Nem megy... marad a hit... :) Akkor el tudnám esetleg képzelni ezt, ha a lemez a két oldalán lévő hőt pontonként adá át. Viszont a lemezben oldaliránybani is elég jól "terjed" a hő, vagyis a lemez igyekszik egy átmeneti hőfokot felvenni. Vagy nem...
Sokáig én sem értettem, mi zajlik a Napban, mégis egész klasszul lebarnultam nyaranta :))
Amit a 151-ben leírtál, az az egyszerű szellőztetés modellje. A hővisszanyerés a hőcserén alapszik. Az ellenáramú hőcserélő meg úgy működik, ahogy leírtam. Tényleg nagyon egyszerű, és direkt nem kevertem bele olyasmiket, mint a pl. látens hő hasznosítása. Ha lerajzolod magadnak, felosztod pl. 19 szakaszra a teljes hosszt, minden szakaszon feltételezel pl. 2 fok hőmérséklet különbséget a bejövő és a kimenő között, akkor igen könnyen el tudod majd képzelni, hogy lesz a 0-ból 18, a 20-ból meg 2.
Ezt viszont továbbra sem. Az energiamegmaradás az ok, de ez szerintem nem a magyarázat a kérdésre. Az meleg levegű lehűl, ezzel párhuzamosan a hideg felmelegszik, minél jobban közelít egymáshoz a hőmérsékletük, anál jobban lassul a hőátadás, míg ki nem egyenlítődnek. Én így gondolom, de meggyőzhető vagyok... :))
A két gáz összekeverésénél tényleg ez lenne a helyzet, a hőcsere azonban teljesen más. Képzeld el Peterch "cső a csőben" rendszerét végtelen hosszúságúra. Legyen a külső cső teljesen szigetelve (nulla energiaveszteség), a belső cső falának pedig legyen végtelenül pici a hőellenállása. Ha a bal oldalon a két cső közé beküldesz X (nagyon pici) térfogatárammal 0 fokos levegőt, a jobb oldalon pedig a belső csőbe ugyanezen X térfogatárammal 20 fokosat, akkor ahhoz, hogy a két gáz együttes energiatartalma ne változzon (márpedig ugye nem változhat), akkor a kilépő pontokon pont ellenkező hőmérsékletűek kell lenniük a gázoknak.
A gyakorlatban nem végtelen a hőcserélő felülete, nem elenyészően kicsi a belső cső anyagának hőellenállása, van a külső felületén hőveszteség, és nem végtelenül pici az áramlási sebesség, ezért néhány fokos hőmérséklet különbség lesz a két gáz között. Ha a fenti tényezők valamelyikét vagy egyszerre többet lerontjuk, akkor ez a különbség növekszik.
A különbség abban áll, hogy amíg az ellenirányúnál az éppen beérkező levegő csak olyan levegővel találkozik, amely már teljesen áthaladt a hőcserélő keresztmetszetén és megfelelően elő lett hűtve/fűtve, addig a keresztirányúnál ez a sarkokon nem így működik. Ellenirányúnál a négyzet területfelelző egyenesénél van az átlagos hőmérséklet, míg keresztirányúnál ez az egyenes átlósan helyezkedik el. Azaz van olyan sarka, ahol mindkettő levegő éppen beérkezett, és van olyan sarka is ahol mindkettő már rég áthaladt. Valahogy így:
Odaírtam a feltételezett hőmérsékleteket, így jobban szemlélteti.
Ja, és azt sem értem, ha 0 fokos levegő 22 fokossal találkozik, akkor a 0 fokos miért is melegedne fel 20-ra? Az én (remélem) józan paraszti eszemmel arra következtetnék, hogy nagyjából kiegyenlítődik a hőmérséklet, vagyis max 11 fokra melegszik ez esetben a hideg levegő ha a cserélődő levegő mennyisége közel azonos...
Egész érdekes okfejtés és biztosan igazad is van, csak én nem vettem komolyan amikor még ezt áprilisban irtad.
Nekem sokkal könnyebb volt levágni asztali (ill. gépi) lemezvágóval a darabokat, mint kiszerkeszteni és ugy darabolni. Gondold csak el, van egy 200x100-as darabom,3 mozdulattal sikerült levágnunk 50 cm-es darabokra, majd ezeket megfeleztük és lett belőle 50x50 -es. Mire levágtuk azt a 13 darab lemezt eltelt vagy fél óra.
Utólag már azt mondom, hogy érdemes lett volna , de ez már későbánat
Lehet, hogy tobb munkaval jar,de anyag nem kell hozza tobb. Mivel en lusta vagyok, ezert epitettem cso a csoben hocserelot. Az ket nap alatt megvolt komplett. Amit nem veszel figyelembe, az a levego homersekletek megoszlasa a keresztiranyu es az elleniranyu eseteben. Az elleniranyunal egyik vegen belep a 0C fokos levego, a masik vegen a 22C fokos levego. Mire vegighaladnak a hocsereloben ,addigra a 0C fokos felmelegszik 20C fokosra es a 22 C fokos lehul +2C fokosra. Az egesz felulet minden pontjan a dT majdnem azonos 20C fok koruli. A keresztiranyunal sajnos egeszen mas a helyzet. Ott egy kozos saroknal talalkozik a 0C fokos es a 22 C fokos levego. rajzolj fel egy negyzetet A_B_C_D sarkakkal . AB oldalon belep a 0C fokos, AD oldalon a 22C fokos. Amig a 22 C fokos at er a BC oldalra folyamatosan 0C fokos levegovel talalkozik,kozben folyamatosan hul, igy az atlag dT alacsonyabb. Ugyan igy a 0C fokos folyamatosan talalkozik a 22C fokossal es mire at er a DC oldalra,egyre melegebb,igy az atlag dT itt is alacsonyabb, eleri a 15C fokot. Igy lathato. hogy 5C fokkal kisebb a dT a keresztiranyun a 20C fokos dT-vel szemben az elleniranyun. Ebbol adodik a cca.20%-os hatasfok kulonbseg , egyforma anyagkoltsegnel.
Köszi. Elsőre nem tudtam elképzelni, de aztán összehajtogattam... :)) Igazából nem igazán értem a különbséget a keresztirányú, meg e között. Az általad javasoltal sokkal több a munka, de a felület így is ugyanakkora, a levegő is ugyanakkora utat tesz meg a lemezek felülete mellett, vagy legalábbis nincs nagy különbség. Mit nem veszek figyelembe?
Jol hoszigetelt aknaban biztosan meg lehet oldani. En a hocserelobol kijovo elhasznalt levegot felhasznalnam meg elomelegitesre. Mivel megszalottja vagyok a cso a csoben rendszernek, igy az epuletbe bejovo friss levegot az aknabol dupla csoben hoznam be. A belsoben a frisset be, a kopenyben az elhasznaltat ki. Igy a kifuvas az aknanal volna. A vizszivattyut is az aknaba tennem, hagy melegedjen a motortol is a levego.
Sajnos tobb okbol sem tud jobban felmelegedni a levego. Keresztaramu a hocserelod ez eleve gyengebb hatasfoku mint az elleniranyu, amit ennyi energiaval letrehozhattal volna + koltseg nelkul . A levego irto gyorsan es akadaly nelkul atsuhan a hocserelon. Gondolom a lemezekre nem tettel legtereloket. Ha belegondolsz, eleve 360m3/ora levego megmozgatasanal a hocserelodben elmeletileg 190km/oras sebesseggel kellene aramolnia a levegonek. Ilyen sebessegnel nincs ido ilyen kicsi dT mellett tobb hot leadni es a kondenz is elenyeszo, pedig ott van a sok + kinyerheto ho. Tehat elmeletileg csokkenteni kell a levego sebesseget. Ezt ugyszinten tobb felekeppen lehet. A venti fordulatat fazishasitassal durvan 30%-al lejjebb tudod venni ugy, hogy leallitas utan , ujrainditaskor biztonsagosan feltudjon porogni. Masodik megoldas a hocsereloben a ket kiaramlo oldalt szukited / amennyiben a ventik nyomjak a levegot a hocserelobe/, igy kevesebb levego fog ataramlani.
Nagyon nem értek hozzá, de azt hallottam, hogy a műanyag cső azért nem jó légtechnikára, mert a levegőben szálló port elektrosztatikussá teszi. Vélemény?
Nagy hidegben hővisszanyerős szellőzőrendszerem friss levegőjének minimum 0 fokra való emelését szeretném elérni és az alábbi ötletem van: Fagyhatár alá épített nagy méretű autóhűtőben (1 vagy 2 darab) 12 fokos kútvizet keringetnék. Amin keresztül szívná be a gép a hideget. Mindez egy betonaknában nyári kondenzelvezetéssel megoldva. Lehetséges így elérni a 0 fokot szerintetek, mondjuk -10 nél?
Énis csak gartulálni tudok a művedhez. . . Tavaly voltak nekem is tesztjeim de mivel az építkezés csuszoik ezért per pillanat még nem lessz éles építés. . . Viszont amin most megin elgondolkoztam az a talajba rakott cső, számomra egy kicsit hihetetlen hogy 50 méter cső két méter mélyre lerakva a -5 fokbol 9 fokot csináljon. A gyüjtögetést énis elkezdtem, VAn cstornázós ismerősöm akitől egy egy szálat mindig tudok kérni a lemaradt anyagokból, most kb 25-30 méternél járok csak nem tudom hogy hogy képes ennyit melegíteni a levegőn a nyári üzemnél ott ok a hűtés az rendben. . . .
Köszönöm! a ventik: 2 db 125 W-os , azt hallottam, hogy csak 50%-ra lehet csak lecsökkenteni a teljesitményét visszavenni már dolgozik rajta egy kollégám, az elektronikában sajna nem vagyon valami stabil ha kész lesz, majd jelentkezem az adatokkal ÜDV !
