Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Ez mind oké, csak ne említsük már egy lapon a rovarölőkkel, vagy az olyan szerekkel, amik rákkeltők vagy reproduktív problémákat okozhattak. Mint pl. a mankoceb volt amíg meg nem szüntették de 50-60 évig lehetett használni. De biztos, hogy most is használnak olyan szereket, amiről majd pár év múlva derül ki, hogy mit okoz. A réz alapvetően nem méreg, a testünkben is szükség van rá, de túladagolva méreg. Konkrétan májat, vesét kinyírhatja. De pl. fel nem szívódik ezért nem érezném rá megfelelőnek a legerősebb méreg a világon kifejezést. A giliszta valószínűleg ezzel nem értene egyet.
A szőlőművelésben, mivel arról volt szó. Tudtommal ciánt senki se használ a szőlőben, de bocs, ha mégis. Attol, hogy természetes anyag (elem), még kifejezetten mérgező. Vízben gyakorlatilag nem oldódik, ez a fő oka, hogy pl. a talajban felhalmozódik. Nem véletlen, hogy kg/ha/év alapján határérték van a felhasználására.
Az igaz, hogy a réz soha nem bomlik le, de vannak történelmi borvidékek, ahol nagyon régóta használják (régen még többet is, mint ma) és még mindig jó borokat készítenek...
Nem véletlen, hogy annyian próbálkoztak rézpótló szerekkel a szölészetben, mert a réz az egyik legmérgezöbb anyag, ami csak létezik, és mint írod, dem mosódik ki, nem bomlik el, hanem felhalmozódik. A kén legalább beépülhet az élölényekben.
Nem. A fiatal börszövet kifejezetten érzékeny a rézre, mert parásítja, ezért szabad csak virágzás után permetezni a szölöt rézzel (kivétel néhány speciális rézkészítmény). Az othello meg nem a rézre, hanem a kénre érzékeny. Nem tudom, hol voltak az eladóid, amikor a növényvédös tanfolyamon kellett volna lenniük, de innét is csókoltatom öket...
A réz az öszi vagy tél végio lemosózáshoz kellhet.
Tegnap elszaladtam Győr egyik ismert mezőgazdasági áruházába, csak Vegesol eReS volt, az eladó nem hallott még a szőlő rügypattanáskori rézérzékenységéről.
Átmentem a belvárosi, patinás boltba, itt volt Nevikén, de az eladó hölgy itt is furcsán nézett rám, mondván a réz mindennek az alapja. Szerinte összekeverem az Othelló kénérzékenységével.
Interneten kutakodtam, nem találtam erről semmit, csak egy helyen volt egy félmondat a szőlő változó réztoleranciájáról. Viszont ebből nem derül ki számomra, hogy ez mit takar.
Más oldalról közelítettem meg: mire kellene a réz? Leginkább pernoszpóra ellen, de a leírások szerint az intenzív hajtásnövekedés időszakában kell indítani a kezeléseket (ami nem tudom pontosan mi), más megadás szerint 3-5 leveles állapottól.
Míg a lisztharmatnál írják, hogy már a fakadó rügyben fertőzi a levélkéket, peronoszpóránál nem találtam ilyet.
Jó, de miért baj mégis, ha rézzel lemosózunk? Amit a fenti cikk is ír: a réz nehézfém, nem bomlik le, nem mosódik ki, felhalmozódik a talajban, pusztítja a talajéletet.
Tehát csak akkor használom, mikor indokolt, a tavaszi lemosás nem tűnik annak.
Még csak igazán meg sincsenek duzzadva azok a rügyek.
De minden nap nézni kell öket.
Minden egyes mikroklímán minden egyes fajtánál eltérö idöpontban pattannak a rügyek. Azaz, lehet, hogy ugyanazon hegy déli oldalán napokkal elöbb pattan, mint az északin, és akkor nem beszéltünk a földrajzi szélesség vagy a talaj színe miatti eltérésekröl és egyebekröl.
Aakkor pattannak a rügyek, amikor a barna szöszös állapot közben a teteje zöldes lesz, de leveleket még nem látsz.
én tavaly is olajos rézkénnel lemosóztam a szőlőmet, a maradékot pedig kifújtam többek között (futó)rózsára, málnára, szederre, mindhárom már bimbós vagy leveles állapotban volt.
A málnát nem zavarta, de a szeder és a rózsa megsínylette, a rózsa hajtásai "megfonnyadtak" a szeder hajtásai csúnyán bevörösödtek. (aztán szerencsére kigyógyult). Már akkor is a rézre gyanakodtam..
"nyugalomban vannak a gombák is..."
Másik szőlőmben (borszőlő) tavaly ősszel nem volt látható gombafertőzés, most (a metszésnél) láttam csúnyán pöttyös, fertőzött vesszőket, olyan, mintha télen szaporodott volna el a gomba ..
"hol tart most a szőlő / mikor van a rügypattanás?"
Szerintem az utolsó kép egyértelműen a rügypattanás idejét (elejét)mutatja, nem pedig " rügypattanás előtt".
"mikor van ideje a lemosó permetezésnek?"
Szerintem metszés után, még rügypattanás előtt mehet egy rezes lemosó. Rügypattanás után pedig ahogy van Persil írta, kénes-olajos (nevikén). Az kábé még egy-két hét nálam...
Nem. Rezes lemosóval nagyon nem ajánlott rügypattanások lemosózni a szőlőben, mert perzselést okozhat. Viszont az atkák ellen közvetlenül rügypattanáskor lehet a legjobban védekezni a kén+olajos lemosóval.
A tavalyi évben Scudo-t, Tejsavót illetve Myr Ca-ot beépítettem a "növényápolásba" de ezeken kívül sok mást is használok.
A teljesség igénye nélkül: Auxim, Wetcit, Flavoplant, Zsúrló főzet, Vitisan, Rezist, kén, Stericlean Plant. (ezek mind biogazdálkodásban engedélyezett szerek)
Működnek, de az elmúlt 4 év kegyes volt betegség nyomás szempontjából illetve az átszellőző lombozat is sokat segített.
A bioracionális technológia működik - Fülei Zoltán ültetvényében Balatonakaliban - és ha jól emlékszem volt nekik technológia ajánlásuk is (Hortiservice - Aminoret)
Szóval, ha lépésről-lépésre haladsz nem fogsz mellé lőni, viszont nem árt ismerni a növényt, a betegségek lefolyását, kártevők életciklusát illetve a használni kívánt szerek működését ;-)
Kulicz László egyik utolsó videójában ajánlott 3 "bio" szert ( scudo, Cuprum mz, Boroil) lemosó permetezésre, illetve a későbbiekre is. Immunerősítő lombtrágyák, ha jól olvastam.
Van valakinek véleménye ( akár tapasztalat nélkül is, miért ne) ezekről?
Mivel már olajos rézkénnel megvolt a tavaszi lemosó permetezésem, akkor érdemes a szezonban 3-4 permetezést úgymond kiváltani ezekkel?
Még konkrétabban: kiváltásban és helyettesítésben gondolkozzak ezekkel a bio szerekkel, vagy pedig a hagyományos MELLÉ, pluszban illesszem be ?
A cél, az irány pedig nyilvánvaló lenne, minél kevesebb méreganyagot a szőlőre juttatni...
Nincs gond, előbb- utóbb fölkunkorodik és mivel szálvesszőzök( olyan gulyot féle) a kart úgyis kivágom minden évben, la csapok nagyjából metszőolló távolságra, lent meg a 2szemes biztosító. csap
Borisz videóján( leszámítva hogy elég gyenge szálakat húz el) az alapelvet jól mutatja. Szerintem ez a leg egyszerűbb szőlőművelés.
Megértem a problémádat, én is ezzel szenvedek, tapasztalat nélkül nehéz átlátni a leírásokat.
Szerintem egyébként kaptál válaszokat, csak látszik, hogy nem tudod értelmezni/felhasználni őket.
Én sok mindent kigyűjtöttem,d e többször át kell olvasnom. Van, hogy tablettel állok a tőke mellett és próbálom összhangba hozni a képet és az írást :)
Az én javaslatom, amit próbálok követni:
- olvasd végig a fórumot és jegyzeteld ki. Akár digitálisan, témakörök szerint másold ki a releváns hozzászólásokat
- használd a keresőt, szánd rá az időt
- ne általános kérdést tegyél fel: pl. mikor és mivel kell permetezni - mert kinek van kedve újra és újra kisregényt írni? Pl. Persil már leírta néhányszor a permetezési menetrendjét. Gyorsan megtalálható - ha nem világos, valamely részletre rákérdezhetsz, arra biztos szívesen válaszol valaki
- a legtöbb kérdésre gyors válasz jön. Ha nem jön válasz, arra következtetek, olyat kérdeztem, ami nem könnyen, nem gyorsan megválaszolható. Vagy nem egyértelmű.
Metszés: bizony a csapok magasodnak, ez valóban így van .Nemrég is volt róla szó, hogy Laca egy tartalék ugarcsapot nevelget, hogy alkalomadtán lecserélje a kart. Viszont a szőlőnél vannak sárszemek, amik ki tudnak hajtani, ehhez viszont ismerni kell a rügytípusokat - a gyakorlatban nem olyan könnyű elkülöníteni:
Ültetés - tettem be képeket szép oltványokról Kaszáséktól. Korrekt kertészetben ilyeneket árulnak. Nem tudom elképzelni, hogy ne maradjanak életben, ott valami nagy gond van. Mostoha körülmények között esetleg az első évben csak 30 centis hajtást hoz, mert lassan tudja a gyökérzetét nedvesebb talajrétegig kinyújtóztatni. De aztán egyre erősödik.
Ha egy oltvány nem él meg a területeden, akkor a dugvány még rosszabb esélyekkel indul, mert az alanyokat kifejezetten a jó gyökérzetnevelésre és vesszőhozamra válogatják, mindenféle talajtípusra van megfelelő.
Borisz: ha visszaolvasol, találsz róla sok infót - de azt is leírták, hogy ő intenzív művelést folytat, más feltételekkel, más szempontokkal mint egy átlagos házikerti szőlő.
Tehát mielőtt egy termelőt mintának használsz, nézd meg, milyen feltételek között dolgozik, azonos-e a tiéddel?
Én nulladik lépésnek azt ajánlom, olvasd végig és jegyzeteld ki a fórumot az elejétől. Megéri az időt ráfordítani.
Általában az a baj a metszési oktatóanyagokkal, hogy az én növényem soha nem úgy néz ki, mint amin mutatják. Meg szépen, kifelé álló rügyre vágom vissza, erre jóval lejjebb jön egy jó erős hajtás, befelé, a legrosszabb irányba...
Ha kihajt az alsó szem is akkor jó, ez ilyen. Évente 0,5-1cm-rel távolodik a kartól és ez normális. Ha a karból kihajt egy alvó rügy akkor megtartod, és már vissza is lehet térni arra.
Az elöregedő karok cseréje pont azért szükséges (~10év) hogy a felnyurgult vagy kiesett csapok helyett újra lehet kezdeni. (Őszire fokozottan igaz, hogy a törzsből növő új hajtást meg kell tartani mert az még nehezebben újítható)
Én hozzá nem értőként, de olvasva az eszmefuttatást úgy gondolom, hogy a metszés talán mégsem egészen helyes úgy, ahogy eddig csináltad. Ha magától nem hajt ott, ahol szeretnéd, akkor erőteljesebb metszéssel tudod erre kényszeríteni. Innen legalábbis én ezt olvasom ki.
