Én a 30 éveset választanám, ha normális a támrendszer (és olyan, amilyet elképzelsz), és nem túl soka tőkehiány. 1-2 év alatt olyan gyönyörűséget lehet vele csinálni, mint a nap!
Sziasztok! Szeretnék venni egy kisebb szőlős telket és hobbiszinten bort készíteni.Körülbelül hány évig ad termést a szőlő?Milyen korút érdemes venni?Például van 10éves, 5 éves és 30éve ültetett.Gondolom a 30éves az sok már nagyon.
Azért nem, mert a fehér és a vörös szőlőnek más az ízvilága, más eljárással készül belőle bor, és más íze van a bornak. A vegyes szüretnél, amikor 3-5% fekete szőlő kerül a fehérek közé, az nem nagyon befolyásolja az ízét, de ahogy az öregek mondták: "legyen színe a bornak". Ugye te sem olyan fagyit eszel, ahol a vanília-puncs-eper- málna-citrom-csokoládé-banán-meggy-stb. fajták egy elegybe vannak keverve?
Igazából nem tiltás miatt. A kérdésedben benne van a válasz: egyszerűen nem szokás. Nem trend. Szerintem régen sem házasítottak. Az egybe vegyes szüret az ment, de akinek már volt/van külön fehér- és vörösbora, az nem azok egybeházasítására gondol, hanem inkább büszke az individumokra.
Apropó, azt gondolom tudjátok, hogy a "komoly" nyugati bortermelő lobbi a tavalyi évben át akarta vinni a brüsszeli ülnökökön, hogy engedélyezzék az Unióban a fehér- és vörösborok házasításából készült borok rozé elnevezését. Én személy szerint nagyon örülök, hogy nem sikerült egy újabb lyukat ütni az amúgy is érzékeny határokon....
Még egy hét és vége a durvaságoknak, szerintem. Majd elolvad és mindenki kezdhet aggódni a váratlan éjszakai -15 fokok miatt. Az sem lesz szórakoztatóbb, mint a hó, sőt.
Lehet, hogy nem a legpontosabban fogalmaztam. Nyilván nem arra a fásodásra gondoltam, ami nyár vége felé következik be jól látható módon.
Ha elvágunk egy zöld, zsenge hajtást májusban-júniusban, először a hajtás belseje teljesen egyneműnek látszik (rugalmas, gumis állagú). Később (erre utaltam én) egy kör mentén megjelennek rostnyalábok, amelyek egyre erősebbek, határozottabbak. Ez lényegében a fásodás kezdete. Amikor már ez olyan mértékű, hogy nem is törik a vessző könnyedén, és a keletkezett (fás)rostok már egyfajta vázat alkotnak - na ilyenkor már nem szokott nekem sikerülni. Tehát itt kell megtalálni azt az állapotot, mikor már megjelentek ezek a rostok, de még gyengék.
Egyébként különféle szakkönyvekbők próbáltam megtanulni a módszert. A Kertészek új kézikönyvében (1972) van többek között elég jól leírva ez az elfásodás/zsengeség mértéke. Onnan vettem én is.
De még jobban le van írva a Szőlőtermesztés c. (tan)könyvben, amit mostanság lehet kapni. Szerintem Mezőgazda Kiadó, de nincs most itt nálam.
Mennyire biztos az eredés, gondolom csináltad már többször? Sajnos tavaly kb 15 tőkét próbáltam fásan átoltani május elsején. Egy sem sikerült, pedig máskor már bejött ez a fásoltás. Lehet, hogy az idő miatt, jó nagy szárazság volt tavaly májusban. Igazából az nem érdekel, hogy az első évben lesz-e rajta fürt, de legalább erős vesszőt neveljen. Ezt a 15 tőkét akkor most újra megpróbálom. Tudom, hogy macerás munka, én mellé szoktam feküdni.
Igazad van, eltévesztettem! Május vége.Mikor már elég vastag a zöld hajtás. Nagyon későn azért nem jó, mert akkor sokat csúszik a fejlődésben,nem érik be a vessző, nem érik meg az uj szőlőfürt.
Az bizony előfordul, hogy kötözés közben kitörik az egész, ha nem bánsz vele nagyon óvatosan. Ezért ajánlom a kisszéket, vagy ülj le a tőke mellé és a két lábod közt és lassan dolgozz.
Én azt ajánlottam, hogy minél közelebb tedd a nemest a kihajtott vessző tövéhez, de ez nem szentírás. Nálunk a fagyérzékeny szőlő tőkét télire elfedjük, ezért lényeges a földközelség. Másképp nem. Kényelmesebb is magasabban bajlódni főleg a kötözéssel.
Az oltás engem is érdekel. Amit Ali-bá leírt az érthető. A kiegészítéseddel kapcsolatban kérdezem: Hogyan érted azt, hogy..." még csak éppen kezdjen el fásodni, pattanva törjön el a vessző..."? Azért nem értem, mert hogyan kezdhetne el májusban fásodni a zöld friss hajtás? (Nem kötözködni akarok, csak meg akarom érteni.)
A (6974)-ben említett könyvlista mostanra kibővült és végleges. Ha bárki szeretne kapni belőle, dobjon e-mailt!
A lista:
88 színes oldal szőlőfajtáinkról 1db Prohászka: Szőlő és bor 12 db Jacsmenik Gyula: Szőlészet és borászat a kiskertben 1 db Csepregi: A szőlő metszése 2 db Kriszten: Tavasztól tavaszig a szőlőben 2 db Kriszten György: Szőlőlugas 1 db Kaiser Géza: A korszerű szőlőtermesztés alapjai 1975 1 db Dr Diófási Lajos: A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai 1985 1 db Horváth Sándor: Szőlő a házikertben 2 db
Kösz Ali-bá! Ilyet még nem csináltam, ezért van pár kérdésem. "Tavasszal az alanyt két szemre visszametszed ", nekem az átoltandó nemes tőke az alany, ugye? "Ekkor (kb.április vége, május eleje)", ilyenkor még nagyon kicsik a hajtások, május közepén általában egy arasznyiak, és nagyon gyengék. Erősebb mozdulatra a tövükből kitörnek, ilyenkor lehet könnyen csinálni a hajtásválogatást. Kb milyen hosszúságúra kell hagyni az oltandó részt, mielőtt nekifognék az átoltásnak?
Én ugy tapasztaltam, hogy nem mindegyik fajta szőlő tökéletes alanynak. Szerintem is legjobb a vadalany. Azért érdemes megpróbálni!! Ha megfakad és jól fejlődik nyert ügyed van. Az alanynak nem tapasztaltam semilyen befolyását a nemes betegségeire, inkább csak a növekedési erélyre. Arra nagyon vigyázz, hogy a régi szőlő, amit ugye alanyéntk használsz most nehogy kihajtson, mert képes elhatalmasodni a nemes felett.
Van a kertemben két Helikon muskotály, át akarom oltani, mert „hála egyik ősének” (Sultanina) nagyon-nagyon hajlamos a betegségekre és a fagyra is.
Kérdésem lenne a zöldbe-fás oltással kapcsolatban.
Ha sikerül az oltás, akkor alulról felfelé: van a vad, van a régi nemes és lesz az új nemes. Az új nemes tulajdonságait mennyire befolyásolja az előtte lévő régi nemes szőlő? Mennyiben változik az eredeti tőkéről levágotthoz viszonyítva? (Egyáltalán van-e ennek a feltételezésemnek reális alapja.) Elsősorban a betegségek részleges tovább-örökítésére gondolok Úgy emlékszem Apám és nagyapám is inkább a vadba való nyakoltással oltott át. De hogy miért, arra már nem emlékszem. Kimaradt kb. negyven év, pár éve kezdtem el nyugdíjasként szőlővel én is foglalkozni. Vannak jó könyveim, de a tapasztalat hiányzik.
Előre is köszönöm, ha valaki foglalkozik a kérdésemmel.
Ali-bá elég jól leírta, de saját tapasztalatból még annyit hozzá tennék, hogy amibe beoltod (alany), az még csak éppen kezdjen el fásodni, pattanva törjön el a vessző, mert nekem ilyenkor szinte mindig megeredt. Ellenben ha már fásodásnak indult, akkor az eredmény közel sem olyan jó! vagy szinte semmilyen.
Nézz vissza a topikban és a tapasztalt gyakorló szőlősökre hallgass a lugasneveléskor.
Az említett kertészetek helyett inkább faiskolákból, vagy termelőtől vásárolj. (Nézd meg a Google keresőben pl. "Veres Csabáné Csemegeszőlő és Oltványtermelő"-t.)
Ha elmúlnak a fagyok, megszeded az oltóvesszőt, 2-4 szemes darabokat gombaölőszeres (pl. dithán) vízbe mártasz (5 perc), aztán műanyag tasakba teszed, legumigyűrűzöd, hogy légmentesen elzárd, felcimkézed és beteszed a hűtőszekrénybe, hogy májusig azt higgye, hogy még tél van.
Tavasszal az alanyt két szemre visszametszed és vársz ,míg a kihajtó vessző olyan vastag nem lesz, mint amilyeneket a zacskóba raktál. Ekkor (kb.április vége, május eleje) egy egyszerű ékoltással beleteszed a nemes 2 szemes részét a behasított alanyba. Célszerű minél közelebb a kihajtott vessző tövéhez. Oltószalaggal bekötözöd és várod, hogy kihajtson.
Lényeges, hogy az eredeti tőkéből semmi zöld hajtást nem engedsz nőni, még rügy korában lemorzsolod, csak a nemest!!! Aztán lesed, hogy az új hajtásban van-e fürt, mert ha igen, akkor még abban az évben megkóstólhatod a termést. (Mástól kapott ismeretlen fajtáknál ez rendkivül izgalmas esemény!)
