Már régóta olvasom ezt a topicot is. A házunk 38 cm kisméretüből épült, az ablakok 1.1-esek. Idén tervezzük hogy a konvektort lecseréljük radiátorra ill. megcsinájuk a külső hőszigetelést is. Viszont egyre inkább felmerül bennem a szellőztetés fontossága, hogy a hőszigeteléssel végleg lezárjuk az útját a párának. A kérdésem az, hogy mi az a hőcserélős szellőző rendszer, amivel minimum érdemes számolni (ház most 48 nm, későbbiekben kb 32-t tervezünk hozzáépíteni) mennyiből lehet kihozni egy tényleg hatásos rendszert? (esetleg konkrét márkákat megemlítve) Válaszotokat előre is köszönöm!
2 % az egesz jo eredmeny lenne, tekintve , hogy kis befektetessel lehetne elerni . Hat le kell merni ... HA majd mar ott tartok , majd "kavarok" en is ....
Kijelenteni nem jelentettem semmit, csupán leírtam az álltalam tapasztaltakat.
Ellenben én kipróbáltam közben ezt a levegő hozzákeverősdit. Nálunk most -4fok van,ebben az esetben 22.8 fok elszívásnál 19.4 fokot fúj be. Ha a regiszterről jön a levegő az 8,3 fokos akkor 21.6 fok , ill. átállítottam kézire a váltószelepet (na ezzel eltököltem egy darabig), hogy 1.6 fokos volt a beérkező levegő,így fújt a lakásba 20.9 fokot. Persze a pontosabb méréshez több időt kellene ,a tizedek miatt.
Szerintem meg gazdasagosabb, de mindegy . Csak egy agymenes volt reszemrol. Ha volna foldregiszterem meg ellenaramu rekuperatorom, biztosan kiprobalnam, de igy marad az elmelet.
Sztem ott a hiba a gondolatmenetben (ha elhagyom a ventit, mert te is elhagytad:)), hogy tobbet dob ki, de "ingyen" tobbet is visz be. Sot, az utobbi kulonbseg a nagyobb.
Egy jol megvalasztott meretu ellenaramu rekuperatoron , ha csokkentem a friss levego belepo oldalon a hofokot, vesztek 3 %-ot, de nyerek 5%-ot az egeszen , kozben semmin nem valtoztattam, csak a levegokevereken. Persze , csak szerintem.
Azt nem lehet kijelenteni általánosságban, hogy melyik rendszer jobb, vagy rosszabb, drágább, vagy olcsóbb. Összehasonlítani és választani csak a körülmények és az igények ismeretében lehet.
Akkor szamit a nagyobb hatasfok, ha az ilyen modon torteno meretezesnel kisebb beruhazas jon ki, vagy ha a kevesebb levego foldreg.-en atfujasa olcsobb. Az utobbi elofordulhat, hogy elhanyagolhato...
Ventillatorra gondoltam mint fogyaszto. De jelzem, en a foldreg. mellett vaygok, csak az adott allitas nem vett sztem mindent figyelembe, ezert irtam be.
"Amivel nem szamolsz: talajregiszter mukodtetesenek koltsege"
Abbol indultunk ki, hogy van talajregiszter. Ha mar van talajregiszter, akkor annak van mukodtetesi koltsege. Ahhoz eleg draga mulatsag , hogy megepitik, de nem hasznaljak.
Hidegebb levegot engedni a hocserelore azert, hogy tobb para csapodjon ki a hocserelon ? Lerontom a hatasfokot, hogy noveljem a hatasfokot ? Ha a lakas paratartalma nagy lenne, akkor meg pozitiv merlege is lehetne a dolognak (az esely mindenesetre nagyobb) , de mint tudjuk, telen, a szelloztetett lakas ban inkabb alacsony a paratartalom.
Szia, nekem kialakulóban van egy hasonló elvek alapján épülő házam. Kérdéseidre válaszolva (legalábbis az alapján amire én jutottam):
Hőcserőlő után lehet villamos utófűtő betétet berakni, valahol 0,8 - 2 KW környékén. Ez bőségesen képes pótolni a hőveszteséget, sőt! Egyes rendszereknél ez 30, másoknál 300 ezer forintos költség.
Ha befújt levegővel akarsz fűteni is, akkor figyelembe kell venni a ház szükséges hőigényét és a hőcserélő légszállítását. Lehet hogy a befújt levegő túl meleg kellene hogy legyen a hőcserélő optimális(esetleg max) légárama mellett is. Ha jól emlékszem, akkor 40 fok lehet a max befújt hőmérséklet. Így adott hogy mennyi energiát tudsz bevinni amellett hogy a rendszer még komfortos is legyen.
Befújónyillások, padló csövezés: 4cm magas profilok vannak, amiket lehet a szigetelésbe fektetni, szerelő és ajzat beton között. Én sokáig padlókonvektort szerettem volna a padlótól induló alakokhoz, és az jó alternatívának tűnt. Végül elvetettem, mert a csak tetőtérben kialakított légcsővezés jóval olcsóbb és nem kell neki függőleges akna sem. Ugyancsak kiváltja nállam az ablakok előtt-alatt elhelyezett villamos padló temperálás.
Off: Héten vettem meg a villamos fűtés és HMV elemeit, kb 400Eft volt mindösszesen. Lesz még hálózatbővítés és fürdők, ez még kb 300 Eft lesz.
[Hat a vezerlesnel inkabb a beruhazasi mint a mukodtetesi koltsegekre gondoltam, ha csak nyar/tel beallitas van, akkor lehet kezi is: akkor kapcsolsz nyarra, amikor elinditanad a legkondit.]
Nem vagyok meggyozodve, hogy jo, ha a levegot futod - ha mar elektromos, a sugarzo futes (futopanel) komfortosabb lehet. En legalabbis a jelenleg eleg tavoli jovobe nezve ilyen modon tervezek, aztan persze addigra remelem mar irnak az olvtarsak tapasztalatokat...
Ez viszont igaz. Bár: a.) 50 méter 200-as csőnek 200 m3/h-nál van vagy 30 Pa nyomásesése (csak hasraütésre); b.) A vezérlésnek amúgy is mennie kell(ene) folyamatosan, a zsaluk átállítása alkalmanként 2 másodpercig 5-10 watt teljesítményfelvételt jelent. De nem is erről beszéltünk...
Mi most kezdünk építkezni, így olvasgatunk, hogy mi lenne a legjobb a fűtésünk kialakítására. Jelenleg ott állunk: - gáz nem lesz bevezetve, így villanyos fűtés lesz - szeretnénk mindenképpen szellőztető rendszert A kettőt hatékonyan összekötve a legjobb lenne ha a befújási pontokon történne meg a fűtés, de ilyen rendszert még nem találtam. Esetleg valaki találkozott már ilyennel? Ha ilyen nincs, akkor max a befúvók a fűtőtestek alá fognak kerülni.
Ha lehet magunk építenénk ki, viszont komplett rendszert szeretnénk vásárolni, bár ha meggyőztök akár a házilagos előállításra is rá lehet venni. Kérdésem, hogy mely cég rendszerét ajánljátok, illetve minden észrevételt várok ezzel kapcsolatban.
Amivel nem szamolsz: talajregiszter mukodtetesenek koltsege (venti minimum, de sztem vezerles is, felteszem 10-20 fokban nem kuldi senki at a talajregiszteren hulni hogy aztan legyen mit visszamelegiteni...)
Nem akartam a 616-ra reagálni, de most már tovább fokozódott a helyzet...
Az még rendben, hogy a kondenzálódó pára hőt ad át, de itt nem az volt a probléma, hanem az, hogy melyik esetben jobb hatásfok (példa számok)
a.) a rekuperátorba -10 fokos levegő lép be, és a távozó levegőt lehűti -6 fokig; elszívott levegő 23 fok, befújt 19.
vagy
b.) a rekuperátorba -10 fokos külső hőmérséklet esetén a talajregiszterből 5 fokos levegő lép be, ez a távozó levegőt 9 fokig hűti le; az elszívott levegő szintén 23 fok, a befújtat megint vegyük 19-nek (más téma, hogy itt nem 19 lesz, hanem legalább 20).
A vitatott állítás az volt, hogy az a. eset energetikailag előnyösebb.
Az ellenállítás meg az, hogy teljesen mindegy, mivel mindkét esetben az elszívott és a befújt levegő közti dT 4 fok, így a ház energiavesztesége (pótlandó energia) ugyanaz. A befújt levegő páratartalma is természetesen ugyanaz lesz, mert azt a külső induló állapot határozza meg.
A két eset között csak annyi a különbség, hogy a házból elszívott levegő energiatartalmából mennyit dobunk ki (nem vitatott, hogy b. esetben sokkal többet).
Kiegészítő megjegyzés: Az a. esetben feltételeztük, hogy az adott felületű rekuperátor a friss levegőn 29 fokot tud melegíteni. A második esetben 19 fokos kilépőnél csak 14 fokot kellene melegítenie, ezért vélhetően nem 19 lesz ekkor a kilépő, hanem 20 vagy valamivel felette...
A titok a kondenzáció. A lehűlő levegő kevesebb párát tud tartani, így az kicsapódik. A kicsapódás (nem is kevés) hőképződéssel jár. Így a távozó levegő lassabban hűl.
"De a benti levego az mellett, hogy joval melegebb mint a teli kinti levego, meg van egy fontos tulajdonsaga a paratartalom. Ha van lehetoseged , akkor merd meg, hogy a kifujt +8 C fokos elhasznalt levego es a +3 C fokos levego mennyi parat tartalmaz meg ."
A lakasban maradt levego paratartalma ugyanaz barmilyen homersekletu legyeni is a kifujt levego . Ezert a kifujt levego paratartalmana szerintem nem erdekes. A venti sziv, szivja a benti levegot, az meg viszi magaval a parat ami benne van. Mindegy mennyi pararol beszelunk, megy kifele "mint a huzat" . Rotacios/membranos hocserelovel ezt lehetne befolyasolni , de most nem errol beszelunk. Ezert nem igazan ertem miert fontos a lakasbol kilepo levego paratartalmat vizsgalni. Ha valamit rosszul latok, vilagositsatok fel.
Gondolkodok a belső csőhálózat elhelyezésén is. A neten fellelhető termékismertetőkből azt olvastam ki, hogy javasolt a padlószinten befújni és a küszöb alatt eltávoztatni a levegőt (A rajzon A-C irány). Számomra nem egyértelmű, hogy akkor hogyan fog kicserélődni a szoba teljes levegőkészlete?
Józan paraszti eszem azt súgná, hogy jobb átkeverést okozna a "B-C" vagy "A-D" irány. Miért nem ezt javasolják? Ti mit használtok?
Azt hiszem ertem mar hogy gondoltad, elgondolkodtam rajta, kicsit szamoltam , nekem nem eri meg (nem cso a csoben rekuperator ). A kulonbseg szerintem nem "5 x 0,27Wh" . Koszi a felvilagositast .
Szerintem az ellenáramú lemezes hőcserélőknél lehet probléma a jegesedés, kicsi az áramlási keresztmetszet, ami könnyen befagy. Ezért kell a földregiszter előfűteni a levegőt. Ha van hely megépíteni a peterch féle cső a csőbent, akkor nincs szükség rá, van hely a jégnek a nagyobb keresztmetszet miatt. Az, hogy több centis jégréteg alakuljon ki, szerintem kizárt. A hőcserélő utáni levegő hőmérséklete nem sokban különbözhet egyik és másik esetben (peterch tapasztalati értékei alapján). Viszont a bekerülési költség és bakteriális veszély nagyságrendileg eltérhet!
