Azért csak tökéletesebben lehet megcsinálni a tömítést e T idommal és szűkítővel, mint egy szabad kézzel vágott ellipszis esetében. Bár lehet, hogy neked ez meg sem kottyan. 8-) Tényleg! hogyan oldottad meg?
A befúvó ágba miért kellett s.k. elosztót csinálni? Oda nem voltak Y idomok?
Csak rajtad mulik, hogy mi az egyszerubb. Megvenni a T idomot, vagy vagni egy elipszis alaku nyilast a 90 fokos idomra. Csak " Y " idomokat hasznaltam az elszivoagba,mivel kisebb a legellenallasa. A befuvoagba is sajatkezuleg csinaltam egy elosztot a 200mm-es csobol ugy, hogy a leagazasok sregen csatlakoznak a csohoz + egy egyenesen a kozepebe . A legellenallas csokkentese vegett. Igy nem kelt + zajt az iranyvaltoztatasnal a levego .
Szerintem ,ha volna is gyari idom, akkor is inkabb 5 perc alatt sk. kivagod otthon, mert nagyon draga volna. 90 fokos idom kijon 8 eurobol a 200mm-es, egy sima visszacsapo szelep / pillango szelep/ 125mm-es 22 euro. De ha nincs kedved butykolni. akkor beteszel egy 200-as T idomot, az egyenes reszen kiengeded az elszivoagat es szukitovel lezarod . A befuvoag meg megy a T idom leagazo reszeben. Vagy ahogyan neked jobban kijon. Nalam a lenyeg az ar minimalizalasan volt ,de nem a hatekonysag rovasara ! Szivesen barkacsolok .
A kulso oldalon a 90 fokos idom utan a kifuvo cso 20cm-rel hosszabb mint a beszivo. A benti reszen a 90 fokos idom oldalabol kivagtam egy reszt ugy ,hogy az elszivocso kiferjen rajta, tehat egyenesen halad tovabb.
99%-ban az Energotrade-en keresztül jött minden,pár apróságot vettem én.Flexibilis szigetelt aluminium szellőzőcsövet használtunk mindenhová,pár helyen volt csak spiró cső.Szigetelni minden csövet kell,hisz az a lényeg,hogy az elszívott meleg levegő melegítse fel a beérkező hűvöset.Az awadukt rendszert gyakorlatilag bárki össze tudja rakni.
Csak 100-as cső bíztos nem lessz elég, az elején szerintem vastagabbal kell indulni,de ezért is kell szerintem egy hozzáértővel megterveztetni. Majd azt ne felejtsd el,hogy ahol keresztezi egymást a két cső,azon a szakaszon még ha 100-asak is lesznek a csövek szigeteléssel együtt kb. 25cm helyet foglalnak.
Szerintem egy kicsit emeljetek még a belmagasságon,és kartonozzátok le az egészet. Egyrészt a plafon tökéletesen egyenes lesz,nagyon jó rejtett világítást lehet csinálni, ill a villanyszerelést szinte minimális véséssel meg tudod oldani,minden vezetéket kötődoboztól, kötődobozig el tudtok vinni a karton felett.Nálunk a hálószobákhoz tartozó gardrób-ba(egy légtér a szobával)is tettek elszívót.
hát én most úgí kalkuláltam, hogy minden cső 100as lesz :)
de persze majd megterveztetem.
ilyesmi lenne:
nem tudom mennyire látszik,
kék - befújás
piros - elszívás
Én most 2,70es szerkezeti belmagasságot terveztem, és csak az északi traktuson lenne telibe álmennyezet. A közlekedőben 1-1 "álgerendában" hoznám át a befújást a déli részbe. Nappali részen csak a falak mentén lenne álmennyezet, és a 2 szobában 1-1 40cm-es sáv.
Lehet, hogy érdemes min. 2,75-2,80ra csinálni a falakat, hogy esetleg a 160as cső is elférjen.
Neked minden anyag az Energotrade-en keresztül jött? (csövek, awadukt stb.)
gyári szigetelt csöveket használtál?
gondolom csak a befúvási csöveket kellett szigetelni?
az awadukt rendszert egy mezei vízszerelő vajon össze tudja rakni?
A belmagasság valóban 2,50m és szerintem jól néz ki, pedig nagy terek is vannak hozzá.
A 100-as csövek tényleg kényelmesen elfértek, de voltak 160-as csöveim is, amik már szigeteléssel eggyütt már macerásabbak voltak. 23cm helyem volt összesen a csövek elrejtésére. A befuvó szelepeket szabályozták be, de most megbontjuk a rendszert,mert az első befujó szelep elé még teszünk egy pillangószelepet.(magasabb fordulatnál kicsit süvít a szelep)
A talajkollektorom gyári awadukt,akárcsak a kondenzvízgyüjtő aknám.
-ha jól emlékszem nálad 2,50m a belmag. nem érzitek ezt kevésnek?
-20cm-es álmennyezetben gondolom kényelmesen elférnek a d=100as csövek?
-nálad a beszabályozás csak a befúvószelepekkel történt, vagy szereltek be a csőleágazásokhoz pillangószelepeket és ezekkel lett beszabályozva a rendszer?
-talajkollektornál a kondenzvízgyüjtést a gyári awadukt elemmel oldottátok meg?
Mivel nyaron csak a kifuvas venti uzemel, igy az eszaki oldalon levo ablakon bejovo huvosebb levegot nem melegiti semmi elo. Ezert nem latom ertelmet a by-pass beiktatasanak.Amennyiben bevolna epitve egy kutvizes hutes a befuvoag elosztojaba, akkor is volna ertelme a rekuperator hasznalatanak, mert akkor viszont a bentrol kifujt levego reszletesen lehutene a bejovo friss levegot, meg mielott a kutvizes huteshez erne.
Ha foldregiszterre gondoltal, akkor nincs. Kicsi a telkem es nem latom gazdasagosabbnak, mintha kutvizes hutest alkalmaznak. Az utobbi kevesebb maceraval jar, amennyiben mar van kutad.
Igen, nyaron az eszaki kisablak van nyitva es a szobaablakok aszerint, hogy hova nem sut eppen a Nap. Az elszivas ilyenkor csak a fozes komfortot noveli. Nincs feleslegesen nagy meleg a fozolapnal es para sem. ejszaka minden ablak nyitva lehet, hogy gyorsabban lehuljon a haz.
Említetted egyszer, hogy nálad a nyári üzemmód az, ha az északi kis ablakokat kinyitod és csak az elszívás van bekapcsolva. Ilyenkor a szobákba hogy jut friss levegő?
Téli üzemmódban nem kell páralecsapódással számolni a talajhőcserélőben, mivel a beszívott levegő melegszik, így egyre több párát tud magában tartani. Nyáron más a helyzet. Egy szélsőséges példa: Legyen "döglesztő" nap, 35 fokos hőmérséklet mellett 70 százalékos páratartalom. Ekkor 27 gramm pára van egy köbméter levegőben. Ilyen meleg mellett legyen a talajhőcserélőből kilépő levegő hőmérséklete 20 fok, aminél a levegő már csak 16 gramm nedvességet tud magában tartani, a különbség kicsapódik. Ez - például - 200 köbméter óránként légcsere mellett 2,2 liternyi páralecsapódást jelent a talajkollektorban. De ez egy eléggé extrém üzemállapot...
Megvan már a rendszer, de még nem foglalkoztam vele, mivel a kondenzvízkeletkezés problémája csak nyáron merülhet fel. A 25-30 fokban az 50-60%-os relatív páratartalom harmatponti hőmérséklet alá csökkentve lecsapódik. Ez kb 17 fokon van, de nem akarok pontatlanságokat írni.
A lecsapódott víz páratartalom és légcsere függvényében óránként 2-3 deciliter is lehet. A legionella baktériumok nagyon szívesen lubickolnak és szaporodnak a pangóvízben.
Szerintem ez elég komoly egészségügyi fenyegetettség.
Egyébként a rendszer rehau awadukt, pince nélküli, kondenzgyüjtő aknás megoldás. Én úgy látom hogy az általad vázolt időkénti karbantartáson kívül gyári megoldás nincs.
megvan már a rendszered,és gondot okoz, vagy most akarod megcsinálni és ezért okoz gondot?
nálam 5 hónapja üzemel, de jó ha 2-3cm víz volt az alján a gyüjtőnek.
Mint már írtam, a talajregiszter nem folyamatos üzemre van kitalálva, ha jól ki van építve a lakásszellőztető rendszer(mármint vezérlés) akkor csak 5 fok alatt és 20 fok felett szívja a gép a levegőt a regiszteren keresztül. Tehát véletlenül sem azt kell elképzelni,hogy állandóan folyik a kondenzvíz. Persze, hogy a nyárral mi lessz, még én sem tudom,de eddig semmi gond.
Ha meg mégis sok kondenzátum összegyűlne, leveszem a kondenzvizakna tetejéről a sapkát, beleengedem a szivattyút, és kiszívatom. Szerintem kár túlbonyolítani.
