URA ma kikapott Ishiura-tól, és nem mellékes hogyan. Lehet hogy ez is jelzi azt, hogy ezután nem
várhatunk tőle annyi meglepőt, mint korábban? Nagyon sajnálnám, mert Ő bámulatos dolgokat mutatott.
Ma sok jó meccs volt (szerintem), Pl. Ishiura-Ura, Meisei-Daieisho, ... stb. EZ utóbbi végtelenül vad küzdelem volt, végül Meisei annak köszönhette a győzelmet, hogy a végére bevetett egy trükköt,
tehát végig "észnél" volt. Ilyen nagyon vad adok-kapok során, ez kivételes dolog.
Már többször is zavart, hogy több mérkőzés úgy ér véget, hogy az egyik rikishi elcsúszott. Ma is
több ilyen eset volt. Bosszantó ezt látni, mert ha azok a söprögető fiúk rendszeresebben és alaposabban felsöpörnék vagy felsöpörhetnék a dohyót, nem maradna rajta annyi száraz por. Felesleges véletlen
tényezők befolyásolják a küzdelmeket.
Shodai, ma a 8.-ik napon mutatott először Ózekihez méltót. Terunofujit nagy küzdelemre késztette
ellenfele, de mégis simán győzött. A Hakuho-Kotoeko meccsről. Kotoeko nagyszerű tudású birkozó,
de mégsem tudott felnőni Hakuho-hoz. Szegény oldalbíró.
Kotoeko rövid, de annál hevesebb csatát vívott Hakuhoval. A végén persze repült, a nagy lendületben Hakuho sikeresen letarolta az egyik shinpan-t is... :)
"Sokkal jobban lázba hoz, ha valami improvizativ trükköt látok, vagy ha küzdelem
különleges formájával találom szembe magam. Valahogyan URA-tól is ilyet várok."
Sokáig tűnődtem, kiváltképp akkor, amikor már ismét olyan magasságban ((Ms élvonala) versenyzett a
hosszadalmas és meg-megismétlődő rá-sérüléseket követően - hogy a meccsei során látni és legfőként összehasonlítani lehetett, kiindulva a test-felépítésétől és így próbálva megítélni a sumo-ja változásait, leginkább a technikájában beállt (kényszerű) változások okán. Végig-gondolva, hogy azt, hogy - amikor nekifutott a "hivatás-szerű versenyzésnek (2015. májusátől) még "csak 110-egynéhány kiló volt a test-tömege és sokkal filigránabb volt a látványa (azért sohasem volt egy Takanoyama - i, inas - izmos test-alkat, soványság, de ennek megfelelő is volt a mozgékonysága, amivel és amiből következőleg azzal a speciális technikai bűvész-mutatványokkal tudott elkényeztetett mindannyiunkat, amelyeket abban az
időben szinte csakis ő volt képes sorozatban bemutatni, már ami a letisztult technikát és a mozdulatok gyorsaságát - variábilitását (és ebből következőleg ellenfelei számára annak követhetetlensége határát
súroló módon szinte pokollá tette az életüket).
Mire visszatért a sérüléseit maga mögött hagyva (2020. november - Jonidan), a test-tömege már 20-25
kilót, majd napjainkra még további 5 - 10 kilót gyarapodott és ez nyilvánvalóan arra késztette őt, illetve
persze az edzőit, hogy meglévő, rendelkezésre álló fegyvertárát az ezáltal alaposan megváltozott test-alakjához igazítsák és ráadásul még arra is figyelemmel kellett lenniök, hogy a mozgása is - természet-szerűleg jócskán lelassult, aminek következtében kiváltképp a horrá hasonló test-tömegű és testalkatú vetélytársai mára már eredményesen képesek reagálni a technikai kombinációira és ez (sajnálatosan) csökkenti a hatékonyságát. Ezért van az, hogy bár ma éppen úgy képes technikai bűvészmutatányokra,
ennek látványa azonban egészen más egy külső szemlélő számára, mint volt az 110 - egynéhány kilós korában (jelenleg fölözi a 140 kilót). Szóval csodák nincsenek (azzal kell főzni neki, ami a spájzban van).
Hogy hogy gondolkoznak, van-e eszük, vagy nincs, ezt mi nem érthetjük meg, teljesen más a felfogásuk. Nem néztem utána, emlékezetből írom, de úgy emlékszem Takanohana úgy sérült meg kömölyabban, (térdét többször is műteni kellett, és soha nem lett már a régi), hogy egy torna utolsó mérkőzésén Mushashimaruval küzdött, veszített és meg is sérült. Viszont ezzel döntetlenre kerültek, rájátszás következett, amire - sérült térdével - szó nélkül kiállt, odatette magát teljes erővel, győzött is, a térde meg ráment.
Később nyilatkozott, és mikor a riporter azt kérdezte, a történtek ismeretében most is kiállna-e sérülten a rájátszásra, a kérdést sem értette. Elmondta, hogy ő yokozuna, akinek példát kell mutatni harci szellemből, küzdő szellemből, persze, hogy kiállna, ez nem is kérdés.
"Ha jól emlékszem, Akebono a visszavonulását követően - nyilván nyomós anyagi okokból - be - bevállalt ilyesmit is ..."
Én láttam Akebono-tól K1-es meccseket, és nagyon sajnáltam őt. Eljátszotta azt a szerepet, hogy mindenki
röhöghessen azon, hogyan verik laposra feleakkora emberek. Egyik alkalommal egy 85 Kg-os japán kara-
temester győzte le őt. Nagyon dicstelen dolog volt. Ellenfeleit megütni megrúgni sem tudta - mert ahhoz
lassú volt - viszont olyan sok és erős ütést és rúgást állt ki (fejre, állkapocsra, lábra, stb), aminek a 10-ed részét a K1-világbajnok sem állta volna ki. Ha onnan nézzük a dolgot, hogy mit volt képes elviselni-kibirni 2-3 meneten át, akkor Ő a világ legnagyobb - itt nem a testméretére gondolok- küzdősportolója volt.
Asashoryu-val is történt hasonló, talán a szkander világbajnokkal meccselt (szkanderezésben). Az ellenfele
győzött, és ő nagyon sportszerűen mosolygósan ehhez elismerően jó arcot vágott, miközben úgy éreztem,
hogy ellenfele "kicsit csalt". Bevetett egy olyan technikát, amiről Asashoryu nem tudott, és ezáltal került
fölénybe. Amit ki akartam hozni ebből a 2 példából az az, hogy ezeknek a szumósoknak istenáldotta
erejük-tűrőképességük van. Messze többek ők, mint aminek látszanak. Nem napi 2 edzésük van, mint
más élsportolóknak, viszont lehetne egy kicsit több eszük.
Elég sok rövid riportot láttam velük, mindig ugyanazokat a sztereotip kérdéseket kapták, és mindig ugyan-
azokat a fantáziátlan sztereotip válaszokat adták. Ezek közül eddig 3 kivétellel találkoztam. Ezek a követ-
kezők voltak: Asashoryu, Hakuho és Takarafuji. Egy időben a japán riporterek Takarafujin állandóan azon
élcelődtek és nevetgéltek, hogy Takarafujinak nincs nyaka. Állandóan erről kérdezgették, mire egy idő
után elunta magát, és végre spontán választ adott: "Az én nyakam ugyanolyan szép mint bárki másé, csak talán egy kicsit erősebb" - mondta.
Miért mondtam, hogy a szumósok nem mindegyike elég okos? Tartok tőle, a sérült Takakeisho szintén nem az, és erőltetni fogja a sportot a gerinc-porc sérülése ellenére, és élete végéig béna lesz. Ezek az emberek
olyasmiket vállalnak be (Takakeisho, Akebono) amit nem lenne szabad. Asashoryu-nak már több esze volt,
ő már csak szkanderezett.
URA-ról eddig nem szóltam. Mindegyik meccsét nagy figyelemmel követtem. VAlóban, az a yorokiri amit
legutóbb bemutatott, tényleg nagyszerű volt. Viszont én már teljesen elromlottam, a yorikiri látványa
általában nem bűvöl el. Sokkal jobban lázba hoz, ha valami improvizativ trükköt látok, vagy ha küzdelem
különleges formájával találom szembe magam. Valahogyan URA-tól is ilyet várok.
A Tobizaru - Hakuho meccs értékelésével kapcsolatban, leginkább veled értek egyet. Lehet rajta szórakozni,
valóban nevetséges, de nekem feltünt az is, hogy volt ebben valami siralmas, amit valahogyan szóvirágokkal, képekkel igy fogalmaznék meg.
"Ha engem ronggyá ver valaki, akkor verjen ronggyá azért, mert sokkal jobb nálam, és ne azért , mert
A videó hosszából először arra gondoltam, több mérkőzés összefoglalója. Ez valóban megmosolyogtató, de nekem tetszett. Valamit ki kell találni ha az esélyeid a nullával egyenlőek. : )
Egyebekben pedig a mai, Makuchi meccsek közül nekem a Tsurugisho - Ura összecsapás maradt meg
két okból is. Az egyik, hogy Ura térdei még brutálisabban vannak be-bandázsolva, mint Terunofuji - é.
A másik pedig az, hogy kettejük közül mindenképpen Ura az, aki jobban emlékszik vissza a középiskolai
fizika tanulmányaira, legalábbis, amikor a tachiai-t követően Tsurugisho kezdte el letolni őt a dohyo-ról,
akkor jól emlékezett vissza arra a mozgás - erőtani ismereteire, hogy az impulzus-momentum-szabályt
úgy lehet kijátszani, hogy meg kell változtatni annak az erőhatásnak az irányát, amelynek segítségével
őt ki szeretnék mozgatni a ringből. Így sikerült lefékeznie és megállítania a nálánál majd 50 kilócskával "erősebb" Tsurugisho rohamát és nem több, mint 1/2 - 1 perccel később ő is ugyanezzel a fogással élt,
amikor ő kezdte kitolni Tsurugisho-t. Miután az úgy látszik nem tanulta meg rendesen a fizika impulzus-megmaradás törvényét, így neki sokkal könnyebb tolóerőt ébresztő tömeggel is sikerült is kilöknie őt.
A Kaisei - Ishiura meccshez csak annyit, hogy régebben nem volt túlságosan rokonszenves számomra a "henka" intézménye. Mára annyit "finomodott" a véleményem, hogy bizonyos keretek közepette (és itt
kb. jó 75 kg. tömeg-differenciáról volt / van szó, valamivel megértőbb vagyok ez - ügyben és belátom,
hogy azért a brazilnak is lehetne annyi esze, hogy tisztában legyen azzal, hogy a pehelysúlyú Ishiura feltehetőleg ezt a figurát fogja majd bedobni vele szemben és ha egyszer már így van ez, akkor ennek megfelelően cselekszik. Nem tette és meg is itta a levét. Persze ez a félre-ugrálósdi mindezzel együtt
sem nyerte el a tetszésemet, úgy - általában, ebben az igazán férfias, nyílt sisakos sportágban.
Terutsulyoshi esetében azt nem értem, hogy mi a tapsolni való, mi a tetszésnyilvánítás oka abban az esetben, ha valaki a ringben leginkább azzal igyekszik látványosságot kelteni, hogy brutális módon és mértékben emeli a rendezők által kifizetendő só-számlát. Mert-hogy ezzel a meccsein-ként kilócskányi
só-hajigálással - szerintem - nem sokban járul hozzá a torna küzdelmei látványosságának emeléséhez.
A két komusubi meccsén egyszerűen "mérföldnyi" erőállapot-beli különbség volt Wakatakakage javára.
Daieisho szegényt nagyon becsülöm roppant becsületes, nyílt-siskaos küzdeni-akarásáért, de ez a mód
nem használ a hatékonyságának. Takayasu-n látszik, hogy valami okból nagyon vigyáz az egészségére, eszerint nem érzi teljesen fittnek magát és nem óhajt belemenni semmi kockázatos helyzetbe, még
egy erősen vitatható állapotban, formában lévő Takanosho-val szemben sem. Nem tudom, hogy mikor
lehet ebből visszatésérés az Ozeki placcra, pedig - ahogy írtam is korábban - ott hamarosan jelentős üresedés fog bekövetkezni. Amit Shodai mostanában művel, az teljesen méltatlan az Ozeki rangjához.
A két nagyról :
Terunofuji megy előre, mint egy buldózer. Eddig egyszerűen lepattantak róla és ha ez így megy tovább
igazán nem tudom eldönteni, hogy - legalábbis az utolsó versenynapig - ki lehet az, aki képes lesz majd
arra hogy valami módon megállítsa - legalábbis, ha ezt a formát, erőállapotot és mentalitást képes lesz
a továbbiakban is képviselni. Szerintem élete nagy esélye előtt áll és csakis rajta fog múlni, hogyan és
miként jön ki majd ebből a dilemmából. Mennybe jut, avagy "pokolra ? Az utolsó napon majd ez is eldől.
A Hakuho-Tobizaru meccs valami félelmetesen groteszk mutatvány-látvány volt. Magamban tökéletesen megértettem, hogy mi játszódhatott le Tobizaru-ban, amikor a Kígyó térről akart több ízben is nekifutni
a feladat elvégzésének. Csak az bacta a csőrömet (ezer bocsánat a speciális szakkifejezésért), hogy egy
olyan-valaki, akit a Natsu-n teljesített 5 - 10 Makekoshi-t követően M2W rangból oly mélységesen M3W
- rangba "száműztek)" vissza az elvetemült Banzuke - készítő(k), hogy-hogy nem volt képes ebből olyan mennyiségű elszántságot - erőt - motivációt kovácsolni, hogy az ember gyereke joggal érezhesse, hogy
olyan tisztességben van ezáltal része, hogy egy ízig - vérig küzdősport színpadán nyílt lehetősége ezzel megküzdeni egy ilyen sportág élő legendájával. Vajon miben reménykedett ? Ezt figyelembe véve igen kíváncsi leszek arra, hogy holnap vajon mit fog bedobni a másik "megmászandó" Fujijama-val szemben.
Ha jól emlékszem, Akebono a visszavonulását követően - nyilván nyomós anyagi okokból - be - bevállalt ilyesmit is, de úgy emlékszem, hogy ott igen nagy, felettébb kellemetlen meglepetések érték és emiatt
azután felhagyott ezzel. Ha kissé durva kifejetéssel élnék, arra kellene visszaemlékeznem, amikor is, a
"Török" mondott valami - ilyesmit "Tomika"-nak a "Blöff" c. fergeteges humorú filmben, mikor az minden
féle hülyeséget kérdezett tőle az általuk futtatott illegális boksz-versenyző egészen speciális melegítési technikája (könyöklés, könyökkel való ütlegelés, stb) láttán, miszerint :
"Ha nem tudnád Tomika, ez illegális box és nem pedig cumizóverseny"
Na kb. ilyen eséllyel próbálkozott Akebono és nem is volt túlságosan sikeres. Igaz, Hakuho Akebono-nál technikásabb és gazemberebb is tud lenni (ha kell), de szerintem Ő nem az a fajta élsportoló, aki efféle
kétes dicsőségre vágyna. Emellett pedig Akebono egy vérbeli, Hawaii illetőségű bennszülött, amerikai állampolgár volt, aki - eszerint - rávehető volt erre, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy Hakuho hasonlóan gondolkodna - cselekedne hasonló helyzetben (még egy kecsegtető felkérés esetén) sem.
Nagyon esélyes, ami fejtegetsz. Asanoyama lefelé bukik, Shodai amit mutat, az alapján nem érdemli meg az ózeki rangot. Takakeisho esetében azt sem tartom kizártnak, hogy hamarosan Intai - t mond. Takayasu
nem haladja meg Mitakeumit, TERU felfelé bukik, más még nem tűnt fel az ózeki-láthatáron.
A tegnapi napról: Jót vagy semmit, marad a semmi.
Mai nap érdekesebb volt. ABI megmutatta, nemcsak pofozgatni, meg fojtogatni tud. Jó látni tőle
más technikát is. Volt még több amolyan /szimpatikus ill. nem szimpatikus/ küzdelem is.
Pl. Chiyokuni harcos volt, Ishiura az elugrási trükkel megalázta Kaisei-t /az ilyeket nem szeretem, Kaisei
egy nagyon sportszerű versenyző, nem érdemel ilyet, viszont hibázott./ Shimanoumi dicséretesen harcos volt. Chiyosoma és Hoshoryu meg szép technikát mutatott.
Ma jutalom pontot is tudok adni, de csak 1-et. Ezt Mitakeumi kapja tőlem a Daiesho ellen mutatott helytállásáért. Olyan rohamot állt ki, és forditott győzelemre, ami elismerést és külön dicséretet érdemel.
Nagyon érdekes volt a Hakuho Tobizaru meccs, főként Hakuhó miatt. Óriási magabiztossággal hagyta
történjen az, amit Tobizaru akar, sőt provokálta is, teljesen kiegyenesedve, mint aki lazán veszi az egészet,
majd a megfelelő pillanatban, kb. 1 másodperc alatt technikásan elintézte a cincogó egeret.
Amúgy ez a távolságtartós, fogás-kereséses, stb... dolog, nem bohóckodás, hanem igazi birkózás volt.
Nagyon komoly tudás és birkózói múlt kell ehhez, ez már szinte majdnem "grékó-román" bunyó volt.
Kiváncsi lennék arra, hogy Hakuhó ezt a laza hozzáállást be merné-e vállalni egy erre specializálódott
A mai (7. napi) eredmények alakulását látva, meglehetősen furcsa gondolat ötlött az eszembe. Tekintve
a torna - ezen belül kiváltképp a Sanyaku és annak egy felsőházi csoportja - eredményeinek alakulását,
illetve az ide soroltak ezzel kapcsolatos, lehetséges előlépésének, illetve visszaesésének esélyeit, még
az is benne lehet a pakliban, hogy a szeptemberi (Aki) Basho tornán már csak kado ban Ozekik lesznek,
mert amíg egyfelől Terunofuji (O E) esetében tudjuk, hogy most, már ennek a mostani versenynek mi a
tétje számára. Másrészt viszont Takakeisho (O W), ha indul is szeptemberben, az Aki-n, már eleve kado
ban Ozeki lesz, és még az is egy kérdés, hogy az ezen a mostani tornán elszenvedett sérülése mit tesz
neki ott lehetővé. Shodai (O2E) a mostani formáját és ebből következőleg, az eredményének alakulását illetően, a lehető legjobb úton van kado ban Ozeki-vé váláshoz. Asanoyama (kado ban O2 W), az Aki - n
már eleve Sekiwake - rangban kerül majd besorolásra és a további eltiltása következtében ez még nem
a visszafelé menetelés végállomása lesz a számára. Tovább ragozva ezt az furcsa okfejtést, még az is előállhat, hogy a novemberi (Kyushu) Basho-ra már akár teljesen ki is ürülhet az Ozeki rang - csoport a
Banzuke-listán. Hirtelenjében nem is tudom, hogy volt-e valaha is ilyen furcsa esemény a Sumo - sport történetében.
lehet, egyelőre. a csigolya porckorongsérv nem tréfa dolog, pláne egy olyan terhelésnek kitett embernél, mint Takakeisho. most a sérülésénél is az volt elég ijesztő, ahogy a jobb oldala felmondta szolgálatot.
egy 15:0-ás eredmény esetén elméletileg felkerülhet a makuuchiba, de ezt a banzuke készítők fogják eldönteni, meg persze az, hogy hányan végeznek majd gyalázatosan a makuuchi közepe alján, szóval hány szabad hely lesz majd az első osztályban.
"Abi visszatérése óta tartó teljesítménye finoman szólva is elképesztő"
Éppen emiatt kérdeztem a korábbiakban, hogy ilyen teljesítménnyel (egy esetleges Juryo Zensho Yusho-val egy lépésben visszatérhet - e a Makuchi-ba Abi, mer amióta követem az eseményeket, erre nemigen
volt példa. Ráadásul nehezíti Abi helyzetét, hogy a Natsu-nn elért Ms 7E helysől 7 - 0 - eredményével is
végül is "csak" a Juryo legalsó polcára (14E) kerülhetett, de majd nagyon remélem, hogy megláthatjuk,
hogy így is sikerülhet neki.
"alábbi rikishi, Hakuho patronáltja"
Hokuseiho már a puszta méreteivel is felhívja magára a figyelmet. 19 évesen 2 méter magas és majd
165 kiló. Vajon hova vezet ez. Meddig lesz ez előny és hol válhat esetleg korláttá (lásd pl. Ichinojo-t is).
Amit eddig művelt, az valóban párját ritkítja és most is "hibátlan" (3 - 0) eddig, és ha ezt folytatja, az
Aki-n valóban, már a Juryo-ban kezdhet, ahol azért az eddigieknél már sokkal "rágósabb" közeg várja,
mert itt már igen sok Makuchi-t is megjárt "spíler" küzd. Minden esetre elképesztő, ahogy Mongolira valósággal "kitermeszti" ezeket a Sumo ős-tehetségeket.
kicsit elvonatkoztatva tornától, Abi visszatérése óta tartó teljesítménye finoman szólva is elképesztő. ma zsinórban a 19. győzelmét szerezte meg, és szinte mindegyiket olyan könnyedtséggel, magabiztossággal, ahogy azt a nagyok szokták.
nem tudom meddig tart ez a sorozat, de eddig le a kalappal!
továbbá szeretném mindenki figyelmét (aki esetleg még nem ismerné, vagy követné) felhívni az alábbi rikishire, aki Hakuho patronáltjaként elképesztő sebességgel vágtat át a banzukén.
tavaly márciusban kezdett a mae zumoban és idén szeptemberre már szekitori lehet úgy, hogy egy teljes tornát covid miatt ki kellett hagynia januárban. még csak 19 éves, elképesztő fizikai adottságokkal (kb. mint Akebono fiatal korában) annyi különbséggel, hogy ő mongol.
Takayasu-t illetően máris módosítani kell. Ugyanis ma (5. nap) Meisei (K 1W) ellen "megbotlott", így lényegében, ha a hátralévő 10 meccsét viszi is, összesen (együttesen) csakis 32 győzelme lehet az
utolsó 3 Nagy Tornán. Ezzel elvileg még előléptethetik, de ilyesmire (ha jól emlékszem) a legutóbbi
időben (2000-es évek) talán ha 1 - 2 alkalommal volt példa (Kise 2012. Hatsu és Goeido 2014. Aki).
"Gyerünk Takayasu! Még te is odaérhetsz, ha tartod ezt a formát"
Nem tudom, csak sejtem, hogy mire célzol. Neki az Ozeki - rangba - visszatérés lehetne most a reális
cél. Ehhez azonban iszonyat nehéz menetelés vár rá a hátralévő 10 versenynapon. Kezdhetjük azzal,
hogy a torna elején (önhibáján kívül) 2 mínuszt már begyűjtött, a 3 - 5. napon megszerzett 3+ mellé. Folytatva azzal, hogy a megelőző két tornán, előbb Komusubi, majd Sekiwake rangban összesen húsz győzelmet ért el, tehát, az álmoskönyv szerint is, mind a 10 győzelem kéne a promócióhoz, illetve az
ahhoz szükséges minimális követelmény (33 győztes meccs az utolsó 3 torna alkalmával együttesen) teljesítéséhez, ha biztosra szeretne menni. Elvileg most 12 győzelem is elég, de csak elvileg (volt már
rá precedens). Elnézve, ezt a most mutatott formáját, elszántságát és beleszámítva azt, hogy - ahogy kollégánk is írta korábban - egy hátsérülést követően tért vissza, mindezzel együtt is, minden - egyes hátralévő meccsét vinnie kell és ebben az is benn foglaltatik, hogy a vége felé szembejön vele, előbb
a hosszú kihagyást követően visszatért Hakuho, aki nyilván nem szívesen nyújtaná át neki tálcán, az addigi veretlenségét, mert akkor neki még hátravan Terunofuji és ott is teljesítenie kell, mert az Ozeki számára, ha lehet még nagyobb lesz ezúttal a tét, mint Takayasu-é. Szóval ez eddig se lesz egy séta-galopp (gondolom, hogy papírforma szerint, a Hakuho - Terunofuji meccs a zárónapon kerülhet sorra).
Ezt követően viszont jöhet (szerintem) az élete alkalmát kihasználni akaró Terunofuji, akit persze már korábban legyőzött nem is egy alkalommal, de itt figyelembe kell venni azt is, hogy a mongol ezúttal
nem akármekkora tét tudatában, ennek megfelelő elszántsággal áll majd ki a porondra vele szemben.
Ennek az egész okfejtésnek egy a vége. Itt legalább hárman (Hakuho, Terunofuji, Takayasu) egyaránt nyerhet is, veszíthet is, de lesznek akik ezzel mindenképpen nyerhetnek, mégpedig a nézők, mert rég
volt az, amikor egy torna záró fejezetének egyidejűleg ekkora tétekre menő következményei lehetnek.
Hakuho hihetetlen volt a 4. napon. Korábban is láthattunk tőle ilyen megmozdulásokat, ezek már nagyon hiányoztak. Ez az igazi pályafutása végén járó, többet ésszel mint erővel nagymesteri Hakuho, majdnem 1 év viszontagságos időszak után újra megmutatkozik. Terunofuji pedig az utóbbi 3 torna óta folyamatosan fejlődik fejben. Egyszerűen sok meccsét találékonyságának köszönhetően nyeri meg, nem pedig a nyers daru-erővel, amit annó megszokhattunk tőle. Ez teszi őt most már egy nagyon félelmetes rikishivé. Gyerünk Takayasu! Még te is odaérhetsz, ha tartod ezt a formát. Respect a veterán Tamawashinak is. Amúgy vicces, hogy 3 mongol az élen. Ez kellemetlen emlékeket ébreszthet a japánokban.
"HAKUHO-nak a vert helyzet sem számit. Nagy Tréfamester az Öreg ! Nevetett, vigyorgott rendesen,
hogy igy is sikerült győznie. Amúgy az ilyesmihez a szerencsénél több kell, zsenialitás vagy legalább
tehetség."
Csak abba gondolok bele, hogy éppen 14 éve (a 2007. Nagoya Basho-n) mutatkozott be friss, primőr Yokozuna-ként és nem volt még több, mint 22 és 1 / 3 éves. Azt hiszem, hogy ez már önmagában is,
sok - mindennél is többet mond el. És emlékszem még arra is (mert már abban a szerencsében volt részünk, hogy így szemmel is követhettük), hogy annak a kornak óriása, a fénykorát élő Asashoryu -
val szemben is minden alkalommal egyenrangú eséllyel állt be a dohyo-ra, azaz már ilyen fiatalon is
látszott, hogy valami istenáldotta ős-tehetséggel van dolgunk. Azóta rengeteg, teljesen különböző
test - felépítésű, technikájú, stílusu, küzdőmodorú ellenféllel szemben volt alkalma meg szerencséje csiszolni és megújítani mindazt, amit ma 36 és 1/3 évesen még mindig fel tud mutatni. Mintha nem
is hús-vér emberből volna, aki nem öregszik, nem használódik, nem kopik sem mentális, sem fizikai értelemben és ami még ugyancsak fontos, van küzdőkedve és egészséges humora és gazembersége mindehhez. Épp emiatt gondolom, hogy az egész sumo sportnak lesz rettenetes vesztesége, amikor
egy nap (nem tudni mikor, de már nem lehet nagyon messze) szögre akasztja azt a darab textilt, amit
derekuk köré és a lábaik közé tekernek. Nem igazán szeretek arra gondolni, hogy mi marad itt utána. Gondolom a Nagy Sumo Basho Tornák rendezői sem.
