Érdekes. Nálam 450 köbm. épülettérfogatra,agyagos-köves talajra a talajregisztert 54m hosszra számolták. (mondjuk nem a demó programmal)2 méter mélységgel számolt ezt viszont 2.3m mélyen tettük a földbe. Ennek segítségével +5 fok alatti külső hőmérsékletnél előmelegítjük a levegőt ( a beérkező +13 és +5 fok között volt) +22 fok felett pedíg hűtjük ( a beérkező +17 és +22 fok volt)
A köztes hőmérsékleti időszakban a regiszter nem működik,egy külső fali csatlakozón szívja a frisslevegőt. A talajt is hagyni kell pihenni, nehogy nagyon áthüljön vagy átmelegedjen.
Ha jól gondolom akkor a párakicsapódás az első 20 méteren várható a leg intenzívebben. A 20. méter utáni fordulóba kellene tenni a kondenzvíz elvezetést. Ehhez a legmélyebb ponthoz 3 % lejtéssel kell a csöveket fektetni. Ha ezt az elvezetést nem lehet a csatornába bekötni akkor ide egy külön akna kell ahonnan kiemelheted a vizet.
A csövek nem lehetetnek közelebb egymáshoz 2 méternél.
Igazad van. Elnezest kerek a pontatlan adatert ! Valoban csak 3,14m3 viz. De a lenyegen nem valtoztat. Szerintem sokkal kenyelmesebb megoldas problemak nelkul . Karbantartast sem igenyel a kinti rendszer.Valamint gondolj bele, hogy ha csak 1C fokkal hutod le a keringtetett vizet, akkor nyertel durvan 3,6kWh meleget.
A 100m-t a Rehau talaj regiszter méretező programja hozta ki egy adott min bemenő levegőre.3 féle lefektetési mód közül lehet választani, és ez volt a legszimpatikusabb, ez férne el a legjobban. A program ingyenesen letöltehető a honlapjukról, magyar nyelven.
Mi lenne, ha a 100 meter csobe inkabb vizet tennel es a hazban egy fan-coilban forgatnad a vizet, igy nyaron huthetnel vele, telen meg elomelegithetned a beszivott levegot? Igy nem volna gond a lejtes meg a bacik. A csovekben 31,5m3 viz lenne, ami komoly hotarolasra kepes. Valamint konstans homersekletet biztosit.
Ja en nem ertek hozza, csak matematikailag oldottam meg a problemat:) Az nyilvan feltetel, hogy eleg legyen 1 db tisztito, de vegulis miert ne lehetne kozepen, ehhez nem ertek. Akkor is ugyanez csak a kozepetol tukrozod...
Az nem tudom mennyire jó, de egy ilyen 100m-es cikk-cakknál esetleg lehetne az 50. méterhez, tehát középre tenni a legmélyebb pontot? Valami tisztítónyílás nem kell esetleg sűrűbben?
Szerintem ugy jon ki, hogy tedd le (fejben) a kigyo elso oda-vissza szakaszat, es a belepesi pont (sarok), elso 10 meter vege (masik sarok) es a 20. meter (ez mar az elso sarok mellett nem sokkal egy oldalpont) pontok altal meghatarozott sikot kell kepezni, es arra mar esz nelkul kigyozhatsz tovabb ugyanabban a mintaban. Egyszerubben: a ket saroktol indulva mindenhol a belepo saroknak a 20 meter vegehez viszonyitott helyzetet merd fel (vizszintesen es fuggolegesen is), a pontok kozott meg egyszeruen cikkcakkban egyeneseket huzol (aztan majd kigombolyited kanyarodashoz).
Ha 100m talaj regisztert szeretnék építeni 200-as csőből, kigyó alakban, megtekerve, 10m-es cső hosszokkal, akkor hogyan szokták megoldani a kondenzvíz elvezetést?
Én is mezei barkácsoló vagyok, de elvileg működhet. Esetleg egy szakértővel konzultálni méretezés végett. Nehogy előforduljon, hogy az SEWT hűtőkaloriferje vagy az Atrea hőcserélője ne tudja leadni azt a hűtőteljesítményt amit a kültéri termel. Én is agyaltam annó hasonló megoldáson, de pénzhiány miatt elvetettem. Végül az SEWT mellett maradtam. Ha nyáron 25-26 fokot tudom vele tartani a házban, az nekem elég. Gondolom nem sima vízzel, hanem valami fagyállós cuccal akarod feltölteni. Erről jut eszembe tudja valaki milyen fagyállóval kell feltölteni az SEWT-t? Milyen arányban kell bekeverni? Hol lehet (jó áron) beszerezni?
