Én 491ezer ért vettem decemberben, most az ára 890ezer. 600 körül csak a viszonteladóknál lehet megvenni, mert bevezették ezt a marhaságot hogy dupla ár a viszontosoknak meg 35-40% os kedvezmény. Kötöttem velük viszonteladói szerződést, de még így is sokkal több a gép mint amennyi tavaly volt :(
Te használtad már ezt a Mitsubishi "Lossnay" gépet? Tényleg jó? Ahogy látom, ez is "ERV", azaz féligáteresztő hártyás hőcserélővel valamennyi párát is visszaforgat, nemcsak hőt. Mert az ára nem rossz, csak bizalmatlan vagyok. Igaz, még van időm, mert el sem kezdtem az építkezést ...
""""" egy jól szigetelt háznál hány százalékkal esik a fűtés energiaigénye. Az egyik kereskedőtől hallottam 50%-ot. Ez jól hangzik, de reális? """""
A hovisszanyeros szelloztetessel a futesigeny 50%-at nem sporoljuk meg. A szelloztetesbol eredo hoveszteseg 50-90%-at sporoljuk meg a hovisszanyeros szelloztetessel. Hogy miert irtam ilyen szeles szazalek savot, az nagyon egyszeru. Fugg a berendezes felepitesetol, ventik fogyasztasatol, szallitott m3 levegotol, paratartalomtol, stb. Ezeknel a berendezeseknel a megadott szazalek egy idealis laboratoriumban eloallitott feltetelek mellett erheto el. Ha telen szelloztetsz, minden percben mas a szazalek, mert ha a beszivott levego milyensege allando, de a benti levego paratartalma, homerseklete valtozik. Igy a szazalekok is.
Nagyjából 20 perc alatt kész volt egy-egy lyuk. Ebből ~17 az előkészület, 2-3 a fúrás. Nálam 150-es és 100-as lyukak készültek. Az egyik helyen picit belesétáltunk egy gerenda szélébe, de csak akkor vettük észre, amikor a magban megláttuk a vasalást :) Alig volt zaja, normál hangerővel lehet mellette beszélgetni. Írtam levelet is...
Műanyag légcsőbe rakom be az anemosztát fix részét, majd a csövet feltolom a lyukba. A légcső ~8-10 centivel a födém felső síkja fölé fog érni, a felső végén pvc ragasztóval rögzítem a csövet. Az anemosztát fix részét három pici tiplivel/csavarral lehet felfogni, majd az állítható részét ebbe csak be kell tolni, lemezrugók tartják. Elképzelhetőnek tartom, hogy az anemosztát fix részét is beragasztom sziloplaszttal, úgysem várható, hogy valaha is cserélni kell.
Ez a szellőztetési szokásoktól függ a leginkább. Pl. ha valakinél egész télen nyitva van egypár ablak huzamosabb ideig,mert frisslevegőre vágyik,nála jelentős megtakarítás érhető el. De ha valaki nagyon ritkán szellőztetett,nála nem lesz jelentős a különbség. A lakásszellőztető gépek, (ha nem melegíted meg a befújt frisslevegőt) folyamatosan hüvösebb levegőt fújnak be mint a lakás hőmérséklete.
Ezért is érdemes odafigyelni,hogy hány %-ot ad meg a gyártó a hővisszanyerésre.
A másik része a dolognak az,hogy hiába a jó hőszigetelés,ha a légtömörsége a háznak nem megfelelő,nagymértékben rontja a gép hatásfokát. A légtömörség mérést célszerű megcsináltatni (20-40e ft. cége válogatja)
Azoktól szeretnék tapasztalatot kérdezni (pl. peterch, bollazoli toipktársak) akiknek működik a hővisszanyerős szellőztető készülékük.
A kérdésem pedig, hogy egy jól szigetelt háznál hány százalékkal esik a fűtés energiaigénye. Az egyik kereskedőtől hallottam 50%-ot. Ez jól hangzik, de reális?
en csak ajanlani tudom a francia aldes dee fly ellenaramu hovisszanyeros szellozteto gepet, a tervezesert nem kertek kulon penzt es nagyon segitokeszek es rugalmasak voltak, www.aldes.hu, ez nem reklam csupan jo tapasztalatunk volt veluk
Különösebben nem aggaszt egyik probléma sem. Ha tévedek, akkor legfeljebb pár évvel tovább leszek halott :))
Szvsz az a pár mikronos ezüst réteg sem az örökkévalóságig marad aktív, talán csak pár évig. A belső csövekben, vagy még inkább a rekuperátorban is bőven jelentkezhet kondenzáció, lehetnek kis sebességű zónák, és mégsem ezüst bevonattal készítik egyiket sem... Egyébként az tervezem, hogy évente egy vagy két alkalommal feltöltöm a talajregisztert vízzel (~1.800 liter), öntök bele klórgranulátumot, pár órán keresztül szivattyúval keringetem, aztán kiürítem.
Igen, a ház felé emelkedik ~3 métert, majd függőlegesen (a ház hőszigetelése alatt) még ~9-et a födémig.
Az Y-ban lesz egy törpe szivattyú (minimális mennyiséget kell ~3 métert emelnie) egy egyszerű szintkapcsolóval, ami simán csak a kertbe nyomja ki a pár liter vizet. A talajregiszterben csak akkor várható kondenzáció, ha a talaj hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, mint a beszívott levegőé. Tipikusan nyári probléma.
A KG cső alkalmas légvezetéknek? Nincsenek "kipárolgási" (PVC-ből) és baktérium-megtelepedési problémái? Nem azért kell megvenni a méregdrága "ezüstözött" talajregiszter csöveket, hogy ezeket az aggályokat megszüntessük? Vagy az egész egy marketing-szöveg és pont olyan jó a PVC is ???
A talajba 50 méter hosszban, 2 méter mélyre került 200-as KG cső. A telek enyhén lejt a beszívó pont felé. Erre a végére egy Y került, az alja be lett fenekelve, az a kondenzakna. A földmunkától a kert most háborús övezetnek néz ki, de majd tavaszra ismét rendben lesz.
Hosszas tervezgetés, anyagbeszerzés (sajna még nem mindent sikerült), talajregiszter lefektetés után el fog indulni a barkácsolás is. A födém átfúrásához külső segítséget vettem igénybe. Átlag 34 cm vastag (EB19/60+beton) födémbe 12 lyukat (150-es és 100-as) csináltak minimális zajjal és kosszal. A furatok tökéletesek, gyakorlatilag furatonként egy-egy tipli helyének elglettelését leszámítva semmilyen utómunkálat nem kell, mehet be az átvezető cső és az anemosztát.
"HRVs use heat exchangers to heat or cool incoming fresh air, recapturing 60 to 80 percent of the conditioned temperatures that would otherwise be lost. Models that exchange moisture between the two air streams are referred to as Energy Recovery Ventilators (ERVs). ERVs are especially recommended in climates where cooling loads place strong demands on HVAC systems. However, keep in mind that ERVs are not dehumidifiers. They transfer moisture from the humid air stream (incoming outdoor air in the summer) to the exhaust air stream."
Letöltöttem, de átfutva nem találtam meg a választ. Úgy látszik figyelmetlen voltam. Szóval akkor a hőcserélő a különbség, bár a megnevezésbeli különbség akkor sem tiszta.
HRV: Heat recovery, ERV: Energy recovery. Ezen utóbbitól azt várják, hogy párát is visszanyer, nemcsak meleget. Valami féligáteresztő hártyás (callulózos) hőcserélővel. Lásd 425-ös hozzászólást. Ott van link egy file-ra, ami pont erről szól. Ha már nem működik, szólj, én tettem fel
Basszus bajban vagyok ezzel a k...va ventilátorokkal. Ez a vizesboltos semmit sem ér, hangos, és ráadásul semmi nyomást nem tud produkálni. Van sima klíma kültéri ventilátorom. Az vajon tud egy kis nyomást produkálni?
A vékonyabb lemez miatt csak a megmunkálása miatt aggódom, hogy túl vékony. Majd utánajárok, hogy mekkora tartása van egy ekkora lemeznek. A légteljesítményét én is hasonlóra tervezem. A lemezek közti távolságon még gondolkodom.
Én olyan 120m3/h normál és 200m3/h maximális tömegárammal kalkulálok. Ez bőven fedezi a szellőztetési szükségleteimet, ennél nagyobb már szvsz felesleges lenne, inkább csak rontana( túlszellőztetés vagy a rendszer teljesítmény-igényének növekedése). A nyomásesés valóban kisebb lesz, akárcsak a lemezek közötti áramlási sebesség, de a rendszer tehetetlensége a vastag lemezek miatt nagyobb. Ezért javasoltam a vékonyabb lemezeket. A nyomásesés kompenzálása miatt elmélkedtem a kisebb távolság-több lemez konstrukción. Ránézésre ennek a felülete is hasonló lenne (az én elgondolásom szerint ~13-20 m2 ) .
Szerintem a lemezvastagság is sok, meg a távolság is. Én is ebben a fázisban vagyok, de én 0,2-0,3 mm lemezvastagság mellé egy olyan 5-7 mm távolságot gondoltam 40-60 lappal, 400x800 mm-es mérettel.
