... A budai zsidók Nagy Lajos király uralkodása idején telepedtek le a mai Táncsics Mihály utca két oldalán, korábbi lakhelyüket ugyanis királyi parancsra el kellett hagyniuk. Az új helyen felépült zsidónegyed Mátyás király uralkodása alatt élte virágkorát. Ekkor a budai zsidó polgárság Európában egyedülállóan biztonságban és jólétben élt, és a nyugat-európai üldöztetések elől számos menekülő itt lelt új otthonra. Mátyás alapította a "zsidóprefektus" hivatalát is, amely főúri rangot biztosított a magyarországi zsidóság vezetőjének. Az első, aki ezt a címet viselte, Mendel Jakab olyan nagy úr volt, hogy Mátyás és Beatrix esküvőjén lovasbandérium élén, karddal az oldalán lovagolt a királyi pár elé. (Ebben az időben Nyugat-Európában zsidónak nemhogy lovon ülni, vagy fegyvert viselni nem volt szabad, de megkülönböztető sárga foltot kellett ruháján hordania.) ... A zsidótemplom ebben a formában nem egészen száz évig működött. 1526-ban, a mohácsi csata után a győztes Szulejmán szultán bevonult Budára, majd a város teljes zsidó lakosságát egyéb foglyokkal együtt hajóra rakatta és magával vitte Törökországba. Az ezt követő zavaros időkben a város váltakozó birtoklói, Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd ellenkirályok és a velencei származású Gritti kormányzó az üresen maradt épületeket híveiknek osztogatták. De 1541-ben, amikor Buda véglegesen török kézre került, a szultán engedélyezte, hogy a zsidó lakosok hazatérhessenek otthonaikba ... Amikor az európai egyesült keresztény csapatok hosszú és elkeseredett ostrom után kiverték a törököket Buda városából, a zsidónegyedet is feldúlták, fosztogatták. Az ostromlókkal együtt érkező prágai Alexander Tauszk 274 zsidó személyt tudott kimenteni a felgyújtott városból, és őket nagy váltságdíj ellenében Nikolsburgba - a mai csehországi Mikulovba - szállíttatta. A többiek a nagyzsinagógába menekültek, amit az ostromló keresztény seregek főparancsnokának utasítására dragonyos katonák védelmeztek. Az őröket azonban később elvezényelték, s ekkor muskétások és huszárok törtek be a templomba, kardélre hányták, akit ott találtak, és végül felgyújtották az épületet. (A régészeti ásatások során előkerült a vastag égési hamuréteg, benne nagy mennyiségű megégett felnőtt- és gyermekcsonttal.) Ennek a borzalmas pusztításnak volt tanúja az a Schulhof Izsák, aki úgy menekült meg ebből a pokolból, hogy egy káplárnak, akiről megtudta, hogy cseh, odakiáltotta, hogy ő is prágai születésű, és az ottani hittestvérek majd nagy jutalmat fognak fizetni a megmentéséért. Schulhof menekülése után "Budai Krónika" címen megörökítette visszaemlékezéseit, részletesen leírva, hogy hol mászott át a kerítésfalon, hol bújt el a pincében a zsákok mögött. Ami pedig a templom épületét illeti, az a tűzvész hatására bedőlt, és a romok mindent maguk alá temettek. Az ostrom után a megszűnt zsidónegyed helyére új lakosok költöztek, akik a megrongálódott lakóházak helyreállítása során a templom terültét betöltötték és a helyét elegyengették. Európa egyik legszebb zsinagógája ezzel évszázadokra eltűnt az emberek szeme elől ...
augusztus 3., péntek, 21.00: Úton a Biblia nyomában 3/1 - A Teremtéstől Ábrahámig (ismétlés éjfélkor és hajnali 3-kor) ez új sorozat, asszem
augusztus 3., péntek, 23.00: Leplezetlen Biblia 5/1 - Elveszett városok (ismétlés hajnali 5-kor) valamint ugyanez a rész hétfőn, 6-án reggel 9-kor és délután 14.00-kor
augusztus 6., hétfő, 9.00: Leplezetlen Biblia 5/2 - Az elveszett frigyláda (és még 15.00)
augusztus 10., péntek, 9.00: Úton a Biblia nyomában 3/1 - A Teremtéstől Ábrahámig (14.00-kor is)
augusztus 10., péntek, 21.00: Úton a Biblia nyomában 3/2 - József (bármilyen hihetetlen, de éjfélkor és hajnali 3-kor ismétlés)
augusztus 12-én éjfélkor Elveszett városok és utána a Teremtéstől Ábrahámig mármegint meg még hajnalban is
augusztus 13., hétfő, 9.00: Leplezetlen Biblia 5/3 - Beteljesült próféciák (utána Exodus annakakimégnemláttaötször meg ugyanez a kettő délután is 14.00-tól)
augusztus 17., péntek, 9.00, 14.00: Úton a Biblia nyomában 3/2 - József
augusztus 17., péntek, 21.00: Úton a Biblia nyomában 3/3 - Exodus (ismétlés a megszokott módon)
Szerinted mitől volt a frigyláda annyira rejtélyes és titokzatos?
Egyébként helyesen a Szövetség Ládája, és azokat a kőtáblákat tartották benne, amit Mózes kapott az ÚR-tól a Sínai-hegyen. Tudniillik a Tízparancsolat volt rávésve...
Szerintem simán elpusztulhatott az Első Templom felgyújtásakor. Ha nem, akkor meg magukkal cipelhették a győztes káldeusok hadizsákmányként.
Lehet, hogy a szemita kultúrkör nem a legszabatosabb kifejezés, de lényegében az arabokat, zsidókat és a mára már kihalt kisebb törzseket (moábiták, edómiták, ammoniták stb.) értem alatta.
"elsőszülöttek föláldozása elsősorban a szemita kultúrkörhöz tartozó népek körében volt szokásban. "
Ez a szemita kultúrkör kifejezés elég nehezen körülhatárolható és bizonytalan fogalom.
Ha nyelvi alapon próbáljuk behatárolni a dolgot, akkor idetartozik a számos arab népcsoport, az intézményes szadizmusukról elhíresült kegyetlen katonanép asszírok, de még az Etió-magasföld szemita nyelvű népei is (amharák, tigrék stb.).
"Elenyésző mennyiségű az az adat, ami arra utalna, hogy az indoeurópai vagy indoárja kultúrájú népek körében is előfordult volna ilyesmi."
Ja, nálunk csak azokat volt szokásban elégetni, akik máshogy gondolkodtak Istenről, mint az éppen uralkodó irányzat:-((((
Moria helyesen Mórija, így szerepel a legtöbb Biblia-fordításban is.
Eredeti formája Mórijah lehetett, jelentése Jahve kiválasztotta, megmutatta.
A Tolkien-féle Moria inkább az egyes indoeurópai nyelvekben meglévő 'mor, moor, maur' szótőből eredeztethető, amelynek jelentése sötét. Pl. latin maurus3 = sötét (bőrű), mór, spanyol moro - mór (észak-afrikai arab vagy berber).
Én úgy tudom, hogy az elsőszülöttek föláldozása elsősorban a szemita kultúrkörhöz tartozó népek körében volt szokásban. Elenyésző mennyiségű az az adat, ami arra utalna, hogy az indoeurópai vagy indoárja kultúrájú népek körében is előfordult volna ilyesmi.
Azzal nagyon jól fején találtad a szöget, hogy Ábrahám koráiog a zsidóság körében is bevett gyakorlat volt ez.
Sok teológus szerint az "Ábrahám elindul feláldozni Izsákot Moria hegyére" kezdetű történetnek épp az a teológiai magyarázata, hogy Isten nem kívánja a választott néptől az elsőszülöttek feláldozását, hanem megelégszik a helyettes bárány- vagy kecskeáldozattal.
Ti nem igy gondoljátok?
By the way ez a Moria földrajzi név előfordul a Gyűrűk Urában is, ott is valami sötét, veszélyes dologra utal.
Szerintetek a jó öreg Tolkien az Ószövetségből vette a Moria nevet?
Az egész Közel Keleten és Észak Afrikában létezett a szokás hogy nagy veszély idején az elsőszülötteket feláldozták, mint a végső, legnagyobb áldozat az isteneknek. Ennek nyomait megtalálták a zsidóknál, a főníciaiaknál, egyiptomiaknál, punoknál, az összes közel keleti népnél.
A zsidóknál is létezett. Ábrahám után ugyan tilos lett, mégis a zsidók vissza visszatértek ehhez szokáshoz.
Ez nem azt jelenti hogy az első szülötteket mindig feláldozták. Csak és kizárólag végveszély idejében, mint például ostrom idején. Persze aztán a győztesek (zsidók vagy a rómaiak) mondhatták hogy azért győztek mert ellenfeleiktől elfordultak az istenek az emberáldozat miatt.
Uhum... Es mi ebben a borzalom? Rengeteg afrikai nepnel a mai napig leteznek heg- es tuz-tetovalasok. Szinten ,,tuzzel egetik magzataikat". Igy elmondhato, hogy a zsidosagnal meg szokas ,,megvagdosni kessel a magzatokat". Ha meg jobb vallasi propagandat akarok - akkor ugy irnam, hogy ,,kardelre hanyjak sajat magzatait".:))
"A Háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot csinálták, míg a Sefárvaimbeliek tűzzel égették meg az ő magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a Sefárvaimbeliek isteneinek. "
Óborzalom!
Nem véletlen, hogy az ÚR kategorikusan megtiltotta a zsidóknak, hogy a környező népek döbbenetesen primitív vallási szokásait kövessék...
Mert a városi zsidók kereskedők voltak és uzsoráskodtak, az elitnek pedig nem tetszett, hogy a kölcsönök miatt a markukban tarthatták volna őket, ezért törvényeket hoztak ellenük. A király pedig a vazallusaitól függött, a törvények egy része az ők érdekeit tükrözte, nem csak úgy a király szeszélyét.
Például az első keresztes hadjárat kezdetén a zsidóüldözés azért indult be, mert a már amúgy is eladósodott kis- és középnemesek csak úgy tudtak felszereléshez jutni, ha újabb kölcsönöket vesznek fel, de ki a fene ad pénzt olyannak, aki elindul egy háborúba a tengeren túlra, ahol vagy meghal vagy földet szerez és tuti, nem jön vissza. Így egyszerűbb volt elvenni a zsidók vagyonát, őket meg megölni.
Viszont az elit ezt a zsidóüldözést nem nézte jó szemmel (kiírtják az adózóit), például a triersi érsek is a zsidók segítségére sietett, és hogy ne menjünk ilyen messzire, Könyves Kálmánt se nagyon érdekelte a szent háború, így nem sokat hezitált, amikor ide értek a fosztogató keresztesek, és szépen lekaszaboltatta őket. Amúgy Runciman-nél egész sokat olvashatsz erről.
Nem szeretnélek a XX. századi pszichológia fejlődésével untatni, de ma már elfogadott tény, hogy a veled valamilyen oknál fogva egy csoportba tartozókat ösztönösen jobban kedveled, és idegenkedsz a kívülállóktól.
Ez magyarázza, hogy miért nem tört ki tömeges lázadás a zsidótörvények kapcsán. A köznép a vallási különbözőség miatti diszkriminációt természetesnek vette, holott a vallás mindig csak felszín, alatta rendszerint társadalmi-gazdasági okok lapulnak.
A középkorban az uralkodó réteg indítékai részben ilyen természetűek: a vagyonos zsidó polgárokat szerették volna távol tartani a hatalomtól, de azért a kölcsöneik, adóik nekik is jól jöttek, tehát az eltüntetésük nem volt cél.
Később azért enyhítettek a törvényeken, mert a polgárosodással a kincstár bevételeit egyre nagyobb részben adták az eleve nagyrészt urbánus zsidók, illetve az átlagnál magasabb iskolázottságuk miatt egyre inkább bekerültek az állami adminisztrációba.
Amikor a XX. században a mezőgazdasági termelés és az ipar részaránya a gazdaságban csökkenni kezdett a szolgáltatási szektor javára, akkor a középkor óta (amikor még a mezőgazdasági szektor volt a gazdaság fejőstehene) eleve a szolgáltatási szektorban működő zsidók (orvosok, jogászok, művészek, stb...) növekvő befolyását próbálták minimalizálni, nem véletlen, hogy a numerus clausus-szal az oktatás szintjén kezdték.
Kohn Sámuel
Schulhof Izsák