Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
ettől még fele...mert elmulasztott fejlődni..nem járta be a lelki útját...büntetése annyi hogy továbbra is részekre osztott személyiség marad
nem elkülönült szellem,...ami befolyásol
a személyiség része...amit többnyire nem nagyon tudnak kezelni...többé kevésbé
nem kell ahhoz megszegni a 10 prarancsolatot hogy vki gonoszkodjon
befolyásolás létezik...
de ha pl vki árt/használ nekünk a saját tudatalatti kívánságunkat teljesíti
persze általában ilyesztő az európai fülnek ha felmerül a lehetőség hogy nincsenek tőle kizárólag! elkülönült jó/rossz szellemi lények, hanem, mint már azzal Takarító agyára megyek:-):
Zsolt 82,6
Én mondottam: Istenekvagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
Jn 10,34
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenekvagytok?
na most minden éremnek két oldala van...fájó a magasztos istenek lekicsinyítése úgymond, holott valójában az ember van alulértékelve számos a filozófiák tömegméretű...értelmezése során
Szerintem mindkettő szellem. Vagyis az emberi gondolkodást meghatározó "tudatforma". Amikor tömegeknél jelenik meg, akkor nehéz egy személy világos, vagy sötét oldaláról beszélni. Egyébként valóban illúzió, amikor az ember másra fogja a tettei okát. Az ember mindíg választhat legalább két lehetőség között, tehát Ő a felelős a tetteiért. Sátán annyit jelent ellenség, vagyis minden olyan, ami az ember ellen való, de először ez is bekerül valahogyan az ember gondolataiba és nem feltétlenül benne fogan. Az egy más kérdés, hogy elgondolkozunk e azon, hogy amit tenni szándékozunk, az jó e, vagy rossz, vagy hogy figyelembe vettük e, mások akaratát, érdekeit.
"..én arról beszéltem, hogy ha ez nincs, semmi nincs, akkor milyen gondolatok mit tudnak teremteni, további gondolatokat?"
??? mi az az ez ami nincs? lemaradtam a kanyarba...
...a gondolat nem csak értelmes lehet(.-
lehet értelmes és értelmetlen, lehet konstruktív (élet) lehet destruktív (halál)
aztán amilyen a gondolat...ha már a minősítésénél tartunk...olyan lesz a teremtett izé
na de hát pont ilyen a teremtett makro és mikro világ van benne + és van benne -
hogy a logikus hogy jön ide az nekem magas
attól hogy a gondolat pl illogikus...attól még nem vész el a teremtő ereje...a teremtett vmi nem lesz logikus...és?
pl vki illogikus magatartás tanúsít (cselekedet/fiú) ha illogikusak a gondolatai
fantáziája is van mindenkinek...
abból a szempontból ahogy Te tárgyalod a kérdést beszélhetünk alulfejlett fejlett stb fantáziáról
de ettől még a legprimitívebb barom is teremt és rendelkezik ezzel a szt háromsággal belül hogy gondolat/cselekedet/lélek
vagy csak az okosoknak van lelke?
én egyáltalán nem adok istennek iq micsodát felsőbbséget, ahogy a lenti ige idézeteim mutatják
amit én mondok az azon túl, hogy próbálja magyarázni hogy mi a fene az a szt3romság...amiről lehet mást is gondolni
egy filozófiai magyarázata a teremtett világnak, meg mindennek
ezért nem értem hogy jön ide a teremtő képességek közti különbség, meg az hogy vki mennyire van ennek egyáltalán tudatában...mert ott is van némi különbség a teremtők között
romblni pl öntudatlanul szokás...vagyis nem a tudatnak nevezett személyiségterület viseli olyankor a gatyát
Ign értem, hogy felsoroltál pár filozófiát......, aminek fejlődési szakaszait is meg lehetne figyelni a történelem során..., de én arról beszéltem, hogy ha ez nincs, semmi nincs, akkor milyen gondolatok mit tudnak teremteni, további gondolatokat? Ahhoz, hogy akár egy isten is tudjon bármit , mielőtt kidomboródnának belőlle az értelmes és logikus mondatok..., amiket a gondolatok szűlnek...., ismeretre, szavakra és ennek megfelelően fantáziára van szüksége, de ezt a kultúrális összeséget egy teremtéselmélethez miképpen szedi össze, ha csak önmagában áll, netán többedmagával a semmibe...., miből, honnan jönnek a gondolatok egy baktérium megalkotásához, ha azt sem tudja mire is lenne jó? A művelt és műveletlen közti különbséget egyáltalán nem hagyhatod figyelmen kívűl sem isteneknél, sem az embereknél, de tovamenve egyetlen élőlénynél se! Ma vannak könytárak, kutatási eredmények...., de Istennél mi volt az etalonált ismeret, a gondolat, amit mi is táplált a semmiben? Már bocsi, hogy annyira értetlennek tünök.... Miért adunk istennek olyan IQ felsőbbséget ?????
Akkor kifejteném, hogy megítélés és ítélés között mi a különbség, hogy az egyiket ne vesd meg a másik miatt:
mert a megítélés az igazság és hamisság felismerése
az elítélés pedig a cselekedet büntetésre méltatása lenne, amely Jézustól ilyen gondolatot hozott, lévén Jézus a megbocsátás híve.
Amely ítéletek pedig pontosan az értékelés, illetve netán igazságtalan értékelés folyománya, különösen, ha indulatosan vezetik be.
Azt cáfolom, hogy az önismeret első helyen áll szemben minden más megismerésével, pontosan azt állítom, hogy nem fog jó önismeretre jutni az, akit kiszakítunk a környzetéből. Mert pontosan a környezetre gyakorolt hatásait nem fogja megérteni, amely pedig az élet egy edénye. Az élet nem önmagában VAN, hanem a világban élünk.
Én szeretem, ha ellenem beszélnek, ez a fórum szinte csak arról szól, kevesen vannak, akik meg is értenek.
Rettentő okosak vagyunk persze, vagy rettenetesen okosak, de a sok szó, ami a fejünkbe beömlött, vagy ami a szánkból kiömlik segítene-e életben maradni egy lakatlan szigeten, védekezni, élelmet, italt szerezni, hajlékot építeni, és végül helytállni az értetlen idegenek körében, akik megtaláltak? Ki mondta nekünk, hogy mindig meghallgatják majd az okos gondolatainkat, hogy egyszer majd nem válik értéktelenné minden szavunk, némává a szánk, ahogy süketté válnak a fülek, és a gondolatok a kiloccsantott agyvelőnkből nem a semmibe vesznek el? Ki mondta nekünk, hogy a gondolataink érnek most bármit is, ha nincsenek hasznára senkinek, és csak mi tengődünk belőlük?
bocs de szerintem fordulj 180 fokot a lovon:-)) kérlek
a gondolat terem
hanem teremt
...ha a személyiség nincs magasan kibontakoztatva ez akkor is így van...teremti a saját sorsát...mi általában nem fáklyásmenet
belekuruttyol a környezete sorsába stb.
....pont ez a magyarázat ....vagyis a magas szintű ön-tudat általános hiánya...arra, hogy miért ilyen meg olyan a világ, jajj...
egyébként roppant ritka az az eset aki tudatosan ....teremt...
mondjuk sac/kb Jézus, Buddha...a szentek meg ilyenek
szóval összességében elenyésző kisebbség
"Te is kaptad másoktól az ismeretanyagot,..."
igen ...intenzív előrehaladáshoz viszont ezt lehet tenni:
Noli foras, ire, in teipsum redi; in interiore homine habitat veritas. Ne kifelé menj, önmagadba térj vissza; az igazság a belső emberben lakozik. Augustinus (vagy Szt Ágoston)
nem teljesen uarról beszélünk...
megszületik egy gyermek ezzel a teremtő képességgel...ha nem művelődik ki a személyisége akkor is teremt: pl halált...pl megöl vkit...szándékosan vagy gondaltanul részletkérdés
na ilyesmi
Bonyolult dolgok ezek, ha az egyszerűségére nézek...., szavak ami mögött nem tudás áll.... mi van?
nem kell hogy fogalma legyen Jézusról ahhoz hogy teremtsen a maga potenciáljával jót vagy rosszat
hogy a SZÓ teremt az egy szimbólum
ha nem annak tekintjük akkor ahhoz száj kell...hogy abból kijöjjön
ha a Te istenednek szája is van én azzal nem óhajtok vitatkozni
kicsit antropomorf
ami még nem lenne baj megfelelő megvilágításban:
Zsolt 82,6
Én mondottam: Istenekvagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
4.
Jn 10,34
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenekvagytok?
Elsősorban nem a kritikán van a lényeg, hanem a megértésen, ha az ember nem tud különbséget tenni igaz és hamis között, teljesen mindegy, hogy a saját gerendáját szálkának nézi vagy a saját szálkáját gerendának, mások megítélésében sem fog helyesen ítélni.
Egyébként a kritika akkor szokott sértő lenni, ha igazságtalan értékeléssel párosul a megítélés. Megítélni a tulajdonságokat, az eseményeket egyébként alapvető fontosságú lenne a kerülmények megértéséhez, csak mindig megtoldjuk véleményünket pozitív vagy negatív értékelésünkkel, amely mögött igazságtalan mértékek húzódhatnak. De ha állandóan azzal riogatják a kezdő kritikusokat, hogy: "Na mi van mindenben gerendát látsz? Vesdd ki előbb a magadét!" Máris a körülmények megértése elől zárják el a lehetőségeket. Nem elutasítani kell egy kritikát, hanem megvizsgálni, ha pedig szükséges, akkor lehet pontosítani.
Pál apostol nem szerette ha valaki ellene beszél, ezért minden vitatkozást az ödög bölcsességéből eredeztet. Ellenkezőleg, az szolgálja pont az ördögöt, ha nem engedik meg hogy mesterkedéseit felismerhessék. A keresztény gyülekezetek élen járnak abban, hogy mindent elfogadtatnak hit által és közben nem engedik meg, hogy a közbe vetett tévedésekre bárki is rávilágítson, akár vián, akár kritikán keresztül.
Természetesen nem zárja ki a vita vagy a kritika a szelídéget vagy türelmességet, az indulatos értékeléssel párosítás szokott mindig sértő szándékkal elhangzani. Például véve az utolsó sorodat.
Nos nekünk már jócskán terem gondolat, de annak aki nem tud semmit, hisz nincs miről beszélnie, mert szavai sincsennek reá, bár nem a gyümölcscukor táplálja egyféle isteni szellemiség anyagrészecskéit, bár ki tudja, hisz mi az anyagi valóságba már megismertünk egyet és mást....., ezért is okos az istenek szellemvilágáak müködési elméletéről..... Te is kaptad másoktól az ismeretanyagot, míg azok is úgy vették valakiktől, majd tovafejlődött..., szájról könyvtárakba illsztve..... Bonyolult dolgok ezek, ha az egyszerűségére nézek...., szavak ami mögött nem tudás áll.... Mennyi az esélye annak, hogy egy istenféleség a semmiből kitalálja az univerzumot és benne az élet feltételeit adó környezetet....és az ehhez szkséges kellékeket??? Ha egy újszülött gyermeket beraknánk egy lakatlan szigetre és éppen annyit segítenénk rajta, hogy éhen, szomjan ne haljon, hogy felnőve megvizsgálhassuk, mondjuk 20 éves korában...., mennyi gondolata van, milyen szavakat tanult..., mit ért meg? és Istenről, netán Jézusról mily fogalmakkal bír.....? Mert azért Istent agy kell elképzelnünk a semmi közepén, amikor még nem teremtett a szavaira...., melyeket is ismerte ahhoz, hogy kimondja, hogy legyen ez meg az? Mi?
tudom...az a tömeges...leegyszerűsítő...de! érthetetlen verzió
ha vki hinni tud ezekben a tőle kizárólag elkülönültnek tekintett személyekben gondolom nem baj, míg másoknak nem árt vele
a GONDOLAT nem táplálkozik...hanem VAN (földi körülmények közt glükózzal táplálkozik:-))
a keleti filozófiák szerint is a GONDOLAT teremt és Platón is vmi ilyesmit pampogott az ideákkal kapcsolatban
kreatív gondolat...pont azt tudja...hogy eredeti...láttunk már ilyet nem?
dehogy kell hozzá ismeret...annyi ismerettel, kreatív potenciállal teremt amennyije van...
a Jehovának sok...
az x.y embernek állítólag kevesebb...
Faber est suae quisque fortunae
Mindenki a maga szerencséjének kovácsa
Sallustius
persze minél magasabb szinten van a LÉLEK minél inkább összhangban van a gondolat/cselekedet/lény annál másabb az eredmény
lényeg hogy a gondolatnak teremtő ereje van, nevezzük azt isteninek, aki az egész világot..vagy emberinek, ki a saját sorsát...meg még másokét...meg részben a kozmoszét teremti...
többnyire ön-tudatlanul...ahogy az látszik az eredményen....
Nos te a jégről, a vízről és a gőzről beszélsz, mint 1-ről....., de a kereszténység szentháromsága három személyt takar, hisz külön van egy emberszűlte Jézus, egy személységgel felruházott isteni szellem...., majd maga az Isten, aki azért mégse születhetett meg Jézusként emberi alakba egy anya méhéből! Nemzeni, mégha imszeminálná is Máriát, már túlhaladta volna törvényei korlátait!
Érdekes eljátszani azzal a fogalommal, hogy "gondolat".... Mi ez? Honnan táplálkozik? Kell é egyféle ismeret hozzá, avagy kultúra? Isten szavára állott elő minden....., de ő honnan vette a gondolatot olyan dologról, aminek mégcsak halovány mása sem volt, vagyis mi a meglévőből merítünk, míg isten a semmiből? Miképpen tudta azt a valamit, mint teremtményvázolatot körülírni elméjébenm ha mégcsak az üres semmi nem volt csak ő? De ő honnan lett a kezdetekbe? Evolúciós folyamat része netán?
Nem vagyok vámpír....., de izraelben halálra köveztek volna mindenkit aki vért ivott, sőt állatnak vérét sem volt szabad enni, inni reggelire, ebédre, de vacsornyára se.... :) Az idézett bibliai szöveg Nábót-ról szólt, akinek a szőlőjét elvette a Jézabel, Akháb király felesége, miután megölette a gazdát.... Izraelben nem lehetett eladni sem az örökölt földbirtokot...., bár kiskapuk mindig voltak és lesznek....
Abban igazad van, hogy a bibliai írók nem zárják ki a többistenségszerűséget...., bár teológiai értelmezés kérdéseésköre lett mára, mivel szem-füll tanu sajnos ma sincs, aki hiteles lenne, mégis a bibliai elvek logikai következtetése kell, hogy megalapozza az alapot.... Isten az Ószövetségben kijelenti, hogy Ő az egyedüli Isten, rajta kívűl nincsen más....., majd Jézus János evangélium 17, 3-ban szintén elismeri, hogy az egyedül igaz Isten nem ő, sem más, vagyis nincsen többségesség! Pál viszont egyenesen isteni személynek állítja be a halandó Jézust.....
Én csak arra próbáltam utalni, hogy a kereszténység mennyire más útirányt vett fel a mózesihez képest...., vagyis más istenekhez hívták a térítői az embereket és nem ahhoz, akit egyedüli illetékes...., itt hiába építettett az újszöv. az óra...., mintha jogfolytonosság lépett volna elő...., holott az Ószövetségben Isten az aki törvényeket, szabályokat diktál, az újban pedig Pál és az apostolok.....
És szólj néki, ezt mondván: Így szól az Úr: Nemde megölted-é és nemde el is foglaltad-é? És szólj néki, mondván: Ezt mondja az Úr: Ugyanazon a helyen, a hol felnyalták az ebek Nábót vérét, ebek nyalják fel a te véredet is!
meg egyebek, vegyük úgy hogy én nem tok olyan sokat idézni
nem zárja ki ...illetve tudatosan küzd az úgymond más hitek ellen
miközben táplálkozik az akkád (ADAMU), a babiloni (Ti'amat stb), és a hindu mitológiából (B R H M)
olvastam az idézett részeket...de köszönöm
mellesleg az újszövetségről beszéltünk, nem ejtettem ki olyat a számon hogy Mózes stb. kidolgozta vagy újra kidolgozta volna a szentháromság filozófiáját
Már az Ószövetség is kizárja a szentháromságos elméleteket, sőt a mózesi prófétai törvény szerint halálal kell sújtani azokat, akik idegen isteneket hírdetnek, márpedig a kereszténység nagyon máélyen, magasan és széltében is kimerítette ezt a bűnt!
Mózes V. könyve 13. rész 1. Mikor te közötted jövendőmondó, vagy álomlátó támad és jelt vagy csodát ád néked; 2. Ha bekövetkezik is az a jel vagy a csoda, a melyről szólott vala néked, mondván: Kövessünk idegen isteneket, a kiket te nem ismersz, és tiszteljük azokat: 3. Ne hallgass efféle jövendőmondónak beszédeire, vagy az efféle álomlátóra; mert az Úr, a ti Istenetek kísért titeket, hogy megtudja, ha szeretitek-é az Urat, a ti Isteneteket teljes szívetekből, és teljes lelketekből? 4. Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, és az ő parancsolatait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és ő hozzá ragaszkodjatok. 5. Az a jövendőmondó pedig vagy álomlátó ölettessék meg; mert pártütést hirdetett az Úr ellen, a ti Istenetek ellen, a ki kihozott titeket Égyiptom földéből, és megszabadított téged a szolgaságnak házából; hogy elfordítson téged arról az útról, a melyet parancsolt néked az Úr, a te Istened, hogy azon járj. Gyomláld ki azért a gonoszt magad közül. 6. Ha testvéred, a te anyádnak fia, vagy a te fiad vagy leányod, vagy a kebleden lévő feleség, vagy lelki-testi barátod titkon csalogat, mondván: Nosza menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek sem te, sem atyáid. 7. Ama népek istenei közül, a kik körültetek vannak, közel hozzád vagy távol tőled, a földnek egyik végétől a másik végéig: 8. Ne engedj néki, és ne hallgass reá, ne nézz reá szánalommal, ne kíméld és ne rejtegesd őt; 9. Hanem megölvén megöljed őt; a te kezed legyen először rajta az ő megölésére, azután pedig az egész népnek keze. 10. Kövekkel kövezd meg őt, hogy meghaljon; mert azon igyekezett, hogy elfordítson téged az Úrtól, a te Istenedtől, a ki kihozott téged Égyiptomnak földéből, a szolgaságnak házából; 11. És hallja meg az egész Izráel, és féljenek és ne cselekedjenek többé ahhoz hasonló gonoszt te közötted. 12. Ha valamelyikben a te városaid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, hogy ott lakjál, ezt hallod mondani: 13. Emberek jöttek ki közüled, istentelenségnek fiai, és elfordítják városuk lakosait, mondván: Nosza, menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek: 14. Akkor keress, kutass és szorgalmatosan tudakozódjál, és ha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént az efféle útálatosság közötted: 15. Hányd kard élére annak a városnak lakosait; áldozd fel azt mindenestől, a mi benne van; a barmát is kard élére hányd. 16. És a mi préda van benne, hordd mind együvé az ő piaczának közepére, és égesd meg a várost tűzzel és annak minden prédáját is teljes áldozatul az Úrnak, a te Istenednek, és legyen rom mind örökké, és soha többé fel ne építtessék. 17. Ne ragadjon semmi a te kezedhez abból az átokra valóból, hogy szűnjék meg az Úr haragjának búsulása, és könyörületes legyen hozzád, és könyörüljön rajtad, és megszaporítson téged, a miképen megesküdt a te atyáidnak, 18. Ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván minden ő parancsolatát, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy azt cselekedjed, a mi igaz az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt.
amikor pl a boros vacsinál vmi olyat mond, hogy hagyjál engem Te asszony...
azzal az a filozófiai gondolat van óhajtva kifejezni hogy a teremtéshez egyébként nélkülözhetetlen Anya kívül van a szentháromságon
ahogy azt az egyiptomi bölcselet sem emelte be oda aszongya:
Isten mint Atya
Fiú
Kamutef ("anyja bikája"), azaz ka, vagyis isten nemző(teremtő) ereje
az asztalborogatást illetően pedig az a helyzet, hogy azok a jó népek rituális okból árultak ott ezt azt, az újabb okosok meg aszonták...tévedés amit eddig műveltünk, majd ehhez írtak egy sztorit
persze mindez sokkal érthetőbb lenne ha nem egy magyarul sac per kb 1.100 oldalas és a 4 evengéliumot illetően kizárólag szimbolikus műve(ke)t , írtak volna, hanem a logikának címzett filozófia művet, amire 2000 oldal nem lett volna elég...mivel a logika a világ megismerésének (leg)lassúbb útja...sokkal nyögvenyelősebb, mint az intuitív...bár mindkettőt pont annyian értik...
de azt biztos mindenki értené és csak úgy zabálnák ha még hosszab lenne
a szépségéről nem is beszélvem mert logikai formában az is elveszne
......, először is fura, hogy az emberek által értelmezett szájhagyományokra támaszkodott írásokat azonosítják a főszereplő szájából valóban elhangzottaknak, holott ezt senki, de még az illetékes Isten, Jézus, netán a keresztényi szentszellem sem hitelesíti, de annál jobbam a teológiák...
Jézus az író tollából ezt jelentette ki: Lukács 12, 57-ben, hogy " És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz?
Ugyanakkor az szerzők szerint sem volt indulatmentes Jézus, letagadta szüleit testvéreit, majd elátkozta a fügefát, utalva, associálva az olyen emberekre, akik nem termelnek időben megfelelő gyümölcsöket.... A piactéri örjöngésére mégcsak ószövetségi magyarázattal sem lehet elfedezni twttének bűneit!
Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre?
Mt 7,5
Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!
Lk 6,41
Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre?
Lk 6,42
Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van.
"Vajon igazság szolgáltatja az önkritika mérlegét, vagy egy tekintélyesnek tartott értékrend kényszere?"
egyeteln, objektív, abszolút igazság nincs a Földön...ez nagyon fontos
tudom hogy nem Jézus tanításaiból indul ki vagy érkezik
én úgy gondolom hogy aki másokat úgy ostoroz mint ő annak az önkritikáról foggalma nincs
a kritikai jó szándékot:-) hogy úgy mondjam ui. szeretettel kell bölcsen átadni
ezt a Jézus tudta a Pál nem
a Jézus illetően 1 kivétlre emlékeszem az asztal borogatásra...de az az ósz-i vonatkozás nélkül csak félre érthető..tehát ne vonjunk le belőle téves következtetést
aki utat akar mutatni először is legyen szelíd és türelmes
Nem mindenfajta hit ellen beszélek tehát, hanem a tévhitek ellen. Számomra csak leszűkített értelme van a hitnek, tehát egyszerűen bízni valakiben, hogy nem akar becsapni, ha mond nekem valamit. Jézus esetében is ez a bizalom az ami számomra fontossággal bír. De ez a hit azonnal tudássá változik, ha meggyőződsz arról, hogy amit tanított, abban mekkora igazság van. A hit ezért nálam csak az indító lökés, nem pedig egy megtérés célja, ahogyan a keresztények hirdetik, és megállnak az igazságáról való meggyőződés előtt, hogy hitben járjanak. Számomra teljesen világos, hogy Istenben nem hinni kell, hanem őt megismerni. Ám egy keresztény ezer kibúvót mond ez ellen, közben mindezzel az Isten nevére hivatkozik. A hazugság szándékos félrevezetés szerintem, sem a keresztények, sem maga Pál nem győzött arról meg, hogy ők hazugsággal vernék át a többiek fejét. Azért beszélek inkább félreértésről, mert a tudatlanság és a jószándék ötvözete elsőfokon szinte csak félreértést szül. Jóllehet később ezek átalakulhatnak hazugságokká, amikor rájött valaki a tévedésére, de mégis ragszkodik hozzá tekintélye, pozíciója, avgy emberi elismerése megtartásának kedvéért, ilyenkor már a szándékosság hazugságra változtathatja a kezdeti tévedését. Ilyen is van, de a keresztényeknél általában nem a hazudozás a jellemző.
Különös, hogy azt is tudom, hogy Isten hibáik, tévedéseik, félreértéseik ellenére is nagyon szereti őket, a probléma csak az, hogy ezt egymással a keresztények nem tudják megtenni, itélkeznek, vádaskodnak, szeretetet hidegítenek meg, kirekesztenek, komoly sértéseket okoznak azoknak, akiket végül is Isten szeret.
Az önkritikát valójában mindenki használja, kérdés azonban, hogy milyen mércével ítél.
Ebben a topicban a biblikusság mércéjét vizsgálhatjuk, a keresztény önkritikája végül is nem más, mint magatartásának és cselekedeteinek vizsgálata a Biblia magyarázóinak a fényében. Önkritikájának szabályozó rendszere tehát bibliai elvek alapján összeállított erkölcsi rend.
De a nem biblikus embereknek is szokott olyan mértéke lenni, amit inkább valamilyen elfogadott tekintély állított össze, amit erkölcsösnek, vagy istentől igazoltnak, vagy tudományosan bizonyítottnak nevezett, és amely mértéken keresztül az ember ugyanúgy önkritikát gyakorol, mint egy biblikus.
Mindegyik hibája az, hogy önmagunk megmérése nem életünk és helyzetünk megértésén alapszik, hanem gondolkodás nélkül hasonlítjuk magunkat - gyakorlunk önkritikát - egy hit által, bizalommal választott írástudó, tekintély, szent irat erkölcsi értékrendje alapján.
Vajon igazság szolgáltatja az önkritika mérlegét, vagy egy tekintélyesnek tartott értékrend kényszere?
Valóban azért kényelmetlen az önkritika mert igazságos, vagy azért mert téves értékek alapján szül kárhoztatást?
Pál apostol két hibát is elkövet értékrendjének biztosítására, egy: kötelezi híveit a feltétel nélkül (átgondolás és megértés nélküli) való engedelmeskedére, kettő: értékrendjének isteni eredetet tulajdonít.
Pál maga is egész életében farizeus volt, mivel magas pozícióba jutott, magatartásának és életének önkritikájához az alapokat Mózes törvényei, a Tóra szolgáltatta. Vélhetően a pálfordulás után nem volt képes teljes értékében átlátni az önkritikájából származó hibákat, ezért amikor a törvényhez való igazodást a törvény alól való felszabadítás elvével képes volt levetkőzni, új értékrendet kellett önmagának is biztosítania, amelyhez igazíthatja saját cselekedeteit és életét.
Pál levelei ebből a hibából származnak, ezért fontos neki a hit általi és feltétel nélkül való engedelmeskedés, ezért volt szükséges egy új mintát teremtenie a lélek/szellem szerinti élet megalkotásával.
Pál tehát nem Jézus tanításaiból indul ki, különben a megértés és az igazság éppen olyan fontossá vált volna, mint ahogy azt Jézus szerette volna, és a tévhitek születésére és áttekintésére, a vak bizalmak keletkezésére és meglátására nagyobb biztosítéka lehetett volna.
