Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Lassításnál nem mi fogunk munkát végezni rajta, hanem
megengedjük neki, hogy ő végezzen munkát számunkra.
Legyen egy gép, de most nem kurblival fogod hajtani.
Fogsz egy álló labdát és nekilököd a dugattyúnak.
Amikor felgyorsítod, te végzel munkát. Amikor lelassul, a labda végez munkát (a dugattyún).
Másik lehetőség: A labdát nekilököd egy ugyanolyan tömegű álló labdának.
Ekkor az energia átadódik. A te labdád munkát végez az álló labdán. Miközben visszajut az eredeti mozdulatlan állapotába. Kérdés, hogy az oda-vissza végzett munka a labdán ugyanannyi, vagy pedig Newton szerint nem vettük figyelembe a gyorsulási sugárzást?
A doktoranduszokat állítólag kiképzik arra, hogy érveljenek és hivatkozzanak.
Egy ilyen például kvantumfizikából a Maxwell-egyenletekből levezethető hullámegyenletet kérdezte minden vizsgázótól, amikor a professzor helyett beviharzott vizsgáztatni. Valószínűleg lövése nem volt az operátorokról és a sajátértékekről. Azóta persze kikupálódott, megkapta a doktoriját, és szorgalmasan írja a kvantumelméleti cikkeit. Csak már egy másik egyetemen.
Nem tudom. Mindenféle, egymásnak ellentmondó érv elhangzott a topicban, egymásnak ellentmondó cikkekre is hivatkoztak. Azt gondolom, sík téridőt és Maxwell modellt feltételezve sugároz.
Attól, hogy angol nyelven ír (mert például az az anyanyelve) még nem biztos, hogy ideológiailag képzett gátőr az illető. Habár például az európai űrügynökség embere valószínűleg fizikus. Vagy legalább rocket scientist. ;)
Arisztotelészt megcáfolta Galilei és Newton, őket pedig Einstein.
A gyorsításhoz és a lassításhoz felhasznált energia a végtelenbe távozott, az energiamegmaradásnak fuccs?
Mindegy, hogy most töltést vagy tömeget mozgatunk.
Na de akkor a régi tankönyvekből (amiket például szabiku olvasgat) ki kellene dobni az elektromágneses tömeget, mert ez nem tehetetlenség, hanem a súrlódás (disszipáció) speciális esete.
A közegellenállásnak számos fajtája ismert. Például a Coulomb-súrlódás (elvileg) nem függ a sebesség nagyságától, csak az irányától.
Most viszont találtunk egy olyan fajta közegellenállást, amely nem a sebességtől függ, hanem a gyorsulástól?
When these accelerated particles are charges, they produce electromagnetic waves. Radiation is an irreversible flow of electromagnetic energy from the source (charges) to infinity.
Viszont amikor a felgyorsított részecske lefékeződik (legyen az töltés vagy tömeg), ezt az energiát megint kisugározza.
A színtöltésről úgy tudom, hogy a három „normál szín”keveréke lesz a semleges fehér, és ugyanígy az „anti színek” keveréke is fehér, semleges. Az elektromos töltésekre „hajazó” gravitációs töltések semleges példányai a neutrínók, és a többrészecskés semleges testek. Szerinted lehetséges az elektronnak gravitációs töltése is, az elektromos mellett?
Ha az energia megmaradás tételt elfogadod, abból ez közvetlenül következik. Nincs betáplált energia, miből származna a kisugárzott energia. Hiszen a sugárzás azt jelenti, hogy energia távozik a végtelenbe.
Ez, amit felrajzoltál, a fényimpulzusos dopler, a haladó sárga Bob kibocsájtásaira.
A retardált potenciálhoz az elektromosan töltött Bob helyadatait kell "vigyék" ezek az impulzusok. (a téridő ezt megoldja fény nélkül) Aztán, ha kiszámolod az EM-térerősségeket ebből a retardált vektorpotenciálból, az jön ki, hogy sugárzó transzverzális EM-hullámok nincsenek jelen.
