Szintén biztonsági okból vannak előírások. Adott magasság alatt nem lehet ott, ahol nem függőlegesen megy... a nagyobb sérülési veszély miatt.
Lejtés i s van előírva és "vízzsák" kialakítás az esetleg a csőben kicsapodó vízpára gyűjtésére.
A gázcsövet odebb tenni (pl. kintebb a faltól a szigetelés miatt) elvben csak tervvel-engedéllyel és jogosított szerelőnek szabad. Utána ismét átveszi a gázszolgáltató ...
Mivel évente pár házat-lakást sikerül felrobbantani még így is a fusizó okostojásoknak...nem árt komolyan venni a kérdést...
Mi ezt sikerrel kijátszottuk, bár irgalmatlan csata volt a gázművekkel. Bár annyiban volt más a helyzet, hogy mennyezettel kellett eltakarnunk a csövet.
Körbe kellett burkolnunk teljesen egy dobozzal, az aljára pedig perforált gipszkartont raktunk, hogy szivárgás esetén lehessen érezni.
Koszonom a valaszaitokat, jo tippeket adtatok, torjuk a fejunket a legjobb megoldason.
Egyebkent nyeregtetos hazhoz lapostetos vagy enyhe lejtesu felnyeregtetos garazst gondoltunk. A fejemben jol nez ki, nem tudom a vegeredmeny milyen lesz...
eléggé szubjektív fogalom az "építészetileg egy egység" és sokban függ a megjelenéstől, épülettipustól. ránézésre tünjön egy épületnek, kb. így írnám le
a garázs falának meghosszabbítása a házig az szinte minimális feltétele. persze lehet áttört vagy oszlopos szerkezet is akár.
ha a ház és a garázs is magastetős, akkor a köztes résznek is illik magastetősnek lenni gyakorlatiasan a garázs tetőjének folytatásaként. de el tudok képzelni egy köztes teraszt is a garázs födémjének folytatásában aminek van még egy kis parapetfala a garázs-ház összekötő fal folytatásaként és a terasz le van fedve egy pergolás tetőszerkezettel.
vagy ha a garázs lapostetős akkor simán annak födémje meghosszabítva házig már építészeti egység.
és ennek a köztes résznek nem kell feltétlenül a garázs teljes szélességében futnia, elég ha egy szélesebb folyosószerű terasz az. gondolom fontos h a ház és a garázs közé is besüssön nap.
tereptől függően lehet süllyeszett garázs is, aminek a födémje a ház előterasza. ha a garázs kicsit magasabbra jön ki mint a terasz akkor néhány lépcsőfokkal összekötve. ekkor is egy építészeti egység.
sok mindentől függ tehát, egy komoly építészeti feladat :) de okosan és kis rutinnal megoldható.
a lényeg, hogy amit megterveztek az valósúljon meg, mert különben jön (jöhet) a gebasz :( persze lehet appelállni arra is, hogy használatba vételnél hályogos az ügyintéző szeme, de ez nagyon kétséges kimenetelü, ismerek olyan éphatost aki akkor vadul be igazán ha "híres emberre hivatkozol" helyszínen.
Én már kijátszottam ezt a kiskaput rengeteg helyen.
99%-ban az a tapasztalat, hogy nagyon oda fognak figyelni arra, hogy a két épületet rendesen (fal+egy kis féltető) összekösd a tervekben is, és a kivitelezésnél is. Mivel kijátszod az épitési szabályzatot, fokozottan odafigyelnek.
Volt ahol azt csináltuk, hogy elkészült a faszerkezetes fal, gipszkarton boritással, a féltető polikarbonát fedéssel (hogy jó sok fény legyen :), aztán használatbavételi után kuka az egész. Nagyjából 100e ft kidobás, de ez még járható út.
A másik, hogy "megbeszéled" az ügyintézővel, hogy ott van az a fal használatbavételikor, csak hunyoritson :)
Lenne nekem is egy kerdesem az urakhoz. A telkemen he'sz szerint a garazs kulonallo epitmenykent csak hatul lehetseges, elol akkor engedelyezett, ha egybe van epitve a hazzal. Nana, hogy mi kulonallo garazst szeretnenk es persze elol, 4-5 metert elhagyva az epuletek kozott. Es ugy kepzeltuk, hogy a garazs az oldalhatartol 1 meterre, a haz pedig 2-3 meterre epulne, hogy a garazs minel kevesbe takarja a kilatast.
Felvetettem a foepitesznek, hogy mi lenne ha gerendakkal (pergola?) osszekotnenk valahogy. Azt felelte, hogy az nem igazan jo, epiteszetileg kell osszekotni az epuleteket. Ez most mit is jelent?
A tervezonk azt tanacsolta, hogy legyen egy sikban a ket epulet, fallal osszekotve es ez a resz is lefedve, elolrol nyitottan, igy meg kell, hogy feleljen. Arra gondoltam, hogy ha tenyleg ez kell az epitesi engedelyhez akkor elkeszulne a terv a tervezo elkepzelese szerint es a kivitelezes soran a fedes elmaradna. Igy kb. a mi altalunk elkepzelt felallas valosulna meg. Kapnank igy hasznalatbaveteli engedelyt szerintetek?
Nem ad ehhez minimális méreteket! (az OTÉK kormányrendeletében az utakhoz adott szélességi méretek - lakóút esetén 12 m - létesítési feltétel, nem vonatkozik a meglévő utcákra)
talán ezzel meg lehet őket fogni....
adjál be elvi építési engedélyt azzal, hogy ha megosztod telked akkor milyen felételekkel kapsz építési engedélyt. ha erre nemleges a válasz, akkor jöhet az alkudozás vagy fellebbezés.
Nos, időközben kaptam választ egy főhatósági szinten hozzáértő embertől is.
------
Levelére szakmai választ tudok adni, de levelem csupán egy vélemény.
A helyi építési szabályzat idézett előírásai szigorúbbak az országos jogszabályok vonatkozó részeinél, mert pl. az építési törvény az építési telek feltételeként a közterületi vagy magánúti megközelítést írja elő.
Nem ad ehhez minimális méreteket! (az OTÉK kormányrendeletében az utakhoz adott szélességi méretek - lakóút esetén 12 m - létesítési feltétel, nem vonatkozik a meglévő utcákra)
Véleményem szerint Önnek elegendő lenne saját telkét megosztania, és erről a magánúton keresztül (a telek 4 méter széles részéről) a meglévő közútról megközelíthető a telke, s a telek rendezetté vált, ami ugyancsak építési törvényi kritérium a telkek beépíthetőségéhez.
Az útterület önkéntes, ingyenes leadására nem kényszerítheti Önt a város.
Ha szüksége van rá, akkor lejegyezheti az építési törvény vonatkozó szabályai szerint (és esetleg nem kell érte fizetnie, ha a visszamaradó telekterület értéknövekedése meghaladja az elvett telekrész értékét.
Ha helyben elutasítják az Ön építési kérelmét e telekmegosztás után, akkor megnyílik az útja a fellebbezésnek és a bírói útnak.
Az én megítélésem szerint, ha megosztja a telkét, rendezetté teszi, akkor Ön megtette azt, ami elvárható volt a maga részéről, az út további fejlesztése az önkormányzat feladata.
(különösen, mert az egyik saroktelek visszamaradó része oly kicsi, hogy valószínűleg azt a telket ki kell sajátítania az önkormányzatnak)
- MOST IS azon mennének, be ha kellene.... Ha nem felelne meg az előírásnak az a közút!!!, akkor már régen szélesítve lenne, hivatalból.
- bármely szóba jöhető jármű elfér még 3 méteren is. lévén ~2,5 méter egy ekkora autó szélessége pl. http://www.tuzoltosaghb.hu/szereink
- rengeteg helyen 3 méter csak az út ill. 3 méteren is el kell férnie, minden a szabványosnál NEM nagyobb un. túlméretes járműnek ...ez belátható pl. a KRESZ vonatkozó szabályai alapján is
A tűzoltó cucc pedig, egész biztosan nem lehet túlméretes jármű, éppen azért, hogy elférjen a KRESZ szerint szabadon hagyandó helyeken.
Ja, az autóbuszok, kamionok is 2,5 méter szélesek...
nálunk egy hasonló esetben tüók 3,5 m-ben határozták meg a minimális útszélességet. aszonták h akkora helyen már beférnek a többi meg nem érdekli őket...
A másik megoldás, hogy a 18821-ből megveszel egy sávot és nyelestelket alakítasz ki, ha engedik a nyelestelek kialakítását. Innentől az építési telked a főútról nyílik.....
III. FejezetAZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSAAz építményekkel szemben támasztott általános követelmények
31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:
a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét,
Itt vérzik el a 4m-es út!
Meg kell venni a 18823-as telket, abból ki kell alakítani a megfelelő útszélességet és rábeszélni az önkorit, hogy úgy is jó az út és módosítsák a rendezési tervet. Mindez csak 1-1,5 év átfutás és potom 1,5-2 milla :D (bár telekár függvényében lehet több is)
6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.
a rendezett telek kialakításában nem tudnak megakadályozni. szétosztatod a telek-út részt (rendezési szerint) és utána a telek átminősíthető a rendezési szerint lakóteleknek.
igen, de ezek után sem ad építési enget az önkori, mert ott van a hészben a kikötés a 10 m-es magánút vagy rendezett közútról. a közút meg akkor tekinthető rendezettnek, ha megvan a minimális 12 m-es szélessége (oték-ban benne van valahol).
jogilag sajnos semmi esély. viszont lehet kérni a hész-től való eltérést önkoritól, ha az köz- és magánérdeket nem sért. vagyis ha önkori nem ezzel akarja kikényszeríteni az önkéntes leadást és a meglévő úttal érintett telektulajok nem mondanak ellent, akkor elvben hozzájárulhat x kikötéssel. (pl. út fenntartását vállalod vagy még építési forgalomként sem megy teherautó stb. a kikötés lehet bármi, ami kiküszöböli azt az érdekellentétet, ami a meglévő útnak "lakóútként" való használatából adódik) szerintem ha az útrészedet önként ingyenesen leadod és vállalod a meglévő út "üzemeltetését" akkor lehet h hozzájárulnak.
mikori a hész ezen része? mert van egy x idő, amig meg lehet támadni azt. aszem 2 v 5 év. de az is bíróság illetve ha lehetősége fennáll, akkor is csak mint "adu" javaslom használni önkorinak az eltéréshez való hozzájárulásának megkapásához.
Azonban 1. lépésként a HÉSZ szerinti "rendezett telek" kialakításban végül is nem gátolhat meg....igaz?
Ezt milyen indokkal tudná tiltani, főleg most, hogy már nem is az önkori az eljáró hatóság, hanem a Földhivatal és az önkori csak véleményez. A véleménye, nyilván nem lehet más, mint pozitív, hiszen PONTOSAN az általa előírt HÉSZ valósul meg.
Eddig, tehát (szerintem) egyedül is léphetek.
Ezek után ott lesz egy rendezett státusú telek. Ami LÉTEZŐ közterületről GÉPJÁRMŰVEL egyértelműen megközelíthető... Hisz ott a szűkületben is 4 méter széles a közút ....ami most is kiszolgál tőlem jóval hátrább lévő lakóházakat... ...és ha lesz valaha úttest, az sem lesz szélesebb, vélhetően...
A rendezett telek miért ne minősülne "építési telekenek" ezután? Annak is minősül ...vélhetően...és akkor jogom van rá építeni.
Ezt a jogomat korlátozza az önkori, amikor a szűkületre hivatkozva nem ad építési engedélyt.
Miközben törvényi kötelezettsége és hozzá eszköze is (lejegyzés-kártalanítás) neki van! a saját terve végrehajtására....
Azt nem látom , hogy a HÉSZ-re hivatkozva miért-mitől jogszerű engem gátolni az önkori érdektelensége okán...
Hisz a telek a törvényi előírásnak megfelelően - rendezett - megközelíthető
tanulmányaim alapján sajnos te semmit nem tehetsz építési engedély ügyedben :(
jelenleg jogszerűen nem adnak építési engedélyt. a hész egy koncepció, ami önmagában nem kötelezi az önkormányzatot semmire.
valószínüleg az utat önkori nem fogja lejegyeztetni, mert akkor fizetnie kellene. viszont a lejegyzésre nem kötelezhető.
akit viszont a hész tilalma korlátoz ingatlanának szabad használatában, az kérheti értékcsökkenés címén a kártalanítását, szabályozott rész megváltását önkori által. tekintettel arra, hogy neked nem csorbult meglévő jogod (az előrevetített jog nem gyakorolhatása nem minősűl kártalanításra alakalmas tényállásnak) így nem kérhetsz semmit e címen.
max az út céljára rendezett területre kérhetsz kártalanítást, önkori általi megváltást, de akkor előbb azt le kellene választatnod. és ekkor ez még mindig nem megoldás az építési engedélyre.
sajnos a jelen helyzetben csak akkor lehet előrelépés, ha a két első ingatlan tulaja is akarná. valszín ez nem lesz, mert az egyik ház útban (szó szerint :) ) hisz a szomszéd ingatlanának megváltására te nem indíthatsz igénypert.
elvben - hangsúlyozom hogy csak elvben - bíróság megitélhetné csak a te indítványodra az út rendezését, de mire ez végigfut az saccra 8-10 év. :( és nem biztos h a te érdekedet tartaná prioritásosnak a szomszédod házbontásával szemben. szerintem inkább a hész jelen formáját szüntetné meg és kötelezné önkorit az átdolgozására :(
akkor számít egybeépítettnek, ha tartószerkezeteik bármelyike egymásnak (mármint a két építmény között) közvetlen erőátadásra képesek, ezt megteszik illetve ezen erőátadások feltételezve vannak tervezéskor.
vagyis annyival kiegészíteném, hogy ha a terasz alapja egybe van építve házzal , akkor a rá épített tető a ház szerkezeti része. ha nem látszik a kapcsolat, akkor lehet mondani h a terasz külön épült és akkor ha nem rögzíted a homlokzathoz a tetőszerkezetet, akkor különállónak minősűl.
a nem tartószerkezetek (pl. vízszigetelés, vápalemez) rögzítése mindkét szerkezethez nem eredményez egybeépítést
