.
A locsoláshoz annyit, hogy ez az alany nem jól tűri, ha folyamatosan vízben áll. Pont emiatt jók a tulajdonságai az őszibarackokhoz, mert igényei sokkal inkább az őbarack magoncéra hasonlítanak, semmint a szilvafélékére.
Ui.: én jobban szimpatizálok vele, hogyha egy sárgabarack valamilyen szilvaalanyon áll, akár homoktalajon is. De ez csak magánvélemény.
Ha eddig nem tápoztad akkor egész biztos Sándor Tiszteletes általi tanács lesz a megoldás . Én annyival egészíteném ki , hogy a káliumot akár azonnal is lehet adagolni talajra is ( nem bomlik , nem mosódik ) de ilyenkor inkább K -szulfát és nem klorid formájában . Ha őszig vársz az adagolással akkor a következő évet is bukod mivel addigra a diferenciálódás már lemegy .
Tehát minél előbb vagy káliumszulfátot 1 kg / fa és lehetőleg minél előbb leöntözni , vagy ha 3 X 15 ös mütrágyát használsz akkor 2-3 kiló is mehet ... nem fog ártani neki és talán növekedni is fog .
feltehetően pumiselect (mint itt a fórumon megtudtam törpésítő) alanyon. A fa már elérte a német faiskolák által megadott várható magasságát (2.5 - 3 méter) és vízszintesen sem növekszik jelentősen. Az éves új hajtások mérete 5-10 cm, vagy semmi. Gyökerei a felszín közelében haladnak, a gyökerek vízszintes irányban túlnyúlnak a (ritka) lombkoronán. Lehet, hogy Lactarius Curtis-nak van igaza, és a fa környezeti igényei inkább a németeknél megszokott többb eső, és több párásság. Tulajdonképpen ezért vetettem fel a témát ismételten, hogy több szem többet lát alapon lehessen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Kuresia fajta alkalmas-e a magyar klimaviszonyokra, vagy sem. Atifoci azt írja, hogy nála a fa a többihez hasonlóan fejlődik, bár a kötési mennyiség nála is kevés. Igazán hangos győzelmi jelentést, miszerint a fajta kielégítően terem, azonban még senki nem írt. Persze van esély arra, hogy a megoldást SándorTiszteletes által felvetett irányban (rügydifferenciálódás megtámogatása) kell keresni, mert a telepítés utáni évben méretéhez képest elég jól termett a fa (amit azóta azonban nem ismétel). Hogy akkor mit csináltam jól, vagy milyen volt akkor a kedvező időjárás, ma már nem tudom. Tudatos kertészeti szakismereteim még ma sem elegendőek, akkor meg még ennyi sem volt. Ezért várom, hogy valaki eredményekről számoljon be, hogy segítségével kiderüljön, hogy mi is a teendő.
könnyen lehet, hogy annak ellenére, hogy un. komplex műtrágyát szórtam köré ősszel is, meg tavasszal is, a tápanyag pont a rügydifferenciálódás idejére kimosódott a talajból.
Ugyanis fogalmam sincs a trágyázás helyes időzítéséről.
Ez az un. rügydiferenciálódás mikorra esik a kajszinál?
Ha meg tudod mondani, akkor zicher was biztos alapon abban az időszakban fogok lombtrágyázni javaslatod szerint kálium tűsűlyos levéltrágyával.
Most tavasszal, virágzás idején adtam a fának levéltrágya formában bórt, úgy, mint az összes többi gyümölcsfámnak.
Ennek haszna jól meglátszik a Pándi típusó meggynél, ami ahhoz képest, hogy önmeddő, elég szépen kötött. A Kuresiánál azonban nem látszik az eredmény.
