Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Az általad felsorolt csemegeszőlő fajták fajtaleírásaiban nem szerepel a filoxéra rezisztenciára utalás.A kimondottan vitis labrusca fajták sem teljesen filoxéra ellenállók.Kivétel azért van,pl.az Othello,ami a leírás szerint ellenáll a filoxérának,mert a keresztezések során található benne vitis labrusca,vitis riparia,és vitis vinifera.A benne található vitis riparia adja a filoxéra rezisztenciát.Pl.a Himrod 62,5 %-ban vinifera,és 37,5 %-ban labrusca.Tehát nem filoxéra ellenálló.
A felsorolt fajták közül a Muscat blue nem amerikai,hanem svájci illetőségű.
Tehát javaslom,hogy oltsd át őket megfelelő alanyra./Pl.Teleki-Kóber 5BB,vagy Teleki 5C stb.fajtákra.
Amerikából származó fajták: Boscoop Glorie, Buffalo, Venus, N.Y Muskat Blau, Himrod, Romulus dugványként szapóritva, saját győkéren ellenáló a Filoxérával szemben?
Köszönöm ,hogy megosztottad velünk régi és ujabb fajták leirásait. En nagyon hasznosnak találom, mivel most alakitgatom Székelyföldön az ellenálló/rezisztens föként csemegeszőlő gyüjteményem.
Az idájig olvasott ìràsok szerint csökkenni kène,de ezért ìrtam kisèrletezni kell ,es jegyzetelni utànna pedig publikàlni a tapasztalatokat.Nem azt kèrtem,hogy -mindjàrt lefùjni többszáz hektárt.
A hormon kezelés hatására a magok száma is megváltozik? Tegyük fel egy fajtának leírás szerint 1-3 magja van. Ettől a hormontól kiugróan nőhet(akár 4) vagy csökkenhet (akár 0) a magszám?
Egy két fajtánál, és csak egy két fürtnél, főleg nagyszeműnél ki lehetne próbálni ,akinek van kisérletezős kedve és ideje.
De akkor végig kell csinálni kétszer mártani, a fürtöt lepucolni,csak a végein lehet hagyni számolt mennyiségű bogyót.Ha már csinálja valaki jelezze, jegyzeteljen hasonlítsa össze a másik fürttel,ízre, bogyó méretre,magszámra,héj vastagsága,stb...stb.
Precízek a Japán szőlőtermelők,sajnos japán fajta szőlőt nem egyszerű beszerezni..én szívesen alkalmaznám a növényi hormonos kezelést,szerintem jó páros lehet érett szarvasmarhatrágyával alkalmazva,találtam egy leírást róla,szőlőkultúrában hatékonynak bizonyul,de ahogy olvastam elég sokrétű a felhasználása,nem rossz dolog http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_01_Novenyelettan/ch04s03.html,
Előre kell bocsájtanom, hogy nem vagyok szőlész, szőlőbolond, még csak nem is hobbym a szőlő - csak van szőlőm és csak gyümölcsként tartom, eszem. Nem is értek hozzá. A kérdezett szőlő csak úgy került hozzám. Ld. alább a 2140. hsz. Ez egy a sok (nemesítők vagy döntnökök által kiselejtezett) szőlő között, mely a kereztezések során létre jött. Továbbá, a kedvenc szőlőm. Talán azért mert van egy kis különleges (lambruska?) íze, amit csak őbenne talált meg a nyelvem. Laza, közepes fürtű, kissé hosszúkás, közepes vagy nagyobb aranysárga szemű. Betegségekre nem érzékeny.
Az alábbi idézetben utalás van a nevére: "A nemesítési eredmények 4 csoportra különíthetők el. Az egyik a ‛Bornemissza Gergely’, melyből olyan neves szőlőfajta született, mint a ‛Nero’. A másik nagy sorozat az ‛Egri Csillagok’ fajhibrid, melyek közül kiemelkedő karriert futott be a ‛Bianca’, melyet az USA-ban és Kanadában is termesztenek. Bevált és kedvelt fajtája az öko, és -biogazdaságoknak. A harmadik csoport az u.n. polyvitis trihibridek, pl. a ‛Viktor’. A negyedik csoport a ‛Bikavér’ csoport, melyből a ‛Turán’ korai érésű festőfajta emelkedik ki."
A cikk Dr Csizmazia Darab József szőlőnemesítőről szól. Ebből úgy tünik, hogy a Néró szőlő féltestvére, vagy legalábbis valamelyik felmenőjük közös.
Tisztelt Ali-bá! Szeretnélek megkérni hogy ismertess meg minket a Bornemisza 8 fajtával,többször hallottam felőle tőled de számomra teljesen ismeretlen!Biztos van pár képed,és tapasztalatod róla,engem nagyon kíváncsivá tesz.Egyet viszont kérdeznék az Évával kapcsolatban,hogy lehetnek ilyen különbségek ha egyszer 100% azonos minden tő?Ilyen tapasztalt kertésznek biztos van valami véleménye vagy ötlete!
Én nem vitatkozom, mert nincs min! Leírtam egy tapasztalatomat a Bornemisza Gergely 8 klón terméséről. Valami téves következtetést Te vontál le és azzal szállsz vitába, nem velem. :-)
Tovább ezért szokták javasolni, hogy maximum az 5. átoltott fáról vegyünk nemest, mert így csökkenthető a változás valószínűsége.
5:
1. egy igazoltan azonosított nemes
2. Az elsőről oltva
3. A másodikról oltva
4. A harmadikról oltva
5. A negyedikről oltva
6. Az ötödikről oltva
7. Ne legyen a hatodikról, ha lehet térjünk vissza egy korábbi nemeshez az nemes csapok megszedéséhez.
Persze a csereberéknél ez nem megoldható, meg a faiskolában se tudni mennyire figyelnek oda.
Ami az évátokat illeti, nem próbáltatok esetleg oltani abból a rosszból? vagy dugványozni? Nem lehetséges, hogy csak az adott tőke van leromolva gyökér szinten vagy hasonló? (Ha a lombozat nem tűnik ki feltűnően a mellette lévőktől akkor ez a felvetésem téves.)
Tiszteletem ill.sziasztok!
Sanci,szerencsés Évád van! Nekem volt de szinte nem termett,megszabadultam tőle,pedig jó szőlő lenne! Az a helyzet,hogy mivel vegetatíve vannak szaporítva így tulajdonképpen minden egyes ilyen növény klónnak tekinthető és előfordulhatnak genetikai mutációk! Legjobban almáknál figyelhető meg! Ezért is szoktak ún. klónszelekciót végezni szerintem! Neked "jó Éva klónod" van! Lehet megkörnyékezlek!
Véleményem szerint a szaporítások során ha minimálisat is de változhatnak a fajták tulajdonságai,de ez lehet éppen látható vagy nem látható tulajdonság.Ahogy írod pl:ÉVA.Nálam az Éva brutális hozamokra képes(8 kg/tő) gyönyörű nagy bogyó és minimum egy kilós fürt,sokaknál szinte semmi vagy csak egy-két fürtöcske.Ha a rügyek 100%-ban ugyanazt adnák tovább ilyen különbségek nem fordulhatnának elő!Van két tő nagyon öreg Csabagyöngyém ami Július 12-15 között minden évben beérett fürtöket produkál,a hat éves tőkék csak Július végén érnek be,akkor is ha csak gyengén terhelem!Különbségek vannak egy ültetvényen belül is sőt egy méterre vannak egymástól nem lehetnének különbségek.Persze mi csak találgatunk akik ezt tanulták azok tudnák ezeket a különbségeket igazán megmagyarázni.
Eszemben sem volt kiragadni egyetlen fajtát.Csak úgy általános témaként dobtam be,hogy kinek mi a véleménye erről,hogy veszíthet az eredeti fajta jellege,minél többször átoltják. Olvastam,hogy van valakinek,példakép 5 Éva tőkéje az egyik rogyásig a többin épen csak,és mindenki persze,hogy a csodaszőlőről szere oltvány vesszőt.
Lehet ilyen különbség akár egy veszőről oltva is azt?
Kedves Ali bá !Minden tiszteletem az öné !Nagy tudású sok gyakorlattal rendelkezö ember!De ebben az esetben vitába kell hogy szálljak önnel!Nem mindegy hogy milyen alanyt használunk !Az alany befolyásolja a nemes tulajdonságait !(koraiság növekedési erély szárazság türés ) !A nemesitök ujj alanyok bevezetésével akarják felvenni a harcot a KLIMA változással !Az alany nemes viszony jobban érzékelhető a gyümölcsfák esetében de hát ezt ön nálam százszor jobban tudja!(cseresznyénél vad cseresznye vagy sajmeggy alany mirabolán vagy keserümandula alany barackok esetén )!A berlandieri 5bb helyett már vannak újabb szölöalany fajták!Jó egészséget kívánok !
A Bornemisza 8-ról a következő. Csurgói barátom a nemesítő (Csizmazia Darab József) szőlőjéről oltotta. Arról én 1982-ben egy homokos kertbe valamilyen direkt-termő szőlőre. Onnan egy másik kertbe kertészetből származó alanyra. Onnan szedett oltóvesszőt használtam a mostani házikertem néhány különbözö fajta szőlő tőkéjének átoltására. (Ezek egyikéről küldtem Neked.) Semmi különbséget nem tapasztaltam sem a valamikori és a mostani, sem a különböző alanyon lévők termésén. (Igaz ez csak 4-6-szori továbboltás, de remélem a következő sem fog változást okozni és nem fogsz csalódni.)
Egyes fajtáknak vannak klónjai, amelyek más-más tulajdonsággal bírnak. Ezért is nevezik klónnak. Pont az a ritka mutáció, ami annyira nem ritka, csak éppen kevesen kutatják és kevesen veszik észre az esetleges változásokat.
Szóval szőlőszemnek igaza van, hogy az ősi tőről kellene az oltvány, mivel a sok átoltás közben kisebb változások végbe mehetnek. Ami amúgy nem baj, de akkor sem azt kapjuk amire gondolunk, hanem valamely tulajdonsága változhat.
A szőlőfajtákat vegetatív úton szaporítjuk, (a ritkán bekövetkező mutációtól eltekintve) az összes példány genetikailag azonos. Ha úgy tetszik, klónok.
Adva van egy bizonyos szőlőfajta amit a nemesítője előállított,teszem fel 1965 ben ezt átadta a sanyibácsinak utána a marinéninek 128 szor most 2016 ban mennyire változott meg a fajta jellege,hogy 56 féle alanyra oltották.Gondolok itt a rezisztenciára az érési időre és a cukor tartalomra.Szerintem ez olyan mint a bel tenyésztett kutyafajta, minden betegséget nehezen vészel át,legyengül az immunrendszere.Azt hiszem a szőlőszem már jelezte ,nem előny ha egyik oltványosról szaporítjuk a másikat a legjobb megtalálni a törzs ültetvényt.
