Egyszerű, ugyanazon a felületen nagyobb a a levegő útja. Minél laposabb a 6szög annál hosszabb. Ezért hívják ellenirányúnak. A te rajzodon nem a tipikus ellenirányú van ez annál ducibb , ha laposabbra rajzolnád látnád a különbséget.:-))
A sima hőcserélőben simán keresztül megy. Az enyémben visszafordul,tehát kétszer találkoznak a levegők, a tiedben viszont háromszor. Azért gondoltam ezt a kialakítást, mert valahol az arany középút tájékán van a tieitek között. Kisebb áramlási ellenállás, dupla hossz.
Azért rajzoltam a hármas osztást mert Androhead fényképein látszik , hogy eleve így készült, és így nem kell átalakítani.
A többjáratú hőcserélő lényege, hogy az egyik közeg egyenesen halad, a másik pedig cikkben és cakkban. A példámon a friss hideg levegő egyre melegebb kamrákon halad át, igy jobban megközelíti a belső hőmérsékletet, mint a tisztán keresztáramú.
Csőköteges hőcserélőt szoktak így gyártani, akár tíznél több járattal.
hogy Milyen? ??? már nem tudom, azért küldöm a fényképet már elfelejtettem a tipusát, bár igy biztosan tudni leht, hogy melyik, sima csatornacső, amit minden tavasszal ki kell tisztitanom. Azért csináltam ugy , hogy egyenes legyen
Szerencsére a telek lehetővé tette, hogy ne keljen kanyargósra csinálni
Igy sikerült felépitenem szinte önerőből a házikót!Sokat kérdeztem, szinte mindenre válaszokat is kaptam. Köszönet érte. Most próbálom visszaadni másoknak, amit tapasztaltam, hogy tanuljanak belőle, vagy lemásolják, ha jonak találják.
Az viszont lehet, hogy a hőmérőm rossz, de ezt nem tartom valószinűnek.
Nem megy... marad a hit... :) Akkor el tudnám esetleg képzelni ezt, ha a lemez a két oldalán lévő hőt pontonként adá át. Viszont a lemezben oldaliránybani is elég jól "terjed" a hő, vagyis a lemez igyekszik egy átmeneti hőfokot felvenni. Vagy nem...
Sokáig én sem értettem, mi zajlik a Napban, mégis egész klasszul lebarnultam nyaranta :))
Amit a 151-ben leírtál, az az egyszerű szellőztetés modellje. A hővisszanyerés a hőcserén alapszik. Az ellenáramú hőcserélő meg úgy működik, ahogy leírtam. Tényleg nagyon egyszerű, és direkt nem kevertem bele olyasmiket, mint a pl. látens hő hasznosítása. Ha lerajzolod magadnak, felosztod pl. 19 szakaszra a teljes hosszt, minden szakaszon feltételezel pl. 2 fok hőmérséklet különbséget a bejövő és a kimenő között, akkor igen könnyen el tudod majd képzelni, hogy lesz a 0-ból 18, a 20-ból meg 2.
Ezt viszont továbbra sem. Az energiamegmaradás az ok, de ez szerintem nem a magyarázat a kérdésre. Az meleg levegű lehűl, ezzel párhuzamosan a hideg felmelegszik, minél jobban közelít egymáshoz a hőmérsékletük, anál jobban lassul a hőátadás, míg ki nem egyenlítődnek. Én így gondolom, de meggyőzhető vagyok... :))
A két gáz összekeverésénél tényleg ez lenne a helyzet, a hőcsere azonban teljesen más. Képzeld el Peterch "cső a csőben" rendszerét végtelen hosszúságúra. Legyen a külső cső teljesen szigetelve (nulla energiaveszteség), a belső cső falának pedig legyen végtelenül pici a hőellenállása. Ha a bal oldalon a két cső közé beküldesz X (nagyon pici) térfogatárammal 0 fokos levegőt, a jobb oldalon pedig a belső csőbe ugyanezen X térfogatárammal 20 fokosat, akkor ahhoz, hogy a két gáz együttes energiatartalma ne változzon (márpedig ugye nem változhat), akkor a kilépő pontokon pont ellenkező hőmérsékletűek kell lenniük a gázoknak.
A gyakorlatban nem végtelen a hőcserélő felülete, nem elenyészően kicsi a belső cső anyagának hőellenállása, van a külső felületén hőveszteség, és nem végtelenül pici az áramlási sebesség, ezért néhány fokos hőmérséklet különbség lesz a két gáz között. Ha a fenti tényezők valamelyikét vagy egyszerre többet lerontjuk, akkor ez a különbség növekszik.
A különbség abban áll, hogy amíg az ellenirányúnál az éppen beérkező levegő csak olyan levegővel találkozik, amely már teljesen áthaladt a hőcserélő keresztmetszetén és megfelelően elő lett hűtve/fűtve, addig a keresztirányúnál ez a sarkokon nem így működik. Ellenirányúnál a négyzet területfelelző egyenesénél van az átlagos hőmérséklet, míg keresztirányúnál ez az egyenes átlósan helyezkedik el. Azaz van olyan sarka, ahol mindkettő levegő éppen beérkezett, és van olyan sarka is ahol mindkettő már rég áthaladt. Valahogy így:
Odaírtam a feltételezett hőmérsékleteket, így jobban szemlélteti.
Ja, és azt sem értem, ha 0 fokos levegő 22 fokossal találkozik, akkor a 0 fokos miért is melegedne fel 20-ra? Az én (remélem) józan paraszti eszemmel arra következtetnék, hogy nagyjából kiegyenlítődik a hőmérséklet, vagyis max 11 fokra melegszik ez esetben a hideg levegő ha a cserélődő levegő mennyisége közel azonos...
Egész érdekes okfejtés és biztosan igazad is van, csak én nem vettem komolyan amikor még ezt áprilisban irtad.
Nekem sokkal könnyebb volt levágni asztali (ill. gépi) lemezvágóval a darabokat, mint kiszerkeszteni és ugy darabolni. Gondold csak el, van egy 200x100-as darabom,3 mozdulattal sikerült levágnunk 50 cm-es darabokra, majd ezeket megfeleztük és lett belőle 50x50 -es. Mire levágtuk azt a 13 darab lemezt eltelt vagy fél óra.
Utólag már azt mondom, hogy érdemes lett volna , de ez már későbánat
Lehet, hogy tobb munkaval jar,de anyag nem kell hozza tobb. Mivel en lusta vagyok, ezert epitettem cso a csoben hocserelot. Az ket nap alatt megvolt komplett. Amit nem veszel figyelembe, az a levego homersekletek megoszlasa a keresztiranyu es az elleniranyu eseteben. Az elleniranyunal egyik vegen belep a 0C fokos levego, a masik vegen a 22C fokos levego. Mire vegighaladnak a hocsereloben ,addigra a 0C fokos felmelegszik 20C fokosra es a 22 C fokos lehul +2C fokosra. Az egesz felulet minden pontjan a dT majdnem azonos 20C fok koruli. A keresztiranyunal sajnos egeszen mas a helyzet. Ott egy kozos saroknal talalkozik a 0C fokos es a 22 C fokos levego. rajzolj fel egy negyzetet A_B_C_D sarkakkal . AB oldalon belep a 0C fokos, AD oldalon a 22C fokos. Amig a 22 C fokos at er a BC oldalra folyamatosan 0C fokos levegovel talalkozik,kozben folyamatosan hul, igy az atlag dT alacsonyabb. Ugyan igy a 0C fokos folyamatosan talalkozik a 22C fokossal es mire at er a DC oldalra,egyre melegebb,igy az atlag dT itt is alacsonyabb, eleri a 15C fokot. Igy lathato. hogy 5C fokkal kisebb a dT a keresztiranyun a 20C fokos dT-vel szemben az elleniranyun. Ebbol adodik a cca.20%-os hatasfok kulonbseg , egyforma anyagkoltsegnel.
Köszi. Elsőre nem tudtam elképzelni, de aztán összehajtogattam... :)) Igazából nem igazán értem a különbséget a keresztirányú, meg e között. Az általad javasoltal sokkal több a munka, de a felület így is ugyanakkora, a levegő is ugyanakkora utat tesz meg a lemezek felülete mellett, vagy legalábbis nincs nagy különbség. Mit nem veszek figyelembe?
