E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
1 Átértek a tó túlsó partjára, a gadaraiak vidékére. 2 Amint kiszállt a bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállott ember jött szembe vele.
4 Már sokszor megbilincselték és láncra verték, de széttépte a láncokat, összetörte a bilincseket. Senkinek sem sikerült megfékeznie.5 Éjjel-nappal állandóan sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott, és kövekkel ütötte-verte magát. 6 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott hozzá, a földre vetette magát előtte, és 7 hangosan kiabált: „Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!” 8 Mert ráparancsolt: „Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből!” 9 Meg is kérdezte: „Mi a neved?” „Légiónak hívnak – válaszolta –, mert sokan vagyunk.” 10 Egyúttal nagyon kérte, ne zavarja el őket erről a vidékről. 11 Ott legelészett a hegyoldalon egy nagy sertéskonda. 12 „Küldj a sertésekbe – kérték –, hadd szálljuk meg azokat.” 13 Megengedte nekik. Erre a tisztátalan lelkek kimentek (az emberből), és megszállták a sertéseket. Erre a mintegy kétezer sertésből álló konda a meredekről a tóba rohant, s vízbe fulladt. 14 A kanászok elfutottak, s elvitték a hírt a városba és a tanyákra. Az emberek jöttek, hogy megnézzék, mi történt.
16 A szemtanúk elbeszélték nekik, mi történt a megszállottal és a sertésekkel. 17 Arra kérték, hagyja el határukat.
16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. (Róm 5,8; 8,32. 1Ján;4,9 )
2 Megbízható tanúkat is választottam magamnak: Urija papot és Zakariást, Barakiás fiat.
4 Mielőtt ugyanis a gyermek megtanulja kimondani: „apám” és „anyám”, Damaszkusz kincsét és Szamária zsákmányát Asszíria királya elé viszik.
Siloe és Eufrátesz
5 Aztán újra szólt hozzám az Úr és azt mondta:
7 Azért az Úr felhozza ellenük a Folyam hatalmas és nagy vizeit: az asszírok királyát és annak dicső hatalmát. Kilép a medréből s vize kiárad a partjain túl. 8 Behatol Júdába és áthömpölyög rajta, elönti, míg egészen nyakig nem ér. Kiterjesztett szárnyai betöltik országod egész szélességét, ó Immánuel.
Az ellenségre váró kudarc
9 Vegyétek tudomásul, népek: vereség vár rátok. Hallgassatok ide, ti távoli nemzetek! Csak öltsetek fegyvert! Vereség vár rátok. Csak övezzétek fel magatokat! Vereség vár rátok. 10 Hiába szőtök terveket: úgyis meghiúsul. Hasztalan hoztok határozatot: nem valósul meg. Mert velünk az Isten.
Az Úr a botlás köve a hitetleneknek
11 Így beszélt hozzám az Úr, amikor keze megragadott, hogy ne járjak azon az úton, amelyet ez a nép követ: 12 Ti ne mondjátok összeesküvésnek, amit ez a nép összeesküvésnek mond. És amitől fél, attól ne féljetek és ne remegjetek. 13 A Seregek Urát – őt valljátok Szentnek, csak tőle féljetek, csak tőle remegjetek. 14 Ő a szentély, a botlás köve és a botránkozás sziklája, Izrael mindkét háza számára, tőr és háló Jeruzsálem lakóinak. 15 Közülük sokan megbotlanak, sokan elesnek és összezúzzák magukat, hálóba kerülnek és fogságba esnek.
Izajás intelme tanítványaihoz
16 Megőrzöm ezt a tanúbizonyságot, tanítványaim szívében lepecsételem ezt a kinyilatkoztatást. 17 Én az Urat várom, aki Jákob háza elől elrejti arcát, csak benne remélek.
Bolyongás a sötétben
21 Csüggedten, éhesen bolyong majd az ilyen, és éhségében úgy haragra gerjed, hogy megátkozza magát és Istenét. Akár fölfelé néz, 22 akár a földre szegezi szemét, mindenütt csak nyomorúságot, sötétséget talál, félelmetes homályt s aggasztó éjszakát. Hát nem csupa homály ott minden, ahol aggodalom uralkodik?
Gyermek születik nekünk.
23 Egykor megalázta az Úr Zebulun földjét és Naftali földjét. De az eljövendő napokban megdicsőíti majd a Tenger útját, a Jordánon túli vidéket,a pogány nemzetek tartományát.
1. BESZÉDEK A SZÍR–EFRAIMITA HÁBORÚ ELŐTTI ÉVEKBŐL
1 Izajásnak, Ámoc fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről, amelyet Júda királyainak: Uzijának, Jotamnak, Acháznak és Hiszkijának uralkodása idején látott.
A hűtlen nép korholása
2 Halljátok, egek és te, föld, figyelj, mert az Úr beszél: „Fiakat neveltem és naggyá tettem őket, ők mégis hűtlenné váltak. 3 Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni!”
A Júdára váró büntetés
4 Lám, a bűnös nemzet, a gonoszsággal terhelt nép! Gonosztevők nemzedéke, elvetemült fiak! Elhagyták az Urat, s megvetették Izrael Szentjét, hátat fordítottak neki. 5 Még hol verjelek meg benneteket, amiért hűtlenségre hűtlenséget halmoztok? Beteg az egész fej és a szív teljesen erőtlen. 6 Tetőtől talpig sehol sem ép, csupa sebhely, zúzódás és nyílt seb. Mégsem nyomták ki, nem kötözték be, és olajjal sem puhították. 7 Országotok pusztává lett, városaitokat elnyelték a lángok. Földeteket szemetek láttára idegenek élik fel: pusztasággá lett, mint Szodoma földje a pusztulás után. 8 Sion leánya magára maradt, mint a kunyhó a szőlőben; mint a csőszkunyhó az uborkaföldön, mint az ostromlott város. 9 Ha a Seregek Ura nem hagyott volna meg némi maradékot, olyanok volnánk, mint Szodoma, és hasonlítanánk Gomorrához.
A képmutatás ellen
10 Halljátok az Úr szavát, Szodoma fejedelmei! Figyelj Isten parancsára, Gomorra népe!
12 Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok? 13 Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek… Hogy tűrjem tovább együtt a vétket és ünnepeiteket?
15 Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér. 16 Mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elől, ne tegyetek többé rosszat! 17 Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet.
20 De ha tovább is lázongtok ellenem, kard pusztít el benneteket.” Igen, az Úr szája mondja ezt.
Panasz Jeruzsálem miatt
25 Lám, ellened fordítom kezemet, hogy kiolvasszam belőled a salakot, és eltávolítsam az ólmot. 26 És ismét olyan bírákat adok, mint hajdanában, olyan tanácsadókat, mint a letűnt időkben. Akkor majd újra az Igazság városának hívnak, hűséges városnak.”
28 A lázadók és a bűnösök elvesznek, és akik elhagyták az Urat, elpusztulnak.
A Messiás Jézus visszajövetelét a Szentírás az éjszakai tolvajhoz hasonlítja.
„Jegyezzétek meg, ha tudná a házigazda, hogy az éjszaka melyik órájában jön a tolvaj, akkor ébren maradna, és nem engedné, hogy betörjön a házába" (Máté 24:43).
A hasonlat kulcsfontosságú: senki sem fogja tudni, mikor jön vissza Jézus.
Ahogy a tolvaj "meglepi" a ház népét, úgy fogja Jézus is meglepni a hitetlen világot.
Az emberek „esznek és isznak", „házasodnak és férjhez mennek", mintha a világ összes ideje a rendelkezésükre állna.
hívők NEM FÉLNEK ettől, az „éjszakai tolvaj" nem fogja őket meglepni, hisz ők külön kategóriába esnek:
„Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket" (1Thesszalonika 5:4). Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok" (Máté 24:44). “
1 Az Úr így szólt Mózeshez: 2 „Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez és mondd meg nekik: Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.
4 Ne forduljatok a bálványok felé, és ne öntsetek magatoknak ércből isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 5 Ha közösségi áldozatot mutattok be az Úrnak, úgy ajánljátok fel, hogy kedves legyen.
8 Aki eszik belőle, az viselje bűne terhét, mivel megsértette az Úr szentségét. Az ilyet ki kell irtani népéből. 9 Amikor majd aratjátok földetek termését, ne vágjátok le a föld színéig. Ne szedd össze aratás után az ottmaradt kalászokat, 10 ne böngészd át szőlőtőkéidet, és ne szedegesd föl a fürtről lehullott szemeket. Hagyd ott a szegényeknek és az idegennek. Én vagyok az Úr, a te Istened. 11 Senki közületek ne lopja meg, ne vezesse félre és ne csalja meg a népéből valót.
13 Ne használd ki és ne zsákmányold ki embertársadat; a munkás bére ne maradjon nálad másnap reggelig. 14 Ne átkozd a némát, és ne tégy akadályt a vak útjába, hanem féld Istenedet. Én vagyok az Úr.
16 Ne rágalmazd tieidet, és ne törj embertársad vérére. Én vagyok az Úr.
18 Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival. Szeresd embertársadat úgy, mint magadat. Én vagyok az Úr. 19 Tartsd meg törvényeimet. Barmaid között ne pároztass két különböző fajtát, földedbe ne vess két különféle magot, ne hordj magadon kétféle színű ruhát. 20 Ha valaki együtt hál olyan asszonnyal, aki más embernek ki nem váltott és szabaddá nem tett rabszolganője, de egyszersmind mellékfelesége is, azt felelősségre kell vonni, de nem bűnhődik halállal, mivel az asszony nem volt szabad.
22 A pap az áldozatra szánt kossal végezze el az engesztelés szertartását az ember fölött az Úr előtt az elkövetett bűnért, s akkor az elkövetett bűn bocsánatot nyer. 23 Ha majd bejuttok földetekre és ott gyümölcsfát ültettek, a gyümölcseit úgy tekintsétek, mintha az előbőre volna. Három éven át legyen körülmetéletlen dolog számotokra, és ne egyetek belőle.
25 Az ötödik évben már megehetitek a gyümölcsét, és begyűjthetitek a termést magatoknak. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek
31 Ne forduljatok halottlátókhoz, ne keressétek fel a jósokat, mert beszennyezitek magatokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek
1 (Dávid zsoltára.) Halld meg, Uram, imámat, te, aki hűséges vagy, halld meg kérésemet! Hallgass meg igazságod szerint! 2 Ne menj ítéletre szolgáddal: az élők közül senki sem igaz színed előtt. 3 Az ellenség üldözi lelkemet, a földre tiporja életemet. A sötétbe taszít, mint aki már meghalt. 4 A lélek eleped bennem, a szív szinte megdermed bensőmben. 5 Régmúlt napokra gondolok, elmélkedem összes tettedről, átgondolom, amit kezed művelt. 6 Kitárom feléd a kezem, lelkem utánad szomjazik, mint a kiaszott föld. 7 Siess, Uram, hallgass meg, nézd, eleped a lelkem! Ne fordítsd el tőlem arcodat, mert olyan leszek, mint akik a sírba szállnak. 8 Reggelente hadd érezzem jóságodat, hiszen bízom benned. Mutasd meg, melyik úton járjak, hozzád emelem a lelkem. 9 Ments meg ellenségeimtől, Uram, hozzád menekültem.
Megkérdezik a bölcs rabbit, hogyan lehetne megszabadulni az oroszoktól. - Két féle módon: természetes úton és csoda révén: természetes út, ha Gábriel arkangyal leszáll az égből és lángpallossal kűzi őket.
13. Ott is hagytam, hogy küzdjön meg a perzsák királyával, 14 .magam pedig eljöttem, hogy tudtodra adjam: mi fog történni népeddel a végső napokban, mert a látomás azokról a napokról szól.”
19 Ekkor megkérdezte: „Tudod már, miért jöttem el hozzád? 20 Nézd, most tudtodra adom, mi van megírva az igazság könyvében.
Tudom! Köszönöm ! Mindent értek Teremtő Atyám és Jézus !!!!!
A templom. 1 Jézus kijött a templomból és elindult. Tanítványai odafordultak hozzá, és mutogatták neki a templom köveit. 2 Erre megjegyezte: „Látjátok ezeket? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”
Jeruzsálem pusztulásának előképei. 3 Amikor az Olajfák hegyén leült, egyedül tanítványai járultak hozzá, és kérdezték: „Mondd meg nekünk, mikor következik ez be? S mi lesz a jel eljöveteled és a világ vége előtt?” 4 Jézus így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen benneteket. 5 Sokan jönnek majd a nevemben, s azt mondják magukról, én vagyok a Krisztus, és sokakat megtévesztenek. 6 Háborúkról fogtok majd hallani, s háborús hírek fognak keringeni. Vigyázzatok, ne kerítsen hatalmába benneteket a félelem, ezeknek be kell következniük, de ez még nem a vég. 7 Nemzet nemzett ellen és ország ország ellen támad. Éhínség, ragály üti fel a fejét, és a föld megrendül itt is, ott is. 8 De ez még csak a kezdete a gyötrelmeknek. 9 Szorongattatásban lesz részetek, megölnek benneteket, s a nevemért minden nemzet gyűlölni fog titeket. 10 Sokan eltántorodnak hitüktől, elárulják és gyűlölik majd egymást. 11 Számos hamis próféta fellép, és sokakat tévedésbe ejtenek. 12 A gonoszság megsokasodása miatt sokakban kihűl a szeretet, 13 de aki mindvégig kitart, az üdvözül.14 Az országnak ezt az evangéliumát hirdetni fogják az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.
Jeruzsálem pusztulása. 15 Amikor majd látjátok a szent helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel próféta megjövendölt – aki olvassa, értse meg! –, 16 akkor, aki Júdeában van, meneküljön a hegyekbe.
17 Aki a háztetőn van, ne jöjjön le, hogy kivigye a házából holmiját, 18 s aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elvigye köntösét.
20 Imádkozzatok, hogy ne télen vagy szombaton kelljen menekülnötök!
22 Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok.
1 Azzal folytatom, hogy amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura. 2 Gyámok és gondviselők felügyelete alatt áll, apjától meghatározott ideig. 3 Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk. 4 De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, 5 hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. 6 Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! 7 Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is. 8 Azelőtt nem ismertétek az Istent, és olyan isteneknek szolgáltatok, akik valójában nem azok. 9 Most azonban, amikor ismeritek az Istent, sőt az Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és esendő elemekhez, ismét szolgálni akarván nekik, mint korábban? 10 Napokat és hónapokat, ünnepi időket és esztendőket tartotok meg gondosan. 11 Aggódom, hogy talán hiába fáradtam értetek.
16 Vajon ellenségetek lettem azzal, hogy igazat mondtam nektek?17 Némelyek nem jó szándékkal buzgólkodnak köztetek, el akarnak fordítani benneteket tőlem, hogy velük tartsatok. 18 Szép dolog, ha a jó ügyért lelkesedtek, nemcsak akkor, amikor körötökben vagyok. 19 Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek.20 Szeretném, ha ott lehetnék, és más hangon beszélhetnék, mert aggódom értetek.
A két szövetség szembeállítása.
22 Az Írásban ugyanis az áll, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól.
18 Minden városban, amelyet az Úr, a te Istened ad majd minden törzsednek, jelölj ki bírákat és elöljárókat, hogy igazságos ítéletet hozzanak a népnek.
Jefte. bíró is ítélkezik igen segít nekem , nem vettétek észre én igen
van munkája, bőven nem unatkozik , és még sokan mások , én sem !
Biblia üzenete érthető,Példabeszédek is . Olyan idézeteket olvasok,
amire soha nem kaptam magyarázatot, de most már igen köszönöm.
A kereszténység elsődleges üzenete nem úgy szól a szeretetről, hogy Isten szeret minket, hanem úgy: Isten megparancsolja nekünk, hogy szeressük őt.
"Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" (Mt 4,10)
"Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből (Mt 22,37)
A kereszténység lényege ez az elvárás.
A katolikus terminológia ezt az elvárást bőven kifejti, íme egy kis ízelítő:
"Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyenek idegen isteneid előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, vagy hasonmást arról,
ami fent van az égben, vagy lenn a földön, vagy a vizekben, a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket." (Kiv 20,2--5)
"Isten első fölszólítása és jogos követelése, hogy az ember fogadja el és imádja Őt."
Amiről beszélek, az a tízparancsolatból az első. Ez az egész vallás lényege.
Ez a szeretet a szó mai értelmében véve nem szeretet.
Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy súlyos személyiségzavarral (a nárcisztikus pszichopata lehet hasonló)
rendelkező vezető túszul ejtene egy közösséget, és parancsba adná, hogy szeressék.
És a közösség, félve a retorzióktól (pokol), meg is teszi.
Ez a stockholm-szindróma nagyon jól leírja. :))
"aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából."
Ebben az az érdekes, hogy az egyiptomiak nem tudnak arról, hogy a zsidók náluk voltak szolgák. Jó, mi?
És a primitív mese tovább folytatódik: Mózes a népével 40 évig vándorolt a Sinai-félszigeten, egy akkora helyen, mint Veszprém megye. Ok! akkor még nem volt gps. de ennyire hülye nem lehet valaki. :))
A helyi rendőrség közlése szerint Ram a békéről és az emberek közti megkülönböztetés megszüntetéséről beszélt híveinek. Tervei szerint naponta néhány órát prédikál, egy hét múlva pedig visszavonul meditálni.
Galatákhoz 3:28-29
28 Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
29 Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.
1 (Zarándokének.) Az Úrhoz kiáltottam szorongattatásomban, és ő meghallgatott. 2 Mentsd meg lelkemet, Uram, a gonosz ajaktól, mentsd meg az álnok nyelvtől! 3 Mivel fizessen neked, te csalárd kígyó, te álnok nyelv? 4 A harcosnak hegyes nyilával, s a bozótnak izzó tüzével!
7 Békét akarok, de hogyha beszélek, az nekik háború.
1 (Aszaf zsoltára.) Az Úr, az istenek Istene szólt, felszólította a földet napkelettől napnyugatig. 2 Sionból, szépsége koronájából ragyog az Úr, 3 Istenünk eljött, nem hallgat többé. Emésztő tűz jár előtte, körülötte viharok tombolnak
5 „Gyűjtsétek körém enyéimet, akik az áldozatban velem szövetségre léptek! 6 Az egek hirdetik igazságosságát, Isten maga tart ítéletet.7 Halld meg, népem, beszélni fogok, Izrael, ellened tanúskodom. 7 Perbe szállok veled és szemed elé tárom (vétkeidet), 7 én az Isten, a te Istened. 8 Nem áldozatod miatt feddlek meg, égőáldozataidat látom szüntelen. 9 Nem tulkot akarok elvenni házadból, sem kecskebakot a nyájadból.10 Hiszen az erdő minden állata enyém, éppúgy, mint hegyeim ezernyi vadja. 11 Ismerem az ég minden madarát, s mi a réten mozog, azt is ismerem.
14 A dicséret áldozatát vidd az Úr elé, s váltsd be fogadalmad a Fölséges előtt!
15 Akkor kiálts hozzám a csapások napján, megmentelek és te áldani fogsz.”
18 Ha tolvajt láttál, hozzászegődtél, a házasságtörővel szövetkeztél.
1 (A karvezetőnek – Isten szolgájától, Dávidtól.) 2 Az álnok ember szívét gonoszság uralja, szeme előtt nincs istenfélelem. 3 Azzal ámítja magát bensőleg, hogy bűnét senki föl nem fedi és el nem ítéli.
5 Fekvőhelyén gazságról álmodik, a rossz úton marad, a bűntől nem irtózik.
6 Uram, irgalmad fölér az égig, hűséged a felhőkig. 7 Igazságosságod, mint Isten hegyei, ítéleteid, mint a tenger mélye, Uram, embernek, állatnak, te vagy éltetője. 8 Milyen drága a te kegyelmed, Uram! Az emberek fiai menedéket találnak szárnyad árnyékában. 9 Házad javaiból jóllakatod, és megitatod örömöd patakjából.
1 (Alleluja!) Dicsérd, lelkem, az Urat! 2 Áldom az Urat, ameddig élek, dicsőítem Istent, ameddig vagyok.
4 Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve.
5 Jó annak, akinek Jákob Istene a gyámola, aki az Úrba, Istenébe veti reményét, 6 aki mindent alkotott: az eget és a földet, a tengert és minden élőlényét. Hűséges marad mindörökké, 7 az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, az éhezőknek kenyeret osztogat. Az Úr megszabadítja a foglyokat, 8 az Úr megnyitja a vakok szemét, az Úr fölemeli a megalázottakat, az Úr szereti az igazakat, 9 az Úr megőrzi az idegent, pártját fogja az özvegynek és árvának, de a gonosz ember útját zsákutcába viszi.10 Az Úr király mindörökké, a te Istened, Sion, minden nemzedéken át!
1 Ezek után Pál elhagyta Athént, és Korintusba ment.
5 Mihelyt Szilás és Timóteus megérkezett Macedóniából, Pál egészen a tanításnak szentelte magát. Bizonyítékokat sorakoztatott fel, hogy Jézus a Messiás. 6 Ellenvetéseikre és káromlásaikra ruháját rázva azt kiáltotta: „Véretek szálljon a fejetekre! Én ártatlan vagyok. Mostantól a pogányokhoz fordulok.7 Otthagyta őket és egy Ticiusz Jusztusz nevű istenfélő ember házába ment, akinek háza a zsinagóga szomszédságában állt. 8 Kriszpusz, a zsinagóga elöljárója azonban egész háza népével együtt hitt az Úrban. Sok korintusi is megtért és megkeresztelkedett azok közül, akik hallgatták. 9 Egy éjjel az Úr álmában felszólította Pált: „Ne félj, hanem beszélj, és ne hallgass! 10 Én veled vagyok, senki sem fog hozzád nyúlni vagy ártani neked, mert sok emberem van ebben a városban.”
Gallió prokonzul előtt.
14 Pál éppen szólásra akarta nyitni a száját, amikor Gallió a zsidókhoz fordult: „Ha valami törvénytelenségről vagy gonosztettről volna szó, akkor meghallgatnálak benneteket, ahogy annak a rendje van. 15 Ha azonban valamely tanítással, személlyel vagy törvényeitekkel kapcsolatban merül fel vitás kérdés, magatok lássátok. Ilyesmiben én nem akarok bíró lenni.” 16 Ezzel elkergette őket bírói széke elől. 17 Erre a görögök nekiestek Szosztenésznek, a zsinagóga elöljárójának, és ott a bírói szék előtt agyba-főbe verték. De Gallió mit sem törődött vele.
Visszatérés Antióchiába.
18 Pál még jó ideig ott maradt, aztán búcsút vett a testvérektől, és Priszcillával és Aquilával együtt Szíriába hajózott. Előbb azonban Kenkreában lenyíratta a haját, mert fogadalmat tett. 19 Efezusba érkezve elvált tőlük, a zsinagógába ment, és vitába szállt a zsidókkal. 20 Arra kérték, hogy huzamosabb ideig maradjon, de nem állt rá. 21 Búcsúzáskor azonban megígérte: „Ha Isten is akarja, majd újra eljövök.” Ezzel elhajózott Efezusból, 22 s lement Cezáreába. Innét fölment (Jeruzsálembe), hogy üdvözölje az egyházat, aztán visszatért Antióchiába.
A harmadik út.
23 Egy ideig még itt tartózkodott, aztán útnak indult, sorra bejárta Galácia vidékét és Frígiát, és erőt öntött a tanítványokba.
25 Már kapott valami oktatást az Úr igazságairól, buzgón és helyesen beszélt és tanított Jézusról, de még csak János keresztségéről tudott.
1 Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, mindennél nagyobb vagy! Fönségbe és méltóságba öltözöl, 2 a fény, mint köntös, úgy fog körül. Az eget kifeszíted, mint a sátort, 3 lakóhelyed a vizek fölött rendezted be. A felhőket fogatként használod, a szelek szárnyán szállsz tova. 4 A szeleket követeddé teszed, a haragos villámot szolgáddá. 5 A földet biztos alapra helyezted, nem inog meg az idők folyamán. 6 Vizek árjával vetted körül, a hegyeket is vizek borították. 7 De parancsodra visszafolytak, s megremegtek mennydörgő hangodra. 8 A hegyek kiemelkedtek, a völgyek leszorultak arra a helyre, amelyet nekik szántál. 9 Határt szabtál nekik, amit nem lépnek át, nem önthetik el többé a földet. 10 Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek. 11 Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük. 12 Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
24 Milyen sokrétű a te műved, Uram! Mindent bölcsességedben alkottál, s a föld teremtményeiddel van tele.
1 Néhányan, akik Júdeából jöttek, így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.” 2 Mivel emiatt zavar és nagy vita támadt Pál, Barnabás és közöttük, azt határozták, hogy Pál és Barnabás néhányukkal menjen fel Jeruzsálembe, s ebben a vitás ügyben forduljon az apostolokhoz és a presbiterekhez.
4 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, szívesen fogadta őket az egyház: az apostolok és a presbiterek. Beszámoltak róla, mi mindent tett közreműködésükkel az Isten. 5 Azok közül, akik a farizeusok felekezetéből lettek hívővé, néhányan felálltak és kijelentették: „Körül kell nekik metélkedni, és rájuk kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét.”
Az apostoli zsinat.
6 Összegyűltek az apostolok és a presbiterek, hogy megvizsgálják ezt az ügyet. 7 Heves vita támadt, végül felállt Péter, és ezt a beszédet intézte hozzájuk: „Testvérek! Tudjátok, hogy az Isten kezdettől fogva kiválasztott közületek, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium tanítását, és higgyenek. 8 S maga az Isten, aki ismeri a szívet, tanúsította, hogy nekik is megadta a Szentlelket, éppúgy, mint nekünk.
10 Mit teszitek hát próbára az Istent, miért akarjátok a tanítványok nyakára rakni az igát, amelyet sem atyáink, sem mi nem bírtunk elviselni? 11 Az a hitünk, hogy Urunk Jézus kegyelméből üdvözülünk mi is, s ugyanígy ők is.”
13 Amikor befejezték a beszámolót, Jakab vette át a szót: „Testvéreim, hallgassatok meg!14 Simon elmondta, miként gondoskodott róla Isten először, hogy a pogányok soraiból népet szerezzen nevének.15 Ezzel megegyeznek a próféták szavai, hiszen meg van írva: 16 Aztán visszatérek és újra fölverem Dávidnak bedőlt sátrát. Roncsait helyrehozom és a sátrat felállítom, 17 hogy a többi ember is keresse az Urat, minden nép, mely hívja nevemet. Az Úr mondja ezt, s meg is teszi, 18 amit öröktől fogva kinyilvánított. 19 Ezért az a véleményem, hogy nem kell terhet rakni azokra, akik a pogányságból tértek meg az Istenhez, 20 hanem csak azt írjuk elő nekik, hogy tartózkodjanak a bálványoktól, nehogy tisztátalanná váljanak miattuk, továbbá a paráznaságtól, a fojtott állattól és a vértől. 21 Mert Mózesnek ősi nemzedékek óta hirdetői vannak a városokban, akik minden szombaton felolvassák a zsinagógákban.”
23 Ezt írták a kezük által: „Az apostolok és a presbiterek, a testvérek, üdvözletüket küldik az Antióchiában, Szíriában és Kilikiában élő, pogányságból megtért testvéreiknek!
28 Úgy tetszett a Szentléleknek és nekünk, hogy ne rakjunk rátok több terhet a szükségesnél, annál, 29 hogy tartózkodnotok kell a bálványoknak áldozott eledeltől, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől tartózkodtok, helyesen jártok el. Jó egészséget!”
1 Mi előnye van tehát a zsidóknak? S mi haszna a körülmetélésnek? 2 Minden tekintetben sok. Először is, az Isten rájuk bízta tanítását. 3 De hogyan ? Ha vannak, akik hűtlenek lettek, vajon nem teszi hitetlenségük Isten hűségét hatástalanná? 4 Egyáltalán nem, ellenkezőleg: Isten igaz, még ha minden ember hazug is. Amint az Írás mondja: Hogy igaznak bizonyulj szavadban, s győzz, mikor pörölnek veled. 5 De mit szóljunk ahhoz, hogy gonoszságunk teszi nyilvánvalóvá Isten igazságát? Mert emberileg szólva nem igazságtalan az Isten, amikor haragjával sújt? 6 Egyáltalán nem. Különben mi címen ítélkeznék Isten a világ fölött?
A zsidók és a pogányok egyformán bűnösök.
12 Mind letértek az útról, elfajzottak, nincs, aki jót tenne, nincs egy sem. 13 Tátongó sír a torkuk, nyelvük csalárdságot beszél, kígyók mérge van ajkukon. 14 Szájuk telve átokkal és keserűséggel, 15 lábuk gyors a vérontásra. 16 Ösvényeiken baj és nyomor, 17 a béke útját nem ismerik, 18 Isten félelme nincs szemük előtt.
Megigazulás a Jézus Krisztusba vetett hitből.
21 Most azonban az Isten előtti megigazulás a törvénytől függetlenül lett nyilvánvalóvá, amint a törvény és a próféták is tanúsítják: 22 az Isten előtti megigazulás, amely a Jézus Krisztusban való hitből ered, és amely minden hívőnek szól. Ebben nincs különbség. 25 Őt adta oda Isten véres engesztelő áldozatul a hitben, hogy kimutassa igazságosságát. Isten végtelen türelmében elnézte a korábban elkövetett vétkeket, 26 hogy igazságosságát most kimutassa. Mert amint ő igaz, úgy akar igazzá tenni mindenkit, aki Jézusban hisz . 29 Vajon csak a zsidóké az Isten, s nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. 30 Ugyanaz az Isten teszi megigazulttá a hitből a körülmetéltet éppúgy, mint hite által a körülmetéletlent.
1 Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! 2 Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek. 3 Ha aztán elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. 4 Hisz ismeritek oda az utat, ahová megyek.” 5 Erre Tamás azt mondta: „Uram, nem tudjuk, hova mégy, hát hogy ismerhetnénk az utat?”7 Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek, de mostantól fogva ismeritek és látjátok.” 8 Erre Fülöp kérte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, s az elég lesz nekünk.” 9 „Már oly régóta veletek vagyok – felelte Jézus –, és nem ismersz, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát is látta. Hogy mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? 10 Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok s az Atya bennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, s a tetteket is az Atya viszi végbe, aki bennem van. 11 Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, s az Atya bennem. Ha másképpen nem, legalább a tetteimért higgyétek.12 Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek, 13 s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, 14 bármit kértek a nevemben, megteszem nektek.
Jézus megígéri a Szentlelket.
15 Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, 16 én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad.18 Nem hagylak árván benneteket, hanem visszajövök hozzátok.21 Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.” 22 Ekkor Júdás – nem az iskarióti – megkérdezte: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, nem a világnak?” 23 Jézus így folytatta: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.26 S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.
1 Akkor a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy az ördög megkísértse.
3 Odalépett hozzá a kísértő, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.” 4 Azt felelte: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.” 5 Most a szent városba vitte az ördög, és a templom párkányára állította. 8 Végül egy igen magas hegyre vitte az ördög, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. 9 „Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.” 10 Jézus elutasította: „Távozz, ördög! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!” 11 Erre otthagyta az ördög és angyalok jöttek a szolgálatára.
Jézus Kafarnaumban.
14 Így beteljesedett Izajás próféta szava:
17 Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. „Tartsatok bűnbánatot – hirdette –, mert közel van a mennyek országa!” 18 Amikor Jézus a Galileai-tó mellett járt, látott két testvért, Simont, másik nevén Pétert és testvérét, Andrást. Halászok voltak, s épp hálót vetettek a tengerbe. 19 Megszólította őket: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket!”
A galileai működés.
25 Csapatostul kísérték, Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
1 Amikor Jézus ezeket a beszédeket befejezte, elhagyta Galileát és Júda határába ment, a Jordánon túlra. 2 Nagy tömeg kísérte, ő pedig meggyógyította őket. 3 Akkor odamentek hozzá a farizeusok, hogy próbára tegyék. Ezt kérdezték: „El szabad a férfinek bármilyen okból bocsátania a feleségét?” 4 Így felelt: „Nem olvastátok, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette őket, 5 és azt mondta: Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy test lesz a kettő?
8 „Mózes szívetek keménységére való tekintettel engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket – felelte –, de kezdetben nem így volt. 9 Mondom nektek: aki elbocsátja feleségét – hacsak nem paráznasága miatt –, és mást vesz el, házasságot tör. Aki elbocsátott nőt vesz el, szintén házasságot tör.” 10 A tanítványok megjegyezték: „Ha így áll a dolog a férj és feleség között, nem érdemes megházasodni.” 11 Erre így válaszolt: „Csak az fogja ezt fel, akinek megadatott. 12 Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!”
Jézus és a gyermekek.
13 Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket. 14 Jézus azonban így szólt: „Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa!” 15 Azzal rájuk tette kezét, s elment onnét.
A gazdag ifjú.
17 Így felelt neki: „Miért kérdezel engem a jó felől? Csak egyvalaki jó. Ezért, ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat.” 18 Az megkérdezte: „Melyeket?” Jézus felsorolta: „Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, 19 apádat és anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint saját magadat.”
21 „Ha tökéletes akarsz lenni – felelte Jézus –, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!”
1 Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem nevednek szerezz dicsőséget, kegyelmed és hűséged szerint! (Zsolt 113,6-8; Ésa 66,2
3 Istenünk az égben és a földön mindent végbevitt, amit csak akart.(Zsolt 57,3; Fil 1,6;2Sám 3,18;7,12.16)4 De az ő bálványaik csak arany és ezüst, emberi kéznek művei. (2Sám 23,1;Zsolt 17,3; Jer 12,3) 5 Van szájuk, de nem beszélnek, van szemük, de nem látnak, (5Móz 4,28; Jer 10,3-5) 6 van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem éreznek, 7 van kezük, de nem markolnak, van lábuk, de nem mozdulnak, és torkukon nem jön ki a szó. (Zsolt 44,22) 8 Ilyenek azok is, akik csinálták őket, s mindnyájan, akik bennük bíznak. 9 De Izrael háza az Úrban bízik, aki gyámola és védőpajzsa. (Zsolt 92,6)
11 Mind, akik félik az Urat, őbenne bíznak, aki gyámoluk és védőpajzsuk. (Ámós 9,2)
15 Áldjon meg benneteket az Úr, aki az eget és a földet teremtette! (Zsolt,115 2. 4.)
16 Az ég az Úr ege, a földet az emberek fiainak adta.
Jelenések könyve1. fejezet:8 „Én vagyok az alfa és az ómega (a kezdet és a vég)” – mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt és aki el jő, a Mindenható.
Az ember jövőbeni fejlődése Fontos szem előtt tartani, hogy az emberi evolúció nem egy lezárult folyamat. Vannak pesszimistább gondolkodók, akik szerint a genetikai evolúció „kikapcsolódása” tényleges biológiai veszélyt jelent az emberiségre nézve. Bár jelenleg a nagy egyedszám és folyamatos keveredés miatt az emberi evolúció igen lelassult, "leállt", a jövőben elképzelhető, hogy lesznek olyan körülmények, amikor egy-egy embercsoport valamilyen "más utat választ.
Vitatott kérdések Az ember "továbbfejlesztésének" ötlete és lehetősége számos vitát eredményezett annak ellenére, hogy a szakértők többsége a transz humanista javaslatokat szélsőségesnek és valószínűtlennek tartotta. A kritikák két fő vonalon támadták a mozgalmat: egyesek a transz humanista célok elérésének valószínűsége ellen tiltakoztak (gyakorlati kritikák), míg mások a transz humanista javaslatok alapjául szolgáló morális elveket vagy világnézetet támadták (etikai kritikák).
A kritikusok gyakran tartják a transzhumanizmus céljait veszélyesnek az emberi értékekre. Egyesek szerint az emberi állapot javításának transz humanista megközelítésének támogatása a szociális rendszertől vonna el értékes erőforrásokat. Mivel a legtöbb transz humanista támogatja a nem technológiai alapú társadalmi változtatásokat is,mint például az emberi jogok általános védelmét és sok kritikus támogatja a kommunikációban és az egészségügyben is a technológiai fejlődést, a különbség a két tábor között gyakran csak a területek fontossági sorrendjében van.
Néha azonban jelentősen eltérnek a vélemények a bennfoglalt elvekről, eltérő nézetekkel az emberiségről, az emberi természetről és a transz humanista törekvések erkölcsösségéről. A 2001-ben alakult amerikai központú Center for Genetics and Society nevű közérdekű szervezet kifejezetten azon transz humanista célkitűzések ellen küzd, amelyek magukban foglalják az emberi biológia átöröklődő módosításait, mint például az ember teljes klónozása és a csíraválasztás (az utód genetikai állományának megválasztási lehetősége).
Jelenések könyve21. fejezet1 Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúltak, és tenger sincs többé. 5 Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáteremtek mindent!” Majd hozzám fordult. „Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak.”
1 Vajon nem vagyok szabad ember? Nem vagyok apostol? Nem láttam Urunkat, Jézust? Nem vagytok-e az én művem az Úrban? 2 Ha másoknak nem volnék is apostola, nektek az vagyok, hiszen apostolságomnak ti vagytok a pecsétje az Úrban. 3 Ezzel igazolom magam azok előtt, akik felelősségre vonnak. 4 Nincs jogunk az evéshez és iváshoz? 5 Nincs jogunk ahhoz, hogy Asszony Nővért magunkkal vigyünk, mint a többi apostol és az Úr testvérei vagy Kéfás is teszi? 6 Csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk mentesülni a kétkezi munkától? 7 Ki katonáskodik saját költségén? Ki ültet szőlőt, és nem eszik a terméséből? Ki legeltet nyájat, és nem issza a nyáj tejét? 8 Talán csak emberi megfontolásból mondom ezeket, nem így nyilatkozik a törvény is? 9 Hiszen Mózes törvényében ez áll: „Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!” Talán az ökörre van az Istennek gondja, 10 s nem inkább értünk mondja ezt? Kétségtelenül értünk írták meg, hogy aki szánt, reménykedve szántson, s aki csépel, abban a reményben csépeljen, hogy részesedik a termésből.11 Ha lelki javakat vetettünk köztetek, nagy dolog az, hogy majd anyagi javaitokat aratjuk? 12 Ha mások rendelkezhetnek veletek, nekünk nincs több jogunk hozzá? De nem élünk jogunkkal, hanem elviselünk mindent, csak hogy gátat ne vessünk Krisztus evangéliumának.
14 Éppen így rendelte az Úr is, hogy az evangélium hirdetői az evangéliumból éljenek.
20 A zsidók előtt zsidóvá váltam, hogy megnyerjem a zsidókat. A törvény alá rendeltek között a törvény alárendeltje lettem – noha magam nem vagyok a törvénynek alárendelve –, csak hogy megnyerjem azokat, akik a törvény alárendeltjei.
26 Én is futok, de nem céltalanul, az ökölvívásban nem a levegőt csapkodom, hanem megzabolázom, 27 és rabságba vetem testemet, hogy míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak. Intő példák az Ószövetségből.
