Mert a kútvíz felszívásához mindenhol iszonyatos engedélyek kellenek. Itt megcsinálod okosba', de ez pl. egy sevejiccinek eszébe sem jut, mert úgy meg*asszák érte, hogy élete végéig azt fizeti.
Felületesen gondolkodsz. Az előttem szóló jól írta hogy miért kell erős szivattyú, egy 100m-es rendszernek nagy az ellenálása. Nem tudom honnan veszed, hogy működhet a csőkígyós kutas megoldás. Még a talajregisztereknek is romlik a tél végére a hatásfoka, mert áthűl a talaj, a kútvíz 3 napig sem bírná tartani a 10 fokot. Miért költenek 100ezreket talajregiszterre ha ez ilyen egyszerű lenne?
A csőkígyónak is van ellenállása. Átmérőtől meg vízsebességtől függ, de valahol 10-20 méter körüli csőhossznál számolhatsz egy méternyi emelőmagasságnak megfelelő ellenállást. Plusz ha éles kanyar (könyök) van a csőben azt is hozzá kell adni (egy 90 fokos könyök kb. fél méternek számolható). Hello!
a csöved a talajban 1,5 - 2 m van, és onnét szinten mész be a pincébe, direktben a kaloriferbe. Nem kútból veszel vizet, én nem arról beszélek.... Hanem egy csőkígyót leteszel, 2m mélyre, és ott keringteted a vized. Ami belemegy a kaloriferbe, és onnét vissza a vezetékbe. max 1 m kell emelni de még annyit sem. (csak akkor kell valamennyit, (max 3m) ha nincs pince.
Hidd el hogy megközelíti a 200ezret. Nem jó a legolcsóbb szivattyú, sőt azt hiszem a kapható legjobb emelőmagasságú kell. A megfelelő méretű hőcserélőt sem kapod meg annyiért, 70e körül kezdődik. Kell tágulási tartály is, a benti csövezést meg nem kellene kpe csőből megcsinálni, attól azért szebb megoldás kell, hiába gépészeti helység. Egy hűtő opciót is tudó okostermosztát se olcsó. A 6-8 óra traktordíjról meg ne is beszéljünk.
szerintem sokkal olcsóbb mint 200e ft, mert a kalorifer kb 30 40e, a szivattyú kb 15 20 a cső sem sok. szerintem nem sok ez így összesen..... viszont nyomás veszteség van a ventilátornál, szóval ha nem automatikus a mennyiség állítása akkor számolni kell vele. (kb 50-70Pa extra) és szűrőt is kell tenni a kalorifer elé. Van olyan szűrő ami nem okoz nyomás veszteséget egy Pa sem, de ilyen szűrője csak 1 cégnek ha én jól tudom. Viszonylag kevés olyan van a piacon hővisszanyerő ami után állít a légszállításnak talán 1 2 cégnek van olyan.
de nem is kell kútvíz... simán csőkígyó (akár jófajta padlófűtés cső is) és abban kell fagyállót keringetni. (azért is fagyállót, vagy (glycolt) mert jobb a hőleadása.) Azt belevinni egy hidegvizes kaloriferbe!!! (fontos) és azon át szívni a levegőt kintről. Be kell kötni a kondenz csövet a kaloriferbe persze. Ennek a szivatyúját is lehet indítani pl egy hőmérséglet érzékelőről, ami lehet külső, és lehet belső is, csak állítgatni kell tél és nyár között. Felvétele nem tudom mennyi, de nem 320W. Ha nincs benne hőmérséklet érzékelő az sem gáz, max többet fogyaszt kicsit a rendszer és manuálisan kell kapcsolni..... A csövet sokkal kissebb helyre lehet letenni és olyan mélyre sem kell tenni...
A csövet lehet pl kerti tó alá is tenni ott jobb a hatásfoka is kicsivel.
Szia szimplán nem anti bakteriális csővel építették ki, szerintem a lejtéssel is volt gond de leginkább a cső volt a ludas. Próbálták takarítani. Elsőre 1 év után jött ki, aztán amennyire tudták takarították, de utána már nagyon gyorsan visszajött...
Valóban kútvíz lenne a leggazdaságosabb, viszont azért nem ok, mert csak 2m mélyről is min 370W energiával lehet felszívni a vizet. Ez havi 10-15e ft... Házi vízművel sem oldható meg gazdaságosan.
A komplett SEWT rendszerek, pl a Helios-tól, is drágák. Árban jobban kijön az ember, ha a hozzá szükséges cuccot különböző gyártóktól szedi össze. Egy hasznos link Itt pl. tudsz vezérlést venni. Hűtőkalorifert meg sok helyen árulnak. Egyébként a keringető szivattyú nem megy folyamatosan, csak akkor amikor előfűtés vagy előhűtés szükséges.
Működhet a kpe csöves zárt rendszerű talajregiszter, hátránya annyi hogy folyamatosan 50W (szivattyú) a fogyasztása, és 2x annyi hosszúság kell belőle: 100m-től ajánlott. Anyagárban 200e alatt van!
Mindenki okulására leírnád részletesen, hogy hogyan sikerült a talaj levegő rendszert dohossá tenni.
Miből készítették? A lecsapódó kondenzvízet hogyan vezették el, hány % lejtéssel építették meg? Használtak-e valamilyen szűrőt? Próbálták-e valahogy takarítani? Szerinted milyen hibákat követtek el?
Szerintem a talaj kollektor csak télen igazán jó, mert olyankor van egy max 25 C delta T nyáron max 15. De tényleg gáz hogy nagyon drága.
Van aki megcsinálja, hogy lefektet víz csővet + egy kaloriferrel, + szivattyú ami nagyságrendekkel olcsóbb és ugyan az lehet a hatásfoka, és kizárható a dohos szag. Én szívesebben építeném meg a vizes rendszert.
Amit "boltban" lehet kapni az a vizesből is nagyon drága.... De azért télen van értelme szerintem mert kb 200W/ órát 2 celsiusnál 300m3/h nál is számít. Persze ennek az ára nem egy szezon alatt jön vissza....
Tapasztalat a normál cső 2 szezon után ledugózásra került, mert annyira büdös lett.... nem nálam de láttam éreztem...
Ez egy alulemezes 100kg-os 1000x350mm es hőcserélő ventillátor nélkül, beépített hőmérőkkel, nem cső a csőben rendszer. Van egy gyári venti egységem amivel kipróbálom, befejező munkállatok folynak, majd a végeredményről teszek fel képet!
A talajregiszter nem olyan egyszerű mint gondolod, és szerintem sem olyan hatásos egy "sima" házban. Tapasztalat alapján egy működő PASSZÍV házban rehau talajregiszter (kg 500e ft anyagár) 2 fokot csökkent nyáron. Ez olyan elenyésző lesz egy kevésbé szigetelt házban, hogy nem éri meg a beruházás! A cső anyagának antibakteriálisnak kell lennie (emaitt drága). Normál csövek hogy mennyire bakterizálódnak, arról nincs hivatalos adat, de gondolom te sem szívesen tesztelnéd a családon. A talajregiszter inkább való téli előmelegítésre (pl hőcserélő fagyvédelme), mint nyáron hűtésre. Nyárom éjszaka a bypass üzemmódban használt szellőző berendezés, vagy éjszakai ablakon át való szellőztetés után nappal hőcserélős szellőztetés leárnyékolt zárva tartott nyílászárókkal hatásos dolog, és nem fizettél fél milliót talajregiszterért!
Én építettem ellenáramú hőcserélőt, 1 hét múlva fogom kipróbálni, az adatokról majd beszámolok...
Majd biztos válaszolnak hozzáértők is, addig érd be azzal amit én tudok. Szerintem klíma helyett nem lesz jó a talajba leásott cső. Jól szigetelt háznál hűvösen tartásra ajánlják, de nagy hűtő teljesítménye állítólag nincs. És azt is mondják, hogy szakemberrel kell megtervezteni a befúvók helyét és teljesítményét. Nem tudom pontosan hogy miért, én is úgy érzem hogy józan paraszti ésszel el lehet dönteni hogy mi hogyan legyen, aztán majd beállítom magamnak. Ebben valaki nekem is segíthetne, mert nekem is tervben van a szellőztetés, igaz nálam új házban lesz. Szóval: terveztetni kell, vagy van valami ajánlás ami alapján megcsinálhatom én is? Árban nem mindegy, elég húzós áron tervezik a hozzáértők. Sziasztok!
Arra gondoltam elsőre, hogy a nyárí hűtést oldom meg a talajba 2 m mélyre lefektetett 200-as csőben bevezetett levegővel. A talaj nálunk ebben a mélységben tökéletes jó minéségű agyag. Ahogy olvastam a legjobb hűtő-fűtő közeg. De ha már az egyik oldalát megcsinálom, akkor legyen egy komplett szellőző renszer. A belső csatornák helyét már kitaláltam - ami egy régi ház alakításánál nem is olyan egyszerű - . A csatornák méretezéséhez kérek segítséget tőletek.
Olvastam itt, hogy már van aki gyártott hőcserélőt a rendszerébe. Ellenáramú hőcserélőt épített-e már valaki? Milyen méretben érdemes csinálni?
Segítséget kérnék tőletek. Régi "parasztházunkat" építem át tavasszal és abba szeretnék szellőztető rendszert építeni. Ha tudtok ajánljatok pár linket ahol a rendszer kiszámításához és építéséhez találok leírásokat és szabványokat. - sajna eddig nem találtam - .
Szeretem, ha tudom, hogy mit és miért kell beszerelni.
Az o.k., hogy Dospel, de melyik ezek kozul:WOS WOKS WB-S NV 20 / VENA 300 EF 200 AS / EF 250 AS EURO 0 WK kov WK plast WB ? Eleg, ha a pillangoszelepre visszacsurgott az olaj . Akkor a pillangoszelep beragadhat es az axialis venti nem kepes megnyitni. Kint erezni menet kozben a langos illatat, tehat fuj ki valamit? Levego utanpotlas megoldva?
Azért némennyi adat, vagy fénykép nem ártana a rendszerről.
A ventillátor megfelelő irányba van beépítve? Ha cső nélkül megy, mennie kell csővel is. Szedd szét a rendszert, és egyenként csatlakoztasd az alkatrészeket a ventihez, akkor kiderül, hol vész el a szél. Először a ventivel és az üres csövekkel próbálkoznék, majd utána a pillangószelep, elszívóernyő, szűrők jönnének.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni az alábbi probléma megoldásában. Kérem, hogy csak hozzáértők válaszoljanak! Fix lángossütödében lévő elszívó berendezés részei és paraméterei a következők: kinti redőnyös záró rész; 30 cm átmérőjű, flexibilis elszívócső, amely a menyezettel párhuzamosan 2 m, függőlegesen az elszívóernyőig 1,5 m hosszúságú; a csőben a függőleges rész alján található a 110 Wattos Dospel motor, mely 1200 m3/óra levegőt mozgat meg; közvetlenül a Dospel motor alatt található a 80 X 120 cm-es elszívóernyő, melyben olajelvezető, rácsos szűrőbetétek találhatóak; a függőleges csőrészben, közvetlenül az elszívócsőben lévő kanyar alatt található egy visszaverődést megakadályozó fém pillangó, tehát csak kifelé nyit, vissza nem engedi az olajgőzt. Ez a pillangó a Dospel motor felett kb 40 cm-rel helyezkedik el. A kérdéseim, hogy miért nem érezhető az elszívóerő? Megfelelően van-e így szerelve az elszívó rendszer, annak érdekében, hogy maximálisan hatékony legyen? Ha nem megfelelő, akkor hogyan javíthatom ki a hibát és mit tanácsoltok még ezen kívül? Az elszívó rendszer aktív része, tehát a Dospel motor nem hibás. A motorra 2 pF-os indítókondenzátor van kötve. A motor külön működtetve, a talajtól megemelve, szabad térben (nem csőben) kiválóan és érezhetően erősen működik, viszont a csőben, úgy tűnik, hogy szinte semmi ereje nincsen. Minden segítséget előre is köszönök szépen!
más... egy korábbi hozzászóláshoz szerettem volna írni, hogy családi házban szerintem be lehet kötni a szellőzőgépet a konyhai páraelszívóba. Sőt bizonyos esetekben szerintem be is kell kötelezően, de csak olyanba, amiben nincs motor. Csak be kell tartani mint a kivitelezés mint a használat közben bizonyos dolgokat.
