A speckója szerint (XHBQ és XHBX) nyáron szárít (nem engedi be a gőzt kintről), télen pedig párásít, mert a fűtés miatt kiszáradhat a levegő. Mondjuk, én eddig azt hittem, a jól szigetelt, légtömörséghez közeli házakban (ahol a légcsereszám alacsonyra esik a kívánatos 0.5 közeli érték helyett) télen is a párásodás a gond.
"Humidity adjustment- -In cooling, remove humidity of outdoor air and discharge fresh air with similar humidity to indoor. -In heating, convert dry outdoor air to humidity and discharge fresh air with similar humidity to indoor"
A 60-as hozzászólások körül szó volt arról, hogy a földregiszter megépíthető-e alu spirócsőből és esetleg egy 6W-os Germicid lámpa csírátlanítana. CSinált azóta valaki ilyesmit? Működik? Mi lesz az ózónnal? Elbomlik, mire a szobákba érne? (elég instabil)
Kapható egy XHBQ-D1.5TP nevű berendezés, ami olcsó és ilyen hőcserélő van benne (ellenáramú, párát is "cserélő"). Erről kérdeztem már ezen a fórumon, de senki nem ismerte. A fenti modell 150 m3/h-s, de elvileg gyártanak belőle nagyobbakat is.
Mar csak azt nem ertem, hogy a parologtatas nem egy olyan feladat, amit ne lehetne csak draga betettel, visszanyeressel megoldani. A viz litere nem egy draga dolog, es melegben magatol parolog (persze ha zold novenyen keresztul az meg jobb). A betetnel viszont akkor is visszamegy a para, ha mar nem kellene; valamint a paraelvonas altalaban nehez. Vagy rosszul gondolom?
Nálam már volt 80% feletti a páratartalom és tudod hol volt párakicsapódás? A mosogató alatt a hidegvíz flexicsövön. Egy pkc házban, amilyet te is akarsz nincs nedves fal sehol (ha jól van kivitelezve). Télen bazi száraz a levegő és folyamatos légcsere mellett lemehet 30% alá is a benti pára. Ez nem túl egészséges, emiatt találták ki a cellulózbetétes rekuperátort.
Internet riszörcs, kollégák! Br. 1800-1900 EUR, +egy kanyar Münkenba=570eFt, és akkor drága bengával, zabálós autóval és xar EUR árfolyammal számoltam!
A szettet meg főleg nem szabad...
De meg lehet venni SEWT-H és SEWT-W néven a léneget, az SEWT-E néven futó 100m cső helyett meg jó sima KPE.
Köszönöm az eddigi segítséget talajregiszter ügyben!
Még egy kérdés: Láttam, hogy léteznek "ERV" rendszerek, ahol nem "csak" a meleget (HRV), hanem az "energiát" nyerik vissza, azaz féligáteresztő hártya van a hőcserélőben, amin átmegy a pára is.
Jó ez nekünk? Nem az a lényeg, hogy a párát kikergessük a házból? Hogy ne penészedjünk?
Ennek is kitartják az árát, nehogy már sokkal olcsóbb legyen mint az awadukt. viszont házilag összeválogatva olcsóbb. Cső ára kb 300Ft/m Hőcserélő: kb 70ezer de lehet barkácsolni autóhűtőből harmadáron fagyálló: 18ezer tágulási tartály: 15ezer keringető: 30ezer termosztát: 5ezer
akárhogy számolom gépi földmunkával együtt kijön 200-250ezerből...
Igen, sajnos nem lehet tudni hogy milyen és mennyi baktérium, penészgomba, egyéb dolgok keletkeznek a kondenzvizes belső csőfalon. Ezzel az a fő probléma szerintem hogy senki nem meri kipróbálni és nézegetni a levegő minőségét éveken keresztül. A föld megeszi a horganyzást, emiatt csak alucső jöhet szóba , de hogy hogy bírja a föld nyomását az egy jó kérdés. hőtechnikailag pedig az alu jobb lenne mint a műanyag antibaci csövek...
A heliosnak is van, az olcsóbb, bár nem sokkal. Gondold át nem akarsz e zárt rendszerű talajregisztert víz-levegő hőcserélővel. A keringető szivattyú áramfelvételével kerül majd többe (üzemeltetés szemppontjából). Kivitelezése viszont jelentősen olcsóbb a rehaunál vagy a heliosnál.
A feleségem hevesen tiltakozik az ellen, hogy valaha is szellőztetőt szereljek a lakásba. Eljutottam odáig, hogy már csak a kinézete ellen ágál: Hogy fog az kinézni?! Mondtam, hogy bemegy bármelyik nagy új épületbe, mindegyikben van szellőztető, de erre azt mondja, hogy családi házban még nem látott ilyet, látni akar.
Tehát: Akinél már működik, légyszi készítsen képet a légbeömlőről, és tegye fel, mert meg akarom neki mutatni. Mondtam, hogy van vagy 20 féle, de egyénit is lehet készíteni fából sűrűn kivágva. Erre kicsit megenyhült de látni szeretne.
A cső a csőben rendszer nagyon jó. A föld alá nem mehet, le kell szigetelni, máskülönben elveszíti az értelmét. A hőcserélő nem lehet egyben talajregiszter. Sima kpe csövekből nem ajánlott készíteni, pl mert szennyező anyagokat enged ki, statikusan feltöltődik=koszolódik, nehéz légtömörré tenni. Kb 80-85 % os hatásfokot érhestz el jó méretezéssel. Olvasd végig peterch szakértő hozzászólásait, mejben részletezi ennek felépítését.
Én is gondolkodom ehhez hasonló szellőztető rendszeren. Szerintetek meglehet oldani sima KPE csövekből?
A kifújt levegő energiájának hány %-át tudnám úgy vissza nyerni ha azt mondjuk egy 110mm átmérőjű csőben áramoltatnám ki, a frisset pedig egy 200mm-esbe vissza a 110-es körül. Tehát cső a csőben rendszerben, és mind ezt úgy hogy le van ásva kb 1800mm-re a földben.
Télen így lenne használva, nyáron meg csak a külső csövön jönne a levegő a benti használtat meg csak kifűjnám.
Nyaron kicsapodas nem jon letre. Telen meg ami kicsapodik, az az elhasznalt levegobol, de mivel a meleg oldal iranyaba lejtese van a rendszernek, igy visszafolyik a kondenz gyujtoponthoz, ahonnan el van vezetve a lefolyoba.
A kalorifer megvalasztasa eleg konkret adatok ismereteben lehet csak korrekt. Ezert legyszives nezd at ezt a meres leirast.: www.permanent.hu/katalog/hoszivattyu/passzivhutes.pdf A negycsovessel megtudod oldani a hutest es a futest is. Az en rekuperatorom SPIRO cso FeZn lemezbol, valamint a leagazasok SONOVENT zajcsokkento flexibilis csovek. 80mm-es csovon orankent atnyomni 160m3 levegot az szerintem durva dolog. 9m/sec. lesz a szelsebesseg. 140-es csoben az 500m3 , ugyszinten 9m/sec. legsebesseget jelent. En szerintem a 80-as helyett 125mm-es es a 140-es helyett a 200mm-es jobb lenne. Csokkenne a legellenalas, igy a venti kisebb fogyasztassal mukodne, valamivel csendesebb is lenne. Ami a zajszint csokkenteset illeti: Minel egyenesebb szakaszok legyenek, A gerincbe vagy hangtompito csoszakaszt epitesz be, es a leagazasokat hangtompito flexicsovekkel kotod be. Itt viszont nagyon szamit a cso hossza. Legalabb 1,5m legyen, de ha tobb, az nem baj. Szereleskor ne feszitsd meg, hanem legyen egy kis lazasag, akkor jobban csillapit!
Utolsó kérdéseim a méretezéshez, amik még hiányoznak:
Ha a kalorifer (kútvizes) méreteit (nem fizikai, hanem teljesítménybéli) szeretném meghatározni akkor is igazak ezek a számok? Tehát ha kijön nekem pl. 3kW akkor elmegyek egy "kalorifer" üzletbe és ott levesznek a polcról egy 3kW-os kalorifert?
A másik dolog, hogy a te rekupátorod alu, vagy acélcsőből van illetve spiró, vagy flexibilis?
A harmadik dolog: átm 80-as cső elég 160m3/ó "zajtalan" szállításához, vagy válasszak nagyobbat , esetleg kisebb is elegendő?
A gerincvezetéken 500m3/ó légmennyiségnél elég a 140 körüli vezeték?
Ami egy átlag ksz-ben benne kell lennie, az bent van. Párazáró fólia a gipszkarton alá, tömített ablakok stb. Ilyen alapon az összes ksz szétrohadna. Arra gondoltam amit egy passzívházban pluszba beépítenek. pl. légtömör konnektorok stb.
Az en hazam tegla + EPS. Nalam is van veszteseg a legtomorseg vegett, 15m3/o. Sajnos igaz az, amit az elottem szolo irt. Nagy hianyossag, ha a konnyuszerkezetes haznal nincs kelloen beepitve a legtomorseget biztosito folia,nyilaszarok legtomor beepitese, stb. Nalad sajnos elofordulhat, hogy telen a reseken kijuto para kondenzalni kezd a szigetelesben, vagy a tartoelemeken. Ha viszont az elszivas lesz nagyobb, akkor meg a reseknel elofordulhat, hogy peneszedes jon letre belulrol. De igy legalabb megtudnad, hogy hol vannak a gyenge pontok. Ezek a pontok most is veszelyt jelentenek.
Az elég baj. A ksz-ben akkor is létfontosságú a légtömörség, ha nincs szellőztetőd. A réseken ugyanis a pára akkor is diffundál, ha nem levegő viszi magával. És akkor túlnyomás nélkül is szétrothad a szigetelésed/favázad.
