A kulso oldalon a 90 fokos idom utan a kifuvo cso 20cm-rel hosszabb mint a beszivo. A benti reszen a 90 fokos idom oldalabol kivagtam egy reszt ugy ,hogy az elszivocso kiferjen rajta, tehat egyenesen halad tovabb.
99%-ban az Energotrade-en keresztül jött minden,pár apróságot vettem én.Flexibilis szigetelt aluminium szellőzőcsövet használtunk mindenhová,pár helyen volt csak spiró cső.Szigetelni minden csövet kell,hisz az a lényeg,hogy az elszívott meleg levegő melegítse fel a beérkező hűvöset.Az awadukt rendszert gyakorlatilag bárki össze tudja rakni.
Csak 100-as cső bíztos nem lessz elég, az elején szerintem vastagabbal kell indulni,de ezért is kell szerintem egy hozzáértővel megterveztetni. Majd azt ne felejtsd el,hogy ahol keresztezi egymást a két cső,azon a szakaszon még ha 100-asak is lesznek a csövek szigeteléssel együtt kb. 25cm helyet foglalnak.
Szerintem egy kicsit emeljetek még a belmagasságon,és kartonozzátok le az egészet. Egyrészt a plafon tökéletesen egyenes lesz,nagyon jó rejtett világítást lehet csinálni, ill a villanyszerelést szinte minimális véséssel meg tudod oldani,minden vezetéket kötődoboztól, kötődobozig el tudtok vinni a karton felett.Nálunk a hálószobákhoz tartozó gardrób-ba(egy légtér a szobával)is tettek elszívót.
hát én most úgí kalkuláltam, hogy minden cső 100as lesz :)
de persze majd megterveztetem.
ilyesmi lenne:
nem tudom mennyire látszik,
kék - befújás
piros - elszívás
Én most 2,70es szerkezeti belmagasságot terveztem, és csak az északi traktuson lenne telibe álmennyezet. A közlekedőben 1-1 "álgerendában" hoznám át a befújást a déli részbe. Nappali részen csak a falak mentén lenne álmennyezet, és a 2 szobában 1-1 40cm-es sáv.
Lehet, hogy érdemes min. 2,75-2,80ra csinálni a falakat, hogy esetleg a 160as cső is elférjen.
Neked minden anyag az Energotrade-en keresztül jött? (csövek, awadukt stb.)
gyári szigetelt csöveket használtál?
gondolom csak a befúvási csöveket kellett szigetelni?
az awadukt rendszert egy mezei vízszerelő vajon össze tudja rakni?
A belmagasság valóban 2,50m és szerintem jól néz ki, pedig nagy terek is vannak hozzá.
A 100-as csövek tényleg kényelmesen elfértek, de voltak 160-as csöveim is, amik már szigeteléssel eggyütt már macerásabbak voltak. 23cm helyem volt összesen a csövek elrejtésére. A befuvó szelepeket szabályozták be, de most megbontjuk a rendszert,mert az első befujó szelep elé még teszünk egy pillangószelepet.(magasabb fordulatnál kicsit süvít a szelep)
A talajkollektorom gyári awadukt,akárcsak a kondenzvízgyüjtő aknám.
-ha jól emlékszem nálad 2,50m a belmag. nem érzitek ezt kevésnek?
-20cm-es álmennyezetben gondolom kényelmesen elférnek a d=100as csövek?
-nálad a beszabályozás csak a befúvószelepekkel történt, vagy szereltek be a csőleágazásokhoz pillangószelepeket és ezekkel lett beszabályozva a rendszer?
-talajkollektornál a kondenzvízgyüjtést a gyári awadukt elemmel oldottátok meg?
Mivel nyaron csak a kifuvas venti uzemel, igy az eszaki oldalon levo ablakon bejovo huvosebb levegot nem melegiti semmi elo. Ezert nem latom ertelmet a by-pass beiktatasanak.Amennyiben bevolna epitve egy kutvizes hutes a befuvoag elosztojaba, akkor is volna ertelme a rekuperator hasznalatanak, mert akkor viszont a bentrol kifujt levego reszletesen lehutene a bejovo friss levegot, meg mielott a kutvizes huteshez erne.
Ha foldregiszterre gondoltal, akkor nincs. Kicsi a telkem es nem latom gazdasagosabbnak, mintha kutvizes hutest alkalmaznak. Az utobbi kevesebb maceraval jar, amennyiben mar van kutad.
Igen, nyaron az eszaki kisablak van nyitva es a szobaablakok aszerint, hogy hova nem sut eppen a Nap. Az elszivas ilyenkor csak a fozes komfortot noveli. Nincs feleslegesen nagy meleg a fozolapnal es para sem. ejszaka minden ablak nyitva lehet, hogy gyorsabban lehuljon a haz.
Említetted egyszer, hogy nálad a nyári üzemmód az, ha az északi kis ablakokat kinyitod és csak az elszívás van bekapcsolva. Ilyenkor a szobákba hogy jut friss levegő?
Téli üzemmódban nem kell páralecsapódással számolni a talajhőcserélőben, mivel a beszívott levegő melegszik, így egyre több párát tud magában tartani. Nyáron más a helyzet. Egy szélsőséges példa: Legyen "döglesztő" nap, 35 fokos hőmérséklet mellett 70 százalékos páratartalom. Ekkor 27 gramm pára van egy köbméter levegőben. Ilyen meleg mellett legyen a talajhőcserélőből kilépő levegő hőmérséklete 20 fok, aminél a levegő már csak 16 gramm nedvességet tud magában tartani, a különbség kicsapódik. Ez - például - 200 köbméter óránként légcsere mellett 2,2 liternyi páralecsapódást jelent a talajkollektorban. De ez egy eléggé extrém üzemállapot...
Megvan már a rendszer, de még nem foglalkoztam vele, mivel a kondenzvízkeletkezés problémája csak nyáron merülhet fel. A 25-30 fokban az 50-60%-os relatív páratartalom harmatponti hőmérséklet alá csökkentve lecsapódik. Ez kb 17 fokon van, de nem akarok pontatlanságokat írni.
A lecsapódott víz páratartalom és légcsere függvényében óránként 2-3 deciliter is lehet. A legionella baktériumok nagyon szívesen lubickolnak és szaporodnak a pangóvízben.
Szerintem ez elég komoly egészségügyi fenyegetettség.
Egyébként a rendszer rehau awadukt, pince nélküli, kondenzgyüjtő aknás megoldás. Én úgy látom hogy az általad vázolt időkénti karbantartáson kívül gyári megoldás nincs.
megvan már a rendszered,és gondot okoz, vagy most akarod megcsinálni és ezért okoz gondot?
nálam 5 hónapja üzemel, de jó ha 2-3cm víz volt az alján a gyüjtőnek.
Mint már írtam, a talajregiszter nem folyamatos üzemre van kitalálva, ha jól ki van építve a lakásszellőztető rendszer(mármint vezérlés) akkor csak 5 fok alatt és 20 fok felett szívja a gép a levegőt a regiszteren keresztül. Tehát véletlenül sem azt kell elképzelni,hogy állandóan folyik a kondenzvíz. Persze, hogy a nyárral mi lessz, még én sem tudom,de eddig semmi gond.
Ha meg mégis sok kondenzátum összegyűlne, leveszem a kondenzvizakna tetejéről a sapkát, beleengedem a szivattyút, és kiszívatom. Szerintem kár túlbonyolítani.
Azt akkor lehet, ha pl pincéd is van, és oda lejt. Szerintem. Ha nincs, akkor valahogy tényleg ki kell szivattyuzni. Talán egy ilyenekkel foglalkozó cég meg tudja Neked mondani.
Más fórumokban feszegettem a kérdést, de eddig még senki sem tudta a választ, arra hogy a Rehau awaduktnál a kondenzvízgyűjtő aknából a vizet folyamatosan vagy a havonta karbantartásképpen kell kiemelni?
Ha az aknába kell a szivattyút letelepíteni, akkor a slag és az áramvezeték hol megy be ebbe a kondenzgyűjtőbe?
Nem vitatkozni es szorszalat hasogatni akartam, de valoban a rajzon a befuvoag van betervezve a furdobe. Melegvizes rafutest nem terveztem a rekuperatorba, mert a 200m3 levego utofutesere elegendo a 125W-os elektromos hosugarzo a 22 C fok eleresehez. Jelenleg a gazkazan lecsereleset tervezgetem,egy kis hoszivattyura, aminek a maximalis teljesitmenye 2kW koruli lesz. Mivel a haz 59 eves es annak idejen mar kivolt epitve a futesrendszerem alacsony hofoku eloremenore, igy nem volna celszeru kidobnom az egeszet csak azert, hogy legfutesem legyen. Ezen a hazon kiserleteztem a szigetelessel,napkollektorokkal futesrasegitessel,rekuperatorral. A valodi cel egy tokeletes uj passziv haz megepitese, ahol az altalam tervezett es kiprobalt rendszerek lennenek beepitve. Remelem egyszer megepul !
