Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Kérdezed, hogy "hány szemet kell hagyni az oltóvesszőn Ali-bá?a zölben fáson és a sima korábbi oltások alkalmával?"
3-4 rügyes vessződarabokat szoktam eltárolni és oltáskor 2 rügyes csapokat használok fel. (A fagél a végére nem árt, de nem is lényeges.) /Gyökereztetni nem szoktam./
Én jelölés,csávázás,szikkasztás ,utána petpalackba,rá a kupak mehet a hűtőbe hátra.Persze előtte, engedélyt kell kérnem hol tudnánk neki szorítani egy kis helyet.
és hány szemet kell hagyni az oltóvesszőn Ali-bá?a zölben fáson és a sima korábbi oltások alkalmával?fagél használata növeli a sikerességet?kaptam egy kedves fórumtárstól egy két vesszőt amit itt is szeretnék megköszönni neki,ezeket a vesszők már vízben áznak..a tetejét belemártottam fagélbe,ezt jól tettem vagy fölösleges volt,valamint a vízbe raktam egy kis gyökereztető port,cseréljem le a vizet vagy maradhat?világos helyen 18fokon van
Fólia zacskóba téve, gumigyűrűvel légmentesen lezárva nem szárad ki. Én előbb meg szoktam fürdetni gombaölőszeres vízben /5 perc/, aztán ujságpapíron megszikkasztom /10 perc/ és úgy csomagolom el fajtánként több kisebb zacskóba, majd még egy nagyobba.
Ahogy írod, zöldbe-fás oltásnál a tárolt oltóvesszőket az oltás napján kell kivenni a hűtőből és minden további nélkül olthatsz vele, ha a megvágott felület üde, zöld. (Estleg egy rügyet is átvághatsz a biztonság kedvéért, hogy zöld-e?)
Illetve a tőkék átoltásáról kérdeznék a kedves fórumtársaktól,fiatal két-három éves tőkék esetében az oltást a tavalyi vesszőbe/ ami azonos vastagságú kb az oltóvesszővel,/vagy a régebbi vastagabb részen kell végezni?és az időpont az sem mindeggy gondolom,a jelen időjárást figyelembe véve az idei évben mikor lehet elkezden?zöldben fás oltásnál pedig a tárolt oltóvesszőket az oltás napján kell kivenni a hűtőböl vagy előbb is kilehet?vízberakni stb...?Kulicz fórumtárs mesteri Izjuminka oltása az példaértékű lehet... A vessző gyökereztetésnél mik a tapasztalataitok?hőmérséklet milyen vízbe kell rakni, tisztított vagy mehet sima csapvízbe?mire kell figyelni, stb..az egyszemes vesszőket kb 8-10 cm azok nehezebben gyökereztethetőek mint a hosszabb több szemeset?vagy szerencsésebb ha egyenesen földbe raja az ember egy kis gyökereztető hormonnal?
Üdvözlöm a Fórumozókat!Elsősorban Szőlőszem fórumtárshoz szólnék ha olvassa a fórumot, kérdezni szeretnék tőle egy-két fajtát illetően, tapasztalatokat,érési idő ellenállóság, érdemes e megvenni, stb....köszönettel,napos időt mindenkinek!!
Kedves cimborák, az öreg szőlész barátom szerint a legjobb műtrágya és egyben hormon szer, a női kéz , ha egy lapos tök alá nyúl egyből növekedni kezd a szára. ne vegyük komolyan ezt a világot , már szóltak a metróban,,kérem vigyázzanak az ajtók záródnak."
Nagyon köszönöm az értelmes hozzászólásodat ,körülbelül ilyet vártam, nem pedig olyat,hogy én nem használnám mert a dédnagyapám se használta.Én Pesten a Méta utcánál vettem egy adagot 700 forintért ami nem is tudom hány hektárra volt elég.Próbaként bekevertem előírás szerint kb 1 századát alkoholba előírás szerint, megfestettem piros növényfestékkel utána jelzett, lógó fürtöket belemártottam viktória s pár mag nélkülit ,egy ideig figyeltem jegyzeteltem és a tapasztalatom, határozottan nagyobbak lettek, inkább úgy fogalmaznák gyorsabban nőttek amiket kezeltem.Aztán hosszú szünet mert a munkámból adódóan nem tudtam kontrollálni ősszel mikor megnéztem a többi fürt is utólérte a kezeltet.Én ezt kértem,hogy más is próbálja ki egy két fürttel ,és ha van ideje jegyzetelje 1-2 hetente mi a különbség a kezelt és a nem kezelt fürtök között.Nem pedig egy egyetemi diszertációra voltam kíváncsi, amit valaki kiollóz valahonnan.
Sztem ott is a brómmal keverték. A bór kis mennyiségben, de elengedhetetlen a növénynek. Persze mint sok mindennél a túl adagolás itt is kiválthatja, hogy hiánytüneteket adjon, vagy más gondot okozzon. De hát a vízzel is ez a helyzet. Ha hiánya is elég rossz, de vízmérgezést lehet kapni, ha egyszerre valaki lehúz pár litert...
Merész asszociációs készség és katonaviseltség kellett hozzá, de talán rájöttem a megtámadtatásod okára.
A legenda szerint, a sorkatonaság idején, a teához adagolt Bórral próbálták csökkenteni a katonák buja képzeteinek keletkezését és szexuális lelkesedését. Innen pedig már csak egy ugrás az Emberiség ellensége cím. (Én kérek elnézést magamért)
A bio szőlőművelésben a Prev-B2 elég elterjedt, az meg bór tartalmú, így nem tudom, kik szóltak meg téged... Virágzás környékén elősegíti a kötődést. És gondolom máshol is használják.
Tán két éve egyszer talán a kertészeti t ban írtam a Bór használatának elönyeiröl amit most nem ismétlek meg ! Kikiáltottak az Emberiség gyilkosának ! Csak egy ember állt mellém!Ezek vagyunk??
T Árpád úr ! Köszönöm a felvilágosítást ! Azt hiszem MINDENKI számára hasznos ! Most jöttem rá miért szerettük a ZÖLD kajszit gyerekkoromban ! Az éretlen zöld gyümölcs tele van növekedési hormonnal és gyerek ÖSZTöNÖSEN tudja hogy neki erre szüksége van!Üdvözlettel K Sándor
Szóval néhány szó kiegészítésként a vita kiindulópontjához.
A Gibberelin használata egy általánosan elterjedt módszer a magnélküli csemegeszőlő fajták esetében. Egyáltalán nem japán specialitás, az izraeliek, vagy amerikaiak ugyanúgy használják mint a japánok, és már régóta (1970-es évektől), tehát egyáltalán nem egy új dolog.
Ezen kívül mire is jó és milyen problémák vannak vele?
Mindenekelőtt ez egy természetes növényi (nem állati!!!) hormon, amely minden növényben megtalálható.
A szőlő esetében egyes fajtáknál a fürtök nagyon tömöttek lehetnek, a szemek szinte egymást tapossák. Ezek a tömött fürtök nagyon hajlamosak a rothadásra, mivel a szőlőszemek közé került nedvesség nem tud gyorsan felszáradni és ideális feltételt teremt a gombáknak. Ennek megelőzésére is használják egyes termelők a giberellint (GA3-t). A GA3 ugyanis a fenofázis bizonyos szakaszában használva csökkenti a megtermékenyült szőlőszemek számát, ezáltal lazább lesz a fürt. De ez a fajta GA3 használat egyáltalán nem egyszerű és nagyon alapos előkísérletet igényel fajtára és termőhelyre vonatkozólag. Ilyenkor az egész tőkét permetezik már 3 héttel a virágzást megelőzően. A használt koncentráció 1-10 mg/liter a fajtától függően. Az előbb leírt előny ellenére a GA3 használata nem terjedt el széles körben, elsősorban azért, mert a használatot követő évben kevesebb hajtás és fürt képződik.
Ennek a negatív hatásnak a kiküszöbölésére a termesztők elkezdték használni a fürtkezdemények bemártásos módszerét. De ezt az "occisok" vagyis a nyugati fehér emberek unpraktikusnak találták a sok kézi munkaerő igénye miatt. A japánok viszont nem. Nekik van türelmük és energiájuk hozzá, hogy egyenként mártogassák a fürtöket. De ezen túlmenően maradt itt még egy probléma a bemártásos módszer után is. Nevezetesen az, hogy a fürtök sokszor kiszámithatatlanul madárkásak lesznek. Így aztán legalábbis Amerikában a magvas szőlők esetében nem ajánlják a GA3-as kezelést.
Ezzel szemben, a magnélküli csemegeszőlőknél általánosan használt a GA3-as kezelés a túlzott bogyóberakódás megelőzésére. Ilyenkor virágzás 30-80%-os állapotában (fajtára pontosan kidolgozva) permetezik ki a GA3-t. A magvatlan szőlők általában jobban tolerálják a GA3-t, mint a magvasak, de a magvatlanoknál is előfordulhatnak negatív hatások. Ezért azok a nemesítők, akik a magvatlan csemegeszőlők nemesítésével foglalkoznak, újabban olyan fajtákat nemesítenek ki belőlük, amelyek kevesebb GA3-t igényelnek a fürtök ritkításához ill. a normális terméshozáshoz, mint a tradicionális magnélküli fajták.
Amerikában (USA) egyébként a GA3-t is peszticidnek tekintik és használata ugyanúgy mint a növényvédő szereké engedélyhez kötött.
Mindenben igazad van,ènsem azt ìrtam,hogy le kell permetezni az egèsz ültetvényt,hogy nagyobb szőlőnk legyen, az eljárás fürtönként törtėnik.Egyébkènt hormonkezelèst hasznàlnak minden szerv àtültetés után ,autoimmun betegségnèl ,gyògyszeralergiánàl és sorolhatnám ,a rezisztencia kialakìtàsànàl.
