Jol hoszigetelt aknaban biztosan meg lehet oldani. En a hocserelobol kijovo elhasznalt levegot felhasznalnam meg elomelegitesre. Mivel megszalottja vagyok a cso a csoben rendszernek, igy az epuletbe bejovo friss levegot az aknabol dupla csoben hoznam be. A belsoben a frisset be, a kopenyben az elhasznaltat ki. Igy a kifuvas az aknanal volna. A vizszivattyut is az aknaba tennem, hagy melegedjen a motortol is a levego.
Sajnos tobb okbol sem tud jobban felmelegedni a levego. Keresztaramu a hocserelod ez eleve gyengebb hatasfoku mint az elleniranyu, amit ennyi energiaval letrehozhattal volna + koltseg nelkul . A levego irto gyorsan es akadaly nelkul atsuhan a hocserelon. Gondolom a lemezekre nem tettel legtereloket. Ha belegondolsz, eleve 360m3/ora levego megmozgatasanal a hocserelodben elmeletileg 190km/oras sebesseggel kellene aramolnia a levegonek. Ilyen sebessegnel nincs ido ilyen kicsi dT mellett tobb hot leadni es a kondenz is elenyeszo, pedig ott van a sok + kinyerheto ho. Tehat elmeletileg csokkenteni kell a levego sebesseget. Ezt ugyszinten tobb felekeppen lehet. A venti fordulatat fazishasitassal durvan 30%-al lejjebb tudod venni ugy, hogy leallitas utan , ujrainditaskor biztonsagosan feltudjon porogni. Masodik megoldas a hocsereloben a ket kiaramlo oldalt szukited / amennyiben a ventik nyomjak a levegot a hocserelobe/, igy kevesebb levego fog ataramlani.
Nagyon nem értek hozzá, de azt hallottam, hogy a műanyag cső azért nem jó légtechnikára, mert a levegőben szálló port elektrosztatikussá teszi. Vélemény?
Nagy hidegben hővisszanyerős szellőzőrendszerem friss levegőjének minimum 0 fokra való emelését szeretném elérni és az alábbi ötletem van: Fagyhatár alá épített nagy méretű autóhűtőben (1 vagy 2 darab) 12 fokos kútvizet keringetnék. Amin keresztül szívná be a gép a hideget. Mindez egy betonaknában nyári kondenzelvezetéssel megoldva. Lehetséges így elérni a 0 fokot szerintetek, mondjuk -10 nél?
Énis csak gartulálni tudok a művedhez. . . Tavaly voltak nekem is tesztjeim de mivel az építkezés csuszoik ezért per pillanat még nem lessz éles építés. . . Viszont amin most megin elgondolkoztam az a talajba rakott cső, számomra egy kicsit hihetetlen hogy 50 méter cső két méter mélyre lerakva a -5 fokbol 9 fokot csináljon. A gyüjtögetést énis elkezdtem, VAn cstornázós ismerősöm akitől egy egy szálat mindig tudok kérni a lemaradt anyagokból, most kb 25-30 méternél járok csak nem tudom hogy hogy képes ennyit melegíteni a levegőn a nyári üzemnél ott ok a hűtés az rendben. . . .
Köszönöm! a ventik: 2 db 125 W-os , azt hallottam, hogy csak 50%-ra lehet csak lecsökkenteni a teljesitményét visszavenni már dolgozik rajta egy kollégám, az elektronikában sajna nem vagyon valami stabil ha kész lesz, majd jelentkezem az adatokkal ÜDV !
A konyhai most is van két réteg zsírfogó, ránézésre működik, mert elég gyakran ki kell dobni :) Olyan az elrendezésem, hogy ezt egy hosszabb, független csővel kell elvezetnem az elszívók gyűjtőjébe. Majd meglátom, milyen lesz ez a cső pár hónap használat után, aztán majd döntök a további szűrésről. Mivel ez a legmelegebb levegő, nem szívesen mondanék le a használatáról.
A relatív páratartalom csökkenéstől télen kell tartani, a kinti 90%-os r.p. szobahőmérsékleten 20%-os is lehet. Nálam ez inkább kívánatos állapot, napi 5-6 alapos szellőztetéssel sem nagyon tudok 60 százalék alá menni. Az alap (2-3 milliós) gyári szellőztetőkben sincs megoldva a páratartalom szabályozása (legfeljebb olyan, hogy a páraérzékelő magasabb páratartalom esetén indítja a szellőztetést). Többhöz extraként rendelhető páratartalom-szabályzó, de nem filléres mulatság.
A "böhömnagy" cső egy darab 200-as átmérőjű lesz. Most fogom szigetelni a házat, a szigetelésben ki lesz képezve neki egy kiugró, és abban fog felfutni a hátsó homlokzaton.
Komolyabb vázlatom nincs, a padláson rendesen van helyem, az elrendezést nagyrészt az fogja meghatározni, hogy ne sokat kelljen vágnom a födémszigetelés lapjait :) Jó példát láthatsz légfűtés topikban (legaborgo hozzászólásait keresd).
itt már kész a szinek azért változóak, mert más-más szinű tömitö-ragasztóval csináltam benne a helyén, a dobozt egy jó bádogos mesterbácsi csinálta, a vasalatot azt én készitettem, hogy elbirja a nagy súlyt
Szerintem nagyon sok a légszállítás. 30 m3/h/fő vagy a ház térfogatának 30 százaléka (amelyik a nagyobb) elég. A hőcserélőd hatékonyságát (a kialakítás, turbulenciák stb.) mellett az is meghatározza, hogy 1 nm hőcserélő felületre mekkora légáram jut. Peterch esetében ez ~24 m3/h/nm ellenáramú hőcserélőnél (ha jól emlékszem - Peter, segíts ki! - nála 200 köbméter/h és ~8,3 nm hőcserélő felület volt. Ha keresztáramú a hőcserélőd, akkor ehhez képest vagy kb. 1,5-szer nagyobb hőcserélő felület kell, vagy ~66 százalékra csökkentett légsebesség, hogy ugyanolyan meleg maradjon a kilépő levegő hőmérséklete.
Nagyon jól belőtt holminál is kb. 4-5 fokkal hidegebb lesz a rekuperátor után a hőmérséklet, mint az elszívott levegő hőmérséklete. Én ezért (is) fogok egy hőszivattyút rakni a rekuperátor után.
Az az igazság, hogy én egy kicsit többet vártam el a rendszertől, de ez sem utolsó.
kb. 46m hosszú talajregiszter, 2 m mélyen . Ez bejön a pinyóba, ahol belemegy egy hungarocellből készült hangcsillapítóba, ami belülről le van ragasztva tojástartóval.
Ez már készen volt régebben is és ez tudott 9,5- 10 fokot -5 fokban is!! Ezzel még ugy -ahogy elvoltam. A rekuperátort azt pénteken tettük fel az Apóssa és már ki is próbáltuk, de ez nem az igazi. 15-16 fok körülit tud ebben a -2 és 0 fok körüli időben.
Megmondom őszintén én többet vártam tőle, főleg amennyit güriztem vele.
Lehetséges, hogy azért nem tud magasabb bejövőt produkálni, mert a ventillátorok még nincsenek leszabályozva???? 2 db venti mükszik, mindkettő 650 m3 tud óránként! Szerintem elég lenne 250m3 is , hiszen a kéró az kb 340 légm3 . Vélemény???
Maga a hőcserélő az 104 db 50x50 alulemezből ( 0,5 mm vastag ) lett készitve, parafa távtartókkal. A magassága 39cm, ami szerintem elég bruális, főleg a súlya.
Alig tudtuk feltenni a helyére .
Ha ügyes leszek, akkor teszek fel képeket is!
Mindezekhez van-e hozzászólás? Mit tehetnék, hogy hatékonyabb legyen?
Szia, biztos frankó lesz így leírva tutinak tűnik a motyó.
Kérdések: A konyhai zsíros agresszív coccos levegőt nem kell külön kezelni a lakásétól? Gondolok itt karbantartásra, elhasználódásra. Nyár, hűtés és szellőztetés. Nem lesz túl "száraz" a levegő. A gyári gépekben egyébként ezt hogy oldják meg? Szépen igényesen hogyan lehet a talajból fölmenni a padlástérbe a böhömnagy csövekkel? Tudsz tolni esetleg egy skiccet a főbb alkatrészek elhelyezéséről
Nézegettem a 200-as csövek és idomok nyomásesését 200 m3/h mellett. Az alacsony sebesség (1,8 m/s) miatt a cső ~0,3 Pa/m; 45 fokos könyök ~0,4 Pa; 90 fokos könyök ~0,7 Pa. A gyűjtők/osztók 250x250-es keresztmetszete mellett meg még kisebbek lesznek a légsebességek (0,89 m/s). A nagy keresztmetszeteknek - remélhetően - több jó következménye is lesz: - hatékonyabbá válik a talajhőcserélő és a rekuperátor; - nagyon picik lesznek az áramlási veszteségek; - mérséklődnek a zajok. Úgy számoltam, hogy a a nyomásesést ebben a rendszerben gyakorlatilag a szűrők és a befújó/elszívó elemek határozzák meg, a közbenső szakaszok nyomásesése elhanyagolható lesz. Persze bizonytalan vagyok, mert a légtechnikához lövésem sincs, ezért lesznek a rásegítő ventik egy 800 mm hosszú modulban, így - szükség esetén - könnyen ki lehet őket cserélni.
A rekuperátornak a födémen nem tudnék kialakítani egyenesen 25 méter helyet (illetve pont ennyit tudnék, de nagyon perverz lenne a rendszer geometriája), ezért össze kell "hajtogatnom". Ha ezt a födémen tenném meg, akkor kínlódhatnék, hogy miként csinálok méterenként 3-5 cm egyenletes lejtést a csövezésnek. Ezért gondoltam, hogy a fordulókat pl. 2x87 fokkal csinálom, és az egészet felállítom (a váza a külső "cső" EPS fala lesz). Ha követem a javaslatodat, és alul lesz a melegpont, akkor így szépen kijön alul a kondenzvíz. Várhatóan a teljes rekuperátor nyomásesése ~10 Pa körülire várható.
Ket kerdes. A 60 m hosszu foldregiszterben mi mozgatja a levegot? 25 meteres rekuperator vertikalisan? WW igy gondolod, harmonika modra? Ilyen hossznal es harmonika alaku rekuperatornal elenyeszo lesz a legmozgas. Nem hiszem,hogy Legaborgo-nal csak a klima venti mozgatja a rendszerben a levegot. Ha igen, akkor nagyon csekely legkobmetert orankent. Nalad szerintem minimum 450Pa nyomasu ventik kellenek. Amennyiben a rekuperator tenyleg harmonika modjara lesz megepitve, akkor akar a 750Pa-s nyomasu is elkelne.
Modulokat fogok építeni, így a rásegítő ventik is ilyenbe fognak kerülni. Legaborgo priviben azt írta, hogy egész szépen elviszi a rendszerét a klíma ventillátora is. Azért a biztonság kedvéért rakok be rásegítőket. 40 cm-es axiálisok épp vannak itthon, ha nem megy, legfeljebb cserélem radiálisokra. Számolgattam a nyomásesést, 200 m3/óránál még egészen barátságos érték jött ki, mert a közös elszívó és befújó részek 250-es négyzetes csatornák lesznek, a rekuperátor 250-es négyzetesben 200-as cső. Ez utóbbit vertikálisan építem fel, hogy egyszerűbb legyen a kondenzvíz kezelése.
Most épp azon gondolkodom, miként oldjam meg a födémáttöréseket úgy, hogy anyuci ne nyúzzon meg :))
Sok sikert a rendszer megepitesehez! De egy valamit azert jo volna, ha figyelembe vennel! Axialis ventikkel sajnos labdaba sem rug a rendszer. 60m csohoz " komolyabb ventik" kellenek,amiknek van nyomasuk is, tehat radialis ventik kellenek. Ha kiakarod hasznalni a motorokon keletkezo hot is, akkor csobe szerelhetot veszel.
Pára miatt indult el az agyam. De el is dobtam, ahogy megkaptam az első ajánlatokat. Aztán megláttam Peterch "cső a csőben" rekuperátorát, és már éreztem, hogy nem reménytelen az ügy. Közben a légfűtés topikban megjelent Legaborgo ötlete, aki a " cső a csőben" rendszer felépítését is átvariálta, és egy ablakklímát rakott be központi egységnek. Ötleteiknek és közvetlen segítségüknek köszönhetően egyszerű a dolgom. Főleg most, hogy még csak rajzolgatom a rendszert :)
Fő részei a következők lesznek: - 200-as műanyag csőből 50-60 méter talajhőcserélő; - 3 kW-os hűtő/fűtő klíma; - két ~60 W-os axiális venti a klíma ventik "támogatására"; - kb. 25 méteres rekuperátor EPS-ből és 200-as Aluvent csőből; - Legaborgo-féle motoros zsaluk; - csövezések; - mérések és PIC-es vezérlő.
A működése valahogy így fog kinézni: THCS – talaj hőcserélő ELSZ – elszívások v. elszívott levegő BEF – befújások v. befújt levegő K.ELSZ – konyhai elszívó (a motorja rásegítésként megmaradna) REK.B – rekuperátor befújó oldal REK.SZ – rekuperátor elszívó oldal KL.B.SZ – klíma belső szívó oldal KL.B.NY – klíma belső nyomó oldal KL.K.SZ – klíma külső szívó oldal KL.K.NY – klíma külső nyomó oldal FRISS.N – friss levegő beömlő közvetlenül a szabadból FRISS.TH – friss levegő beömlő a talajhőcserélő elején FLEV – fáradt levegő kiengedési pontja
V. Konyhai elszívó Bekapcsolva indítja a beállított üzemmódot (kivéve: II. helyett I.a vagy I.b), ha ment, akkor semmi különös (persze itt is a kivétel). Leállításakor: kikapcsolás, ha nem ment a rendszer, visszaváltás egyébként.
A műszaki részt megosztod velünk egy kicsit? Én is hővisszanyerős szell rendszert építek, még nem vettem meg semmit. Egy egyszerő levegő-Levegő hőcserélőt csinálok első lépésben. 24 méter aluflex csövet (125) teszek be egy dobozba gondosan ügyelve az áramlási iránytörésekre. 300 köböt akarok, ilyen méretben 80% körüli hatásfok már műkszik valahol. Kalórikus cucc nem lesz benne egyenlőre.
Peterch és Legaborgo ötletei alapján most szedem össze a cuccokat 700 köbméteres ház szellőztetéséhez/klimatizálásához. Most úgy látom, hogy talajregiszterrel (+földmunkával), rekuperátorral, klímával + saját szereléssel 500-600 körül meg fog állni. Talán még némi többlet szolgáltatásai is lesznek a gyári rendszerekhez képest.
itt már a helyén és a csövezés is kész, bár ezt még javitanom kell, hogy az esetlegesen keletkező kondenzvizet simán le tudja vezetni
