" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A levéllikasztó gombák egyike lehet. Sztigminaként és egy csomó néven ismert, ráadásul mostanában nagy átnevezések zajlanak a gombák világában, miután géntérkép alapján egyeseket ide, másokat oda kell sorolni...
Pár folton látszik(?) olyan gyűrűs koncentrikus alakzat. Akkor szinte biztos az lesz.
Most kimentem, és nálam is kerestem pár ilyet. Vannak. Nem ennyi, de vannak.
Szerencsére úgy látszik a paw bírja, az egyik őszim úgy néz ki, mint a szita...
Van egyébként pár napégésem is, de azok főleg a déli irányba forduló leveleken. Kicsit máshogy néznek ki.
A leveleket minden esetre ősszel szedd össze alóla, ne használd takarásra, inkább komposztáld, vagy ásd el.
Nem tudom, de találjuk ki együtt, nem gomba az biztos. Lehetséges, hogy az erős napsugárzás következménye. Sárgulnak is kissé a levelek tehát lehet tapanyag ellátás zavara is. Mennyit öntözted őket?
Nagyon szépek, valamit nagyon jól csinálsz. Érdekes, hogy még mindig ennyire fejlődik a Paw nálad. Nekem van egy magoncom tavasz óta folyamatosan fejlődik, de már csak a vezérág a többi ág korábban leállt. A káki képes ilyen nagy növekedésre, ha több éves az alany.
Kivihez az se kell. :D Én a múltkor lefelejtem egyet, de hagytam a földön, úgy se jó még az. Most rá 1 hétre kíváncsiságból megnéztem milyen. Hát némelyik bolti kivit már most letudná körözni! :))))) Jó évjárat lesz úgy érzem!
Ez az almás módszer kivire is jó, és bármilyen import gyümölcsre, amit hűtőházban etiléngázzal érlelnek forgalomba hozás előtt, így pl. banán, mangó utóérlelésre.
Könnyebb módszer a tárolásra, ha a csészelevelekre állítva sorbán ládába rakod a gyümölcsöket. Már ránézel már tudod melyik gyümölcs fogyasztható. Azért is jobb egyesével ládába rakni a gyümölcsöket, mert ha több sor van egymáson, akkor a puha gyümölcsök kirepednek és akkor már nem eltarthatók. Az érés gyorsítására a fagyasztásos módszer elavult, sokkal jobb az almás érlelés és ráadásul az almákkal érlelt gyümölcsök finomabbak. Néhány káki gyümölcsöt nejlon zacskóba kell zárni néhány almával, az alma érése során keletkező etilén gáz gyorsítja a káki érését és néhány nap alatt puhára érik.
Nekem most csak a Costata dobált le 30ból vagy 5 darabot augusztus elején, a Nikita és egy ismeretlen fajta egyet sem, pedig utóbbinak masszivan szétvált a kérge, a levelei se nőttek meg rendes méretre, mégis nőnek a termések és a nyár eleji természetes szelekció óta vagy 2őt dobot, csakt le. Szerintem alapból válogatja a terméseit ez a faj, csak van amelyik fajta jobban, van amelyik kevésbé. Persze a mérsékelt locsolás nem árthat semminek, de ha ennek ellenére is dobálja(mint nekem a Costata, napi 10-15 litert mindig kap, míg a sokkal szárazabb helyen lévő Nikita csak heti 2-3x kap ennyit, mégsem dobott le egyet sem)a terméseit, akkor nincs mit tenni. Visszaragasztani nem tudjuk! :) Locsolni kell mérsékletesen és marad ami marad!
Ha csapadékosabb időszak után jön egy száraz hét és ezt követően egy zivatar nagy mennyiségű esővel. Szerintem ez még nem okoz gyümölcs hullást, mert nem volt ideje a talajnak kiszáradni. Úgy gondolom, hogy a folyamatos mérsékelt öntözéssel ellehet kerülni, hogy a száraz időszakot megszakító nagy mennyiségű eső gyümölcs hullást okozzon. Ha a talaj nincsen kiszáradva, akkor nem okoz jelentős gyümölcs veszteséget a sok eső vagy az öntözéssel kijuttatott víz.
"mert a hirtelen sok víz is gyümölcs hullást okoz." Ebben mennyire vagy biztos? Nem kételkedem benne, de ha ez tapasztalat, akkor még olyan is előállhat, hogy pl. egy csapadékosabb időszak után, amíg ugye nem locsolja az ember, mondjuk jön egy száraz hét, amkor megint nem volt locsolva, aztán egy zivatar, aminek a hatására le fogja dobálni a termést? Mert idén kb ilyen volt a nyár :-(
1 hétig, pont a legmelegebb és legszárazabb időszakban nem voltunk otthon. A hasonló magasságú fáról a maradék 5 termés mind lejött ezidő alatt. Szoktam locsolgatni, ettől függetlenül potyog valamennyire, de most ez igy egyszerre... sakk-matt. Még jó hogy már egyszer ettem róla, legalább tudom, hogy miért küzdök.
Locsold szerintem is, azon kívül mást nem tehetsz.
Szoktad e locsolni? Elég régen volt számottevő csapadék. A víz hiány miatt védekezésként eldobálhatja a termést a káki.
Csapadék mentes időszakban mérsékelt öntözés jó hatással van a gyümölcs megtartartásra. Kisebb víz adagokkal kellene kezdeni, mert a hirtelen sok víz is gyümölcs hullást okoz.
"A 3 éves Costata, ami földig fagyott, annak is a törzse ment szét, vagy az ágai is elfagytak? Mert ezek szerint a Jiro ágai nem fagytak el, a Costata ágai pedig igen? A -19,5 fokot milyen mérővel, hol, mikor és milyen módon mérted?"
Bocs, elsiklottam felette én is!
A 3 éves Costatanak is a törzse ment szét, az idősebbnek, az 5 évesnek csak az ágak 20% fagyott el. Igen, a Jiro koronából hajtott, igaz később sokkal mint egyébként szokott. Talán 1-2 vessző volt ami nem hajtott ki. Viszont a törzssérülése miatt idővel megállt a növekedésben, majd fonnyadt és végül leszáradt az összes hajtás. Ezután indult meg tőből. A hőmérsékletet digitális mérővel mértem árnyékolt helyen 2 méteren, Egerben, völgyszint felett 40 méterrel egy dombon álló ház dél keleti oldalán.
szerencsére nem hullik. Még 3 nap és jó lesz.
megesszük.
