HOFI pótolhatatlan. Így, csupa nagy betűkkel.:-(
"Ámbelek! Mindenki mongya el a tiptyit, osztá' maj' kitippölünk a statisztikábú'"! "
"Reggel kinyitom az újságot: >na, ma ki lopott?<"
Hofi itt hagyott bennünket. Nélküle "Szabhatjuk".
:-(
Csak most szólok hozzá, mert letaglózott hogy HOFI nincs többé. Igaza van annak aki azt mondja a humor meghalt.
Egy idézet mindenkinek:
" Van egy bátyám : nyilas! nem..nem..Csönd legyen! beszéljünk a másik bátyámról. Szóval van egy bátyám nyilas - VÓT! így akartam mondani.Na ebbe kössé bele! hiszem ma már egyik nyilas sem az - aki VÓT!"
Borzasztó, hogy nem lehet visszaadni a stílusát.
Kicsit Én is késve értesültem a dologról.
A szüleimnek bakelit lemezeik vannak tőle. Én is meg a bátyám is ezeken nőttünk fel.
Állítom, hogy a jól fejlett humorérzékünk trenírozója Géza bácsi volt. Mág ma is, ha autóban ülünk és keresünk valami a tesóm elsüti a poént:
"... na és látott táblát?....Láttam hát!....És mi volt ráírva?.....Ez a ház eladó!"
Kicsit lemaradtam az eseményekről.
Tegnap a Filmmúzeumban néztük a Hús Mentesárut, amikor a feleségem beszólt, hogy: Ez emlékműsor, a Hofi pár napja meghalt. A képemre fagyott a vigyorgás, amit Ő csalt oda...
álljon itt egy olyan beszólás, amit kamaszfejjel is felfogtam. Sajnos nem tudom szó szerint idézni.
Rózsa Söndörrel kapcsolatban:
"Há hová viszitek azt a teheneeet?
- Nézem, hát az egy bika. Figyejjé pubi, elmagyarázom. Ha alánézel, és ötujjas kesztyűt lácc, na az a tehén. Ha egyujjasat, akkór bika."
Mellesleg nekem sem Géza bácsi.
"A HOFI". Ez az Ő rangja.
Tisztelt Hölgyem/Uram,
mellékelten küldöm a temetés véglegesített forgatókönyvét.
Tisztelettel:
Kosztolánczy Gábor
GYÁSZJELENTÉS
Mély fájdalommal tudatjuk mindenkivel, hogy elveszítettük azt, akiből csak egy volt.
Hofi Géza
Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és a Pro Cultura Urbis díjjal kitüntetett érdemes- és kiváló művész
életének 66. évében elhunyt.
Gyászolják:
felesége, családja, barátai, pályatársai és közönsége,
valamint:
a Fővárosi Önkormányzat,
Kőbánya Önkormányzata,
a Magyar Színházi Társaság,
a MASZK Színészkamarai Egyesület,
az Aranykorona Vadásztársaság,
a Mikroszkóp Színpad,
és a Madách Színház.
Felejthetetlen barátunktól a Farkasréti Temetőben
(1124 Budapest, Németvölgyi út 11-19.)
2002. április 13-án, szombaton 12.00 órakor
búcsúzunk el.
Részvétnyilvánítás 11.30-tól lehetséges.
Táviratcím:
Madách Kamara
1075 Budapest, Madách Imre tér 6.
HOFI GÉZA
temetése a farkasréti temető művészparcellájában
a Fővárosi Önkormányzat által adományozott
díszsírhelyen
2002. április 13-án, szombaton déli 12 órakor
kondoleálni 11.30-tól lehetséges
ravatalozás a Makovecz teremben
csak a család van jelen
11.15 élő kordon feláll kék írisszel
az élő kordon téglalap alakú
a sajtó helye a temetői hosszú oldalon
a virágok helye a bejárat felőli rövid oldalon
11.30 ravatalozás a téren
a kitüntetéseket Veszelinov András viszi
a főkoszorút a család viszi
11.35 díszőrség hatosával kék írisszel
Hofi-zenekar
Madách Színház
Mikroszkóp Színpad
kollegák
barátok
vadásztársak
politikusok
12.00 déli harangszó
Schiffer János búcsúztatója (főbeszéd)
Sas József búcsúztatója
Horváth Ádám búcsúztatója (főbeszéd)
Benedek Fülöp búcsúztatója
kürtszó és gyászzene
a koporsó és a virágok a kocsikra kerülnek
kürtszó
a menet elindul
lélekharang
elöl halad a díszőrség
(vezet a Hofi-zenekar)
aztán a vadászok
aztán a Mercedes
aztán a család
aztán a gyászolók
a sírnál gyászzene
a díszőrség a hegy felől áll fel a kordonon belül
a sajtó a völgy felől áll fel a kordonon belül
Kerényi Imre szavai
gyászzene
sírbatétel - a kék íriszek a koporsóra kerülnek
A kiöregedett vadászkutya dala (átkeverve)
elhantolás - a koszorúk a sírra kerülnek
gyászzene (átkeverve)
zárószó
kürtszó: A vadászat vége
kondoleálás nincs
transzfer
Volt szerencsém a kis Madáchban néhányszor látni az estjét. Élőben még fantasztikusabb volt az öreg, mint a rádióban.
Személyesen is sikerült vele találkoznom, amikor a legújabb lemezét dedikálta.
Honlapomra feltettem pár képet, amit találtam a neten, és az életrajzát is megtalálhatjátok itt.
www.tar.hu/takfej
Sajnos már nem láthatlak... Ez nagyon-nagyon fáj. Amikor meghallottam a hírt, hogy elköltöztél, csak álltam, és néztem magam elé és nem akartam elhinni... Hatalmas ür kezdett kialakulni a lelkemben...
Amikor gyerekfejjel feltettem az Akácos utat(de bármelyik lemezt említhetném), és hallottam: "elvtárs a csákányt, ellopta valaki..." (de még órákig idézhetnélek Téged, mert idézhető vagy, és még ma is időszerűek a gondolatok...) fogalmam sem volt mit jelent. Ettől függetlenül tudtam az összes szünetet, levegővételt... És mikor kezdem felnőni, nap-nap után értettem meg a "súlyos" poénokat...
Géza Bácsi! Nyogodj békében, és remélem onnan föntről figyelni fogsz bennünket, és odakoppintasz azok fejére, akik rászolgáltak a Te kritikádra, ahogy teted itt lenn.
Géza Bácsi! Köszönünk mindent! A poénokat, magyarázatokat....
Arany kiskutyám! A honlaptól - szerintem - teljesen külön szál volt az MP3-ak ügye, és természetes (legalábbis részemről), hogy a már nem-hozzáféhető anyagokról beszélünk.
Akkor semmi gond angyalom, akkor ez csak nálam volt az öregség jele. :-)
Csak még nehány megjegyzés: Ígérem, e tárgyban az utólsó :o)
A vállalkozó nem az elvtelen harácsoló szinonímája. Árultak penicilint is élelmes emberek az ostrom alatt, de senki nem mondta rájuk hogy ők csak vállalkozók. Sok más egyebet igen.
Nem én szándékszom perelni, hanem esetleg Hofi örökösei tehetnék meg. Azon felül nem csak törvény létezik, hanem jóérzés is (igaz, hogy ebben az országban mostanában nem divat)
Ja és még egy utolsó: Félre értés ne essék, egy Hofi Géza emlékét ápoló NEMPROFITORIENTÁLT! honlap fenntartását akár anyagilag is hajlandó vagyok támogatni a lehetőségeimen belül. Ha a domain gazdája felajánlja a köznek, én leszek az első aki megünnepli. De könyörgöm aprópénzre váltani egy ország szeretetét?! Ettől megvallom forog a gyomrom.
Azt hiszem Hofi sem erre gondolt amikor leírta:
"ez nem lopás, ez szorgalom"
"Nem akarok felvágni, de voltam én már népi állnok is... Ülnök a francokat! Mondom, hogy állnok! Nem volt szék, ellopták. Azért volt a tárgyalás is. Persze."
"Magyarországon az egy főre jutó bunkó két fő."
Hiányozni fog. Gyerekkoromban betéve tudtam az összes kazettáját.
Olyan hihetetlen, hogy meghalt!
Akkora poénokat, amiket Ő tudott, nem mond többé senki!
És akkorákat nevetni - bocs, röhögni! - sem fogok egyhamar, mint amilyeneket Őt hallgatva!
Csak bamultak, mint kezdob*zi a gozfurdoben ; Magyar ember nem is erzi jol magat, ha nem sz@ros a szaja. MEDOBBENTEM. A viccein nottem fel, a musorait betanultam gyerekfejjel, es avval szorakoztattam a haverokat. ISTEN NYUGOSZTALJON GEZA BACSI!
A cucilizmusnak nevezett államkapitalizmus vagy szociál-feudalizmus törhetetlennek és örökkévalónak látszó betonfalába csak kevesen próbáltak nyílást vágni, és még abba is sokak bicskája beletört. Hofi viszont hatalmas réseket hasított a betonba, és ezeken a réseken át néha látni véltük a külvilág fényeit, hallani véltük hangjait... És amikor Hofi beszélt, a betonban mégis meglévő tízmilliónyi hajszálrepedés néha tovább repedt, egymásba szaladt, tágult a rés, a szemhatár. És egyszer csak leomlott a fal, de Hofi nem maradt egészen munka nélkül, mert kisebb falak azért voltak még bőven; a butaság örök és pártsemleges.
Fal ma is van még bőven, de Hofi nincs többé. Kár érte. Kár értünk. Nyugodjék békében.
Számomra az 1986 Szilveszterének rádiókabaréja a tökély. Egyszerűen káprázatos, hogy azt hiszem, ez a csúcspoén, de utána még jön két fokozás...
(1986, Mexikó)
"Az ellenfél... Bocsánat: a szovjet játékos..."
"...legalább lökje fel, vagy rúgja meg, vagy menjen közel hozzá! Annyira nem sugározhatnak!"
"Ez így nem lesz jó, elvtársak! Nem! Nem elvtársak! Illetve, elvtársak, csak nem lesz jó!"
A fekete-fehér fiatalságomba hozott színeket akkoriban. Amikor jobban kezdtünk élni, azt hittük már nem kell a NEVETTETŐ, most meg nagyon fog hiányozni. Ilyenek vagyunk. Pedig de jó lenne most is szívből nevetni!!!!
Teljesen le voltam torve. Azt hittem legalabb o halhatatlan... ugyanugy a magyar elet resze volt, mint a Traubisoda
En mar 1977-ben is lattam eloben. Mar akkor legenda volt...
Neki koszonhettuk a "legvidamabb barakk" elnevezest... a Keletnemeteknek meg Romanoknak pl nem volt Hofijuk, meg is látszik rajtuk :)
Ezek a gondolataim most. A zsenialis poenjait, es foleg a rogtonzeseket, villamgyors reakciokat fel sem lehet sorolni, meg se probalom.
"Ha egy hat méteres vasból levágunk 30 centit, ki mondja meg, melyik a maradék?"
"Hofi a színpad el?tt rohangáló gyereknek: - Kisfiú ne szaladgálj, mert elesel!
A büszke szül?: - Nem esik el...!
Hofi: De elesik, mert elgáncsolom!"
Egyszer mesélte, hogy taxisoknak tartott el?adást. Fergeteges hangulat volt, egyszercsak valaki (fuldokolva a röhögést?l) felszólt neki: "Géza állj le, hagy emésszek!"
"Nincs hegye, nincs hegye...! Képzeld el, ha hegye volna!"
Én is tartozom annyival Hofi Gézának, hogy megemlékezzek róla... Én még abból a korosztályból való vagyok, amely ÉRTETTE a Kádár-rendszerrel kapcsolatos vicceit is..
Illetve, annak idején, kettő dolog volt a rádióban, amire _érdemes vol odafigyelni_:
1. mit mond Kádár, a párkongresszus utolsó napján, mikor "könnyűre" veszi a hangvételt
2. mit mond Hofi a szilveszteri műsorban, erre reagálva?
"mert ha nálunk egy gyárban egy 5 méteres vasdarabból egy tízcentiset levágnak, nem biztos ám, hogy a tízcentis lesz a selejt!!!"
a debreceni kezdőszínészként végrehajtott "Francia Királyt", az alonge parókával még mindíg kívülről tudom...
Később tudjuk csak felmérni, mennyire meghatározó személyisége volt ő a KÖZHANGULATNAK, és ez a hétköznapi embernek, nekünk, nagyon fontos (volt), mert egy-egy hülye kormányintézkedésre is úgy reagáltunk (annak idején), hogy na, erre meg lesz a HOFI véleménye, REMÉLEM...
Siratom őt...
