A Somlón a gazdák nem kínálják a pincéknél a boraikat? Nem afféle likas pince módján, hanem mint árút! Ha Villányt nézed, annyi a vendégváró pince, hogy tudj józan maradni! Régen voltam a Somlón, de Vásárhelynél mindjárt a hegykapunál akkor volt vendéglátó és itató hely.
A szomszédom ma fejtés közben átjött és hozta az idén első terméséből készült Blauburger vörösborát. Gyönyörű, mutatós minta volt, de szerintem elhibázta, mert november közepén lefejtette és lekénezte. Bizony az én ízlésemnek túlon-túl sok cukor maradt benne, és ezen már sokat változtatni sem tud, mert úszófedeles saválló tartályba fejtette. Jó lesz a lányoknak és a kocáknák Colával elrontani, de a hozzáértőknek azért szerintem a vörös inkább száraz. Ennek megfelelően a vörös boraim fejtése a következő napok teendője lesz, de a szokásomnak megfelelően ként nem fog kapni, csak tojásfehérjét.
Ez a potenciális borkóstoló egy kicsit furán hangzik :) Vagy ezt úgy érted, hogy a túrista tesz szívességet, hogy engedi magát behívni valakinek a pincéjébe és kegyesen megkóstolja a gazda borát?
Hát igen. Mondjuk néha az sem ártana, ha egyáltalán beszélnénk a valódi problémákról. De néha az az érzésem, hogy a legtöbbeknek megremeg a térde ha szót kellene emelni valami ellen vagy mellett.
Azt, hogy ki ért hozzá azt eldönteni talán sehogy nem lehet :) és nem is biztos, hogy kell.
Amiért engem ez a gondolat nagyon megfogott az pont az, hogy manapság ezer helyen lehet ezerféle véleményt olvasni. Egyre fontosabbnak tartom, hogy nyíltan beszéljünk arról, hogy kinek miért is az a véleménye ami. A fogyasztók tudatossága és a termelők nyitottsága a kulcs.
Ja... azt még elfelejtettem, hogy egy termelőnek szerintem kutya kötelessége máshogy kóstolni mint az átlag fogyasztó. A termelőtől elvárható, hogy érdekelje a szőlészeti, borászati technológia amivel egy bor készül.
Pont ebből van még itt is sok konfliktus... mert ameddig a laikus fogyasztó megvonja a vállát amikor mustsűrítményt hall addig egy termelőnek kötelessége lenne vizionálni a megélhetését elvesztő szőlősgazdát. Ameddig a fogyasztónak a borvidék az szép kirándulóhely ahol frankón lehet szalonnát sütni és virágot szedni, meg szemetelni addig a termelőt ki kell, hogy verje a hideg verejték ha a ragadozómadarakat zavarja valami.
Szóval kóstolni ugyanazzal a nyelvel kóstol a termelő, de amit gondol azt máshogy kell, hogy gondolja. Tudod a lét meghatározza a tudatot :)
Szerintem tud. Pont amennyire egy karmester is be tud ülni egy hangversenyre és tudja élvezni a zenét és egy író is le tud venni egy jó könyvet a polcáról és el tud merülni benne.
Persze nem szükségszerű ez a képesség.
Amit sokan nem tudnak (vagy félreértenek) az az, hogy egy borász vagy bortermelő nem biztos, hogy jó kóstoló is. Sőt, a borászok körében szerintem pont olyan ritka í jó kóstoló mint a könyvtárosok :) Szóval nem kell objektív ízlést elvárni a termelőtől sem.
Én személy szerint élesen elválasztom a saját boraink szakmai kóstolását az élvezetből avagy kíváncsiságból való kóstolástól. Amikor a félkész saját borokat kóstolom, akkor a hibákat és a problémákat keresem. Ha nem találok ilyent akkor onnantól én nem foglalkozom azzal, hogy milyen a bor. Nem szálazom szét illat és ízjegyekre, nem pontozom, nem analizálom. Ilyenkor az a kérdés, hogy rendben van-e a bor és vállalható-e avagy sem.
Ha másik somlói gazda borát kóstolom akkor érdekeli szokott a termelési mód, technológia és a konkrét termőhely, mert érdekel, hogy máshol, más módszerrel mennyiben lesz más a bor.
Kedves BZoltán, nekem folyton az motoszkál a fejemben, hogy tud-e vajon a bortermelő objektívan kóstolni? A sajátját annyit kóstolja, hogy túlságosan hozzászokik, továbbá stresszeli magát, hogy biztos mindent jókor csinált-e; a más borában pedig olyanokat fedez fel, ami a sajátjában nincs, és ettől lesz ideges. Szabad-e a bortermelőtől objektív izlést elvárnunk, vagy teljesen reménytelen és értelmetlen, egyszerűen csak élvezzük a borok sokféleségét?
Most olvastam a Kovács "Sommelier" Antal weboldalán azt a gondolatot, hogy "ha fogyasztó vagy, megengedheted magadnak azt a luxust, hogy azt igyál ami ízlik. Ha azonban hivatásszerűen, foglalkozol a borral, értened is kell hozzá!"
Ez komolyan szöget ütött a fejembe. Ezt a gondolatot érdemes az év utolsó napjaiban tovább emésztgetni és az új évet ennek a mottónak a jegyében elkezdeni.
Aki hivatásszerűen foglalkozik szőlővel és borral annak kötelessége tovább látnia annál, hogy finom vagy nem finom. Aki idejét, munkáját, pénzét áldozza arra, hogy a magyar bor ügyét előrébb vigye annak kötelessége átlátni a borkészítés folyamatát és az egyes lépések, döntések következményeit.
Az átlag fogyasztónak és a tét nélküli hobbistának elég az, hogy finom a bor, de aki ennél egy lépéssel tovább akar lépni annak kötelessége tudni, érteni azt is, hogy milyen áron és milyen következményekkel finom egy bor.
-Valószínűleg azért mert a klasszikus pinceépítésére nem igazán alkalmas a hely. Mindenesetre nézd meg, hogy az ásott kútban hol áll a vízszint, esetleg hogyan változik.
A falak téglából lesznek, de a "mennyezet" betongerendákkal lesz megoldva. (Mivel nincs a környéken senki, akinek lenne megfelelő tudása, tapasztalata, és nem utolsó sorban zsaluzata elkészíteni egy 4 méter széles boltívet. Sajnos.) Köszi a segítséget. :)
Isten óvjon attól, hogy még a padlózati részt is szigeteld! Akkor aztán végképp semmi pince jellegű klímája nem lesz a kialakítandó helyiségnek. Nem fog kialakulni sem megfelelő páratartalom, sem penész, se semmi...
A tégla blokkal való kiváltásására pedig csak azt a példát tudom mondani: lehet készíteni bort 10 kg/tőke terheléssel és 1 kg/tőke terheléssel művelt szőlőből is, azonban a minőséget illetően azt hiszem nem lenne kérdés. Úgyhogy, hacsak megteheted, ne betont válasszál!!!
Október első felében került üvegballonokba, a héjon megindított erjesztést követően, a még enyhe forrásban lévő must. Az un. zajos forrás még a ballonokban is folytatódott. Még most is látok néhány buborékot feljönni az edények aljáról (fahordóban vagy acéltartályban nyilván észre sem venném). A bor már eléggé tiszta. Lefejtsem-e, vagy várjak még amíg teljesen megnyugszik?
Tapasztalatom szerint általában az új fehérborokra jellemző a kesernyés utóíz a korty lenyelését követően. Kihangsúlyozom, hogy ezt fehér újboroknál és különösen a minőségibb borok esetén érzem és, szinte kivétel nélkül.
Ezt én nem tartom hibának, attól pedig különösen óvnálak, hogy elkezdd tovább nyúzni emiatt az ideiglenes állapot miatt a borodat.
Tudom néha nehéz várni, de adj neki időt. Ez a most még kissé zavaró kesernye bele fog simulni a borod szerkezetébe.
Kérlek, referálj majd róla kb. 2 hónap múlva, ha hallgatsz rám!!! :)
Kissé off leszek. Akinek van tapasztalata pinceépítéssel kapcsolatban, attól kérdezném, hogy a borospince falát/"padlóját" is szokás szigetelni az esetleges belvíz elkerülése végett? Alföldről van most szó, nem hegyben épített pincéről. Illetve mi a véleményetek a nem téglából, hanem pl beton blokkból épített pincékről? (Ha van szellőző, akkor gondolom csak esztétikailag okoz gondot a blokk. )
Ez egy kellemetlen keserű utóíz, faíz, miközben a bor szép tisztának, egészségesnek látszik. Jó mínőségű alapanyagból készült borról van szó.
Régebben voltak ilyen gondjaim, amit egy SANATON-os hordókezeléssel sikerült megszüntetnem. Nem keverendő össze a barikolt hordó ízével. Új hordó beavatási tapasztalataim nincsenek, miután erjesztésre, derítésre még apámtól örökölt régi fahordókat használok.
A rosszul kezelt fahordótól hogyan lesz keserű? Általában penészízű lehet a hordótól, ha az nincs kikénezve, meg félben maradt benne valami lágy bor, ami megvirágosodott. A keserű íz a fás íz ebben az esetben, ami nem megfelelő beavatástól van???
