Vagy arról is tudnák saját tapasztalatból mesélni, mikor engem szorítottak le az útról. Csupa kovász volt az út a felhordott rengeteg sártól. Csak a lélekjelenlétemen múlt hogy nem az árokban kötöttünk ki, pedig csak 50-el mentem. Szóval van itt bizonyíték bőven.
Gondolom ismered a KRESZ-t
A mai törvény azt mondja ki, hogy a járműved sebességét, úgy kell megválasztanod, hogy minden esetben megtudjál állni. Tehát 10 km/óra sebesség is relativ gyorshajtás lehet, tükörjégen, sárban, ha baleset van, és elis fognak érte marasztalni, mert nem az adott utviszonyoknak megfelelően választottad meg azt.
Vitatkozni lehet de ne velem, hanem a biróságon érvényesísd igazad...
Megadjam egy szállítmányozó cég elérhetőségét, akik pár éve még szállítottak? Azok meg tudják mondani hogy szorították le a karcagi buszt az útról Mezőberény előtt, vagy hány pótkocsijuk borult fel csak Füzesgyarmat és Biharnagybajom között. Vagy arról is tudnák saját tapasztalatból mesélni, mikor engem szorítottak le az útról. Csupa kovász volt az út a felhordott rengeteg sártól. Csak a lélekjelenlétemen múlt hogy nem az árokban kötöttünk ki, pedig csak 50-el mentem. Szóval van itt bizonyíték bőven.
De hogy a témához is szóljak félig, aztán tényleg befejezem. A cukorrépát traktorokkal, Ifákkal hordták be a répaplaccra. A répaföldön nem kellett rakodómunkás, mert a szedőgépből egyből a pőlatóra került. A vasútállomáson általában markolóval, esetleg futószalaggal és markolóval kombinált rakodóegységgel pakolták a vagonokba. Naponta indultak répaszállítmányok Kabára. Most gyakorlatilag a heti háromszori nyersolaj szállítmányon kívül már alig van más teherszállítmány. Másfelé sem, de legalább nálunk a Mol Rt még ad munkát a vasútnak.
Az elmúlt 15-20 évben nem csak a teherforgalom volt jóval nagyobb, hanem a személyforgalom is. Vonat akkor sem járt több, talán még kevesebb is, viszont az utasszám lényegesen nagyobb volt. Mikor még én jártam a szakmunkásba, pénteken mindig vonattal jöttem haza, mert volt ülőhely a 6 részes Bz-n Békéscsabán, nem úgy mint a buszon. Meguntam a tülekedést, rohanást. 16:20-kor indult Békéscsabáról a 6 részes Bz, egészen Püspökladányig. Jó volt, mert nem kellett átszállnom. Igaz, a két és fél órás úton már kockásra ültem a fenekemet. De akkor volt utas bőven. Gyulán már annyian felszálltak, hogy kocsinként 10-15 embernek már csak állóhely jutott.
Mi van most? Általában 2 részes Bz-k járnak, lézengenek az utasok. Van hogy csak egymagában jön a Studenka. Iskolaidőben, pénteken egyes járatok 3 részes. Hol vannak már a 6 részes tömött járatok!
Répaföldre max a 4x4-es ifák és társai, meg a traktor vontatta szerelvények mennek be, de nem ezek a félpótos szerelvények. Ergo ezek előbb kihordják a (többnyire) a vasútállomások mellett eleve meglevő depoba, ahonnan majd a homlokrakodó felpakolja az országúti szerelvényekre. Szóval hol spórolod meg azt az egy rakodást?
Ne félsd állam bácsit nagy művész ő, aki a jövedéki adó cimén betud hajtani 200-250%-os hasznot literenként, Ja, hogy nem oda költi ahová kell:-)))
Még nem is szóltam arról, hogy szezonban mennyi balesetet okozna a répás autók. Fáradt, kialvatlan sofőrökből a belet is kihajtják, félálomban száguldoznak az út teljes szélességében. Aki nem látja ezeket a túlterhelt járműveket, el sem tudja képzelni hogy repesztenek lakott területen is 60-65 km/órás sebességgel.
De érdekes módon ebben az időszakban még csak véletlenül sem lehet látni rendőröket az utakon. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a rendőröket is megveszik, de elég ha csak az olajügyet említem. Ebből már tudható melyik korrupt rendőrkapitányságról van szó. Persze azóta sokan nyugdaíjba mentek és áthelyezték őket, de az eljátszott becsületet keserves visszaszerezni.
Azt te is tudod, hogy ezeket beis kell bizonyítani, értelmetlen dolgokról meg ne beszélgessünk, mert a témát nem én kezdtem, és én leszek figyelmeztetve, hogy ez vicinális topik.
Habár én mindig is vicinálisként probálnám kezelni ezt a témát, aztán mindig máshová terelődik az el.
A repcevasút is nagyon reálisan gondolkodik, sokak bánatára abbahagyta pl. a nosztalgiaüzemet is. (Egy kivétel: a nagycenki múzeumvasút). Taxxx kifejtette egy korábbi hozzászólásában (lementve), hogy 5 éven belül vége a cukorrépaszállításnak, közúton is. Kifejtette azt is, hogy a jelenlegi vasúti répaszállítás veszteséges. Akkor hobbyból csinálnák repcéék? Vagy presztízsből? Brahiból rakodnának éjszaka nyílt vonalon?
Érdekes, a topikra be-betévedő nagyon okos közgazdász meg tapasztalt közlekedési szakértő hozzászólók mindig gálánsan kitérnek a válasz elől. Te legalább megmondtad, hogy nem tudod :-))).
Vagy emberek, a lényegen nem változtat, a rakodások száma akkor is eggyel több, de kilehet ezt a pluszt is hagyni, ha a szállitószalag olyan hosszú, hogy belehett vinni a répafőldekre, igaz, lehet 10 km hosszú is.
Az eszmefuttatás logikus, csak sántít. Hiába jut az államhoz több pénz a jövedéki adóból, abból gyakorlatilag nem marad semmi, mert a tönkretett utakra fordítja, de így is csak az utak töredékét tudjá javítani. Ha vasúton történne a szállítás, nem tennék tönkre az utat, az arra fordítandó összeget másra lehetne költeni, illetve a z utakat magasabb színvonalra lehetne hozni. Így a szállításból befolyó összeget gyakorlatilag bármire elkölthetné az állam, nem pedig az utak tömködésére.
Egyébként mikor még vasúton történt a szállítás, akkor is a répaföldekről a legközelebbi vasútállomás réparakodójáig vitték, ami nem 80-100 és még több kilómétereket jelentett, hanem 8-10, esetleg 20. itt az Alföldön gyakorlatilag minden nagyobb község állomásán kiépítették a réparakodót. Nálunk is. A kabai cukorgyár. Talán még megvan a tábla is róla. Most mi van ott? Néha az útalapnak a zúzott követ odahordják, vagy éppen a jogsit szerzők ott gyakorolnak vezetni. De túlnyomórészt évek óta teljesen üres.
A szállító járművek pedig nem voltak túlterhelve mint manapság. A magasító magasítójának is magasítója van.
Még nem is szóltam arról, hogy szezonban mennyi balesetet okozna a répás autók. Fáradt, kialvatlan sofőrökből a belet is kihajtják, félálomban száguldoznak az út teljes szélességében. Aki nem látja ezeket a túlterhelt járműveket, el sem tudja képzelni hogy repesztenek lakott területen is 60-65 km/órás sebességgel.
De érdekes módon ebben az időszakban még csak véletlenül sem lehet látni rendőröket az utakon. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a rendőröket is megveszik, de elég ha csak az olajügyet említem. Ebből már tudható melyik korrupt rendőrkapitányságról van szó. Persze azóta sokan nyugdaíjba mentek és áthelyezték őket, de az eljátszott becsületet keserves visszaszerezni.
De ez már teljesen off, úgyhogy részemről ezt a témát lezártam.
> Tessék ezen adatok nézegetése közben azt is mérlegelni, hogy 1925-ben Magyarország lakossága kb 12-12,5 millió volt, ami mára nem éri el a 10 milliót.
Trianon utan Magyarorszagnak kb. 8-9 millio lakosa volt.
Bocsi én sem a vagonba rakásra gondoltam, hanem szintén szállító szalagra, de az állomáson több alternativa is van például a markológép is, de ez már egy újabb jármű:-)))
Ilyenkor mindig előjön a szokásos kérdésem, amire még nem jött válasz: miért éri meg a bezzegvasútnak elfuvarozni a cukorrépát, még bérelt vagonokkal is? A MÁV-nak miért nem éri meg ugyanez?
Az első igaz én a korábbi hozzászólásomban kabai cukorgyárat írtam, de mint olyan már nincs (engem is kijavitottak ebben a témában) de lesz helyette etilén gyártás ha minden igaz. (állitolag ezt rebesgetik).
Erre mondtam, hogy nem hiszem hogy olcsóbb közúton a fél Alföldről Kabára cibálni a répát, mert a közúti szállítás költsége sem csak a teherautók kopásából, üzemanyagból és a vezető munkabéréből áll.
Nem is kell semmilyen fuvarköltségről beszélni sem közúti sem vasúti szállitás esetében. De maradjunk a cukorrépánál. Miben van előnye a nyerges billencs járműszerelvénynek a vasúttal szemben. Úgye nem kell ecsetelnem azt, hogy a vagonnal nem tudsz beállni a répaföldre, amit a nyerges járművel semmi perc alatt megteszel és a szállitó szallagról egyből a puttonyba megy a motyó. Mi a helyzet a vasútnál. A nyerges autónak úgyanúgy bekell állni a földekre, és rakodás után a motyot kikell vinni az állomásra, majd lebillent, és a munkások szintén szállitó szalagra lapátolva berakják a vagonba. Tehát eleven egy rakodással több van, és két rakodó brigád kell egy a földekre, egy pedig az állomásra. Mint korábban írtam a hozzászólásomban billencs pedig billenti le a répát ahol akarja, ellentétben a vagonnal. Hát a gyorsaságát a vasúthoz már ne is ecseteljem
Minden közúti jármú amely valamilyen az állam által forgalmazott hajtóanyagothasznál, üzemanyag jövedéki adot fizet, amiben belevan kalkulálva az utadó is, amit az államnak kötelesége lenne az utak karbantartására forditani. Egy liter üzem anyag előállitási költsége belekalkulálva a MOL hasznát is 60-80 forint közt ingadozik, a világpiaci árhoz viszonyítva, egy liter üzemanyag ára pedig ismert, habár eléggé ingadozó. Tehát az államnak az a jó, hogy ha minnél többen használják a közútat, hiszen az üzemanyagadóból ezáltal több bevételhez jut. Tehát e téren az államnak a nagy haszon bevétele nem a vasúttól származik hanem a közúttól, hiszen a közúti járművekből jóval több van, és ráadásul ami bejön a vasúttól a másik zsebéből vissza is adja neki, ellentétben a közúti fuvarózókkal, a magán autósokkal akiknek egy fityinget nem ad vissza.
Így van. Szóval arról van szó, hogy a legtöbb helyen, ahol megszüntetik a személyforgalmat, ott gyakorlatilag már teherforgalom sincs. Szinte minden átkerült közútra. Nmármost, ha rendszeres teherforgalom lenen azokon a vonalakon, akkor azok is termelnének némi pénzt. Mégha teljes egészében nem is tudná eltartani azt a szakaszt, de a veszteséget csökkentené. Éppen ezért kellene megvizsgálni akár mindenhol az érintett vonalakon, egyenként, hogy lehetne-e növelni a teherforgalmat. A répaszállítás pedig úgy jött ide, hogy nálunk is a vasúti szállításról közútra tértek át. Erre mondtam, hogy nem hiszem hogy olcsóbb közúton a fél Alföldről Kabára cibálni a répát, mert a közúti szállítás költsége sem csak a teherautók kopásából, üzemanyagból és a vezető munkabéréből áll. Gyakorlatilag mindenhol tönkretették az utat, aminek a javítását nem a répaszállítók fogják fizetni, hanem a nagy közpénzből javíttatja az állam ha egyáltalán javíttatja. Ha az útrongálásból keletkezett kárt hozzávesszük a közvetlen szállítási költségekhez, mindjárt többe jön ki. ezértmondtam hogy nem hiszem hogy közúton olcsóbb a szállítása. Ugyanannyi teher elszállításához hány teherautóra van szükség, azokra sofőr, ezek költsége, munkabére többe jön ki mintha ugyanazt a terhet vasúton szállítanák. Csakhát érdekek fűződnek egyeseknek a közúti szállításhoz. (nem a vasúti vagy állami vezetők, hanem fuvarozócégek)
A gyárnak az a lényeg, hogy időben ottlegyen az anyag, ahol kell. Hogy ezt egyenként, darabonként, talicskával, közúton vagy vasúton teszik, neki éppen mindegy.
A csalános példát pedig úgy kell értelmezni, hogy a közút az a más farka. a másét tönkretenni nem számít, mert nem a szállítók fizetik a javítást.
