Sajnos nem tudsz elszakadni a hétköznapi "részecske" meghatározástól, ezért nem érted.
A hétköznapokban a részecske egy körülhatárolható valami, ha nagyban nézed. De minél mélyebbre mész annál kevésbé részecskeszrű az anyag. Egészen kis léptékben, meg nem is értelmezhető a különbség, mindössze annyit tudunk, hogy valamiért jól meghatározható csomagokban (foron) található. Kvantált.
Ha Te kicsi golyóként értelmezed a részecskét, na úgy valóban nincsen. Ha elkülönülő energiacsomagokban, akkor meg van :)
"A fényközegben rengeteg féle hullám halad keresztül kasul minden irányban. Ezek interferálnak, hatnak egymásra úgy, hogy erősítik, vagy gyengítik a hatásukat."
Ez idáig stimmel.
" Ezt a tapasztalható hatást nevezik fotonnak..."
Nem ezt nevezik fotonnak, de senki sem tudja, hogy mit kellene fotonnak nevezni.
Van aki szerint részecske, van aki szerint hullámcsomag, és még számtalan bugyuta elképzelés van forgalomban, de mivel fotont még senki nem látott, így mindenki szabadon beszélhet össze-vissza.
"A fotonokat Einstein találta ki úgy hogy a hasára ütött, vagy valami elméletet kapcsolt hozzá."
Természetesen nem hasraütéssel találta ki. Két elméletet kutyult össze.
Valamikor a középkorban nagyon népszerű volt az atomelmélet. Mindent atomokból építettek fel.
Pierre Gassendi (1592-1655) francia fizikus, a tüzet, a hőt, a hideget és a fényt is olyan anyagnak képzelte, amely atomokból épül fel. Az 1600-as években ez divatos felfogás volt. Ennek a híve lett Isaac Newton (1643-1727), a nagy angol fizikus is, aki szintén úgy gondolta, hogy a fény is apró részecskékből (golyócskákból), fényatomokból áll. Így írt:
„…a fény egymás után következő vagy egyidőben létező részecskékből áll…”
Newton szerint az apró fényrészecskék minden irányban milliószámra áramlanak ki a fényforrásból, hasonlóan a géppuskából kilőtt golyókhoz. Ezt az elképzelést nevezzük részecske-elméletnek vagy emissziós elméletnek, mivel eszerint a fényforrás fényanyagot bocsát ki (emittál) magából, apró részecskék formájában, amelyet a szemünk fényként érzékel.
Newton a fény egyes színeihez más-más színű golyócskákat rendelt. A piros fényt piros golyócskáknak, a kék fényt kék golyócskáknak tekintette. Szerinte a különböző színű golyócskák keveréke adja a fehér színű fényt.
Ez az Newton féle részecskeelmélet hamarosan tévesnek bizonyult. Az 1800-as évekre már mindenki tudta, hogy a fény hullámokból áll, mégpedig keresztirányú (polarizálható) hullámokból. Minden kísérlet a hullámtermészetet igazolta.
De az 1880-ben felfedezték a fényelektromos jelenséget, vagyis azt, hogy fény hatására egy fémlapból elektronok lépnek ki. Ezt a jelenséget akkoriban nem tudták megmagyarázni a hullámokkal. Ezért találta ki Einstein a foton-részecskét, amely tulajdonképpen a newtoni fényrészecskéknek felel meg. A fotonos magyarázatért megkapta Einstein a Nobel díjat, de hamar kiderült, hogy téves a fotonos magyarázat.
Ma már ismerjük a fényelektromos jelenség hullámelméleti magyarázatát, ezért a fotonokra nincs szükség. De egyébként sem tudja senki, hogy mi is valójában a foton. Einstein sem tudta soha.
Ezt írta:
"Ötven év tűnődése sem hozott közelebb, hogy megfejtsem mi a foton."
Szóval a fotonokra semmi szükség, nem is tudja senki, hogy mi a foton.
Nagy a valószínűsége, hogy fotonok nincsenek.
A fény hullámokból áll, de nem végtelen hosszú hullámokból, hanem kb. 3 méteres hullámvonulatokból.
A foton sem nem részecske, sem nem hullám, hanem egy kvantumnyi energiacsomag.
Persze ezt felfoghatjuk részecskének is, meg hullámnak is, tehát akár mindkettőnek is nevezhetjük.
Természetesen amit mi fénynek nevezünk, az csak egy pici szelete a sugárzásnak, foton-nyi energiacsomagokból ál a röngtnentől, a mikrohullámog mindenféle energiájú sugárzás.
Nekem mindössze egyvalami gyanús (nem elméletem, csak gyanús). Ahogy a leírásban is írva vagyok a gravitáción kívül minden kvantált mennyiségekből áll, ez bizonyított (egyébként Einstein ezért kapta a Nóbel díjat, nem a relativitáselmélete miatt). Furának tartom, hogy a térszerkezet illetve az ebből származtatott gravitáció nem kvantált.
Nekem szimpatikusabb a finomszerkezetes (nem folytonos) tér elmélete, mert az bekesimulna a kvantált világ képébe. De ez olyan, mint a hurokelmélet, jól hangzik, de sehogyan nem bizonyítható.
Persze erre ellenérv lehet, hogy pont azért nem egyesíthető a gravitáció a kvantummechanikával, mert nem kvantált.
" Valóban ez a kísérlet inspirálta Einsteint a relativitáselmélet megalkotására. De nem maga a kísérlet vezetett el a relativitáselmélethez, hanem a kísérlet téves értelmezése. "
Einstein nem hivatkozott a kísérletre. A téves értelmezés pedig annyit jelent, hogy eltér a te illúziódtól.
A fényközegben rengeteg féle hullám halad keresztül kasul minden irányban. Ezek interferálnak, hatnak egymásra úgy, hogy erősítik, vagy gyengítik a hatásukat. Ezt a tapasztalható hatást nevezik fotonnak, ami egy diszkrét értéket jelöl a detektáláskor. A te hullámszakaszaidat (sacc/kb. 3méter) hogyan lehet tapasztalni? Milyen irányt kell hozzá figyelembe venni? Az induló hullámot, vagy a kereszteződésben eltérített, irányt váltott hullámot kell figyelembe venni, mit információ hordozót? STB.;-)
A fotonokat Einstein találta ki úgy hogy a hasára ütött, vagy valami elméletet kapcsolt hozzá. vagy mi a fene ez.? Mihez kapcsolható. Én eddig annyit tudtam az egészről, hogy a fényben fotonok is vannak slussz.
Először is mik azok a fotonok.? Szerintem Őszszakáll válasza áll a legközelebb az igazsághoz,hogy a fotonok hatására jön létre a kép ,amit látunk. Másodszor, Mi az hogy csak a gondolatainkban léteznek, ha az egészet Einstein találta ki. Ha mellé teszem a teret , A két megközelítés igencsak messze áll egymástól. Honnan tudod , hogy fotonok nem léteznek, amikor a fotonokat valaki felfedezte. A teret az időt senki nem fedezte fel, hanem adott , magától létezik.
"Kínai kutatók a napokban számoltak be arról, hogy sikerült egy első hallásra meglepő számítást elvégezniük. Ezek szerint a tudósok kiszámolták, hogy legfeljebb mekkora tömeggel rendelkezhetnek a fotonok, a fényt és más elektromágneses sugárzást alkotó, illetve közvetítő elemi részecskék."
„Mert ez arra enged következtetni, hogy fotonok vannak.” Ott a pont.
A fotonok adnak információt arról, amit látunk. Nélkülük sötét lenne a „világ”. A világ is a világosságról kapta nevét, mivel Isten a sötétben nagyon unta magát, mondottá, legyen világosság, és lőn világosság.;-)
Off Ha a fotonoknak nem lenne tömegük, akkor a lézer karddal nem lehetne párbajozni. „Átvágná” egymást a vörös és a zöld színű kard. Ennél fogva a Jedik kénytelenek lennének az ERŐT használni, látványos Tai Chi mozdulatokkal kísérve. Az ERŐ sötét oldala (negatív) is a világosat használja, mivel ha összecsap a sötét és a fehér, abból semleges szürke lesz, vagyis döntetlen.;-)
Te csak mindent tagadsz, és kijelentéseket teszel. Mivel bizonyítod azt, hogy fotonok nem léteznek.? Szerinted nem létezik Tér, Idő, téridö,fekete lyukak, Isten stb.
Mivel a negatív energiájú, (tömegű) skalármező már elbomlott, amikor a pozitív energiájú anyag (tömeg) létrejött, a kérdésed okafogyott, de nem off.;-)
„És mi derül ki?” Az, hogy az elméleti fizikában vannak ellentmondások, nem ebből a cikkből derül ki. Teljesen ellentmondásmentes elmélet már Gödel óta nincs. ;-)
Bár a ma általánosan elfogadottnak tekintett fizikai modellek szerint a fotonoknak nincs tömegük, ez valójában nem kezelhető megerősített tényként. Ugyanis a fotonok ezen sajátosságát eddig nem sikerült közvetlenül megmérni - és nem úgy tűnik, hogy belátható időn belül ez megváltozna -, így egyelőre igazolatlan feltételezés az, hogy nem rendelkeznek azzal.
Hogy lehetne a nem létező, tehát 0 tömeget közvetlenül megmérni? Ez eléggé ellentmondásnak hangzik, ezért ellenérvként se tűnik valami acélosnak...
illetve, hogy a jelenlegi megfigyelések nem zárnak ki nullánál egy hangyányival kisebb tömeget sem esetükben.
Mit jelentene az, hogy egy fotonnak nullánál kisebb, azaz negatív a tömege?
