Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Csemegékből még gyerek cipőben járok, most szerezgettem be sok fajtát. De a régiek (párnak a fajtáját sem tudom) ugyanazt kapják, amit a borszőlők (ezerjó, fekete rizling)
Nálam a rügypattanás előtti lemosó (réz-kén) az alap dolog. A vegetációs időben tavaly csak virágzás előtt volt 1 felszívódó permetezés. Ezután 1x volt permetezve réz kén kombóval július 13-án, de csak a fejművelésű tőkék, mert az ezerjón megjelentek a peronoszpóra tünetei. Ezután nem volt permetezve. A fekete rizling amúgy is többségében alacsony kordonon van, itt ha jól van művelve, akkor nagyon kevés permetezéssel meg lehet oldani a védelmet! A virágzás előtti felszívódó is csak biztonsági okból volt, mert azért egy kis félelmem van erre az időszakra, mert ha virágzáskor jönne a gond, akkor a méhek és a virágok miatt se mennék semmivel. (most jöhet, hogy a felszívódó a virágba s megy. Lehetséges, ezt biztosan nem tudom, de még így is jobb mint ha élesben lefújom a virágokat vagy rovarokat)
Tavaly előtt 4 permetezés volt + lemosó, de itt is csak 1 felszívódó.
Még mondhatod azt is hogy csak kicsiben csinálom, ez így van. DE kicsiben is úgy fogom, mint nagyban! Növényvédelmet próbálom a lehető legjobban leszorítani. Ez anyagilag kedvező, egészségileg is kedvező a faunára, flórára és az emberállatokra is :)
A talajtakaróval még variálok, a pillangósok (fehér here, vörös here, szarvaskerep), a gyógynövények, és a lednek ami pillangós, de nem kimondottan haszonnövényként termesztjük. De még számításba veszem gabonaféléket, amelyeket mind zöldtrágyaként, mind haszonnövényként fel tudok használni, attól függően hogy a növény védelem hogyan sikerül. (Permetezés után egy ideig a jószágnak nem adok a környékről fűféléket.)
Szóval összességében én látok rációt a természetközeli gazdálkodásban! Az ökológiai gazdálkodás nem csak a támogatásról szól, sok mindennek kell megfelelni, sok papírmunkát igényel.... De nem kell papíron öko gazdaságnak lenni, hogy valaki természetbarát/természetközeli gazdálkodási nézetekkel művelje amit művel. Én pl az évi 1 felszívódó miatt eleve nem vallom magam ökogazdának. De a lehetőségeimhez mérten próbálom a réz és kénnel kimeríteni a permetezést szőlő terén.
Ár: 6-10eFt és amire ráfújtad kipusztul. (Mennyi idő alatt, milyen órabérben éred el ugyan ezt az eredményt?)
Idő: 7-10 nap múlva letudva, nem viszi a vizet és tápanyagot. (Mennyi időbe telik kapával.)
Szermaradvány: A szőlőre rá sem fújhatod mert azt is kipusztítja. A talajból kellene felvennie. Ott viszont gyorsan elbomlik. Vannak akik vetés előtt alkalmazzák és kikel a mag. Szerinted nem ellentmondás, hogy 10 napra a csíra zavartalanul fejlődik a földben amiből a szőlő majd felveszi azt a hatóanyagot ami hónapok után kárt okoz az embernek?
A régi dolgokhoz meg annyit, hogy más idők voltak. Más környezetben (termelési, emberi) termeltek. A ma ökológiainak mondott csak támogatás felvételi imitáció.
Mindenki úgy mérgezi magát és a környezetét ahogy akarja! :) Ha több Ha szőlőm lesz is megkapálom kézzel... Régen 5-6 Ha tengerit és napraforgót megkapált a család. Ott azért többet kellett kapálni, mint egy szőlősben, ahol pl a sorok köze lehet füvesítve v géppel művelve. De nem azt mondom hogy mindenki ökológiai gazdálkodással művelje a szőlőjét, csak ha már saját magának saját szőlőt művel, akkor azért érdemes nem annyi mérget kiszórni rá, mert akkor egyszerűbb megvenni a szőlőt.
Ilyen van nálam is. Harmadik rotálás után még van bőven.:( Ezért húztam eddig a veteményezést. Azért már jóval gyérebb az állomány,de még átkézimunkázom. Makacs egy növény.
Ha erről a növényről beszélünk, akkor igen, valóban nehéz a dolog. Itt kapáláskor mindenképpen össze kell szedni a gyökereket, hogy ne terjedjen. Én a tarack búzára gondoltam, annak a gyökérzete másabb, azzal könnyebb a dolog. De viszont én anno ezt a kacsákhoz akartam telepíteni. De azoknak sikerült ezt is kiírtani... Szóval ha folyamatosan kapálsz, a gyökérzet egy idő után nem tud levelet fejleszteni így elszárad. Persze ez nem 1-2 kapálás eredménye lesz.
"A különböző vizsgálati eredmények ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az emberi egészségre nézve csekély káros hatása van a glifozátnak. Az EPA szerint az elméleti maximum szermaradék szennyezettség bevitel 0,025 mg/testtömeg kg/nap, ami minimális veszélyt jelent és nem tartja egyáltalán mutagénnek. 2 mg/testtömeg kg/nap referencia dózis értéket javasoltak, amely a toxicitási vizsgálataikra alapozva nem jár káros hatásokkal még egy életen át történő rendszeres bevitelnél sem. Igaz korábban, 2003-ban, de a WHO[22] is veszélytelennek minősítette a szert az AMPA-val együttes ivóvízben való előfordulását illetően, valamint még korábbi eredmények a szisztemikus toxicitást vetették el kellő bizonyítékok híján"
Csak az egyensúly kedvéért.
Szándékosan választottam mind a két nézetet tartalmazó linket.
Maradjunk annyiban, hogy használom régóta (nem orrvérzésig, csak szükség szerint).
Nem tapasztaltam káros hatását.
Kapával jól lehet szaporítani a tarackot. Minden darab újra kihajt. (Ha kihordod lehet esetleg húzni az időt egy darabig.) Talajtakaró vetést meg elnyomja.
Viszont senkit nem akarok rábeszélni. Mindenki eldönti maga.
A Japán Izabella néven jegyzett fajta már évtizedek óta megtalálható hazai szőlőgénbankban. Az 1960-as években nemesítették Japánban (az Uehara Kutatóintézet 1997-es kiadványában szerepel a fajta leírása), Vitis vinifera L. és Vitis labrusca hibrid.
Az 'Attika' (Attika seedless) lényegesen jobb, mint az apafajta, ami a Fekete szultán (Black Monukka).
Középérésű, jól kötődik, egyöntetűen színesedik és ami kiemelkedő a szultánhoz képest, hogy tényleg jó bőtermő fajta, még rövidcsapon is jól terem, hajtásonként 2 fürtöt hoz, ritkítani kell.
A fagytűrésével kapcsolatban még nincsenek tapasztalataim, az utóbbi pár éve telei nem mérvadóak...
Németh Márton világhírű ampelográfus még a '60-as években megvizsgálta a Lyceum utcai tőkéket (akkor 3 öreg tőkéről írt).
Tényleg csemegeszőlő típus, rózsaszín, középérésű, tömött fürtű, de akkor a fajtát nem sikerült beazonosítania, talán majd most, DNS markarekkel :)))
Annyi biztos, hogy nem egyezik meg a Rosa Menna di Vacca nevű fajtával, amely a Papnövelde utcában található, szintén Pécsett, és valószínűleg Európa egyik legöregebb szőlőtőkéje lehet.
Mindegy, hogy hány magot vet el valaki egy csemegeszőlő fajta terméséből, soha nem fogja ugyan azt a fajtát kapni (fizikai, genetikai képtelenség), esetleg csak hasonló tulajdonságokkal rendelkezőt hibridet...
Mivel a termesztésben lévő csemegeszőlő fajták túlnyomó többsége bonyolult/többszörös (akár 20-30 fajtából álló) keresztezésekből származik. Ebből adódik, hogy az elvetett magokból (még ha önbeporzással is termékenyült a fajta) kikelt növény egyedekben heterogének, a tulajdonságok kombinálódása végtelen sok, tekintve hogy a Vitis vinifera kromoszóma száma 2n=38. A kromoszómák által hordozott gének kombinációinak száma végtelen sok (rekombináció).
A másik buktatója a Witch Fingers típusú fajtáknak, hogy igaz, hogy magvatlan csemegeszőlő kategóriába tartoznak, de valójában nem teljesen magvatlanok (nem partenokarpok), hanem sztenospermokarpok, tehát tartalmaznak csökevények megkezdeményeket, amelyeket tényleg ki lehet "bányászni" a bogyókból, de ezek a megkezdemények csökevényesek, rendellenes fejlődésűek, az ilyen magok kivétel nélkül csírázásképtelenek. Ha tényleg abból a fajtából származnak a "magok", akkor az teljesen potya vásárlás, kidobott pénz.
Hasonló eset a Pomelo abortálódott magkezdeményekkel való próbálkozás is :)
Tényleg sok érdekes anyag található a belinkelt videókban :)
Ezen hibridek többségének már van neve, mivel 2010/11/12/13-as nemesítési anyagok.
Ezek közül több fajta már Magyarországon is termett, pl. a 'Cencaция' fajta (az első videóban a 25:40 perc után látható), amelyet tavaly kóstoltam... Az új ukrán és orosz fajták többségével ellentétben tényleg megfelel a fajtaleírásoknak. Rózsaszín, nagybogyójú, oszlopos bogyóalakkal, szép, egyenletesen laza fürtszerkezettel, nincs kötődési hibája, ropogós, elsőosztályú bogyókonzisztencia. A bogyó mérete tényleg eléri a 20 g-ot, nem úgy mint pl. a 'граф Монте Кристо' (Monte Cristo grófja) nevű fajtánál, ahol a fajtalírásban szereplő 25-30 g-os bogyóméret helyett, nálunk optimális esetben jó, ha eléri a 15 g-ot...
Nemsítője ugyan az, mint a Szenzáciának, illetve a videókban látható hibrideknek...
Te azt csinálsz, amit akarsz, de az általad linkelt oldal alapján is karcinogén, kimutatható a növényekben is, mert felszívódik beléjük. És biztos én is fogyasztok ilyen növényeket, de nem tolom még a sajátomba is. Az legyen vegyszer mentes, ha már a világ nagy része napalmot tol...
Most kezdhetnék papolni arról, hogy a fauna és flóra védelme, meg hogy mennyire káros... De pár fújás után, mikor már csak a moha telepedig meg a földön, akkor Te magad fogod látni, hogy ez nem épp a legjobb választás. Mondom ezt úgy, hogy a szomszédom orrvérzésig vegyszerezi a fák allját és sorközét... Azon felül, hogy az ellenálló képességük is gyenge, a talaj úgy porzik, hogy egy fuvallat is porfelhőt csinál... Vagyis az amúgy is csekély termő réteg szépen eltűnik.
Én felástam ősszel a tarack helyét, most trágya érlelődik rajta. Esélye sincs feltörni a gaznak. ősszel egy rigol szántás lesz, majd szőlő lesz ott.
Egy leendő szőlősben is tarack volt bőven, meg az a másik fajta amit itt felénk (tévesen?!) torockának neveznek. Ennek a gyökerézete nagyon agresszív, de egy rigol szántás itt is segített. Utána tengerivel lett bevetve, de csak azért, hogy az agresszív gyomok ne törjenek fel. Most árvacsalán virít rajta. Amíg az nem magzik ki, addig nem is fogom bedolgozni. Ha kimagzott, utána zöldtrágyaként végzi. Szóval vannak alternatív de munkaigényes megoldások!
Egy már termő szőlőt és megkapálnék többször, majd egy talajtakaró vetéssel elnyomnám a tarackot.
Jól elkanyarodtunk a szőlőtől!Egy biztos,én nem rendelek szőlőmagokat.Reméltem,hogy valaki majd nekem is kikaparja a gesztenyét egy új érdekes szőlőfajtával.Egy fórumtársat tavaly én is lebeszéltem a szőlőmag vásárlásról,mert komolytalannak találtam a dolgot.Pedig az nem kínai cég volt.
Ahhoz,hogy szőlőmagból azt a fajtát kapjuk,amit szeretnénk,nagyon sok szőlőmagot el kell ültetni.Talán a fele sem kel ki.A másik fele pedig vagy az egyik,vagy a másik szülőre fog hasonlítani,olykor a nagyszülőkre.Csak egy kis része lesz az,ami a keresett fajta.Persze lesznek új fajták is.Pl.a Talisman x Kismis Lucsüsztij keresztezésből közel száz új fajtát lehet előállítani,amit az orosz vagy ukrán nemesítők ki is használnak.Azért ilyen népszerű ez a "páros",mert a Talismán nőivarú,így a beporzáskor nem kell kasztrálni.Ahhoz hogy az elvetett szőlőmagból ugyanazt a fajtát kapjuk,különböző visszakeresztezésekkel, sok-sok szelektálással rögzíteni kell a fajtát.De ez bonyolult és hosszadalmas folyamat.Ha valaki mégis vállalkozik rá,le a kalappal.
A kék tengeri nem kínai csoda, sőt a több színű sem. Van ősi fajta kék, fekete, és piros tengeri is. Csak az európai ember ezeket kevésbé ismeri, itt inkább a sárga, fehér esetleg a piros van terjedve.
Az hogy egy csövön több szín van, az meg a beporzás miatt van.
Én anno fekete szamócát akartam venni.... De végül lebeszéltek róla. A dinnyével is ez a helyzet, a szőlőt meg haggyuk a japánoknak, ha már ebbe az irányba megyünk. De ez csak saját vélemény.
De ha egy kicsit rákeresel ezekre a különlegességekre, rá lehet jönni melyik az igazi, és melyik az átverés.
A szivárvány kukorica létezik, sőt genetikailag azt hiszem egyik őse a mai kukoricaféléknek.
Dél-amerikai növény, ma is termesztik arrafelé.
Számtalan forrása van.
A szivárvány színű szőlő kizárólag az aliexpress.com-on található meg...
A kék/fekete paradicsom létezik. Az OSU Blue fajtájú a legnevesebb, az oregoni állami egyetemen (OSU) nemesítették ki génmanipuláció nélkül, ha jól tudom.
Van még pár erre hasonlító.
Nekem is volt egy éven OSU-m. Érdekesebb, mint finom...
A kék dinnye meg megint csak az aliexpress találmánya...
Ellenben, aki az aliexpress-en Boszorkány ujjak szőlőmagot kínál, és a választékában fellelhető a szivárvány-szőlő, vagy a kék dinnye, annak én nem hiszek.
Nekem még a fél dollárt sem éri meg, mert 4-5-6-7 év múlva egy csomó befektetett energiával derül csak ki, hogy átbaxtak.
Mint ahogy írtam, hogy másik eladó meg úgy reklámozta, hogy 20-30 cm mélyre ültetve 60-80 nap múlva már virágzik is....
Nem biztos,hogy az a dinnye át van színezve kékre!Ha egy kicsit is utána olvasnál a furcsa színű,ízű,formájú növényeknek,gyümölcsöknek,akkor más lenne a véleményed.Én nem védem a kínaiakat,de nagy kufárok,és jó kereskedők,mindent lemásolnak,és elsők az új dolgok terjesztésében.
Én csak azt mondtam,hogy pár dollárért egy próbát megér a Boszorkány ujjak szőlőmagja.Az más kérdés,hogy azt kapod-e,vagy mást.De nem kell messzire menni a magyar oltványosoktól vásárolt szőlő oltvány legalább 10-15 %-a nem az aminek mondják.
Íme néhány kép,de ezeket nem színezték be festékkel:12 színű kukoricakék színű paradicsom, még zöld amikor kék.
Ezekkel a különleges növényekkel Dr.Halász Krisztián biológus foglalkozik Mo.-n.
Tarack búzára liba (a 2 lábon járó gágogó állatra gondolok), vagy valami felszívódó szer. Felülkezelő kevés, a gyökérről még újra ki tud hajtani egy ideig és a korábbi magok is sok sok évig életképesek. Vagy a legjbobb a kapálás/kaszálás.
12 színű kukorica
kék színű paradicsom, még zöld amikor kék.
