A cső a csőben rendszer nagyon jó. A föld alá nem mehet, le kell szigetelni, máskülönben elveszíti az értelmét. A hőcserélő nem lehet egyben talajregiszter. Sima kpe csövekből nem ajánlott készíteni, pl mert szennyező anyagokat enged ki, statikusan feltöltődik=koszolódik, nehéz légtömörré tenni. Kb 80-85 % os hatásfokot érhestz el jó méretezéssel. Olvasd végig peterch szakértő hozzászólásait, mejben részletezi ennek felépítését.
Én is gondolkodom ehhez hasonló szellőztető rendszeren. Szerintetek meglehet oldani sima KPE csövekből?
A kifújt levegő energiájának hány %-át tudnám úgy vissza nyerni ha azt mondjuk egy 110mm átmérőjű csőben áramoltatnám ki, a frisset pedig egy 200mm-esbe vissza a 110-es körül. Tehát cső a csőben rendszerben, és mind ezt úgy hogy le van ásva kb 1800mm-re a földben.
Télen így lenne használva, nyáron meg csak a külső csövön jönne a levegő a benti használtat meg csak kifűjnám.
Nyaron kicsapodas nem jon letre. Telen meg ami kicsapodik, az az elhasznalt levegobol, de mivel a meleg oldal iranyaba lejtese van a rendszernek, igy visszafolyik a kondenz gyujtoponthoz, ahonnan el van vezetve a lefolyoba.
A kalorifer megvalasztasa eleg konkret adatok ismereteben lehet csak korrekt. Ezert legyszives nezd at ezt a meres leirast.: www.permanent.hu/katalog/hoszivattyu/passzivhutes.pdf A negycsovessel megtudod oldani a hutest es a futest is. Az en rekuperatorom SPIRO cso FeZn lemezbol, valamint a leagazasok SONOVENT zajcsokkento flexibilis csovek. 80mm-es csovon orankent atnyomni 160m3 levegot az szerintem durva dolog. 9m/sec. lesz a szelsebesseg. 140-es csoben az 500m3 , ugyszinten 9m/sec. legsebesseget jelent. En szerintem a 80-as helyett 125mm-es es a 140-es helyett a 200mm-es jobb lenne. Csokkenne a legellenalas, igy a venti kisebb fogyasztassal mukodne, valamivel csendesebb is lenne. Ami a zajszint csokkenteset illeti: Minel egyenesebb szakaszok legyenek, A gerincbe vagy hangtompito csoszakaszt epitesz be, es a leagazasokat hangtompito flexicsovekkel kotod be. Itt viszont nagyon szamit a cso hossza. Legalabb 1,5m legyen, de ha tobb, az nem baj. Szereleskor ne feszitsd meg, hanem legyen egy kis lazasag, akkor jobban csillapit!
Utolsó kérdéseim a méretezéshez, amik még hiányoznak:
Ha a kalorifer (kútvizes) méreteit (nem fizikai, hanem teljesítménybéli) szeretném meghatározni akkor is igazak ezek a számok? Tehát ha kijön nekem pl. 3kW akkor elmegyek egy "kalorifer" üzletbe és ott levesznek a polcról egy 3kW-os kalorifert?
A másik dolog, hogy a te rekupátorod alu, vagy acélcsőből van illetve spiró, vagy flexibilis?
A harmadik dolog: átm 80-as cső elég 160m3/ó "zajtalan" szállításához, vagy válasszak nagyobbat , esetleg kisebb is elegendő?
A gerincvezetéken 500m3/ó légmennyiségnél elég a 140 körüli vezeték?
Ami egy átlag ksz-ben benne kell lennie, az bent van. Párazáró fólia a gipszkarton alá, tömített ablakok stb. Ilyen alapon az összes ksz szétrohadna. Arra gondoltam amit egy passzívházban pluszba beépítenek. pl. légtömör konnektorok stb.
Az en hazam tegla + EPS. Nalam is van veszteseg a legtomorseg vegett, 15m3/o. Sajnos igaz az, amit az elottem szolo irt. Nagy hianyossag, ha a konnyuszerkezetes haznal nincs kelloen beepitve a legtomorseget biztosito folia,nyilaszarok legtomor beepitese, stb. Nalad sajnos elofordulhat, hogy telen a reseken kijuto para kondenzalni kezd a szigetelesben, vagy a tartoelemeken. Ha viszont az elszivas lesz nagyobb, akkor meg a reseknel elofordulhat, hogy peneszedes jon letre belulrol. De igy legalabb megtudnad, hogy hol vannak a gyenge pontok. Ezek a pontok most is veszelyt jelentenek.
Az elég baj. A ksz-ben akkor is létfontosságú a légtömörség, ha nincs szellőztetőd. A réseken ugyanis a pára akkor is diffundál, ha nem levegő viszi magával. És akkor túlnyomás nélkül is szétrothad a szigetelésed/favázad.
Hozzád lenne egy kérdésem, mert nálad már egy ideje működik a szellőző rendszer. Mennyire foglalkoztál a házadnál a légtömörség problémájával? Azért kérdezem mert az én házam "mezei" könnyűszerkezetes. Ebbe tervezek szellőztető rendszert kiépíteni, de az építkezés során a légtömörséggel nem foglalkoztunk. Aggályom: ha túlnyomásos a rendszer nem kezd el a benti pára elindulni kifelé, aztán idővel eláztatja a favázban lévő szigetelést? Mi erről a tapasztalatod?
100m3 levegot 0C fokrol 10C fokra 270Wh-val lehet felmelegiteni elmeletileg. Nalad 90m3 levego fog aramlani orankent. Ha 3C fokot akarsz rajta melegiteni, akkor 90x3x0,27=72,9Wh kell elmeletileg, de inkabb egy kicsit tul kell meretezni. Esetedben 100W-os futoszal kellene. A futoszalat a befuvo agban az eloszto ele tedd! Ne a beszivashoz!
Rosszul ertettel meg. En csak a kettonk hozzaszolasainak ujraolvasasat irtam/arra eleg a 2 perc/. A by-pass-os megoldast en is ugy irtam, hogy nem fujod ki a levegot, hanem csak keringeted a kaloriferen keresztul a hazban. Maskeppen nem hulne a levego a hazban. Nyaron en csak az eszaki oldalrol szelloztetek es csak fozesnel, WC,furdes eseten van hasznalva az elszivas. Telen altalaban a lassu szelloztetes mukodik napkozben , fozeskor megy 100%-on. Reggel van ugyszinten nagyobb fokozaton ,a gyors legcsere erdekeben.
Peter, már csak egy dologban segíts légyszi. Hogyan tudom kiszámolni hogy hány W mennyit melegít egy 160as csőben 90m3/h áramló levegőn. Előre is köszönöm a sok segítséget.
Nem nagyon találok 370W alatt kútvízhez szivattyút. Nekem ez a fogyasztás sok. Főleg nyáron lenne sok, amikor egész nap menne. Lehet hagyom az egészet. most elvagyunk a házban, nem olyan vészesen meleg. Télére meg én is bevágok valami fűtőszálat a beszívó ágba.
Ezt a topikot végigolvastam és elkezdtem a légfűtéses topikot is. Bocs ha olyat kérdeztem amit már leírtál, de így nem tudtam összerakni a rendszeredet, lehet, hogy figyelmetlen is voltam. Teljesen világos minden, kiindulásnak tökéletes. Valszeg ez lesz a méretezésem alapja. A bypass szelep elgondolkodtatott. Én úgy oldanám meg, hogy elszívás mindenképpen lenne csak akkor amikor pl nem vagyunk otthon akkor nem a szabdaba fújom ki a levegőt, hanem vissza a kútvizes kaloriferre. A gépészetet a pincébe raknám, ott lenne a frisslevegő beszívása és a koszos levegő kifújása. A pincémben van egy hosszú folyosó, oda be lehet hajtogatni a kívánt 40 métert a rekupátornak. Gondolom a nyári időszakban az elszívásnál elkerüli a rekupátort a légáram. Ezt zsaluzattal oldottad meg? A nyári időszakban amikor hűtessz akkor is 202m3/h az elszívásod, vagy kisebb teljesítény is elegendő? Télen milyen légármot használsz, hányszor cseréled a lakás levegőjét óránként?
Szanjal ra ket percet a hozzaszolasaink ujraolvasasara! Nyaron kutviz es kalorifer segitsegevel a szellozorendszered kepes huteni a hazat jo meretezesnel. Ha csinalsz egy by-pass-t, akkor ha nem vagytok otthon, nincs kifele legcsere, csak folyamatos kaloriferen keresztul aramoltatas a hazon belul. Igy jo hatasfokkal tudod huteni a hazat. Ha otthon vagytok, akkor egyik oldalon elszivod az elhasznalt meleg levegot, a masik agon meg befuvod a hus friss levegot. Telen mas a helyzet. Amennyiben jol ertem az irasodat, akarsz egy cso a csoben rekuperatort epiteni. De hol fog ez nalad megepulni? Van helyed? Az en rendszerem 202m3 levegot sziv el es 217m3 levegot fuj be orankent maximalis fordulaton. Tehat tulnyomasos. Hossza 21m . Csovek merete : belso cso -elhasznalt levegocso-125mm, friss levegocso- kulso-200mm. Uzemeles kozben ,ha hidegebb a kinti levego homerseklete, akkor a befujt friss levego cca 2-3C fokkal hidegebb, mint a benti homerseklet. Ezt a kulonbozetet futi fel egy 125 Wattos futoszal, amit a csobehelyezett termosztat kapcsol, amig nem eri el a szobahomersekletet a levego homerseklete a csoben . Alapjaban nalad egy ilyen rendszer mint az enyem nem is igenyelne a kaloriferes elomelegitest. A 400m3-es legcserehez elegendo volna paralelban megegy ag. Megmondom miert megegy es nem egy vastagabb. Ha a 400m3-re terveznenk, akkor joval vastagabb csovek kellenenek, ami azt a negativ jelenseget idezne elo, hogy az alacsony legcserenel 90-100m3/o nagyon sok ho a csovek felmelegitesere menne el ,es a lassu aramlasnal nem volna annyira tokeletes a hocsere , mivel nagyok az atmerok. 400m3/o legcserenel elegendo volna 300W-os futoszal. Termeszetesen, ha a csovek jol levolnanak szigetelve. Nalam 10cm-es Is..er van+6mm -es uvegszalas tukorfolias kopenyszigeteles. A rendszerem a padlason van. Bocsika, kicsit hosszabb lett!
"Nem kellemes ilyen helyzetben a friss levego bearamlasahoz kozel lenni"
Ez az oldal ami még nem világos számomra. Pontosabban milyen légáramot fogok használni. Az eredeti tervem, hogy télen egy alacsony teljesítménnyel, de folyamatosan menne (50-100-m3/h légcserével) a rendszer és ha szükséges akkor időnként pár percre, fél órára menne közel 100%-on. Ez majd használat közben fog eldőlni, hogy működőképes-e így a rendszer. Én jobban szeretem a kisebb, de folyamatos üzemet, mint a szakaszos, de intenzívebb szellőzést. Ennek ellenére a ha van rá mód akkor a rendszer úgy lesz kiépítve, hogy a legnagyobb teljesítmény mellett is képes legyen a frissen beszívott levegőt előmelegíteni lehetőleg az általad is említett 2 fok különbségre.
Szerintem a folyamatos, de kisebb teljesítménynél nem lesz olyan nagy légcsere illetve légsebesség a befúvóknál, hogy kellemetlen legyen az a két fok különbség. Ennek ellenére meggyőzhető vagyok és adott esetben a rendszerbe beépítek egy kisebb teljesítményű rásegítőfűtést.
Ami a teljesítményt illeti 4-500m3/h tud majd a szellőzőrendszer. A ventilátorok szabályozható teljesítményűek lesznek és szeretném mérni a tömegáramot, mind a befújásnál és az elszívásnál. Az elszívás központi lesz, a legtávolabbi helyen a befújásokhoz képest a tökéletes átöblítés végett.
Mivel a rendszerem erősen hasonló lesz (az eleje mindenféleképpen) a unisiqual_aefh topiktárs által leírtakhoz ("két kutas" rendszer) az itt lévő kalorifer méretezése talán egyszerűbb feladat, de ebben is kérném a segítségedet. Ami viszont fontosabb lenne az az általad használt ellenáramos rendszer paraméterei kiindulásnak. Ugyanis építek egy ilyen rendszert, de a méretek tekintetében nem szeretnék egyik irányban sem elszállni. 500m3/h levegőt szeretnék felmelegíteni +10 fokról (kútvízzel előmelegített) +20 fokra +22 fokos levegővel. Jelenleg lövésem sincsen, hogy mekkora csőátmérőkkel és hosszokkal oldható ez meg, ezért nagy segítség lenne, ha a nálad működő rendszer alapadatait megosztanád.
A kerdes nem annyira a teljesitmeny, hanem inkabb a megoldas. Vagy nagyfeluletu ,vagy tobbretegesnek kell lennie a kalorifernek. Mivel percenkent 1,5m3 levegot akarunk felmelegiteni, igy nagyon lassu legmozgas kell. Ami 0,5x0,5m-es kalorifernel egesz feluleten 0,1m/sec.-os aramlas. 80/60C fokos bol legalabb 4-5kW-os kellene. ilyenek altalaban szerelocsarnokokban szoktak lenni.
konkrétan a rendszer: Az akna aljába van fúrva az egyik kút. A karolifer az akna aljában ráépítve a beszívócső ami a föld alatt megy a házba. Az önfelszívó szivattyú felszívja a vizet az akna aljában lévő fúrt csőkútból a vizet át a karoliferen egy földben elvezetett kpe csövön egy 20 méterre lévő másik kútba engedi. A kalorifer friss levegő oldalára nem terveztem csövet, az akna levegőjét szívná. az aknafedelet leszigetelném, de egy légbeömlő lenne rajta biztosítva a levegőbeéramlást az aknába. Attól féltem hogy elfagyhat a karolifer, de akkor ezek szerint nem fog. Célom végül is az hogy fagypont feletti levegőt kapjon a rekuperátorom egész télen. Az elméleti értékedhez mekkora kalorifer kell? Az óránként 325 liter víz az nagyon jól hangzik.
Nem voltal felreertheto, csak gondolj bele egy kicsit ! Van a friss levego, amit sikerult a kutviz es a hulladekhovel 16C fokra elomelegitened. De a hazban 22C fok a beallitott megszokott homerseklet. Nem kellemes ilyen helyzetben a friss levego bearamlasahoz kozel lenni. Az a par Wattos rasegites a kalorifer utan nem olyan problemas, ezert ugy kell elkesziteni a rendszert, hogy a bejovo homerseklet is kozel legyen a benti homerseklethez.
Úgy látom félreérthető voltam. Valójában a fűtést nem 100%ban ezzel oldanám meg, arra megvan a radiátoros rendszer. Pontosabban fogalmazva télen a "szellőztetéses" veszteséget szeretném csökkenteni úgy, hogy közben elegendő, friss levegő jusson be a házba. Ez lenne télen a cél. Nyáron pedig a klimatizálás. A hsz-ed szerint a rendszernek ez a része (nyári klimatizálás, kútvízzel) rendben lenne. Amit a veszteségekről írtál az rendben van, jogos, már át is terveztem a rendszert fejben. Az elszívás lesz másképp, máshol megoldva és levegős kalorifer lesz.
Szerinted "csak" egy tipp, de nekem nagyon sokat jelent, alakul a rendszerem, köszi!
Valojaban az, hogy 400m3-ert akarsz futeni ,huteni, az csak egy adat a sok kozul. Tudni kellene a hoigenyt,hoterhelest. Nyaron nem gond, mert az elhasznalt levegot kifujod, a frisset meg a pinceben lehutod a kutvizzel. A hoterhelesbol aztan lehetne varialni, hogy maximalis hoterhelesnel mennyi kutviz kell es milyen legaram, hogy tudd biztositani az elvart erteket. Telen mas a helyzet. A pincebol egyenesen felvezeted a kutvizet a padlason elhelyezett kaloriferbe. Azon atfujod az elhasznalt levegot. Majd azt a vizet engeded a pinceben levo kaloriferbe. Azon keresztul meg elomelegited a friss levegot, amit meg utanna valamivel fel kell futened a szobahomersekletre. Amiben a problemat latom, az sajnos a kovetkezo. A padlason elhelyezett kalorifer sajnos nem lesz tul hatekony, mert a kutviz eleve 12C fok koruli. Tehat meg ha 12C fokra is tudnad lehuteni a kifujt levegot, akkor csak a szobahomerseklet es a 12 C fok kozti energiat nyerned vissza . -10 C foknal 22C fok veszne karba. A ket kutas megoldas volna a jarhatobb ut. Sajnos ez van. Biztosan lesz itt masnak is velemenye a problema megoldasara.
A kevesbe latszo oldalon egy jol szigetelt csoben lelehetne az elhasznalt levegot juttatni a pincebe, a falon kivul es oda egy rekuperator. Csak egy tipp volt:-))
"Ha jol ertem, akkor egy kut aknajaba szeretnel egy kalorifert betenni, egy szivattyuval folyamatos atfolyast biztositani, valamint 90m3/ora levegot elomelegiteni. A kerdes ,hogy el-e fagyhat? "
Részben. Én arra gondoltam, hogy a kútvizet bevezetem a pincébe és oda teszek minden gépészetet. A frisslevegőt pedig egy átm 200-as csövön nyomnám, vagy szívnám ventilátorral. Szerintem így nem kell az elfagyástól félni, csak ha alacsony a víz térfogatárama. A kérdésem, hogy a nyáron felmelegített télen lehűtött vizet hova engedjem? Van-e ilyen komplett gépészeti megoldás, vagy autóhűtővel kell megoldani? Mekkora kalorifer szükséges ha ca. 350-400m3 szeretnék fűteni, hűteni? A szennyezett levegő hőjét sajnos nem tudom másképp megoldani úgy, hogy minél kevesebb födémáttörést csináljak, hogy a padlásra tennék egy ugyan ilyen gépet. Így csak a vízcsöveknek kell átfúrni a födémet, nem a 100-150-es légtechnikai csöveknek. Nyílván ezzel rontom a rendszer hatásfokát, hiszen a hőcserélőknek is van veszteségük + még jó sokat szállítom a vizet. Ha azonban pl egy teherautó hőcserélőjét építem be akkor a szennyezett levegőt akár 10 fokig is le tudom hűteni kisebb.
