Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Természetesen lehet, hogy "át vagyok vágva". Jó néhány példát tapasztaltam! arra, hogy a faiskolában a fajták cimkézése hiányos, tökéletlen, vásárlók által lebontott, felcserélt stb....
Azért, ha ilyen hiba nem is fordult elő, amikor a kurésiánkat beszereztük, mégsem kötelező, hogy egyformán fejlődjenek a fák a Te felügyeleted alatt valahol Dél-Somogyban, vagy az én felügyeletem alatt Pest megyében. A különbség oka kereshető lehet a termőhelyi adotságban, a szakszerű metszés hiányában (nálam), a tápanyagellátásban is. Az a kevés, ami termett nálam, a gergerg(gergely) féle leírásnak felel meg: pirosas fedőszin nélküli, viszonylag kisméretű és jóízű. Nem olyan rég (ha jól emlékszem Mozo is) a gyenge fejlődésre és a kevés vagy semennyi termésre azt tanácsolták, hogy bőven használjak műtrágyát, és öntözzem a fát. Megtettem (idén tavasz óta) és a vegetativ fejlődés látványosan beindult. Remélhetőleg jövőre a termésben is megmutatkozik. Különböző megítélésünk valószínűleg mindkettőnknél helytálló. (Éhesen és szomjasan aszott teljesíteni a nálam levő Kurésia....)
Azt csak te tudhatod! :-) Hogy semmi extra? Az azt jelenti nálam hogy jó ízű, de ha a tescoban vettem volna, nem írtam volna fel a fajta nevét hogy legközelebb is azt keressem. Minden rendben van vele ízügyileg, de nincs különleges zamata, illata, vagy állaga ami miatt kitűnne. De! Nem is ezért akartam hogy legyen. Mint már máskor is írtam, a fajtaválasztásnál nekem több szempont volt. Kellett olyan ami gyorsan és nagyra nő. Kelett nagyon korai, nagyon fagytűrő, nagyon nagyot termő, nagyon magyar, nagyon ellenálló. Nos utóbbinak próbál megfelelni a kuresia.
Lehet hogy én is átvágtalak ?! :)) A tescós méretekhez képest nálam minden nagyobb.Nem tudom,mit jelent az extra nálad,ezt kifejthetnéd.Vannak csalódást keltő fajtáim,de a legtöbbel elégedett vagyok.
Akinek 1-2 fája van,annak legyen ideje ritkítani.Egyébként meg inkább legyen inkább aza gond,hogy ritkítani kell,mint hogy szökőévente legyen rajta termés...na de hagyjuk,mindenki döntse el mit akar :)
Nekem is Ceglédi óriás barackfám van, nem hajlamos a törésre inkább a termés súlya alatt földig hajlik az ág, utána nem emelkedik vissza hanem lent marad. Persze ha feltámogatod akkor soha nem fog lehajolni. Amit rajzoltatok szerintem rossz megoldás mert sok-sok függőleges vízhajtás lesz a vége. Inkább meg kellene ifjítani a fát, az úgy néz ki, hogy mindent levágni csak 4-5 leveles ágat meghagyni minél lejjebb és ezeket is visszavágni 50-50 centisekre. jövőre a fa törzséből előtörnek az alvó szemekből hajtások, válogathatsz hogy melyiket hagyod meg. Ha még mindig túl magasan törnének elő, folytathatod az ifjítást ugyanígy fent levágni mindent és csak 4-5 leveles hajtást meghagyni. Következő évben újra lejjebb fog előtörni.
Vagy mindenkit. :-) Én ugye tőled kaptam a kuresia vesszőt, amit termő fába tettem, amit nálam idén termett az jó ízű volt de semmi extra, nagy sem volt, inkébb kicsi gömb alakú és sárga. No de nem is a termése miatt tetszett meg! (legalábbis nekem)
Azt írtam, ha nincs időd, a bergeront nem ajánlom. Pont azok miatt amit írtál. Akinek nincs ideje, az nem ritkít, aki nem ritkít annak elaprósodik, akinek elaprósodik annak a fa tólterhelődik....... Szóval vitatkozni vitatkozhatunk rajta, de én akkor sem ajánlom. :-)
Én vitatkoznék veled.Ha csak 1-2 fára van hely a Bergeron nyerő.Nálam a legtutibb fajta.Mindig megbízhatóan,bőven terem. Az íze is a jók közé tartozik ,ha korrekten van ritkítva /nálam ez ritkán fordul elő sajnos/ a mérete is elég nagy.Termőképesség,termésbiztonság ...legjobb.
A Ceglédi arany kicsivel rosszabb talán,a monilia ellen jobban kell védeni,a fedőszíne nem túl látványos,de egyébként uaz a jellemzői,mint a Bergeroné.
Hát vagy téged vágtak át a fajtával,vagy engem...Nálam a Kuresia rendesen,erőteljesen hajt,semmi vékony vessző.A gyümölcs mérete megfelelő,az állaga jó,kemény.Szép pirosas fedőszínű.A termőképességét még nem tudom megítélni,ahhoz fiatal a fa.Az íze kimondottan finom.
Magától nőtt, valószínű 'helybéli táj fajta'. A szilváját nem láttam soha. Két hajtás volt egymástól 5 m-re, mindkettőbe oltottam, a helyszínen maradtak, azóta is ott élnek.
30 éve szilvába magas törzsre oltottam kajszit. Nem bántam meg. (A fa a "Metszés" fórum 300. hsz.-nél látható.) A kéregmoly csak azokat a fáimat nyaggatja, amelyiknek kajszi a törzse. Azokat is leginkább a föld színénél, vagy ahhoz közel.
A Bergarouge nem a Bergeron piros változata, hanem az Orangered X Bergeron hibridje. Ízre is, fára is más. Ha nem találsz addig, következő szezonban tudok adni
Ha valaki esetleg tud Bergarouge (Bergeron piros változata) oltóág tekintetében segíteni, kérem írjon privátot, köszönöm előre is. Haldokló magyar kajszi fám mirabolán alanyáról előtörő sarjat oltanék be vele. Hova oltsam: gyökérnyakba vagy koronába?
Múlt ősszel ültettem egy tardicot-ot, van akinek már terem ilyen? üdv.
A 1061-es HSZ-ben az első képre másodikat is lehet klikkelni, sőt onnan még tovább nagyítható. 4-4,5 méter magasságból indulnak az égnek 120-150 cm-es hajtások. Ha oldalra húzom őket, attól félek, hogy túl nagy lesz a nyomaték, már kis súlynál is tőből törnek le a 40-70 fokban álló karvastagságú ágak. Ezen a fán idén 45 kg barack volt (itt-ott, de nagy méretűek - Ceglédi óriás). Ha nem támasztottam volna alá, lehesadtak volna az ágak (a legalsó elágazásnál).
Mivel most rengeteg lekvárt tettünk el, meg 19 üveg felezett barackot, én azt sem bánnám, ha egy erőteljes visszavágás miatt alig teremne 2014-ben. Meggy, ringló, cseresznye fáknál nagy sikerrel alkalmaztam az ifjítást, tehát valójában arra lennék kíváncsi, hogy a kajszi mennyire tűri az erőteljes visszavágást. Gondolom sok vízhajtást (is) hozna, de hátha lentebb is pótolná a felkopaszodást. Valójában azt szeretném elérni, hogy 2×3 m-es létrán állva le tudjam szedni, és ne kelljen 6-7 támaszt alátenni (azoktól alig tudtam létrázni).
Köszönöm a segitséget,valószínű akkor hogy maradok a göncinél,-az interneten rengeteg fajtáról olvasni,-kérdés hogy ezeket kapni is?!! -az oltással nincs gond,almát már sikeresen oltogattam. Egyébként tegyük fel hogy a kiválasztott fajtát meg is kapom az újjak közül,-akkor melyiket javasolnád házikertbe,saját felhasználásra?
Egyébként nem tudom hogy másnál hogy áll,-de a tavaly ültetett kuresiam vadkajszin hajt mint a bolond. -de majd meglátjuk.
Más van 1 körtém amit kb. 2 éve ültettem és azonkívül hogy kihajtott az istennek se nőtt 1 cmt se. Permeteztem mindennel,de azonkívül hogy egészséges haragos zöld volt a levele,se nött semennyit. Gondoltam eggyet és meglocsoltam amalgerol+vizben feloldott gyökereztető porral, és +ban még az esetleges fonalférgek,pajor stb. ellen ültettem a tövébe fokhagymát,tormát,büdöskét, -szóval azóta megtáltosodott. -Hátha másnak is van hasonló problémája....
Köszönöm a válaszod. A rezisztencia miatt esett a választásom a kuresiára annó, de lehet, hogy ennek ára van. Az első év után minden oldalágat levágtam mert túl alacsonyan voltak, mostanra alakulnak az újak de eléggé gyengécskék és rövidek! 10-20 centisek.
Nálam már termett, nem túl bőségesen (sőt! inkább gyengén). Az íze jó, a bergeronénál jobb, de a termés kisméretű, és viszonylag gyorsan puhul. Eddig ritkítani nem kellett, hagytam, hogy "menjen a saját feje után". Elég vékony ágakat fejleszt, a felfelé menő vezérhajtása (sudár? a helyes szakkifejezés?) a saját súlyát se bírta, lehajlott és karózni kellett. Az intenzív műtrágyázás hatására, meg az öntözés hatására végra egészségesen fejlődik, a tavaly macskák által károsított törzs begyógyult.
