"ha a fénysugárral szemben mozgó megfigyelő méri a fénysebességet, akkor a számára megváltozik a fénysebesség, és ezt a megnövekedett (c+v) fénysebességet méri a mozgó megfigyelő."
Már kértem a 4505-ben, hogy írd le azt a módszert,
amivel szerinted ki lehetne mérni a fenti állításod 'valóságtartalmát'... (eddig még nem kaptam erre választ...) ;-/
Szerintem úgy lehetne megmérni azt, hogy "a fénysugárral szemben haladó megfigyelőhöz viszonyítva a fény sebessége más, mint az álló megfigyelőhöz viszonyítva" (figyelembe véve Construkt 4503 'időzítési problémáit'), hogy keresni kell egy 'jó irányban lévő' pulzárt (amiben így 'benne van' az "idő-szinkronizáció"... ;), és összehasonlítani a pulzár-impulzusok közti időtartamot, a Föld különböző, Nap körüli pozícióiban (+ a Föld forgása... ;), így ha a Nap körüli pálya két ellentétes oldalán eltérő 'impulzus-távolságot' mérhetünk.
Elgondolkodtató, de akkor hogy lehet az, hogy te is azt állítod, Hogy ha a megfigyelő sebessége nő akkor a fény sebessége is nő.A két sebesség összeadódik , de ugyanakkor különáll. A fény sebessége nem változik.n A fénysebesség mint mennyiség marad és ahhoz adódik a megfigyelő sebessége.
Ha én neki megyek a fának, akkor szerinted a fa hozzám viszonyítva nekem jött. Szerintem meg még hozzám viszonyítva sem a fa jött nekem. Ilyen egyszerű.
Miért nem a megfigyelő sebessége növekedett meg?Különben sem mindegy ,hogy idd ki a bilit , vagy vidd ki a bilit. Te mész neki a fának, vagy a fa jön neked.
Elég furcsán hangzik, és valószínű , hogy ilyet még senki nem mondott, de nekem több matematikai felfedezésem is van. Na nem ilyenek. A helyzet a k0vetkező. Mi van akkor, ha a megfigyelő sebessége hozzáadódik a fénysebességhez, de ez a másik oldalon nem érvényes. Tehát nem a fénysebesség adodik a megfigyelő sebességéhez, hanem a megfigyelő sebessége adódik a fénysebességhez.
Én értem a te állás pontodat. Csak az a furcsa, hogy miért nem a saját sbességét méri, amikor nyilvánvaló, hogy a saját sebessége változott meg. És mivel méri???.Én tartom az álláspontomat , hogy a megfigyelő sebessége változott meg a fénysebességhez képest. a fénysebesség nem változott.
"...nem a fény sebessége változik hanem a megfigyelőjé."
A fény sebessége a fényközeghez képest nem változik meg.
De ha a fénysugárral szemben mozgó megfigyelő méri a fénysebességet, akkor a számára megváltozik a fénysebesség, és ezt a megnövekedett (c+v) fénysebességet méri a mozgó megfigyelő.
"sajnos nem tudom megindokolni, h a te elmeleted miert nem helyes, mert nem ismerem az elmeletedet. minden alap vagy hatterinfo nelkul teszel kijelenteseket es aki nem ert vele egyet, attol varod hogy bizonyitson. ennek forditva kene lenni."
Mint a régi viccben: - a Gestapo azt akarta kiverni a foglyokból, amit a foglyok tudtak. - a GRU (a szovjet 'gestapo') pedig azt akarta kiverni a foglyokból, amit a GRU tudott... ! ;-)
" igen, en kimertem a fenysebesseg valtozast. ha lesz kedvem felteszek elozetes adatokat."
teljesen mindegy h vakuumban csinalod vagy mas kozegben. az is mindegy, h fennyel vagy mas em hullammal.
a 'fenysebesseg' az nem ekvivalens a feny sebessegevel, csak legtobbezor kozel egyenloek. a fenysebesseg egy (helyi) konstans ertek, ami megmondja, h az informacio hordozo milyen maximalis sebesseggel terjedhet.
minden infirmacio hordozonak es minden kozegnek van egy sajat sebessegaranya a fenysebesseghez kepest, amilyen sebesseggel az az entitas, abban a kozegben halad.
momentan az em hullamok a vakuumban fenysebesseggel terjednek.
egy entitas valosagos sebesseget pedig ugy kapjuk, h a fenysebesseget megszorozzuk az entitas sebessegaranyaval es megszorozsuk a kozeg sebessegaranyaval. ha ket azonos nemu informacio hordozot kozlekedtetunk azonos kozegben, akkor mindkettore azonos a fenysebesseg valtozas hatasa, igy az arany szamolhato.
sajnos nem tudom megindokolni, h a te elmeleted miert nem helyes, mert nem ismerem az elmeletedet.
minden alap vagy hatterinfo nelkul teszel kijelenteseket es aki nem ert vele egyet, attol varod hogy bizonyitson. ennek forditva kene lenni.
en max annyit tudok tenni, h ha letezik tapasztalas ami ellent mond a kijelentesednek, akkor azt leirom. ilyen pl a feny sebessegenek kulonbsege az egyenlito menten. kiserletekkel bizonyitott, hogy egy adott idopontban, egy adott helyen a parhuzamos em hullamok ketiranyu sebessege azonos. vagyis a kijelentesedet kiserletek cafoljak.
az eter szempontjabol teljesen mindegy, h a fold halado vagy forgo mozgasat nezzuk, mindkettonel elmozdul a vizsgalt pontja a foldnek. ha ott osszesited a sebesseg vektorokat, akkor teljesen mindegy, h azok osszetevoi forgasbol vagy keringesbol szarmaznak. sebesseg -> ero.
tehat ha az egyik mozgas hatasara a fold atomos anyaga magaval ragadja az etert, akkor a masik fajta hatasara is magaval kell ragadnia. vagy egyiknel sem.
igen, en kimertem a fenysebesseg valtozast. ha lesz kedvem felteszek elozetes adatokat.
Ha egy mozgó megfigyelő egy elemlámpát visz magával, akkor szerintem, a mozgó megfigyelő és az elemlámpa fényének sebessége összeadódik, de a fény sebessége ettől még nem változott meg.
Hogy méred meg például a megfigyelővel szemben mozgó fénysebességet, amikor nem a fény sebessége változik hanem a megfigyelőjé. A megfigyelőjét érdemes mérni. szerintem mérheted , a fény sebességét is de hogyan, és nem sokra mész vele.
