Van a rekuperator es van a foldregiszter. Ha kint -10C fok van peldaul, akkor a foldregiszterbol jovo levegot ami +5 C fokos, nem kell telibe a rekuperatorba engedni, hanem a kinti -10 C fokoshoz a rekuperator elott csak annyi +5 fokos levegot keverni a foldregiszterbol, ami 0 C fok koruli kevereket eredmenyez. Igy elkerulod a rafagyast es nem hutod potyaba a foldregisztert, mert az kepes lesz tovabb es magasabb hofoku levegot adni. A masik oldalrol a 22 C fokos meleglevegot letudod huteni kifuvas elott kb. +2,+3 C fokra igy a kulonbseg is hatekonyabban hasznosul. Mert +5 C fokos beleponel siman 8C fokosat dobsz ki. Minden m3 levegonel sporolsz 5 x 0,27Wh. A kicsi is szamit.
"Ezert csodalkozom a foldregisztereseken is, hogy minek kell -10 C fokban + 5+7 C fokos levegot telibe nyomni a rekuperatorba, hiszen azzal csak a hatekonysagot rontjak. Eleg volna egy kevero resz, ami csak annyi levegot keverne a kinti levegohoz, ami 0 C fokosra futene a belepo friss levegot. Igy megsporolnanak egy csomo energiat. "
Mielott megepited, gondolkodjal, hogy melyik esetben hogyan alakulnak a homersekletek es mire van szukseg ! Nalam van megepitve a cso a csoben 21 meter hosszan. En tapasztalatbol irtam amit irtam. Mit ersz el azzal, hogy felmelegited a kinti levegot kutvizzel -10C fokrol 0 C fokra es utanna engeded a csovekbe, ahol a benti levego csak 0 C fokig kepes leadni a hot es utanna kidobod. Nalam -10 C fokos levego belep es a szobaban 19,5 C fokosan erkezik . A szobai +22 C fokos levego meg a kifuvasnal - 7 C fokra hul. Akkor ki pazarol szerinted? Ezert irtam ,hogy a kalorifert a friss levego eloszto ele kell beepiteni. Ha nyaron huteni akarsz, akkor a szobai 25 C fokos levegot fujod vegig a csovon, ami a kinti 32 C fokos levegot picit huti durvan 30C fokra es Te a kaloriferrel ezt a levegot hutod tovabb 22 C fokra. A teli 19,5 C fokos levegot meg melegited 26 C fokra es igy potolod a hoveszteseg egy reszet. Ha jol epited meg es szigeteled rendesen a rekuperatort, az eletben rafagyas nem lesz!
Ezert csodalkozom a foldregisztereseken is, hogy minek kell -10 C fokban + 5+7 C fokos levegot telibe nyomni a rekuperatorba, hiszen azzal csak a hatekonysagot rontjak. Eleg volna egy kevero resz, ami csak annyi levegot keverne a kinti levegohoz, ami 0 C fokosra futene a belepo friss levegot. Igy megsporolnanak egy csomo energiat.
Dehat mindenki epit amit akar , elvegre a sajat penzet kolti!
Nem jól gondolod! A kalorifert a beszívás után közvetlenül a rekuperátor elé gondoltam, kiváltandó a talajhőcserélőt. Lenne jegesedési problémám, ha a víz kb. 10-12C° hőmérsékletű?
Szerintem ugy gondolta, hogy a kalorifer a friss levego eloszto es a cso a csoben rekuperator talalkozasanal lesz, mert maskeppen agyoncsapna a rekuperatort ! Eloszor az elhasznalt levegovel hutom - futom a friss levegot, majd azt a befuvas elott igazitom az elvarasok szerint( vagy hozzafutok, vagy hutok. A rekuperatorban az eletben nem alakul ki jegkocka, ha a meleg oldal fele van a lejtes kiepitve es van kondenz elvezetes az elhasznalt levegobol kicsapodo para reszere. Ezt tapasztalatbol irom. Maximum apro jegszemcseket visz ki magaval az elhasznalt levego nagy hidegben. Erdekes latnivalo.
Teljesitmenyeket szamolj, hogy mit tudsz, mert gyanus nekem, hogy ha kint -15 van akkor nem fogja az elofutes 0 fokra hozni, marpedig akkor a cso a csoben reszen lesz szep nagy jegtombod. [Teszem hozza, tevedhetek nagyot, egyreszt nagyon nem vagyok szakember, masreszt meg csak asszocialtam a mar leirt hibalehetosegek kozul.]
Házfelújítás során én is tervezem hővisszanyerős szellőztető beépítését a házba. Mivel a talajhőcserélő csövek és a szellőztető berendezések ára elfogadhatatlanul drága, (szerintem a műszaki tartalom és a hozzáadott tudás messze nem indokolja az árakat), ezért a házi kivitelezés mellett döntöttem. Most a tervezési fázisban vagyok, a rendszerem jelenlegi elképzelés szerint így nézne ki: Friss levegő: Beszívó rács-szűrő-ventilátor-előfűtő/hűtő kalorifer-cső a csőben rekuperátor-elosztó hálózat. Elhasznált levegő: Elszívó hálózat-váltó szelep-/rekuperátor/-kifúvó rács.
A kaloriferhez a vizet fúrt kútból nyerném egy keringető szivattyúval mozgatva. Ahhoz, hogy elég legyen a kis teljesítményű keringető szivattyú, én így gondoltam megoldani a vízkört: vagy így:
Az első rendszerben a szivattyú felszívja a vizet a bal oldali kútból, majd a kaloriferen keresztül beleengedi a jobb oldali kútba. Fontos, hogy a nyelő kútba menő cső is belelógjon a vízbe. Ez akkor lenne használható, ha a két kút üzemi vízszint különbsége kicsi (1-2m). A második elképzelésem, ha az első nem kivitelezhető, vagy drága. Ekkor a kútba leengedünk egy réz csőkígyót és ez adja le-veszi fel a hőenergiát, a víz zárt rendszerben kering, ismét elegendő egy kis teljesítményű keringető szivattyú. Ha a kút vize túlmelegedne (nyáron), akkor egyszerűen kiszivattyúzunk belőle annyi vizet, hogy a kútban a kívánt hőmérséklet a friss víz hozzávezetés miatt visszaálljon. Télen amikor a kút vize hűl, szerintem nem lesz szükség a második szivattyú használatára, mert a hideg víz gravitációs úton alászáll. A nagy teljesítményű 3-400W-os szivattyú csak rövid időszakokra kapcsolna be, így összfogyasztása kicsi maradna.
megkérdezhetném hogy mennyibe került a Pluggit rendszered, és mekkora házad van. ( szerintem nálam is majd olyan 160m3/h -ban kell majd gondolkozni... ) Nálam még nem teljesen aktuális a dolog, de hamarosan az lesz, és szeretném tudni hogy ők mennyiért csinálják. ( a honlapjukon nem sokat beszélnek az árakról... )
Hat, eddig nem nagyon. Mondjuk lattam mar ilyet mukodni es az eredmeny tenyleg jo, masreszt viszont energiafalo is, meg eleg draga a keszulek, itthon meg nemigen van hasznaltban, mert alig paran hasznaljak. Nem baj, ezt a telet kibekkeljuk valahogy, jovore meg lehet fent teregetni telen mar (ha jo az ido, akkor meg ugyis kint teregetek az erkelyen vagy a haz melletti jardareszen).
Ah, ket fodemattorest nem er meg (bar nyilvan a lepcsoternel kerulve megoldhato anelkul is), a gond inkabb hogy az emelet lakhatova teheto - jelenleg kulon futve nincs, csak hulladekho lentrol -, ott se igaz hogy nem zavar. Mindegy, akkor elvetve, inkabb amolyan gondolatkiserlet volt. (Meg felcipeltuk a klimagepet a padlasra hogy ott fogok mosni-teregetni, csak aztan nem keszult el olyan szintre a tel kezdeteig - hoszig. nincs vegig foliaval vedve es a mosogep se lenne bekotheto -, szoval nem olyan hogy hasznalhatnam...)
Szerintetek lenne ertelme egy - nem feltetlen "tajba illo", inkabb mozgathato - hocserelos dobozt (marmint rendesen venti stb. mint egy mobil klima) hasznalni telen elsosorban paramentesitesre, masodsorban friss levegore? Mert az OK, aki be tudja epiteni a gepi szelloztetest, sajna mi ezt anno kihagytuk. De azt nagy luxusnak tartom, amit eddig csinaltunk, hogy paramentesito keszulek jelleggel hoszivattyuztunk egy szoban belul... plusz persze ventik, mikor a hideg kint ingyen rendelkezesre all, sot hasznosithato legfrissitesnek. [Nem, a "me'g gyakoribb" szelloztetes nem valt be, es minuszban nem tudok kint teregetni, marpedig 2 gyerekkel nem ritkan 3-4 adag mosas kene a lakasban egy hetvegen, vagy akar 30 oran belul megszaradjon. Ilyenkor egyreszt gyorsitotta a szaritast a levegomozgas, masreszt 1 egesz vodor vizet kondenzaltatott le a keszulek... viszont evett ezido alatt kb. 10kWh-t, es meg nem is lett friss a levego - persze a paranal, penesznel azert az is sokkal-sokkal jobb!] Azt tudom, hogy a fali keresziranyu szellozteto alkalmatossagok egyik hibaja minusznal a pa'ra lefagyasa. De mivel ez nem legcserere menne (a kovetkezo hazamban lesz, de most mar az is jobb lenne ha kicsit jobban cserelodne a mostaninal), arra gondoltam, hogy szivhatna fals-ot annyira hogy pluszban legyen a hocsereleskor, persze nem egyszeru a beallitasa, ellenben talan meg mindig ekvesebb kidobott energia (ami igy a hocsere utan kimegy), mint a legszarito gep. Persze kell vagy lyuk a falon vagy valami hasonlo megoldas (en konkretan az egyik 60x60-as ablak atmeneti atalakitasa - kinyitva egy vastag eps-tomb a nyilasba, es az eps van megfeleloen kifurva - jellegu megoldasra gondoltam, atmenetileg - pl. ejjelre - a hosszabban tekergozo legtechnikai cso se zavarna (kb. 3-5 meter a nappaliig). Akar hosszabb es akkro eleve cso a csoben... csak venti kell a vegere. Joval foglalkozom en is igy karacsonykor, mi? :) De hat pont ilyenkor is nagyobb gond a teritett ruha is hogy utban van.
Mert a kútvíz felszívásához mindenhol iszonyatos engedélyek kellenek. Itt megcsinálod okosba', de ez pl. egy sevejiccinek eszébe sem jut, mert úgy meg*asszák érte, hogy élete végéig azt fizeti.
Felületesen gondolkodsz. Az előttem szóló jól írta hogy miért kell erős szivattyú, egy 100m-es rendszernek nagy az ellenálása. Nem tudom honnan veszed, hogy működhet a csőkígyós kutas megoldás. Még a talajregisztereknek is romlik a tél végére a hatásfoka, mert áthűl a talaj, a kútvíz 3 napig sem bírná tartani a 10 fokot. Miért költenek 100ezreket talajregiszterre ha ez ilyen egyszerű lenne?
A csőkígyónak is van ellenállása. Átmérőtől meg vízsebességtől függ, de valahol 10-20 méter körüli csőhossznál számolhatsz egy méternyi emelőmagasságnak megfelelő ellenállást. Plusz ha éles kanyar (könyök) van a csőben azt is hozzá kell adni (egy 90 fokos könyök kb. fél méternek számolható). Hello!
a csöved a talajban 1,5 - 2 m van, és onnét szinten mész be a pincébe, direktben a kaloriferbe. Nem kútból veszel vizet, én nem arról beszélek.... Hanem egy csőkígyót leteszel, 2m mélyre, és ott keringteted a vized. Ami belemegy a kaloriferbe, és onnét vissza a vezetékbe. max 1 m kell emelni de még annyit sem. (csak akkor kell valamennyit, (max 3m) ha nincs pince.
Hidd el hogy megközelíti a 200ezret. Nem jó a legolcsóbb szivattyú, sőt azt hiszem a kapható legjobb emelőmagasságú kell. A megfelelő méretű hőcserélőt sem kapod meg annyiért, 70e körül kezdődik. Kell tágulási tartály is, a benti csövezést meg nem kellene kpe csőből megcsinálni, attól azért szebb megoldás kell, hiába gépészeti helység. Egy hűtő opciót is tudó okostermosztát se olcsó. A 6-8 óra traktordíjról meg ne is beszéljünk.
szerintem sokkal olcsóbb mint 200e ft, mert a kalorifer kb 30 40e, a szivattyú kb 15 20 a cső sem sok. szerintem nem sok ez így összesen..... viszont nyomás veszteség van a ventilátornál, szóval ha nem automatikus a mennyiség állítása akkor számolni kell vele. (kb 50-70Pa extra) és szűrőt is kell tenni a kalorifer elé. Van olyan szűrő ami nem okoz nyomás veszteséget egy Pa sem, de ilyen szűrője csak 1 cégnek ha én jól tudom. Viszonylag kevés olyan van a piacon hővisszanyerő ami után állít a légszállításnak talán 1 2 cégnek van olyan.
de nem is kell kútvíz... simán csőkígyó (akár jófajta padlófűtés cső is) és abban kell fagyállót keringetni. (azért is fagyállót, vagy (glycolt) mert jobb a hőleadása.) Azt belevinni egy hidegvizes kaloriferbe!!! (fontos) és azon át szívni a levegőt kintről. Be kell kötni a kondenz csövet a kaloriferbe persze. Ennek a szivatyúját is lehet indítani pl egy hőmérséglet érzékelőről, ami lehet külső, és lehet belső is, csak állítgatni kell tél és nyár között. Felvétele nem tudom mennyi, de nem 320W. Ha nincs benne hőmérséklet érzékelő az sem gáz, max többet fogyaszt kicsit a rendszer és manuálisan kell kapcsolni..... A csövet sokkal kissebb helyre lehet letenni és olyan mélyre sem kell tenni...
A csövet lehet pl kerti tó alá is tenni ott jobb a hatásfoka is kicsivel.
Szia szimplán nem anti bakteriális csővel építették ki, szerintem a lejtéssel is volt gond de leginkább a cső volt a ludas. Próbálták takarítani. Elsőre 1 év után jött ki, aztán amennyire tudták takarították, de utána már nagyon gyorsan visszajött...
