E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
1 (Zarándokének.) Tekintetem a hegyek felé emelem: honnan jön segítség számomra? (Zsolt 123,1) 2 A segítség az Úrtól jön, aki az eget és a földet teremtette. (1Móz 1,1; Zsolt 124,8) 3 Ő nem engedi, hogy botladozzék lábad, nem alszik az, aki őriz téged. (. Ésa. 27,3.) 4 Lám, nem alszik, nem pihen, aki őrséget áll Izrael felett. (Zsolt 18,275 Az Úr a te oltalmazód, az Úr védelmez jobbod felől. (Zsolt 119,6) 6 Nappal nem éget a nap, s éjjel nem árt neked a hold. (2Móz 13,21.22;14,19.20.24)7 Az Úr megóv minden bajtól, ő vigyáz életedre. (Zsolt 91,6-10)
Persze, az egyiptomi hadsereget megbüntette, de mikor a keresztény, náci hitler meggyilkoltatott 6 millió ártatlan zsidó gyereket, nőt, férfit, akkor csak nyugodtan nézett, és ti ezt a perverz disznót imádjátok? Hatalmas hatalma van...
1 Boldog, akinek útja szeplőtelen, aki az Úr törvénye szerint él. 2 Boldog, az ki követi útmutatásait, s aki egész szívével keresi őt. 3 Az nem követ el gonoszságot, hiszen az ő útján halad. 4 Magad hirdetted ki törvényedet, hogy tartsuk meg hűségesen. 5 Bárcsak szilárdak volnának útjaim, és megtartanám, amit parancsoltál! 6 Sohasem vallok szégyent, ha ügyelek minden végzésedre. 7 Tiszta szívből áldani foglak, ha igazságos döntéseidet megismerem. 8 Megteszem, amit elrendeltél, te pedig ne hagyj el engem soha!
1 Ha az Úr, a te Istened elpusztítja azokat a népeket, amelyeknek földjét neked szándékozik adni az Úr, a te Istened, és örökükbe lépsz, megtelepszel városaikban és házaikban; 2 országodban, amelyet az Úr, a te Istened ad neked tulajdonul, jelölj ki három várost.
4 Arra nézve, aki embert öl, s oda menekül, ez a törvény: Aki embertársát akaratlanul vagy anélkül, hogy előzőleg gyűlölte volna, agyonüti 5 (mondjuk kimegy valaki embertársával az erdőre fát vágni, s meglendíti kezében a baltát, hogy kivágja a fát, a vas azonban lerepül a nyélről, eltalálja és agyonüti az embertársát), az ilyen meneküljön e városok valamelyikébe, hogy életben maradjon, 6 s a vérbosszút álló felindultságában utol ne érje, mivel hosszú az út – különben agyonüti, bár az annak előtte nem gyűlölte, így nem érdemel halált.
8 S ha az Úr, a te Istened kitágítja határaidat, amint megesküdött rá atyáidnak, és neked adja az egész országot, amelyet atyáidnak ígért, 9 föltéve, hogy ügyelsz ennek az egész törvénynek a megtartására, amelyet ma szabok neked, szereted az Urat, a te Istenedet, s mindig az ő útjain jársz, akkor ehhez a három városhoz jelölj ki még másik hármat, 10 nehogy ártatlan vér omoljon földeden, amelyet az Úr, a te Istened örökségül ad neked, s vérontásnak bűne nehezedjék rád. 11 Ha ellenben valaki gyűlöli embertársát, meglesi és nekiesik, aztán úgy megüti, hogy belehal, mégis e városok valamelyikébe menekül, 12 akkor városának vénei küldjenek érte, vitessék haza, s szolgáltassák ki a vérbosszút állónak, hadd haljon meg.
A határkő. 14 Embertársad mezsgyekövét, amelyet az ősök raktak le, ne told odébb örökrészed határánál, azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked tulajdonul.
A tanúk. 16 Ha valaki ellen hamis tanú lép fel és zendüléssel vádolja, 17 mindkét viszálykodó fél álljon az Úr elé, a papok elé és az épp szolgálatot teljesítő bírák elé, 18 aztán a bírák tartsanak alapos vizsgálatot. Ha kiderül a tanúról, hogy hamis tanú, testvérét alaptalanul vádolta, 19 azt tegyétek vele, amit ő akart embertársával tenni. Irtsd ki, ami gonosz, körödből
1 Szeresd hát az Urat, a te Istenedet, s tartsd meg, amiknek megtartását kívánja, a parancsait, rendelkezéseit és törvényeit.
2 Magatok éltétek át, nem fiaitok; ők nem tapasztalták meg és nem élték át – okulásul – az Úrnak, a ti Isteneteknek nagyságát, kezének erejét és kinyújtott karját.
4 Azt, ami Egyiptom haderejével, lovaival és kocsijával történt: amikor üldözőbe vettek benneteket, kiárasztotta a Sás-tenger hullámait és megsemmisítette őket mind a mai napig.
5 Aztán amit a pusztában tett értetek, míg erre a helyre nem érkeztetek.
6 Ami Ruben fiának, Eliabnak a fiaival, Datannal és Abirammal történt: megnyílt és elnyelte őket a föld egész Izrael közepette; családjaikkal, sátraikkal és minden holmijukkal együtt.
7 Ti láttátok a saját szemetekkel az Úr hatalmas tetteit, amiket végbevitt.
1 Szakítsatok hát minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással.2 Mint újszülött csecsemők kívánjatok lelki, vizezetlen tejet, hogy rajta felnőjetek az üdvösségre, 3 hisz tapasztaltátok, hogy milyen édes az Úr. 4 Őhozzá járultatok, az élő kőhöz, amelyet – bár az emberek elvetettek – Isten kiválasztott és megbecsült, 5 és magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által. 6 Ezért van benne az Írásban: Lám, kiválasztott, becses szegletkövet rakok le Sionban. Aki hisz benne, az nem vall szégyent. 7 Nektek tehát, mivel hisztek benne, dicsőségetekre válik,a hitetlenekre ellenben ez vonatkozik: „Az a kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkő lett”, a botlás köve és a botrány sziklája: 8 megbotlanak benne, mert nem fogadták el hittel a tanítást, amelyre meghívást kaptak.
10 Ti valamikor nem voltatok nép, most pedig Isten népe vagytok; régen nem nyertetek kegyelmet, most pedig irgalomra találtatok.
Magatartás a pogányok között.
11 Szeretteim, kérlek benneteket, hogy mint idegenek és zarándokok, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, mert ezek a lélek ellen törnek .
Kötelességeink a feljebbvalók iránt.
13 Engedelmeskedjetek az Úrért minden emberi hatalomnak, mind a királynak, a legfőbbnek, mind a helytartóknak, akiket ő küldött, 14 hogy a gonoszokat megbüntessék, a jókat pedig kitüntessék.
A rabszolgák kötelességei.
19 Mert érdemet szerez, aki Istenre való tekintettel türelmesen elviseli a fájdalmat, még ha igazságtalanul szenvedi is el.
21 Mert erre vagytok hivatva, hiszen Krisztus is szenvedett értünk, példát adva nektek, hogy kövessétek nyomdokait.
1 Ha ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, a bensőség és együttérzés, 2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértetek, ugyanúgy szerettek és egy lélekként ugyanarra törekedtek.
4 Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is. 5 Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. 6 Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, 7 hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember.
9 Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, 10 hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, 11 s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
13 Hiszen Isten maga ébreszti bennetek a szándékot, s hajtja végre a tettet tetszésének megfelelően. 14 Zúgolódás és huzavona nélkül tegyetek meg mindent, 15 hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben. 16 Ragaszkodjatok az életet tápláló tanításhoz, hogy Krisztus Jézus napján dicsőségemre váljatok. Akkor nem futottam hiába, és nem fáradtam fölöslegesen. 17 Sőt, ha hitetek szent szolgálatáért áldozatként véremet ontják is, örülök, együtt örülök mindnyájatokkal. 18 Örüljetek hát ti is, örüljetek velem!
Munkatársainak ajánlása.
22 Róla azonban tudjátok, mennyire megbízható, hiszen, mint a gyermek apja mellett, úgy szolgált mellettem az evangélium ügyében.
26 Nagyon vágyott már utánatok, és nyugtalankodott, hogy betegségéről értesültetek.
1 Azután, hogy ezeket mondta, Jézus kiment tanítványaival a Kidron-patakon túlra. Ott volt egy kert. Odament tanítványaival. 2 Ezt a helyet Júdás is ismerte, aki elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival.
4 Jézus tudta, mi vár rá. Eléjük ment hát, és megszólította őket: „Kit kerestek?” 5 „A názáreti Jézust” – felelték. Jézus megmondta nekik: „Én vagyok.” Júdás is ott volt köztük, aki elárulta. 6 Amikor azt mondta: „Én vagyok”, meghátráltak, és a földre rogytak. 7 Jézus ezért újra megkérdezte: „Kit kerestek?” „A názáreti Jézust” – felelték. 8 Erre Jézus így folytatta: „Mondtam, hogy én vagyok. De ha engem kerestek, ezeket engedjétek el.”
10 Simon Péternél volt egy kard. Kirántotta, a főpap szolgájára sújtott, s levágta a jobb fülét. A szolgát Malkusnak hívták. 11 Jézus rászólt Péterre: „Tedd hüvelyedbe kardodat! Ne ürítsem ki a kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?”
Jézus Annás és Kaifás előtt.
12 A csapat és parancsnoka, valamint a zsidó szolgák elfogták Jézust és megkötözték. . 13 Először Annáshoz vitték, Kaifás apósához. Abban az esztendőben Kaifás volt a főpap, 14 ő adta azt a tanácsot a zsidóknak, hogy „jobb, ha egy ember hal meg a népért.” 15 Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Mivel ez a másik tanítvány ismerőse volt a főpapnak, bejutott Jézussal a főpap udvarára, 16 Péter azonban kint maradt a kapunál. A másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, kijött és szólt a kapuban őrködő lánynak, és bevitte Pétert. 17 A kapunál őrködő szolgáló megkérdezte Pétertől: „Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy?” „Nem vagyok” – felelte. 18 A szolgák és a poroszlók tüzet raktak és melegedtek, mert hideg volt. Péter is odaállt közéjük melegedni.
20 Jézus ezt felelte neki: „Nyíltan beszéltem, mindenki füle hallatára. Mindig a zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása van. Titokban nem mondtam semmit. 21 Mit kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, amit mondtam. Ők tudják, mit tanítottam.”
25 Simon Péter még mindig ott állt és melegedett. Újra megkérdezték tőle: „Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy?” De tagadta: „Nem vagyok.” Jézus Pilátus előtt.
31 Pilátus szabadkozott: „Vigyétek vissza és ítélkezzetek fölötte saját törvényetek szerint!” De a zsidók nem tágítottak: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk.”
1 Átértek a tó túlsó partjára, a gadaraiak vidékére. 2 Amint kiszállt a bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállott ember jött szembe vele.
4 Már sokszor megbilincselték és láncra verték, de széttépte a láncokat, összetörte a bilincseket. Senkinek sem sikerült megfékeznie.5 Éjjel-nappal állandóan sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott, és kövekkel ütötte-verte magát. 6 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott hozzá, a földre vetette magát előtte, és 7 hangosan kiabált: „Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!” 8 Mert ráparancsolt: „Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből!” 9 Meg is kérdezte: „Mi a neved?” „Légiónak hívnak – válaszolta –, mert sokan vagyunk.” 10 Egyúttal nagyon kérte, ne zavarja el őket erről a vidékről. 11 Ott legelészett a hegyoldalon egy nagy sertéskonda. 12 „Küldj a sertésekbe – kérték –, hadd szálljuk meg azokat.” 13 Megengedte nekik. Erre a tisztátalan lelkek kimentek (az emberből), és megszállták a sertéseket. Erre a mintegy kétezer sertésből álló konda a meredekről a tóba rohant, s vízbe fulladt. 14 A kanászok elfutottak, s elvitték a hírt a városba és a tanyákra. Az emberek jöttek, hogy megnézzék, mi történt.
16 A szemtanúk elbeszélték nekik, mi történt a megszállottal és a sertésekkel. 17 Arra kérték, hagyja el határukat.
16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. (Róm 5,8; 8,32. 1Ján;4,9 )
2 Megbízható tanúkat is választottam magamnak: Urija papot és Zakariást, Barakiás fiat.
4 Mielőtt ugyanis a gyermek megtanulja kimondani: „apám” és „anyám”, Damaszkusz kincsét és Szamária zsákmányát Asszíria királya elé viszik.
Siloe és Eufrátesz
5 Aztán újra szólt hozzám az Úr és azt mondta:
7 Azért az Úr felhozza ellenük a Folyam hatalmas és nagy vizeit: az asszírok királyát és annak dicső hatalmát. Kilép a medréből s vize kiárad a partjain túl. 8 Behatol Júdába és áthömpölyög rajta, elönti, míg egészen nyakig nem ér. Kiterjesztett szárnyai betöltik országod egész szélességét, ó Immánuel.
Az ellenségre váró kudarc
9 Vegyétek tudomásul, népek: vereség vár rátok. Hallgassatok ide, ti távoli nemzetek! Csak öltsetek fegyvert! Vereség vár rátok. Csak övezzétek fel magatokat! Vereség vár rátok. 10 Hiába szőtök terveket: úgyis meghiúsul. Hasztalan hoztok határozatot: nem valósul meg. Mert velünk az Isten.
Az Úr a botlás köve a hitetleneknek
11 Így beszélt hozzám az Úr, amikor keze megragadott, hogy ne járjak azon az úton, amelyet ez a nép követ: 12 Ti ne mondjátok összeesküvésnek, amit ez a nép összeesküvésnek mond. És amitől fél, attól ne féljetek és ne remegjetek. 13 A Seregek Urát – őt valljátok Szentnek, csak tőle féljetek, csak tőle remegjetek. 14 Ő a szentély, a botlás köve és a botránkozás sziklája, Izrael mindkét háza számára, tőr és háló Jeruzsálem lakóinak. 15 Közülük sokan megbotlanak, sokan elesnek és összezúzzák magukat, hálóba kerülnek és fogságba esnek.
Izajás intelme tanítványaihoz
16 Megőrzöm ezt a tanúbizonyságot, tanítványaim szívében lepecsételem ezt a kinyilatkoztatást. 17 Én az Urat várom, aki Jákob háza elől elrejti arcát, csak benne remélek.
Bolyongás a sötétben
21 Csüggedten, éhesen bolyong majd az ilyen, és éhségében úgy haragra gerjed, hogy megátkozza magát és Istenét. Akár fölfelé néz, 22 akár a földre szegezi szemét, mindenütt csak nyomorúságot, sötétséget talál, félelmetes homályt s aggasztó éjszakát. Hát nem csupa homály ott minden, ahol aggodalom uralkodik?
Gyermek születik nekünk.
23 Egykor megalázta az Úr Zebulun földjét és Naftali földjét. De az eljövendő napokban megdicsőíti majd a Tenger útját, a Jordánon túli vidéket,a pogány nemzetek tartományát.
1. BESZÉDEK A SZÍR–EFRAIMITA HÁBORÚ ELŐTTI ÉVEKBŐL
1 Izajásnak, Ámoc fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről, amelyet Júda királyainak: Uzijának, Jotamnak, Acháznak és Hiszkijának uralkodása idején látott.
A hűtlen nép korholása
2 Halljátok, egek és te, föld, figyelj, mert az Úr beszél: „Fiakat neveltem és naggyá tettem őket, ők mégis hűtlenné váltak. 3 Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni!”
A Júdára váró büntetés
4 Lám, a bűnös nemzet, a gonoszsággal terhelt nép! Gonosztevők nemzedéke, elvetemült fiak! Elhagyták az Urat, s megvetették Izrael Szentjét, hátat fordítottak neki. 5 Még hol verjelek meg benneteket, amiért hűtlenségre hűtlenséget halmoztok? Beteg az egész fej és a szív teljesen erőtlen. 6 Tetőtől talpig sehol sem ép, csupa sebhely, zúzódás és nyílt seb. Mégsem nyomták ki, nem kötözték be, és olajjal sem puhították. 7 Országotok pusztává lett, városaitokat elnyelték a lángok. Földeteket szemetek láttára idegenek élik fel: pusztasággá lett, mint Szodoma földje a pusztulás után. 8 Sion leánya magára maradt, mint a kunyhó a szőlőben; mint a csőszkunyhó az uborkaföldön, mint az ostromlott város. 9 Ha a Seregek Ura nem hagyott volna meg némi maradékot, olyanok volnánk, mint Szodoma, és hasonlítanánk Gomorrához.
A képmutatás ellen
10 Halljátok az Úr szavát, Szodoma fejedelmei! Figyelj Isten parancsára, Gomorra népe!
12 Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok? 13 Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek… Hogy tűrjem tovább együtt a vétket és ünnepeiteket?
15 Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér. 16 Mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elől, ne tegyetek többé rosszat! 17 Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet.
20 De ha tovább is lázongtok ellenem, kard pusztít el benneteket.” Igen, az Úr szája mondja ezt.
Panasz Jeruzsálem miatt
25 Lám, ellened fordítom kezemet, hogy kiolvasszam belőled a salakot, és eltávolítsam az ólmot. 26 És ismét olyan bírákat adok, mint hajdanában, olyan tanácsadókat, mint a letűnt időkben. Akkor majd újra az Igazság városának hívnak, hűséges városnak.”
28 A lázadók és a bűnösök elvesznek, és akik elhagyták az Urat, elpusztulnak.
A Messiás Jézus visszajövetelét a Szentírás az éjszakai tolvajhoz hasonlítja.
„Jegyezzétek meg, ha tudná a házigazda, hogy az éjszaka melyik órájában jön a tolvaj, akkor ébren maradna, és nem engedné, hogy betörjön a házába" (Máté 24:43).
A hasonlat kulcsfontosságú: senki sem fogja tudni, mikor jön vissza Jézus.
Ahogy a tolvaj "meglepi" a ház népét, úgy fogja Jézus is meglepni a hitetlen világot.
Az emberek „esznek és isznak", „házasodnak és férjhez mennek", mintha a világ összes ideje a rendelkezésükre állna.
hívők NEM FÉLNEK ettől, az „éjszakai tolvaj" nem fogja őket meglepni, hisz ők külön kategóriába esnek:
„Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket" (1Thesszalonika 5:4). Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok" (Máté 24:44). “
1 Az Úr így szólt Mózeshez: 2 „Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez és mondd meg nekik: Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.
4 Ne forduljatok a bálványok felé, és ne öntsetek magatoknak ércből isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 5 Ha közösségi áldozatot mutattok be az Úrnak, úgy ajánljátok fel, hogy kedves legyen.
8 Aki eszik belőle, az viselje bűne terhét, mivel megsértette az Úr szentségét. Az ilyet ki kell irtani népéből. 9 Amikor majd aratjátok földetek termését, ne vágjátok le a föld színéig. Ne szedd össze aratás után az ottmaradt kalászokat, 10 ne böngészd át szőlőtőkéidet, és ne szedegesd föl a fürtről lehullott szemeket. Hagyd ott a szegényeknek és az idegennek. Én vagyok az Úr, a te Istened. 11 Senki közületek ne lopja meg, ne vezesse félre és ne csalja meg a népéből valót.
13 Ne használd ki és ne zsákmányold ki embertársadat; a munkás bére ne maradjon nálad másnap reggelig. 14 Ne átkozd a némát, és ne tégy akadályt a vak útjába, hanem féld Istenedet. Én vagyok az Úr.
16 Ne rágalmazd tieidet, és ne törj embertársad vérére. Én vagyok az Úr.
18 Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival. Szeresd embertársadat úgy, mint magadat. Én vagyok az Úr. 19 Tartsd meg törvényeimet. Barmaid között ne pároztass két különböző fajtát, földedbe ne vess két különféle magot, ne hordj magadon kétféle színű ruhát. 20 Ha valaki együtt hál olyan asszonnyal, aki más embernek ki nem váltott és szabaddá nem tett rabszolganője, de egyszersmind mellékfelesége is, azt felelősségre kell vonni, de nem bűnhődik halállal, mivel az asszony nem volt szabad.
22 A pap az áldozatra szánt kossal végezze el az engesztelés szertartását az ember fölött az Úr előtt az elkövetett bűnért, s akkor az elkövetett bűn bocsánatot nyer. 23 Ha majd bejuttok földetekre és ott gyümölcsfát ültettek, a gyümölcseit úgy tekintsétek, mintha az előbőre volna. Három éven át legyen körülmetéletlen dolog számotokra, és ne egyetek belőle.
25 Az ötödik évben már megehetitek a gyümölcsét, és begyűjthetitek a termést magatoknak. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek
31 Ne forduljatok halottlátókhoz, ne keressétek fel a jósokat, mert beszennyezitek magatokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek
1 (Dávid zsoltára.) Halld meg, Uram, imámat, te, aki hűséges vagy, halld meg kérésemet! Hallgass meg igazságod szerint! 2 Ne menj ítéletre szolgáddal: az élők közül senki sem igaz színed előtt. 3 Az ellenség üldözi lelkemet, a földre tiporja életemet. A sötétbe taszít, mint aki már meghalt. 4 A lélek eleped bennem, a szív szinte megdermed bensőmben. 5 Régmúlt napokra gondolok, elmélkedem összes tettedről, átgondolom, amit kezed művelt. 6 Kitárom feléd a kezem, lelkem utánad szomjazik, mint a kiaszott föld. 7 Siess, Uram, hallgass meg, nézd, eleped a lelkem! Ne fordítsd el tőlem arcodat, mert olyan leszek, mint akik a sírba szállnak. 8 Reggelente hadd érezzem jóságodat, hiszen bízom benned. Mutasd meg, melyik úton járjak, hozzád emelem a lelkem. 9 Ments meg ellenségeimtől, Uram, hozzád menekültem.
Megkérdezik a bölcs rabbit, hogyan lehetne megszabadulni az oroszoktól. - Két féle módon: természetes úton és csoda révén: természetes út, ha Gábriel arkangyal leszáll az égből és lángpallossal kűzi őket.
13. Ott is hagytam, hogy küzdjön meg a perzsák királyával, 14 .magam pedig eljöttem, hogy tudtodra adjam: mi fog történni népeddel a végső napokban, mert a látomás azokról a napokról szól.”
19 Ekkor megkérdezte: „Tudod már, miért jöttem el hozzád? 20 Nézd, most tudtodra adom, mi van megírva az igazság könyvében.
Tudom! Köszönöm ! Mindent értek Teremtő Atyám és Jézus !!!!!
A templom. 1 Jézus kijött a templomból és elindult. Tanítványai odafordultak hozzá, és mutogatták neki a templom köveit. 2 Erre megjegyezte: „Látjátok ezeket? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”
Jeruzsálem pusztulásának előképei. 3 Amikor az Olajfák hegyén leült, egyedül tanítványai járultak hozzá, és kérdezték: „Mondd meg nekünk, mikor következik ez be? S mi lesz a jel eljöveteled és a világ vége előtt?” 4 Jézus így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen benneteket. 5 Sokan jönnek majd a nevemben, s azt mondják magukról, én vagyok a Krisztus, és sokakat megtévesztenek. 6 Háborúkról fogtok majd hallani, s háborús hírek fognak keringeni. Vigyázzatok, ne kerítsen hatalmába benneteket a félelem, ezeknek be kell következniük, de ez még nem a vég. 7 Nemzet nemzett ellen és ország ország ellen támad. Éhínség, ragály üti fel a fejét, és a föld megrendül itt is, ott is. 8 De ez még csak a kezdete a gyötrelmeknek. 9 Szorongattatásban lesz részetek, megölnek benneteket, s a nevemért minden nemzet gyűlölni fog titeket. 10 Sokan eltántorodnak hitüktől, elárulják és gyűlölik majd egymást. 11 Számos hamis próféta fellép, és sokakat tévedésbe ejtenek. 12 A gonoszság megsokasodása miatt sokakban kihűl a szeretet, 13 de aki mindvégig kitart, az üdvözül.14 Az országnak ezt az evangéliumát hirdetni fogják az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.
Jeruzsálem pusztulása. 15 Amikor majd látjátok a szent helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel próféta megjövendölt – aki olvassa, értse meg! –, 16 akkor, aki Júdeában van, meneküljön a hegyekbe.
17 Aki a háztetőn van, ne jöjjön le, hogy kivigye a házából holmiját, 18 s aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elvigye köntösét.
20 Imádkozzatok, hogy ne télen vagy szombaton kelljen menekülnötök!
22 Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok.
1 Azzal folytatom, hogy amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura. 2 Gyámok és gondviselők felügyelete alatt áll, apjától meghatározott ideig. 3 Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk. 4 De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, 5 hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. 6 Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! 7 Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is. 8 Azelőtt nem ismertétek az Istent, és olyan isteneknek szolgáltatok, akik valójában nem azok. 9 Most azonban, amikor ismeritek az Istent, sőt az Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és esendő elemekhez, ismét szolgálni akarván nekik, mint korábban? 10 Napokat és hónapokat, ünnepi időket és esztendőket tartotok meg gondosan. 11 Aggódom, hogy talán hiába fáradtam értetek.
16 Vajon ellenségetek lettem azzal, hogy igazat mondtam nektek?17 Némelyek nem jó szándékkal buzgólkodnak köztetek, el akarnak fordítani benneteket tőlem, hogy velük tartsatok. 18 Szép dolog, ha a jó ügyért lelkesedtek, nemcsak akkor, amikor körötökben vagyok. 19 Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek.20 Szeretném, ha ott lehetnék, és más hangon beszélhetnék, mert aggódom értetek.
A két szövetség szembeállítása.
22 Az Írásban ugyanis az áll, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól.
18 Minden városban, amelyet az Úr, a te Istened ad majd minden törzsednek, jelölj ki bírákat és elöljárókat, hogy igazságos ítéletet hozzanak a népnek.
Jefte. bíró is ítélkezik igen segít nekem , nem vettétek észre én igen
van munkája, bőven nem unatkozik , és még sokan mások , én sem !
Biblia üzenete érthető,Példabeszédek is . Olyan idézeteket olvasok,
amire soha nem kaptam magyarázatot, de most már igen köszönöm.
A kereszténység elsődleges üzenete nem úgy szól a szeretetről, hogy Isten szeret minket, hanem úgy: Isten megparancsolja nekünk, hogy szeressük őt.
"Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" (Mt 4,10)
"Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből (Mt 22,37)
A kereszténység lényege ez az elvárás.
A katolikus terminológia ezt az elvárást bőven kifejti, íme egy kis ízelítő:
"Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyenek idegen isteneid előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, vagy hasonmást arról,
ami fent van az égben, vagy lenn a földön, vagy a vizekben, a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket." (Kiv 20,2--5)
"Isten első fölszólítása és jogos követelése, hogy az ember fogadja el és imádja Őt."
Amiről beszélek, az a tízparancsolatból az első. Ez az egész vallás lényege.
Ez a szeretet a szó mai értelmében véve nem szeretet.
Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy súlyos személyiségzavarral (a nárcisztikus pszichopata lehet hasonló)
rendelkező vezető túszul ejtene egy közösséget, és parancsba adná, hogy szeressék.
És a közösség, félve a retorzióktól (pokol), meg is teszi.
Ez a stockholm-szindróma nagyon jól leírja. :))
"aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából."
Ebben az az érdekes, hogy az egyiptomiak nem tudnak arról, hogy a zsidók náluk voltak szolgák. Jó, mi?
És a primitív mese tovább folytatódik: Mózes a népével 40 évig vándorolt a Sinai-félszigeten, egy akkora helyen, mint Veszprém megye. Ok! akkor még nem volt gps. de ennyire hülye nem lehet valaki. :))
A helyi rendőrség közlése szerint Ram a békéről és az emberek közti megkülönböztetés megszüntetéséről beszélt híveinek. Tervei szerint naponta néhány órát prédikál, egy hét múlva pedig visszavonul meditálni.
Galatákhoz 3:28-29
28 Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
29 Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.
1 (Zarándokének.) Az Úrhoz kiáltottam szorongattatásomban, és ő meghallgatott. 2 Mentsd meg lelkemet, Uram, a gonosz ajaktól, mentsd meg az álnok nyelvtől! 3 Mivel fizessen neked, te csalárd kígyó, te álnok nyelv? 4 A harcosnak hegyes nyilával, s a bozótnak izzó tüzével!
7 Békét akarok, de hogyha beszélek, az nekik háború.
1 (Aszaf zsoltára.) Az Úr, az istenek Istene szólt, felszólította a földet napkelettől napnyugatig. 2 Sionból, szépsége koronájából ragyog az Úr, 3 Istenünk eljött, nem hallgat többé. Emésztő tűz jár előtte, körülötte viharok tombolnak
5 „Gyűjtsétek körém enyéimet, akik az áldozatban velem szövetségre léptek! 6 Az egek hirdetik igazságosságát, Isten maga tart ítéletet.7 Halld meg, népem, beszélni fogok, Izrael, ellened tanúskodom. 7 Perbe szállok veled és szemed elé tárom (vétkeidet), 7 én az Isten, a te Istened. 8 Nem áldozatod miatt feddlek meg, égőáldozataidat látom szüntelen. 9 Nem tulkot akarok elvenni házadból, sem kecskebakot a nyájadból.10 Hiszen az erdő minden állata enyém, éppúgy, mint hegyeim ezernyi vadja. 11 Ismerem az ég minden madarát, s mi a réten mozog, azt is ismerem.
14 A dicséret áldozatát vidd az Úr elé, s váltsd be fogadalmad a Fölséges előtt!
15 Akkor kiálts hozzám a csapások napján, megmentelek és te áldani fogsz.”
18 Ha tolvajt láttál, hozzászegődtél, a házasságtörővel szövetkeztél.
1 (A karvezetőnek – Isten szolgájától, Dávidtól.) 2 Az álnok ember szívét gonoszság uralja, szeme előtt nincs istenfélelem. 3 Azzal ámítja magát bensőleg, hogy bűnét senki föl nem fedi és el nem ítéli.
5 Fekvőhelyén gazságról álmodik, a rossz úton marad, a bűntől nem irtózik.
6 Uram, irgalmad fölér az égig, hűséged a felhőkig. 7 Igazságosságod, mint Isten hegyei, ítéleteid, mint a tenger mélye, Uram, embernek, állatnak, te vagy éltetője. 8 Milyen drága a te kegyelmed, Uram! Az emberek fiai menedéket találnak szárnyad árnyékában. 9 Házad javaiból jóllakatod, és megitatod örömöd patakjából.
1 (Alleluja!) Dicsérd, lelkem, az Urat! 2 Áldom az Urat, ameddig élek, dicsőítem Istent, ameddig vagyok.
4 Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve.
5 Jó annak, akinek Jákob Istene a gyámola, aki az Úrba, Istenébe veti reményét, 6 aki mindent alkotott: az eget és a földet, a tengert és minden élőlényét. Hűséges marad mindörökké, 7 az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, az éhezőknek kenyeret osztogat. Az Úr megszabadítja a foglyokat, 8 az Úr megnyitja a vakok szemét, az Úr fölemeli a megalázottakat, az Úr szereti az igazakat, 9 az Úr megőrzi az idegent, pártját fogja az özvegynek és árvának, de a gonosz ember útját zsákutcába viszi.10 Az Úr király mindörökké, a te Istened, Sion, minden nemzedéken át!
1 Ezek után Pál elhagyta Athént, és Korintusba ment.
5 Mihelyt Szilás és Timóteus megérkezett Macedóniából, Pál egészen a tanításnak szentelte magát. Bizonyítékokat sorakoztatott fel, hogy Jézus a Messiás. 6 Ellenvetéseikre és káromlásaikra ruháját rázva azt kiáltotta: „Véretek szálljon a fejetekre! Én ártatlan vagyok. Mostantól a pogányokhoz fordulok.7 Otthagyta őket és egy Ticiusz Jusztusz nevű istenfélő ember házába ment, akinek háza a zsinagóga szomszédságában állt. 8 Kriszpusz, a zsinagóga elöljárója azonban egész háza népével együtt hitt az Úrban. Sok korintusi is megtért és megkeresztelkedett azok közül, akik hallgatták. 9 Egy éjjel az Úr álmában felszólította Pált: „Ne félj, hanem beszélj, és ne hallgass! 10 Én veled vagyok, senki sem fog hozzád nyúlni vagy ártani neked, mert sok emberem van ebben a városban.”
Gallió prokonzul előtt.
14 Pál éppen szólásra akarta nyitni a száját, amikor Gallió a zsidókhoz fordult: „Ha valami törvénytelenségről vagy gonosztettről volna szó, akkor meghallgatnálak benneteket, ahogy annak a rendje van. 15 Ha azonban valamely tanítással, személlyel vagy törvényeitekkel kapcsolatban merül fel vitás kérdés, magatok lássátok. Ilyesmiben én nem akarok bíró lenni.” 16 Ezzel elkergette őket bírói széke elől. 17 Erre a görögök nekiestek Szosztenésznek, a zsinagóga elöljárójának, és ott a bírói szék előtt agyba-főbe verték. De Gallió mit sem törődött vele.
Visszatérés Antióchiába.
18 Pál még jó ideig ott maradt, aztán búcsút vett a testvérektől, és Priszcillával és Aquilával együtt Szíriába hajózott. Előbb azonban Kenkreában lenyíratta a haját, mert fogadalmat tett. 19 Efezusba érkezve elvált tőlük, a zsinagógába ment, és vitába szállt a zsidókkal. 20 Arra kérték, hogy huzamosabb ideig maradjon, de nem állt rá. 21 Búcsúzáskor azonban megígérte: „Ha Isten is akarja, majd újra eljövök.” Ezzel elhajózott Efezusból, 22 s lement Cezáreába. Innét fölment (Jeruzsálembe), hogy üdvözölje az egyházat, aztán visszatért Antióchiába.
A harmadik út.
23 Egy ideig még itt tartózkodott, aztán útnak indult, sorra bejárta Galácia vidékét és Frígiát, és erőt öntött a tanítványokba.
25 Már kapott valami oktatást az Úr igazságairól, buzgón és helyesen beszélt és tanított Jézusról, de még csak János keresztségéről tudott.
1 Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, mindennél nagyobb vagy! Fönségbe és méltóságba öltözöl, 2 a fény, mint köntös, úgy fog körül. Az eget kifeszíted, mint a sátort, 3 lakóhelyed a vizek fölött rendezted be. A felhőket fogatként használod, a szelek szárnyán szállsz tova. 4 A szeleket követeddé teszed, a haragos villámot szolgáddá. 5 A földet biztos alapra helyezted, nem inog meg az idők folyamán. 6 Vizek árjával vetted körül, a hegyeket is vizek borították. 7 De parancsodra visszafolytak, s megremegtek mennydörgő hangodra. 8 A hegyek kiemelkedtek, a völgyek leszorultak arra a helyre, amelyet nekik szántál. 9 Határt szabtál nekik, amit nem lépnek át, nem önthetik el többé a földet. 10 Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek. 11 Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük. 12 Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
24 Milyen sokrétű a te műved, Uram! Mindent bölcsességedben alkottál, s a föld teremtményeiddel van tele.
