-Részemről is. Mindössze pici hiányérzetem van, mely szerint, most már sohasem fogom megtudni, hogy korrekt módon használtál-e egyáltalán, valamikor fajélesztőt. Bár most már nem is érdekel. Ezzel, jelentem, a hiányérzet is megszűnt.(hihi)
A borainkat nem azért adom annyiért amennyiért mert annyira tartom őket. Szóval nem az a szempont, hogy ez egy jó bor és ezért ez legyen drága vagy ez nem olyan jó és ezért legyen olcsó. Mégcsak nem is a piac árazza be őket. De ez nem ide tartozik.
Sajnos az egy tömegjelenség, hogy a szaktudásnak az agráriumban nincsen becsülete, de szerintem ennek elsősorban az az oka, hogy szaktudás nélkül is lehet piacképes "bort" csinálni.
Nem egészen. Addig rendben is volna, ha a tulaj felfogná, hogy az olcsó (szak)ember annyit is ér, mint az ára. De nem fogja fel, inkább nyafog, hogy nem talál megfelelő szakembert, ahelyett, hogy fizetne. Azt még megértem, hogy valami olcsó és sz@r, de erre van igény vagy pénz, de azt már nem, hogy valaki nem akar fizetni, de a jobbat követeli és ha nem kapja meg annyiért, mint az olcsóbbat, akkor megy a siránkozás. Te se adnád oda az Óvörös áráért a Hillát nem igaz?
Akkor, végülis egyetértünk. Az ésszerűség a lényeg. Én programszerű növényvédelem alatt azt értem, hogy a naptárba bevésett napon ha esik, ha fúj akkor is megy a permetezés. Minden évben végignézem a Somlón, hogy elismert termelők ültetvényein így meg a növényvédelem, a szőlész meg csak az útról látja az ületvényt.
"Ezt a megjegyzésedet a környékbeli borgyárak tulajdonosának a fülébe kéne rágni..."
Amit a csite norbi oldalán írtam erre is vonatkozik. Sajnos. Ha egyszer a bort készítő cég meg tudja oldani a feladatot jó szakember nélkül olcsón akkor miért is csinálna mást?
Na igen, nekem megvan az az előnyöm, hogy naponta többször is kimehetek a szőlőbe, ha ugyan nem vagyok ott egész nap. A kijuttatott vegyszer pedig MINDIG a gyártó által előírt minimális adag, tehát amennyi a megelőzéshez feltétlen szükséges, és ahogy Rambo is említette nem mindig az előírt időpontban permetezek, hanem ahogy jónak látom, mint pl. ahogy a nyár eleji nagy szárazságban volt hogy 3-4 hét is eltelt két permetezés között, mert még az előző alkalommal kijuttatott vegyszer is úgy látszott a szőlőn, mintha tegnap szórtam volna.
>>mert nem olcsó a megbízható, jó szaki Ezt a megjegyzésedet a környékbeli borgyárak tulajdonosának a fülébe kéne rágni... Bár úgyse fogják fel :(
Hát 21.5 foknál már van cukor bőséggel és a max 14-es szesz meg mondjuk egy 13-as között 16g/l maradékcukor is lehet ami nem kevés. Az biztos, hogy ha koncentrált is az alapanyag és vannak rendesen savak is akkor 4-5g/l maradékcukor az szinte kell, szóval 13.5vv% szesz már okés lehet.
De szerintem a legjobban akkor teszel, ha nem foglalkozol ezzel és hagyod szépen magától végbemenni a folyamatokat. Nem lesz semmi baja a borodnak :) Meg az sem baj, ha lesz a következő évtizedben pár láda félszáraz saját borod, ki tudja lehet, hogy most jön a hét szűk esztendő és jól fog esni egy-egy palack édesebb bor is.
"Ezzel együtt persze az lenne a faja, ha közvetlenül fertőzés előtt indulhatnánk permetezni"
Erről és csakis erről beszélek. Valakinek ott kell lennie a szőlőben folyamatosan, hogy lehetőséged legyen arra, hogy a legjobbkor kezd meg a védekezést. Ez a fertőzésveszély idején akár negyed órán is múlhat. Igen, vagy te vagy ott folyamatosan a sorok között vagy alkalmazol valakit aki megismeri akár a szomszéd tőkéin is a fertőzést és képes az előre megbeszélt módon reagálni. Ehhez kell megbízható és szakmailag jó ember és kell saját permetező. Ha ezek nincsenek meg vagy drágállja a gazda a szakember alkalmazását (jogosan, mert nem olcsó a megbízható, jó szaki) akkor marad a folyamatos védettséget jelentő intenzív és programszerű permetezés.
A folyamatos védettség nagyon lassítja az érési folyamatokat. Minél többet van vegyszer nélkül a növény annál jobb.
Nyugodt lehetsz a nagyapám már 50 évvel ezelőtt sem tudta megmondani mikor és ki telepítette azt a szőlőt, amit művelt. Azóta már benőtte a gaz mert nem művelik, de az indái még most is felkúsznak a gyomok tetejére.
Zoli, szerintem tf1 is azt mondja, amit én: a programszerű permetezés azt jelenti ebben az értelmezésben, hogy TUDJUK, hogy most mondjuk felszívódó + kontakt kombóval kéne menni lisztharmatra, mert azt írja elő a technológia, de megnézzük az időjárásjelentést: +5C fok és nincs eső, akkor azt a lépést kihagyjuk.
De ha kell, akkor a prevenciót alkalmzzuk, tehát ha ugyanebben az esetben azt mondja a meteorológia, hogy 25C fok + 3 naponta 30 mm csapadék, akkor megy a kombó, és nem várunk addig, amíg "óbasszameg miértfehéredik".
Egyébként a szerek nem elsősorban kezelésre vannak, sőt, korábban sem arra voltak, hanem a megelőzésre, mert a kontakt szerek is elsősorban a spórákat gyilkolják meg, és a növényvédelmi tervek pont arról szólnak, hogy miként legyen a növény folyamatosan védett a fertőzési időszakokban.
Ezzel együtt persze az lenne a faja, ha közvetlenül fertőzés előtt indulhatnánk permetezni, de én ezt 150 km távolságból nem tudom megoldani. Ha a fertőzés első jeléig vársz, sztem az legalább annyira, ha nem jobban visszaveti a növényt, mint a programszerű védekezés.
Hát, ezt most nem tudom pontosan megmondani, de érzetre nagyon erős bor, viszont nagyon sok a maradékcukor is benne. Olyan hülyén kényelmetlen a borlabor, hogy nem tudom egykönnyen elvinni, de megméretem, beccsszóra.
21,5 volt a rizling cukorfoka, két hordónyi majdnem teljesen kiforrt, de egyik még nem. Az Enkiő 20 körül volt (nem emlékszem pontosan) ott is sok a maradékcukor.
Az utóbbi években a traminin kívül nem szüreteltünk 21-23 mustfok alatt és 13-15vv%-ig gond nélkül kiforrt minden borunk. Nálunk savakban sosem volt hiány ezért a maradékcukornak inkább örülök. Azt figyeltem meg, hogy 35g/l extrakt környékén 8-10g/l savval és 13-14vv% alkohollal a maradékcukor egész egyszerűen elveszíti a jelentőségét, mármint a 0-9g/l határokon belül.
Nálad milyen alkohollal szokott megállni a forrás?
A fajtaélesztővel kapcsolatosan az álláspontom a következő: a természetes élesztőkkel indítom el a folyamatot. Nem ülepítem, nem tisztítom a mustot, mert szerintem komplexebb, teltebb íze lesz, ha a durva seperővel együtt forr ki a bor.
Nekem már második évben marad maradék cukor a borban. Ha ez tavasszal magától nem forr ki, akkor olyan fajtaélesztővel, amely nem ad ízt a bornak, csak a cukrot alakítja alkohollá, valószínűleg beoltom a bort.
Szia RAMBO, jó lett a borod? Nekünk nagyon szép termésünk lett, és a kártevök se nagyon sújtottak az idén; a hálót nem is tettük föl, és permetezni se kellett sokat. (Bár ezzel még mindig bizonytalan vagyok, hogy elöre kell-e, vagy csak akkor, ha látszik valami kártevö?) Megint elblicceltem a fényképezést, úgyhogy még mindig fogalmam sincs milyen fajták vannak. Nagyon kiváncsi vagyok, mikor kezdenek teremni a két évele ezelött ültetett új fajták, akiknek a táblácskáját sajnos már az elsö évben elmosta az esö. Hát, nem növekednek valami túl erélyesen, kivéve egyet, akit "Narancsizü muskotály"-nak hívnak (ez az egy, amire emléxem), és az volt ráírva, hogy közepes növekedési erélyü. A többiekre gyors növekedést írtak, de az egyikük egészen csökevényes maradt. Ez valami születési hiba, vagy csak gyökérre gyúr eleinte? A tavaszi telepítést elaludtam, úgyhogy jövö tavasszal kellen pótolnom a hiányzókat. Meddig él egy szölö?
NE KÉNLAPOZD A HORDÓT, HA MÁR LEKÉNEZTED A BORT! A kéngázt ugyanis beszedi (régen csak így kéneztek, hogy kénlapot égettek a hordóban, és töltikével belefejtették a bort) így agyonkénezheted a borodat!!!
Amúgy pont azt írtam korábban, hogy a fajélesztők használata az esetek többségében nem a szabad választás eredménye, hanem egy sor szőlészeti és szőlő feldolgozási technológiai kompromisszum által kényszerített megoldás.
Az esetek többségében a borászok azért használnak fajélesztőt, mert a mustjuk magától tényleg nem erjedne meg.
Abban persze tökéletesen egyetértünk, hogy a permetszerek a legrosszabb dolgok az egész történetben. Ezért is vagyok a mérsékelt és szükség szerinti zöld szerekkel való növényvédelem mellet és ezért érveltem korábban a programszerű vegyszer-intenzív védelem ellen. Ha az időjárás és a körülmények megengednék akkor a szívem szerint tényleg nem permeteznék és meggyőződésem, hogy ez jó hatással lenne a bor minőségére.
Amikor kimész a nemesített vesszőkből telepített szőlődbe, a szó valódi értelmében természellenesen, szabályos hálóba rendezve, kordonra felfuttatva találod a tőkéidet. Ezeket minden évben rendesen megmetszed, lekötözöd, arra kényszeríted őket, hogy az általad épített (vagy vett) támrendszert használják. Majd ezt követően, folyton korlátozod őket abban, hogy olyan hosszúra nőjjenek, amilyenre szeretnének, de még ez sem elég, mert soknak találod a leveleiket és időnként a termésüket is. Mindezek mellett időről-időre lefújod őket "mindenféle" vegyszerekkel, esetenként újabb tápanyaggal látod el őket és nem tűröd meg a gyomot, hogy Te az ember, október táján elégedetten tekinthess vissza munkád eredményére. Mi ez, ha nem a természetbe való beavatkozás! Arra kényszeríted a természetet, hogy Téged szolgáljon és úgy, ahogyan Te szeretnéd. Ráadásul feltehetően autóval jársz ki a szőlőbe, mobiltelefonnal kommunikálsz (ott) a barátaiddal, szeretteidel és üzletfeleiddel és feltehetően motoros permetezőgéppel szórod a kemikáliákat, a levelekre, fürtökre és az ott élő mikro- és makrovilágra. Ezt akarja a természet? A fenét! Hagyd ott műveletlenül a szőlőt három-négy évig és megmutatja a természet mi az ami a szőlőd helyén természetes.
A természet attól szép, hogy együtt van meg benne a jó és a rossz, a nemes és a vad, az éltető és pusztító, az egyforma és a különböző és így tovább.
A fajélesztő sem a tudomány "fekete báránya"... csak egy opció, egy lehetőség, ha akarsz élsz vele, ha nem, nem - szabadon teheted ezt mindaddig, amíg a magad ura vagy. Mellesleg szerintem a permetszerek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a borra és a borfogyasztó emberre, mint a természetes (de nem terroir) fajélesztők.
A fajélesztő témával kapcsolatban annyit szeretnék leírni, hogy eddig volt kb 50 erjedésem 2004 óta (merthogy spontánnál minden hordó más) és ebből még egyetlenegy sem "ment félre", a fogyasztók, kereskedők is meg voltak elégedve a minőséggel. Valahogy úgy érzem hogy ez az erjedési hiba fóbia nagyrészt a kereskedlmi lobbi által generált. Természetesen érett, tökéletes egészségű alapanyagok esetén áll ez a dolog. Ráadásul eddig rendre 15 fölöttig is simán szárazra mentek e borok, fajélesztő nélkül.
Korábban néhány alkalommal volt szerencsém olyan összehasonlító kóstolókon résztvenni ahol különböző fajélesztőket hasonlítottak össze, és minden alkalommal számomra a kontrollként hagyott spontán erjesztett minta tetszett legjobban (egyszer pl vakon is), mert összetettebbnek találtam őket.
Mostanában hallottam egy kollégától, aki nagy cégeknél is dolgozott vezető beosztásban, hogy több munkahelyén is csinált összehasonlító kísérleteket, és azt találta, hogy a fajélesztővel beoltott tételek rendre több tápsót igényeltek. Elgondolkodtató ez is, nem?
tetszett a példa, bár minden kifejezést nem értettem pl:"bóher,rabelében"!
Tehát irányítottan is lehet erjeszteni , meg hagyományosan is tudva szüretkor a mustról mindent , amit az előző év és az érzékszervek elárulnak. Számomra az utóbbi az igazi és természetesen a rizikósabb.
Ehhez a témához már én sem szólok hozzá! "Így tenne a rabbi is?" Persze azért itt vagyok!
Ez a lényeg... borászként két választásod van, vagy hagyod a természetet alkotni, vagy rákényszeríted a természetre az akaratodat. Mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága, egyik sem jobb a másiknál és lehet bizonyos dolgokban a természetre hagyatkozni és lehet részben féket rakni a természetre.
Én csak arra kérlek téged is és minden más a technológiai borászat mellett döntőket, hogy ne állítsátok be úgy mintha a fajélesztők használata jobb és biztonságosabb lenne mint a természetes élesztők. Ez ugyanis _NEM_ igaz. Benneteket a fajélesztő használatára az általatok választott szőlészeti és a szőlőfeldolgozási technológia kényszerít. A fajélesztők használata egy következmény és nem egy döntési pont.
Nincs ezzel semmi baj, jól van ez így, lehet bort csinálni több modell alapján. De a porhintés és a lényeg elsinkófálása szerintem nem helyénvaló ebben a témában sem. Az egyenes beszéd és a nyitottság szerintem alapvetés egy olyan bizalmi termék esetében mint a bor.
-A többit? A többit beszéld meg a témakörök szakértőivel, kik szép számmal vannak jelen e helyen. Mint láthatod azokba nem szólok bele. de az nem azt jelenti, hogy nem is olvasom. A borászatot vállalom. Sajnos nincs tehetségem a polihisztorsághoz.(hihi) -A kényszeríttel meg semmi bajom. Mint már lent írtam. Mert, ha terv szerint dolgozom az bizony kényszer alatti munkát jelent. Ha pedig én kényszer alatt dolgozom, akkor azok a nyavalyás élesztők nehogy már úgy viháncoljanak ahogy ők akarnak. (hihi)
