CORTO : rövid, alacsony ------ Természetesen a KURTA itt a mi szavunk, ez is már a nyelvünk által van képezve. Világszerte megvannak a hasonmásai ennek is. Az angolnak mondott SHORT is ebből deformálódott a mai alakjára . Régi germánban még SKURT szerepel. Perzsa KUTÁH meg az R hangot hagyta el valahol már.
NUOTO : úszni --------- Szintén előfordul sokfelé a világban hasonló, NYÚJTÓ mozdulatok ezek, a vízben nyújtózás amiről itt szó van. És akkor újfent magyarul ragozott szó van már eleve előttünk.
PAFFUTO : kövér, dundi, dagadt ----------- PUFFADÓ a mi szavunk vagy a PUFFADT . Így is úgy is a magyar nyelv által képzett kifejezés. Angol PUFFED az "felfújt" , és ezáltal valóban PUFFAD(t) . jól mondják---- méghozzá mindezt magyar nyelven.))
FIUME : FOLYAM ---------- FOLYAM szavunk megváltoztatott külsőben. Ez pont ugyanaz. Annyi épp lehet hogy így a FOLYAMI képzés a pontos, ez már részletkérdés.
Ezt ők úgy vezetik vissza hogy van most FIUME----> volt előtte FLUMEN -----> volt FLUO -------> és volt FLOWO is a dolog. Azt "elfelejtik" közölni hogy itt mind a 4 szó magyarul van már ragozva és felépítve .))
--FIUME lesz a FOLYAM(i)
--FLUMEN lesz a FOLYOMÁNY
--FLOWO lehet a FOLYVA alakja, vagy a FOLYÓ nagyon torzítva.
ARRIVO : érkezés, megérkezés, célba beérés... ----------- Azaz a helyszínre ÉRVE történnek itt az események meg, a régi francia ARIVER mondta, a mai ARRIVER írja már le. Világszerte léteznek hasonlók, az angol ARRIVE is jól ismert lehet számunkra ami ugyanez a dolog lesz.
ÉRVE---ARRIVE átváltozás, magyarul ragozott a szavunk. A ragozás már önmagában eldönt itt mindent. Ugyanis megvan angolul a rövidebb ARR forma is, ami a még toldalékoktól mentes ÉR szavunk eldeformálva.
POCO : kevés, kis, alig, kisszámú ------- Azaz PICI, jól értjük magyarul ezt is. Van POCHI is majd ilyen jelentéssel. Az angol PIECE némiképp megváltozott jelentéssel ugyanez lehet.
A kicsi nőre mondott PETITE formák meg a már nyelvünkön többszörösen ragozott PICIKE szó amelyek lesznek egy elbarmolt külsőben. A magyar toldalékolás mindent eldönt. PICI, PICINY, PICUR, ICI-PICI, POCI, POCAK, PACI mind kicsinyítettséget jelent, a PIKOLÓ mértékegység is ezt a PICI mennyiséget rejti, csak itt K-ra megírva.
DENTRO : bent, befelé ------- BENTRE a szavunk mindenképpen, mondhatnánk akár hogy csak a kezdőmássalhangzót átcserélték. De ők mindenképp ragaszkodnak a "deintro" felépítéshez, ez a lényegen mit sem változtat, sőt így még magyarosabbak lesznek a dolgok. Az INTRO a BENTRE szintén csak lehagyott mássalhangzóval. Ahogyan az angol ENTER is BENTRE . Az olasz meg ha nem simán BENTRE akkor meg IDEBENTRE is lehet, amit szabadon választva a magyar nyelv is kifejezhet így is és úgy is.
DURO : kemény, nehéz, súlyos, DURVA ------ Ez utóbbi kiemelt a mi szavunk, a latin DURUS a régen gyakrabban használt DURVÁS melléknévként alkalmazott szavunk lehet. A gyökszó a hangutánzó alapú DIR-DER-DOR-DÜR-DÖRR, amelyekre igen komoly méretű szóbokor épül a magyar nyelvben...
Majdnem minden hangutánzóból indul. A tör szavunkat a valóban a dör, de még inkább a dúr gyökelemhez hasonlítanám. Vizsgáljuk meg ezeket: fúr, túr, dúr, tör
Ha ez utóbbianak a legelemibb ragozásait vesszük - törtet, törekszik máris megvan ugyanaz az előrenyomolást jelentő fogalmi kapcsolat, amely a fentebbi szóalakokban.
Vegyük észre, hogy van egy nyelvtanilag szándékolt szócsoport amely az előrenyomolás különböző módozatait pusztán a kezdőhang megváltozatásával fejezi ki: a fúr-túr-dúr-tör (gyűr, csűr, csör, szúr, kúr..stb stb.)
Itt pedig észre kell vennünk, hogy a magyar nyelv nem csak és kizárólag aglitunáló nyelv. A nyelvünk legősibb rétegében ahol a szó egyetlen kezdőhangból és egy minimális képzésből áll- ott sokszor a képzés adja egy jelentéscsoport alapját és nem a kezdőhang! Ez esetben is a szavak közötti közös jelentést, az előrenyomulást maga a képzőhangok adják. A kezdőhangok csak az előrenyomulások közötti különbséget!
Mindezek alapján át kell értékelnünk a gyökrendszer lényegét jelentéscsoportok szerint is. Nem annyira egyszerű a helyzet, hogy egy szóeleji gyökből, szóbokrok szerint levezethető az összes származékszó. A magyar nyelv ugyanis szerintem tudatosan képezett később is rokonértelmű szavakat, kezdőhangok tudatos megváltoztatásával, egy-egy árnyalatni jeletésmódosulás kifejezésére, néha pedig pusztán csak tájnyelvi jellegzetességként.
Bámulatos a magyar nyelvi logika. Ha valami ugyanis nagy erővel előre tör, betör egy közegbe, az a közeg széttörik. Ha pedig valamit töretekből pl kőtöretekből egymásra halmozunk, az tornyosulni fog. Az előrenyomulás pedig lehet tompa, vagy ék alakú hegyes. Ha tömpa, akkor törik a közeg, vagy az eszköz is. Ha hegyes csavaró mozgású, akkor pedig előre fog tőrni. A T kezdőhang ugyanakkor tárgyhoz rögzítés, a tapadás hangi alakja is. Ezért "áll egy helyben" a TÓ, a TOCCSANÁS, a TÉR, a TOPPANÁS, a Térdelés, a Taps, a Taposás vagy ezért nehéz a Tépés stb. A TÖR esetében, T kezdőhanggal tehát egy helyhez kötött, nagyon intenzív erőhatást fejezünk ki. A TORONY ezért lehet egy talpán álló, felfelé törő építmény.
Ugyanígy ha valami durván előre dúródik, akkor az ellenálló közeg szétdarabolódik. Ha forgó mozgással dúródik, akkor darálódik. st. stb. Az előrenyomulás itt is lehet tompa, vagy ék alakú hegyes. Ha tompa, akkor döngeni, vagy dördülni fog (pörögve), vagy éppenséggel sebesen hatol előre, mint a dárda (ezért nem lehet pusztán olasz jövevényszó). A Daru madár pedig hosszú lábakon jár magasan ezért analógiás hatásban van az etimológiája a toronnyal, csak úgy mint a turul madárnak egyébként (Vog. (T.) tarə·w; osztj. (V.) tarəγ; zürj. (V.) turi; votj. (Sz.), (K.) turi: ’daru’).
A madarak csőrét egyébként villámgyorsan előre lehet csűrni, csavarni fegverként - hasonlóan, mint a TŐR , nem csak cserregni, csipogni, csipegetni, csivitelni lehet vele.
Fölmagasított TÉR TERület, TOR formája gyakori. Sőt a "torony" mintha sokszor csak a tiszta TOR formában már ott lenne. TÖRZS/TORZSA , TORTA, TORMA gyökér (hasonlat) .
A TOR szó mint lakoma is erre utalhat, az asztalon tornyozott ételekre. A FORTRESS vár és erődítmény ugye. FÖL+TERES (tornyozott) épület. Franciáknál FORTERESSE, így jobban is látszik.
A TOR tisztán torony lehet már a KOLOSTOR szóban is. Ami KŐRÖS TOR(ony) magyarán mondva teljesen.
Ugye ez egy körforma építmény jellemzően TORONY-nyal megépítve...
A török szó valaódi eredete magyar. Benne rejlik mint a magasság - tornyosulás, mind a törzs, mind pedig az erővel előre törés jelentése.
Törni szavunk kétértelmű attól függően, okozó, vagy okozati szembontból használjuk. A valaki előre tör (dúr), az útjából simán széttör minden akadályt. Ez a szempont egy gyors és határozott előrenyomulást jelent. Ez az alapja a tőr és a torny szavunknak. A torony ugyanis az égbe tör fel! (A törekedés már inkább csak ilyen irányú szándékot jelent). Ha pedig valami széttörik, azt már nem az erőhatás irányából határozzuk meg, hanem az okozatból. Törmelék lesz belőle. Esetleg egy torz vastagabb test marad meg belőle az egésznek a törzse (torzsa) - amely nehezebben pusztul el a töménysége miatt, amire minden épült.
Mindenféle nyelvű jövenyszavak nem adnak ki ilyen értelmű logikai kapcsolatot.
tőr¹ - ótörök, torzsa - olasz, torony- német... Na persze!!!
Mindenkinek egyértelűnek kell lennie, hogy a magyar nyelv állítja egyedül logikai láncba ennek a nosztratikus alapszónak a más nyelvekben fenmaradt töredékeit is!
igen, régebben is szóba került, a foszt is a puszta. nincs hivatalosan felsorolva ezek a kapcsolatok p f v, f p v, stb
nem jutott eszembe
van egy közös szint az IE és az UR, AT között (is)
azt lenne érdemes feltárni, mert az volt a szókincs magja, a kultura eszköztára és fogalmai
természetesen a szkita ösnyelvből származik az eurázsia többsége, ill. mindegyikben meghagyta lenyomatát
DERÜ DAWN ?
tár, alapszó. tér, alapszó. tör, dar, alapszó.
..........
vissza a foszt puszt bocs-ra. a két szélén ugyanaz de annak ellentétes alanyi változata, v mi. vagy más sorrend lenne? (ez a krisztusi sorrend, ahogy látom)
a fucsa bosza változatok másik fele : bocs. tehát a fucsának a bocsa és a boszanak a bocsa, igaz e
ANY és a MANY , illetve SOME és a WHERE . Óh, hát ezek itt kétség kívül angol szavak, sokan ezt meg se kérdőjeleznék. Vagy eredetileg magyar szavak inkább ezek is. ANNYI és MENNYI, illetve SZÁM és HELY . Nézzünk ennek kicsit utána :
ANY : bármilyen, bármi, illetve számos kifejezésben előtag, többségében mennyiségi. ----------------
Régi formái : ANIE, ANNY, ANYIN . ANYONE : bárki, akárki ----- ANNYI egy valaki, vagyis ANNYI ÖN/ÉN közül egy. Angol egy az tuti fix hogy az ÉN szóból van. A kettő meg a TE. Én és te, ők így számoltak , a holland még ma is TWEE.
ANYHOW : mindenesetre, akárhogy, -------------- ANNYI-HOGY , a HOW is a HOGY szavunk elváltoztatott kiadása, kapott a végére egy gyönyörű dupla W hangot oda. Attól még mi nagyon jól tudjuk hogy mi ez.))
ANYWHERE : sehol, bárhol --------- ANNYI-HELY ahol a mi dolgunk lehet, hogy nem tudjuk pontosan megmondani. A "where" még külön később...
MANY : nagy mennyi-ség, sokaság, sok, számos ------- MENNYI a pontos szavunk, ebből jött létre.
Régi angolban MANYE/MENYE is volt. Ősgermán MENIE/MENJE csak hogy kétségünk se legyen, ez a mi magyar szavunk. Így születnek idegen szavak, elváltoztatják a már eleve ragozott magyar kifejezést.
Világszerte a nyelvekben van, például a koreai MANEUN használja ezt. De ENNYI---MENNYI---MEGANNYI azt bizony csak a magyar tudja.)) Itt van felépítve minden.
MANY a ONE : sok ember ------------ MENNYI ÖN/ÉN a helyszínen.))
HOW MANY : hány, mennyi, hány darab ------- De ez pontosan magyarul HOGY MENNYI
SOME : egy kis, bizonyos, néhány, kevés, egy része valaminek, valamennyi ---------- SZÁM szavunkból mindez. Régi angol SOM, SUM, germán SäM , SAM ismertek, szinte le se tagadhatnák mi ez. Főleg úgy hogy a SAME szó is ugyanez, ami odaát "ugyanaz" és "azonos" "megegyező" jelentésű, persze hiszen egyenlő a SZÁMA amit egyeztettek (!)
SOMEWHERE : valahol, valamerre ------------- nem tudni hol van. SZÁM-HELYE azaz számos elképzelhető helye van.
WHERE : hol/hová mint kérdőszó ------------ HELYE?... Ez a szavunk, a helyre kérdezünk rá. Régi angol HWAER, tehát itt még H-val kezd, persze már itt torz a dolog. A "HERE" dolog is a témához tartozik : itt, ide ----- HELYE van a dolognak kijelölve. Old Englis HER, itt már R betűs a vége. De a fríz HJIR, azaz itt még találkozunk a J hanggal is.
HERE IN : itt, ebben --- HELY-(B)EN
HEREIN egybeírva : e helyen ------- HELYEN
ADHERE : ragaszkodik, tapad --------- AD+HELYRE
CALL SOMEBODY HERE : idehív (valakit) Szintén HELYRE hívunk. ráadásul a CALL az a SZÓL szavunk lesz. Az "ógörög" KALÉÓ már a SZÓLÓ szavunk elbarmoltan, kezdő SZ helyett K-ra írva.
Csakhogy szólni SZÓval lehetséges. Magyar SZÓval építendő fel...
"Hangra és jelentésre egyezik vele Pindarusnál görög bhssa (őde Gegend. Griechisch-Deutsches Wörterbuch von Rost); továbbá a német Wüste (régi felső németben: wóstí, wuostí, wósta) melyet Adelung a vastus latin szóra viszen viszsza. Törökül: bos am. üres, puszta. Továbbá basztán konyhakertet jelent (jardin potager. Hindoglu)."
"1. a bos 'üres' a puszta is lehet, abból is válhatott azzá. (a szlávoknál az elenged pusztit, az üres puszti)"
Teljesen jó meglátás.
Ráadásul a foszt szóval van rokonságban. Annak lényegében egy f-p-b változata.
Önmagában ez cáfolja az átvételt mert látható, hogy kiterjedt szóbokrokra ágazik szét ez a fogalmilag egy jelentés.
A megfosztás, kiüresítés jelentésről van szó, mint ahogy a búcsú is erről szól.
sajnálatos módon tényként kezelik, h török eredetűek azok a szavak, amelyekről egykor azt kijelentették
itt azt mondja, a bulcsu török eredetű
az etimologiai szótár azt mondja
bocsát [12. század vége] Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. kun bošat-, csuvas p¹žat-: ’kiürít; elenged, megszabadít’. A török szavak alapja az ótörök *boša- ’ürül’, ami a *boš ’üres’ melléknév szármzéka.
búcsú [950 k. tn. (?), 1372 u.] Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. ujgur bošu ’felmentés, elbocsátás’, középtörök bošu ’a követ kihallgatása és a neki adott ajándék’, kun bošaq ’bűnbocsánat’, bošov ’felmentés’, a törökségi szavak eredetét ld. a bocsát alatt. A nyelvünkbe került eredeti szóalak *bošaq vagy *bošuq lehetett.
1. a bos 'üres' a puszta is lehet, abból is válhatott azzá. (a szlávoknál az elenged pusztit, az üres puszti)
"Csak épp senki sem tud felmutatni félmajmokat sem, meg majomembereket sem. Nyilván mert nincs is ilyen."
Arra miért nem gondolsz, hogy az a majomember (előember) aki az ősünk, már nem él? Már az ük-nagyszüleink sem élnek, nemhogy a több millió évvel ezelőtti felmenőink...
Nekik már csak a maradványaik kerülnek elő, amikből jól kirajzolódik az emberré válás folyamatában az ember akkori állapota. Ehhez kapcsolódik még a megtalált eszközök, egyéb leletek (tűzrakóhelyek, tárolók, elfogyasztott élelmiszerek, stb.) sokasága, amelyekből az életmódra és annak fejlődésére lehet következtetni.
"Én nem is foglalkoznék ezzel a témával itt ha nem lenne folyton belekeverve ez a nyelvészetbe."
Azért keveredik bele a nyelvészetbe, - szorosabban véve a beszéd kialakulásának történetébe - mert a nyelv kialakulásának kezdetei éppen erre az időszakra keltezhetők, hiszen a közös tevékenység a nyelv segítségével vált hatékonnyá, s ennek a két dolognak a kölcsönhatása által alakult ki évmilliók alatt az ember (a fejlettebb agy) és a beszélt nyelv.
"A nyelv nem egy fizikai szabálygyűjtemény. Számtalan eltérés lehetséges különböző okokból."
A nyelv valamilyen szabályok mentén alakult ki, ez vitathatatlan, mivel erre számos bizonyíték áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor a gyökök, szavak átvitt értelmezése az eltérések számát gazdagítja. Azonban ezek az eltérések nem kivételek a szabályok alól, miután a gyökök, szavak eredeti jelentése azokban is megmaradt, legföljebb feledésbe merült, ami megnehezíti a helyzetünket. Az ily módon hozzáadott jelentés rendszerint teljesen más értelmet ad a gyöknek, szónak, ezért veszélyes csupán a jelentésük alapján rendszerezni azokat. Ugyanakkor a bennük lévő hangok jelentése nem változott meg, épp ezért mondanak többet a gyökök kialakulásáról, rokoni kapcsolataikról szemben ez utóbbiak mai jelentésével...
"Egyébként a szópárok is sugallanak olyasmit, hogy a vékony hangú magánhangzók a kisebb dolgokra utalnak, a vastag hangúak meg a nagyobbakra, vagy közelebbire és távolabbira."
Ez így van, s mint magad is észrevetted, ez is egy szabály. Sőt, azt is leszűrhetjük, hogy a magánhangzóknak van jelentése. Ha pedig van, akkor nem véletlenül kerültek a gyökbe, s a különböző magánhangzókkal alkotott gyököknek szükségszerűen más jelentése kell, hogy legyen.
Megj. Itt nem különböző "fok"-ról van szó, hanem különböző jelentésről! Az "I" nem egy kisebb foka az "A"-nak, hanem egy különálló jelentésű hang.
Az ITT-ben az I hang a hozzám legközelebbi dolgokat jelenti, az OTT-ban pedig a távoliakat. Ez két külön hely, fokozatok nélkül.
A KICSI szóban az I a kicsiségre utal, a NAGY-ban az A a nagyobb dolgokra. Ez is két külön jelentés.
Természetesen a mássalhangzóknak is van önálló jelentésük, de egy gyökben már nem ezek, hanem az összetelnek megfelelő új jelentés fog dominálni.
"Honnan venném én a bátorságot, hogy Czuczor Gergelyhez, vagy Fogarasi Jánoshoz mérjem magam?"
A gondolkodás, az ötletek továbbgondolása, avagy a hibák észrevétele senki számára nincs megtiltva.
"Annak nem sok értelme van, ha eleve elutasítok mindent, amit a nagy elődök már feltártak."
Erről szó sincs! Amikor a hangok jelentésével kezdtem foglalkozni éppen a C-F szótárban találtam meg az első bizonyítékokat a hangok jelentésére.
Ők nem igazán foglalkoztak a nyelv (hangok, ősgyökök, gyökök szavak) kialakulásának történetével, egy etimológiai szótárat állítottak össze, melyben a gyökök, szavak kapcsolataira fektették a hangsúlyt.
"Valami hasonló írása van az ikerszavakkal kapcsolatban itt:"
"Hangrendi párhuzamok anyanyelvünkben" c. írásában foglalkozik ezzel a kérdéssel meglehetősen érintőlegesen, így nem lehet tudni, észre vett-e valamit a hangok jelentéséből.
Ti. erről sehol nem beszél, csak a hangrendi illeszkedést - mint nyelvi sajátosságot - emlegeti, azonban a kialakulásának okára semmilyen választ nem ad, még jelzésszinten sem...
Sőt, az ikerszavaknál sem tér ki a hangok - jelen esetben a magánhangzók - jelentésére, pedig ezekben a szópárokban az alkotó szavak önálló jelentése épp ezen magánhangzók jelentésbeli különbségéből fakad.
Mentségére legyen: Ilyen rövid cikkekben legföljebb a figyelem felhívása lehetett a cél, nem pedig kimerítő magyarázat.
Most én nem átvitt értelemben írtam amit. Gyerek is átmegy felnőttbe, jelentőset változik. Ez más. A bizonyos nézet azt tartja majomból ember lesz. Méghozzá fokozatosan ! Varázsütésre még sem mehet.)) Csak épp senki sem tud felmutatni félmajmokat sem, meg majomembereket sem. Nyilván mert nincs is ilyen. Talán mert nem lesz majomból ember azért.
Én nem is foglalkoznék ezzel a témával itt ha nem lenne folyton belekeverve ez a nyelvészetbe. Ha még lett is volna ilyen organizmus, gyöknyelvet képességek híján akkor sem építene (hangokból sem), mivel ez megkövetel egyfajta intellektuális képességet...
" hogy szabályként tekinthessünk rá. Ellenkező esetben súlytalan képzelgés."
A nyelv nem egy fizikai szabálygyűjtemény. Számtalan eltérés lehetséges különböző okokból.
A gyökvizsgálat egyik nehézségét pont ez adja.
Egyébként a szópárok is sugallanak olyasmit, hogy a vékony hangú magánhangzók a kisebb dolgokra utalnak, a vastag hangúak meg a nagyobbakra, vagy közelebbire és távolabbira.
ide-oda
ilyen-olyan
imígyen-amúgyan
ekkora-akkora
"Nem felvetésként említetted, hanem kijelentetted, mint véleményt. (C-F-et idézve...)"
Honnan venném én a bátorságot, hogy Czuczor Gergelyhez, vagy Fogarasi Jánoshoz mérjem magam?
Nyilván megpróbálom megérteni, hogy mit miért mondanak és elfogadom a szaktudásuk eredményét.
Annak nem sok értelme van, ha eleve elutasítok mindent, amit a nagy elődök már feltártak.
Ha módosítani kell valamit, azt is inkább a szellemi utódaik munkái alapján teszem meg, mint a saját kútfőm szerint.
Nem vagyok szakember!
Végvári József előadását nem találom már a neten erről a témáról. "Ikerszavaink" címmel tartott egy előadást.
Valami hasonló írása van az ikerszavakkal kapcsolatban itt:
"Ha volna ilyen fokról-fokra változás a fajok közt akkor számos különböző fázisban lévő ilyen átmeneti lénynek kéne lennie. Különböző előrehaladási stádiumban."
Vannak ilyen látványosan átmeneti stádiumban lévő fajok, nézz utána: Hód, vidra, vízi madarak, jegesmedve, fülesfóka, valódi fóka, rozmár, tengeritehén, gébek, stb.
Amúgy minden faj átmenetet képez, hisz' mind fejlődik valahová.
"4: Az ember nem állatból lett. Agymosás..."
Persze... Porból lett, az Úr meg belelehelte a lelkét.... Erről nem kívánok itt vitát folytatni, keresd föl a Teremtés kontra evolúció-s topiokot..
"De itt a konkrét hangalak miértjét kell figyelembe vennünk, ha szót elemzünk. Azt hogy mi miatt az a hangalak, amiért éppen az."
1-2-3 egyszerre : Pont az van hogy nincsenek átmenetek. Ha volna ilyen fokról-fokra változás a fajok közt akkor számos különböző fázisban lévő ilyen átmeneti lénynek kéne lennie. Különböző előrehaladási stádiumban. Amelyek egyszerűen nincsenek és kész. Sehol sincsenek ezek a fokozatok. Van majom, meg van ember, óriási a különbség ! ))
Sehol se találsz közteseket. Hipotéziseket meg ne tálaljunk már tényként, a nem létezőt ne tálaljuk már valódinak. Nincsen sehol ! Nem tudod megmutatni mert nincs.
4: Az ember nem állatból lett. Agymosás...
5: F-RR a lényeg így a FORGATAG--FERGETEG--FÖRGETEG fő lényege ugyanaz lesz.
6: De tehetünk más magánhangzót sokszor, a fő lényeg nem változik meg, példa épp feljebb.
7: A "forgás" vagy "fúrás" illetve "féreg" szavak meghatározásai értelmező szempontból nem hibásak, voltaképpen 25 féleképpen is leírhatnánk ezek jelentéseit hibátlanul. De itt a konkrét hangalak miértjét kell figyelembe vennünk, ha szót elemzünk. Azt hogy mi miatt az a hangalak, amiért éppen az.
Nagy hiba, mert vagy a hasadra ütöttél (ez a rosszabbik eset), vagy kritikátlanul fogadtál el valakitől egy kijelentést.
"Felvetésként hoztam ide. Más gyökben ettől még nem kell, hogy igy legyen."
Nem felvetésként említetted, hanem kijelentetted, mint véleményt. (C-F-et idézve...)
Amúgy más gyököknél is így kell lenni ahhoz, hogy ez a kijelentés megállja a helyét, hogy szabályként tekinthessünk rá. Ellenkező esetben súlytalan képzelgés.
"A: ha valóban létezett volna ilyen fokról-fokra és lépcsőről lépcsőre történő átváltozás az egymástól igen markánsan elkülönülő létformák között, akkor ma is számtalan különböző fázisban lévő átmeneti formának kéne lennie"
Ma is léteznek átmeneti formák, hovatovább minden élőlény átmeneti állapotban van.
"Ma miért nem akar egyik bonobó sem emberré transzformálódni?..."
Miért akarna? Ha egy faj fejlődése szétágazik (egyik része A, a másik a B utat választja) akkor nyilván nem fog egyik sem a másikba transzformálódni...
Egyébként az ember őse nem a bonobó, de még csak nem is a csimpánz, gorilla, vagy más, ma élő főemlős, hanem mindannyiunk közös őse.
A ma élők ennek a közös ősnek a a különböző ágon fejlődött változatai.
"Előbb ezt bizonyítani kéne mint tényként kijelenteni olyat ami ma sem történik jelenleg."
Egészen nyugodt lehetsz, bizonyítva van...
Miután ez nem biológiai topik, ebbe az irányba nem mennék el, olvass utána a neten. Pl.
Ez a képesség nem adatik meg egyik pillanatról a másikra, hanem hosszú fejlődés előzi meg. Miután a beszéd hangokból áll, törvényszerű, hogy a tagolt beszédet a hangok (és testbeszéd) által történő kezdetleges kommunikáció - ami már az állatvilágban is megjelenik - előzze meg.
Az állatvilágból kiemelkedő őseink életvitele (társas együttlét, közös tevékenység, eszközkészítés) szükségszerűen egyre fejlettebb kommunikációt igényelt, és ez a kölcsönhatás tette lehetővé az emberszerű őseink beszédképességének kifejlődését, később a gyökök , szavak, mondatok kimondását, megfogalmazását.
"FOR : nem, ezúttal arról van szó hogy valamiért nem akarod észrevenni a gyökszó egyértelmű forgásértelmét."
A FOR gyök szerintem is forgást fejez ki, ezt már korábban is leírtam.
"Más hangalakú gyököt ne keverjünk ide, azok mások."
Nem én keverem ide, hanem TE.
"F-R hangkapcsolat a valódi gyök. Nevezzük FOR."
Maradjunk annyiban, hogy csak a FOR gyök a FORgás gyöke, "Más hangalakú gyököt ne keverjünk ide" ahogy előbb helyesen írtad.
"Ami forgásértelmű gyökérszó lett a kiadott hangú jelenségek képi okán."
A forgás nem ad ki FOR hangot. Nem hangutánzó gyök. Odáig stimmel, hogy valamilyen képi jelenséget idéz, de azt a gyökben levő hangok jelentése okán teszi.
"Az F-R közt használhatunk bármilyen magánhangzót, a szó forgásértelme attól függetlenül ugyanúgy megőrződik nekünk."
Nem tehetünk bármilyen magánhangzót a gyökbe, mert megváltozik a jelentése.
A háromhangú gyökök ugyanazon elv alapján épülnek föl, mint az összetett szavak. Ha az utóbbi lényegét megérted, (jelentés-módusulások az összetevők és az új szavak között) akkor a gyökök jelentésének alakulását, egymáshoz való viszonyát is megérted.
Pl. álló-képesség-teszt. Ha a középső "hangot" kicseréljük, megváltozik a "gyök" jelentése: álló-lámpa-teszt. Ugye, világos, mindkét összetett szó szoros rokoni kapcsolatban áll egymással mind alakilag (első és harmadik szó egyezik) mind pedig jelentésük tekintetében, hiszen a két azonos szó (az első és a harmadik) jelentése ezt garantálja, de két merőben különböző jelentésük van.
Az összetett szavak esetében a már használatban lévő szavakból egy új fogalmat alkotunk. Ugyan ezt tesszük a háromhangú gyökök esetében is: már meglévő, jelentéssel bíró (tehát szóként értelmezhető) hangokat rakunk össze egy új fogalom létrehozásához.
Logikus és értelemszerű, hogy az ilyenformán képzett összetett szavak és gyökök is, amennyiben azonos szavakat / hangokat (is) tartalmaznak, azok jelentése rokoni kapcsolatot fog teremteni közöttük a bevitt jelentésük okán.
Tehát amikor egy másik magánhangzó kerül ugyanazon két mássalhangzó közé, akkor más jelentésű gyököt alkottunk.
"A magánhangzó segítségével lesz pontosabb a kifejezésünk : például a FÚR kezdetű szavak ugyanúgy forgásértelműek, és ugyanúgy őrzi az őseredet hangutánzó jellegét."
Nem pontosabb lesz, hanem más.
A forgás jelentése: saját tengely körül végzett folyamatos mozgás
