„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
Én eleinte nem voltam egy vallás híve se. Csak abban voltam biztos, hogy a materialista világnézethez akkora hit kell, ami bennem nincs meg.
Évekkel később kezdtem konkrét vallásokkal ismerkedni. S materalizmussal való szakításom után csak kb. 8-9 évvel kezdtem közeledni a keresztény eszméhez.
Ez orosz iskola volt, szovjet tanterv szerint. Követségi iskola.
A kubai diákok főleg azért jártak oda, hogy így kívül maradjanak a kubai iskolarendszeren. A kubai iskolarendszer legkellemetlenebb része az évi 40 nap "önkéntes" diákmunka.
Persze ide csak az elit gyerekei járhattak. Pl. egy időben osztálytársam volt a kubai űrhajós egyik fia.
Kubába úgy mentem ki, hogy 3 év mo-i orosztanulás után kb. semmit se tudtam oroszul. Persze lett egy tanárom, s intenzíven felkészített augusztusban, de így is sajátos helyzet volt, kellett kb. fél év, hogy tudjak kommunikálni.
Persze nem volt gond, az akkor hatalmas havannai orosz iskola tanulóinak 15 %-a akkor külföldi - értsd: nem-szovjet - volt, összesen volt 2500 diák. S nem én vltam az egyetlen, aki nem beszélte a nyelvet.
Szojeteken kívül voltak keletnémetek, bolgárok, lengyelek, csehszlovákok, magyarok, mongolok, afgánok, s persze kubaiak. Meg persze a szovjeteken belül is akadtak nem orosz anyanyelváek, s pár olyan is, aki nem is tudott rendesen oroszul.
