-Én sem mondtam mást, amikor dr.Törököt citáltam. A spanyolviasz meg a langyos víz régen feltalálódott.(hihi)
Az első ponthoz még hozzá lehetett volna tenni az alábbit:
S + O2 = SO2 32 + 32 = 64 Standard körülmények között ( p=1, T=25°C) éppen V°m =24,5dm3/mol (Avogadro, ugyebár) 5g + 5g = 10g 64 : 24,5 = 10 : x = 3,83 liter kéndioxid gáz keletkezik egy lap elégetésekor
A második ponthoz: -Ne használjunk túl hosszú drótot.(hihi)
A harmadik ponthoz:-Nem tudom a doktor úr hány hordót kénezett le életében.
A negyedik ponthoz:-Meg is írtam, hogy mennyi ami lekötődik.
Az ötödik ponthoz:-Fontosabb a szabad kénessav disszociálódatlan része, ami főképpen a bor savtartalmától függ, mert ez a hatékony. Sokan még azt gondolnák, hogy az a jó, ha sok aldehid van a borban, mert az sok kénessavat köt meg, amiből sok is tud felszabadulni.(hihi)
A hatodik ponthoz:-Teljesen egyetértek, mert szinte kizárólag cseppfolyós kéndioxidot használok.
A Sanatonos kezeléshez a gyártók forgalmazók még Deterzolos kezelést ajánlanak (ami 10 %-os kénsav, H2SO4)) A Sanaton lúg a Detersol sav a kettőből só lesz, amit megint csak lehet mosni. Ugyanez fog történni a citromsavval is, só képződik. Mivel többszöri mosás után valószínűleg több lesz benne a citromsav, mint a maradék lúg, a citromsav fog dominálni.
Ha többször jól kimostad, szerintem mehet bele a kénlap.
Ha mégis bizonytalan lennél a tisztaságában, mielőtt feltöltöd a hordót borral, áldozzál fel néhány litert a borból, öblítstd át azzal a hordót, az öblítést dobd ki, utána mehet bele a tárolandó bor.
Sajnos az enyém sem csigás, ezért amikor a puttonnyal leérek a szőlőből azt a hátamról levéve csak apránként tudom a garatba borítani, hogy ne akadjanak meg a fürtök és még így is néha piszkálni kell. A szomszédomé a csigás igaz hogy motoros is, de az egy klassszissal többet ér, és nem a motor miatt.
A Szanatonos kezelés után, mivel erős lugról van szó, citromsavas oldattal szokás öblíteni afféle közömbösítés gyanánt. Ha soxor és bőven kimostad a Szanaton után, talán elég lehet a lugos kémhatás eltüntetésére.
Köszönöm a választ... így a motoros vagy kézi kérdés a szőlő mennyiség függvényében lenne érdekes, de ha jól veszem ki, akkor a motorossal sem szaporább/gyorsabb, csak nem kell kézzel tekerni.?...
A természetes mikro-ocigenizáció csak fahordóban történik. Sem üvegballonban, sem pedig acéltartályban magától nem fognak a csersavak lekerekedni úgy ahogy egy fahordóban.
Szert tettem egy kis hordóra, melyet a gazdája tüzelőnek szánt, mivel rendszeresen megromlott benne a bora. A hordó egyébként (szemre) jó állapotú, nem dohos, nem penészes. Kezdésnek alaposan kimostam, aztán a Sanaton következett, majd miután elöblítettem, találtam a hordóban két donga közé becsípődve egy fonál darabot (úgy 2-3 cm hosszú volt) véleményem szerint régóta a hordóban lehetett, mert alig tudtam kihúzni (be volt csípődve). Jól gondolom, hogy akár ez is okozhatta a folyamatos romlást (a bacik miatt)? A másik kérdésem az lenne, hogy a Sanatonnal kilúgozott, majd többször tiszta hideg illetve meleg vízzel kimosott hordóval van-e valami fontots teendő mielőtt használhatnám, vegy mehet bele a kénlap? Köszönöm a segítséget!
Köszönöm a választ. Ezek szerint a fahordóhoz képest az acélban lényegesen kevésbé érik? (Ez az első kalandom az acéllal, korábban fahordóval és üvegballonokkal dolgoztam.)
Most volt az első fejtés kb. 2 héttel ezelőtt, ekkor kéneztem le, majd visszament a tartályba és széndioxidot kapott. Színe sötét rubinvörös és tiszta, íze kellemes, de talán még érhetne. Az igazság az, hogy egyik ismerősöm boráról van szó, aki teljesen kezdő de nagyon lelkes, eddig mindent én csináltam helyette. Nem szeretném elszúrni.
BÚÉK! Megoldódott a Bianca problémám. Sikerült rendelni a Hilltoptól "bio bianca" című történetet: nekem nagyon ízlik - ütős/erős és van egy kesernyés íz benne ami az elején zavart, de a végére bejött. Nos ami még kérdés, hogy a saját biankámat nem palackozva fogom fogyasztani, azaz másabb lesz a íze, ezért kérdezném tőletek, hogy aki kóstolta már a fent említett bort és a saját(bianca)ját is, megírhatná, hogy ízlett neki (természetesen ízlések és pofonok).... köszönöm és mégegyszer BÚÉK!!! etil...
ui. Tervezem bogyózó beszerzését: a kézi hajtású 40 ezer a gépi 60 ezer Forint körüli, kis mennyiségű szőlő feldolgozása esetén (max. 650 kg) melyiket érdemesebb megvenni, ill.melyikkel lehet tisztábban/szebben (kevesebb hibával) dolgozni?
Találtam egy könyvet a könyves polcomon. Dr. Somlyay István: Gyakorlati borászat -kémiai alapokon, Szaktudás Kiadó Ház, 2001. Ebből idézek:
"A kén elégésekor S+O2 =SO2 képlet szerint az elégő tiszta kénből éppen kétszer annyi kén-dioxid lesz." - azaz 5 g kénből 10 g kén-dioxid.
"A kén elégéséhez tehát oxigén kell. 1 hl, vagyis 100 liter levegőben 20,5-21 liter oxigén van (a többi nitrogén +CO2), ennek súlya pedig 29,3-30 g, vagyis ha a kén égése közben teljesen elfogyasztaná az oxigént, akkor 1 hl-es hordóban legfeljebb 60 g kén-dioxid keletkezhetne. A valóságban azonban az égő kén elalszik, ha az oxigén egyharmad része elfogyott. Ezek szerint tehát 1 hl-es hordóba csak kb. 20 g kén-dioxid keletkezhet." -De mi csak 1 kénlapot teszünk bele, abból 10 g kén-dioxid keletkezik.
„Nincs értelme tehát annak, hogy kénezéskor hl-ként 10 g-nál (2 kénlap) több ként használjunk, mert a többlet úgy sem ég el.”
„Ha a10 g kén-dioxidot a 100l bor teljesen feloldaná, akkor literenként 100 mg/l SO2 lenne a borban. A bor betöltésekor azonban mindig van veszteség.”
„A borba jutó kén-dioxid egy része a borban lévő aldehidekkel aldehid-kénessavvá alakul át. A kén-dioxidnak ez a része már kötött kénessav. Hogy milyen arány a szabad és kötött kénessav között , az attól függ, mennyi aldehid van a borban, s milyen mértékben kénezünk. Ha a szabad kénessav egy része párolgás, vagy oxidáció által fogy, akkor a kötött kénes sav egy része felszabadul. – a kötött kénessav mennyisége csak akkor tud nőni, ha az aldehid mennyisége is nő.”
„A must vagy bor kénezésére a kénszeletet ne használjuk, mert a pontos adagolás ily módon nem biztosítható”.
bocsi! nem akarok a tudományba bezavarni, DE más a hordó kénezése, ha szárítóról veszed le a hordót és a következő bevetésig "bekénezed". hogy elálljon a pincében, Vagy kivetted belőle a szép bort , lekénezed a hordót és visszarakod bele a bort, majd dugó és várod a csodát!!!! Most jöttem be a pincéből! Volt már nálatok a barátod barátjának a barátja, aki a második pohár után úgy érzi, hogy felkent papja a borbírónak? Illik kidobni? Nem tetttem meg ,de igény/em/ lett volna rá! Itthon dühöngöm! Azért felejtek egy szép biancával! Valamikor a seregben úgy mondtuk. ,,,,meddig leszünk még kopaszok????............Csak tűrünk , tűrünk???..........
A leírásodból nem egészen világos a sorrend. Jól értelmezem? Az első fejtés nem most volt. Az első fejtésnél lekénezted és acéltartályba raktad. Mikor volt?
Első fejtés után (vörös) megkapta az alapként. Jelenleg szép rubinvörös a színe. Eddig széndioxidos kezelést kapott acéltartályban. Mehet rá a parafin és a lezárás?
Üres hordók kénezése: (mosás, szárítás után) Ha a hordó < 5 hl, akkor hektoliterenként egyharmad 5g-os kénlap, ha a hordó 5 – 20 hl, akkor hektoliterenként egynegyed-egyötöd 5g-os kénlap, ha a hordó > 20 hl, akkor hektoliterenként egy heted-egytized 5g-os kénlap elégetése szükséges.
Ha az üres hordó minden hektoliterére, 1 g ként égetünk el, akkor 10-15mg/liter kéndioxid borban való elnyelésével számolhatunk.
Hektoliterenként fél kénlap elégetése, gyenge, egy kénlap közepes, két és fél kénlap pedig erős kénezést jelenthet./dr. Török S.)
-A többszöri, "kénezgetés" főképpen az összes kénessavtartalom növekedését okozza. Egyszer, jól, alaposan. Persze ez nem mindig jön össze.(hihi)
Szerintem is felesleges a kettős kénezés, de itt nem arról van szó, hanem a régi módon, hordóban elégetett kénlap fejlesztette gázon keresztüli hordóba töltést. Még az én szüleim is így csinálták, amikor először mondtam nekik, hogy teszek bele borként, azt sem értették, hogy minek.
Vöröset csak áslongon engedem, nem azért, mert akár a hordó , akár a bor beteg lenne. tapasztalatom alapján kevésbé megy el a színe , és jobban "egybemarad" a bor. Hamarabb készen van fogyasztásra. Van bortesztem , tudok néhány nap múlva mérni. Nem vagyok a kén ellensége, hiszen számtalan bajtól védi meg a bort, egyszóval mi így szoktuk és bevált! nem lesz kénhiányos! Persze nincs darabban és magas az alkohola 14 felett!
Logikusan, azt gondolnám, hogy a hordó "tartósító, fertőtlenítő" kénezesése relatíve erős kénezést jelent, szemben a bor kénezésével, amit ehhez viszonyítva egy "gyenge" kénezésnek gondolok.
Ebből kiindulva el lehet azon gondolkodni, hogy jól kezeli-e az a borát, aki annak rendje módja szerint megkénezi a bort és még kénlapot is gyúlt a hordóba, mielőtt visszatölti. Számomra egyértelmű a válasz; NEM!
Egyszer valahol megtaláltam, hogy kb. mennyit vesz fel a bor a hordóban lévő kéngázból: meglepően sokat, de nem kénezi túl a bort.
Ugyanakkor előfeltétel, hogy a bor az akonanyílásába akasztott slagon, a lehető legjobban fröcsögve jusson a hordóba, mert így veszi fel a legtöbb ként. Vannak - különösen beteg borok esetén -, akik locsolókanna rózsáján át juttatják a hordóba a bort. Így lehet levegőztetni, és kénezni is. És persze minnél hidegebb a bor, annál jobb, mert kevesebb illat megy el belőle, és a gázok oldékonysága a hideg folyadékban nő.
Hát én ennyire nem vagyok tudományos. Hektoliterenként valóban egy szálat adok A tegnapi állítást annyiban módosítom.hogy fa hordóban használok csak kénlapot. F émben természetesen port, vagy foly , oldatot.
Cab. franom törkölyön történő erjesztése után belekerült 3 különböző hordóba 1-1 régi, kiváló fába, majd 50 litert tettem új tölgyfa hordóba / 2 évesbe/. Most az első fejtés után 1 nagy ászokba raktam bele az összeset, szerencsére tele is lett. terveim szerint itt érlelem, majd kisebb hordókba szétrakom tavasszal a végső helyükre.
Ezzel szemben a kékfrankosomat kór-tartályba tettem 200 litert, ael edig fában voltnem tudom miért,csak érzésből és terveim szerint 1 hónap múlva szintén végleges helyükre kerülnek kisebb fába. Aztán valamikor még egy fejtésm majd palackozás. A palackozás és előkészítése szintén megérne néhány gondolatot.
A második pohár Zweigelt borom után jobban mennek a kémiai számítások:
Úgy számoltam, hogy 5 g kénből (1 kénlap) ~10 g kén-dioxid képződik. 10 g kéndioxidból pedig ~ 13 g kénessav. Ha a kéndioxid 80 %-ból lesz csak kénessav, mert a többi elmegy a levegőbe, akkor ~10 g kénessav fog 100 liter borba beoldódni. Ez 0,1 g/liter kénessavnak felel meg, ami baromi sok (100 mg/l). Jól számoltam? Lala? Többiek?
A kéndioxid a hordó feltöltésekor beleoldódik a borba, csak azt nem tudod mennyi fog így beoldódni.
A kénlapból 1 szelet elegendő 1 hl-es hordó képezéséhez. A kénlapok éghetetlen papírra olvasztva 5 g ként tartalmaznak. Hány tömegszázalék kén-dioxidot tartalmaz a hordó a kénlap elégetése után? Ezt kellene itt a fórumon valakinek kiszámolni.
A beoldódás mértéke nyilvánvalóan függ feltöltés módjától is.
vörösnél,főleg a nagytestűeknél nem használok sem foly.ként, sem port, csak kénlapot . Nagyapa, Apa így mutatta! Talán fertőtlenítem a hordót, és így is felvesz valamennyi ként?
Ma fejtettem először a kékfrankost és a cab. franct. Örülök, hogy nem kapkodtam el, mert szép egészséges seprőről vettem le. Hordó kimos, áslong /MIndenhol másképp mondják/ Aztán vissza. Kíváncsi vagyok! Most nagy ászokban érlelődnek, majd kisebbekbe szétrakom őket! Kihívás,de tetszik!!
Mint általában az összes kérdést, ezt is több szemszögből meg lehet közelíteni.
Én azt a kérdést tenném fel neked, hogy mi a cél (milyen bor készítése, kinek a számára, stb., stb.) és ennek a célnak az eléréséhez milyen eszközök állnak a rendelkezésedre.
Amennyiben a legjobb bort szeretnéd elkészíteni, és próbálsz a tökéletességre törekedni, akkor a borod sohase legyen darabban. Ha ezt el szeretnéd érni, akkor meg kell teremtened annak a feltételeit, hogy tárolókapacitásból meglegyen a teljes sor (egyre kisebb hordók, ballonok) vagy egy huszárvágásra ugyanezt egy saválló tartály beszerzésével megoldhatod.
Ismétlem: ha a tökéletességre törekszel, akkor a bortároló edényeid mindig legyenek tele!!!
