Na ezt az utolso mondatot bogozzuk mar ki. Tehat adott A = gyari keresztiranyu, B = gyari ellenaramu, C = cso a csoben. Nyilvan adott, hogy hatasfokban A < B, de a mondatod hova sorolja a C-t? [A mondatszerkesztesbol nekem ugy tunik, mintha a ketto koze, de szo szerint ugy tunik, hogy C mindenkepp jobb B-nel, amit viszont ketlek.]
Az "összehajtogatott" "cső a csőben" rendszerről a légfűtés topikban legaborgo beszámolójában találsz leírást, képeket. Szerintem ötletes. A gyári keresztáramú hőcserélők meg sem közelítik a "cső a csőben" rendszer hatásfokát, de nagyon el kell rontani ahhoz, hogy ne legyen jobb, mint egy gyári ellenáramú.
Az altalad felvazolt vegso homerseklet akkor alakul ki, ha egy iranyba aramlik a levego mindket kanalisban a hocserelon keresztul. Akkor all be az egyenlo homerseklet megfelelo hocserelohossz es aramlasi sebesseg mellett. Az altalam ecsetelt esetben szembe aramlik a levego.
Egyszerű, ugyanazon a felületen nagyobb a a levegő útja. Minél laposabb a 6szög annál hosszabb. Ezért hívják ellenirányúnak. A te rajzodon nem a tipikus ellenirányú van ez annál ducibb , ha laposabbra rajzolnád látnád a különbséget.:-))
A sima hőcserélőben simán keresztül megy. Az enyémben visszafordul,tehát kétszer találkoznak a levegők, a tiedben viszont háromszor. Azért gondoltam ezt a kialakítást, mert valahol az arany középút tájékán van a tieitek között. Kisebb áramlási ellenállás, dupla hossz.
Azért rajzoltam a hármas osztást mert Androhead fényképein látszik , hogy eleve így készült, és így nem kell átalakítani.
A többjáratú hőcserélő lényege, hogy az egyik közeg egyenesen halad, a másik pedig cikkben és cakkban. A példámon a friss hideg levegő egyre melegebb kamrákon halad át, igy jobban megközelíti a belső hőmérsékletet, mint a tisztán keresztáramú.
Csőköteges hőcserélőt szoktak így gyártani, akár tíznél több járattal.
hogy Milyen? ??? már nem tudom, azért küldöm a fényképet már elfelejtettem a tipusát, bár igy biztosan tudni leht, hogy melyik, sima csatornacső, amit minden tavasszal ki kell tisztitanom. Azért csináltam ugy , hogy egyenes legyen
Szerencsére a telek lehetővé tette, hogy ne keljen kanyargósra csinálni
Igy sikerült felépitenem szinte önerőből a házikót!Sokat kérdeztem, szinte mindenre válaszokat is kaptam. Köszönet érte. Most próbálom visszaadni másoknak, amit tapasztaltam, hogy tanuljanak belőle, vagy lemásolják, ha jonak találják.
Az viszont lehet, hogy a hőmérőm rossz, de ezt nem tartom valószinűnek.
Nem megy... marad a hit... :) Akkor el tudnám esetleg képzelni ezt, ha a lemez a két oldalán lévő hőt pontonként adá át. Viszont a lemezben oldaliránybani is elég jól "terjed" a hő, vagyis a lemez igyekszik egy átmeneti hőfokot felvenni. Vagy nem...
Sokáig én sem értettem, mi zajlik a Napban, mégis egész klasszul lebarnultam nyaranta :))
Amit a 151-ben leírtál, az az egyszerű szellőztetés modellje. A hővisszanyerés a hőcserén alapszik. Az ellenáramú hőcserélő meg úgy működik, ahogy leírtam. Tényleg nagyon egyszerű, és direkt nem kevertem bele olyasmiket, mint a pl. látens hő hasznosítása. Ha lerajzolod magadnak, felosztod pl. 19 szakaszra a teljes hosszt, minden szakaszon feltételezel pl. 2 fok hőmérséklet különbséget a bejövő és a kimenő között, akkor igen könnyen el tudod majd képzelni, hogy lesz a 0-ból 18, a 20-ból meg 2.
Ezt viszont továbbra sem. Az energiamegmaradás az ok, de ez szerintem nem a magyarázat a kérdésre. Az meleg levegű lehűl, ezzel párhuzamosan a hideg felmelegszik, minél jobban közelít egymáshoz a hőmérsékletük, anál jobban lassul a hőátadás, míg ki nem egyenlítődnek. Én így gondolom, de meggyőzhető vagyok... :))
A két gáz összekeverésénél tényleg ez lenne a helyzet, a hőcsere azonban teljesen más. Képzeld el Peterch "cső a csőben" rendszerét végtelen hosszúságúra. Legyen a külső cső teljesen szigetelve (nulla energiaveszteség), a belső cső falának pedig legyen végtelenül pici a hőellenállása. Ha a bal oldalon a két cső közé beküldesz X (nagyon pici) térfogatárammal 0 fokos levegőt, a jobb oldalon pedig a belső csőbe ugyanezen X térfogatárammal 20 fokosat, akkor ahhoz, hogy a két gáz együttes energiatartalma ne változzon (márpedig ugye nem változhat), akkor a kilépő pontokon pont ellenkező hőmérsékletűek kell lenniük a gázoknak.
A gyakorlatban nem végtelen a hőcserélő felülete, nem elenyészően kicsi a belső cső anyagának hőellenállása, van a külső felületén hőveszteség, és nem végtelenül pici az áramlási sebesség, ezért néhány fokos hőmérséklet különbség lesz a két gáz között. Ha a fenti tényezők valamelyikét vagy egyszerre többet lerontjuk, akkor ez a különbség növekszik.
