Szoktam idonkent agymenni, ilyenkor nem kell komolyan venni... es megoldhatatlan problemakat en is latok, pl. hogy fix hossz szigetelesbol vszinu evente 2 napra lenne csak jo. Egyebkent milyen tisztitast csinalsz egy ilyen rendszerben, nem vizes-vegyszeres?
A talajregiszterbe biztosan nem fogom bevinni a "cső a csőben" rendszert. Néhány ok (egyesével is elegendőek ahhoz, hogy elvessem a megoldást): - a talajregiszterben jegesedés alakulna ki; - szinte reménytelen vállalkozás lenne a talajregiszter és a "cső a csőben" hőcserélő tisztítása.
Azonos külső hőmérséklet (belépő friss levegő) és belső hőmérséklet (elszívott levegő) mellett úgy lehet csökkenteni a befújt (előmelegített) és az elszívott levegő közötti hőmérséklet különbséget (dT), ha növeljük a hőcserélő felületét és/vagy növeljük a kölcsönhatás idejét. Ha dT->0, akkor hatásfok -> 100% (persze azonos belépő és elszívott térfogatáramot feltételezve).
Nálam 250x250 mm-es (bejövő ág) keresztmetszetűben lesz a 200-as átmérőjű aluvent cső (kimenő ág). 25 méternél ez sima falú cső esetén 15,7 nm hőcserélő felületet jelentene, az aluvent esetén ez kb. duplája lesz. 250 m3/óra mellett a kölcsönhatási idő ~11 másodperc. A 250 m3/h-hoz ajánlott gyári készülékek (már amiről láttam adatokat) messze nem érik el ezeket az értékeket (A=30 nm, t=11 s). Ezekkel az adatokkal (látens hő nélkül is) 90% körüli hatásfok várható a max. tervezési légáramnál is.
Akkor bocs. Nem gondoltam, hogy a lemezes hocserelo mereten annyira sporolnak, hogy _emiatt_ veri a cso a csoben... mar persze kerdes, hogy melyiket milyen meretnel nezzuk, de ertem. Errol (nem tudom, miert) az jutott eszembe, hogy nem lenne ertelme a foldregiszteres szelloztetes eseten az amugy is meglevo hosszu, foldben meno reszben hocserelni? Termeszetesen forditva, az elhasznalt belul, az tuti melegit, a fold kivul, eselyes hogy az is. Mar persze csak teli uzemben, nem nyariban. Igy a vegleg kidobott levego homerseklete nem a hazba belepo, hanem az alacsonyabb foldbe belepo kozelebe hulne, es bar valoszinu, hogy a kulonbozet nagyobbik reszet a foldbol nem venne fel, de ha mindez egybe rendszer ugy, hgoy a hazban levo hocsereloreszt betesszuk a foldbe csak ott mar a foldtol szigeteljuk (na persze itt kellene jo pontos szamitas, hogy honnantol), akkor nem kell ket rendszer es kulon hely hozza.
Szerintem nem nehéz kibogozni, mivel tényleg azt írtam, hogy elszúrás nélkül a házi "cső a csőben" (C) könnyedén jobb lehet (lesz), mint a gyári ellenáramú (B), és sokkal jobb, mint a gyári keresztáramú (A). Azt talán mondanom sem kell, hogy a következő hozzászólásodban említett D változatot is megelőzi, mivel az jó esetben A és B között lesz, de előfordulhat az is, hogy az A-t sem éri el.
Egyébként nagyon egyszerű, hogy C miért előzheti meg B-t. A hatásfok szempontjából az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a hőcserében résztvevő felület és a kölcsönhatás ideje. C azért lehet ezekben jó, mert az "eladhatóság" miatt nem kell kompakt kivitelűnek lennie, mint a gyári berendezéseknek. Lehet növelni a fizikai méreteket. C ára még így is töredéke lesz A-nak vagy B-nek.
Na ezt az utolso mondatot bogozzuk mar ki. Tehat adott A = gyari keresztiranyu, B = gyari ellenaramu, C = cso a csoben. Nyilvan adott, hogy hatasfokban A < B, de a mondatod hova sorolja a C-t? [A mondatszerkesztesbol nekem ugy tunik, mintha a ketto koze, de szo szerint ugy tunik, hogy C mindenkepp jobb B-nel, amit viszont ketlek.]
Az "összehajtogatott" "cső a csőben" rendszerről a légfűtés topikban legaborgo beszámolójában találsz leírást, képeket. Szerintem ötletes. A gyári keresztáramú hőcserélők meg sem közelítik a "cső a csőben" rendszer hatásfokát, de nagyon el kell rontani ahhoz, hogy ne legyen jobb, mint egy gyári ellenáramú.
Az altalad felvazolt vegso homerseklet akkor alakul ki, ha egy iranyba aramlik a levego mindket kanalisban a hocserelon keresztul. Akkor all be az egyenlo homerseklet megfelelo hocserelohossz es aramlasi sebesseg mellett. Az altalam ecsetelt esetben szembe aramlik a levego.
Egyszerű, ugyanazon a felületen nagyobb a a levegő útja. Minél laposabb a 6szög annál hosszabb. Ezért hívják ellenirányúnak. A te rajzodon nem a tipikus ellenirányú van ez annál ducibb , ha laposabbra rajzolnád látnád a különbséget.:-))
A sima hőcserélőben simán keresztül megy. Az enyémben visszafordul,tehát kétszer találkoznak a levegők, a tiedben viszont háromszor. Azért gondoltam ezt a kialakítást, mert valahol az arany középút tájékán van a tieitek között. Kisebb áramlási ellenállás, dupla hossz.
Azért rajzoltam a hármas osztást mert Androhead fényképein látszik , hogy eleve így készült, és így nem kell átalakítani.
A többjáratú hőcserélő lényege, hogy az egyik közeg egyenesen halad, a másik pedig cikkben és cakkban. A példámon a friss hideg levegő egyre melegebb kamrákon halad át, igy jobban megközelíti a belső hőmérsékletet, mint a tisztán keresztáramú.
Csőköteges hőcserélőt szoktak így gyártani, akár tíznél több járattal.
hogy Milyen? ??? már nem tudom, azért küldöm a fényképet már elfelejtettem a tipusát, bár igy biztosan tudni leht, hogy melyik, sima csatornacső, amit minden tavasszal ki kell tisztitanom. Azért csináltam ugy , hogy egyenes legyen
Szerencsére a telek lehetővé tette, hogy ne keljen kanyargósra csinálni
Igy sikerült felépitenem szinte önerőből a házikót!Sokat kérdeztem, szinte mindenre válaszokat is kaptam. Köszönet érte. Most próbálom visszaadni másoknak, amit tapasztaltam, hogy tanuljanak belőle, vagy lemásolják, ha jonak találják.
Az viszont lehet, hogy a hőmérőm rossz, de ezt nem tartom valószinűnek.
Nem megy... marad a hit... :) Akkor el tudnám esetleg képzelni ezt, ha a lemez a két oldalán lévő hőt pontonként adá át. Viszont a lemezben oldaliránybani is elég jól "terjed" a hő, vagyis a lemez igyekszik egy átmeneti hőfokot felvenni. Vagy nem...
